Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-05 / 53. szám
fciv. évfolyam, 53. szám 1951. március 5, kedd Turlsfvándl kommunisták VVVVVvVvVvVVvV\A<VvVvVvVvVV\VvYVWvVvVvVvVV*'\VvVVWVVvVWWvVvVvVvVVVVV\AAAAAVvW Épül 91á(é§%alkán a hat isütőtereii kcnyérgjái* a.\VV\\5.\\V\X.V\V\\\\\NWVA\\A\<t\\?VM.V\\\\\\\\\W\.V\VV\\,VVVA .VV.VSI Szót emelünk — kirakatügyben «itiimiiMiiiitiinHniiusniiiiiiMimtiiiiiifiiiiiimmiiiitiiiiituMtiiiiiititMHiiiMi iiiiiiiiiim Megölték támadójukat — a hívóság felmentette őket Van munka, jó a termelési kedv — a porosaimat kender feldolgozó üzemben jfl — Egész évre van munkánk! — dicsekedett Varga András, a porcsalmai kenderfeldolgozó üzem vezetője. A termelési kedv is jó az üzemben, hiszen átlagosan 40—45 százalékkal emelkedett az üzemi dolgozók bére. Öröm is a vezetőnek, aki rendről, fegyelemről, a munkások jó termelési kedvéről adhat számot. A tyukodi, porcsalmai lápi területen kiváló minőségű és jó hozamú szálkender terem. A tavalyi termés' ott van már begyűjtve és jórészt áztatás után kazlazva az üzem területén. Anyaghiány miatt nincs és nem is lesz termelési kiesés egészen év végéig, az új kendertermést is túlhaladva. ( is sokan kötnek kender-termelési szerződést, hiszen például az I. osztályú szálkenúer mázsájáért a korábbi 70 forinttal ’ szemben 125 forintra szerződhetnek és még 25 forintos ingyenes Textilutalványt is kainak.) Mosolyognak a lányok tilolás közben, s szinte megvidámult mindegyikőjük, amióta a 7—850 fontos bér helvett 1300— 1400-at visznek haza. Szakmánybán dolgoznak és igyekeznek minél többet termelni, hiszen kifizetődik. A minőségre is vigyáznak, mert ők érzik kárát, ha rossz a minőség. A legjobb ti’ósok csoportjának élén most is Górgyán Mária és Király Emma van; naponta átlagosan 50—60 kiló a termelésük, a fizetésük meg .elül van 1600 forinton. Az utóbbi -.etekben azonban veszélybe került a több éven at tartott első helyük, mióta Tóth Lajosné fogadást tett, hogy szebb termelési eredményeket fog elérni mint a két „hires” lány. Bizony meg kell fogni a kender-somót a ülőkéseknél a lányoknak, nemritka nap, amikor Tóíhné 60, sőt 66 kilót -cl. Ha így halad, nárcius végére az ő neve lesz az első a tilósok névsorán, s az ő nevét fogják példaként emlegetni a kenderüzemiek s még a lukaiak is. Hogy mit szól mindezekhez a két neves lány, -zt a jövő dönti el. Szovjetunióhoz, a kínai birodalomhoz és a népi demokráciákhoz való testvéri ragaszkodás és a velük való szoros együttműködés, létünk vagy nemlétünk kérdése Dobi István rádióbeszédéből Népköz Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vasárnap rádióbeszédet intézett a magyar néphez: — Testvéreim! Parasztok, munkások, értelmiségiek! Más esztendőkben, csendesebb időkben ilyenkor, március elején alig volt egyéb országos gondunk, mint az időjárás és a tavaszi mezőgazdasági munkáknak az indítása. Ez a gond az idén semmivel sem kisebb, mint máskor, de az elmúlt hónapok folyamán ezer egyéb baj és elvégezni való csatlakozott hozzá és ha egyrészükkel meg is birkóztunk, bőven van tennivalónk és ehhez minden tisztességes és jószándékú magyar embernek az összefogása szükséges. A helyzet és a feladatok megbeszélésének a szándéka állított a rádió elé és Veszélyben forgott népünk sorsa, a béke ügye is csak másodsorban ax & gondolat, hogy dolgozó parasztságunkat közvetlen előtte álló tennivalókra és az idei mezőgazdasági munka különleges jelentőségére emlékeztessem. Sohasem becsültem valami sokra a propagandának azt a fajtáját, amit az elmúlt években különösen kedveltek: rádión, vagy sajtón keresztül mozgósítani a parasztságot valamilyen munkának az elvégzésére. Nem hiszem, hogy ebben az országban rádió-A TE JUTÓN JÁRTUNK... Bolygó keverő kád, álló zenit és egy 18 éves csillag Nem akarunk senkii félrevezetni. Becsületesen beismerjük, hogy ahol a minap jártunk, az nem azonos a világmindenség tejútjával, következésképpen nem a fónybilliók távolságában ismertük mqg rakétáról, hanem Mátészalkán, a, naponkint 20 ezer liter tejet mohó étvággyal szürcsölő híres sajtgyárban jártunk. Egy fénymásodperc alatt rájöttünk, hogy ha nem akarunk valamelyes „tej” betegséaet kapni, jobb lesz időben tovább állni. Mert — csak a környék fülébe ne jv tna — u „Pannónia” ahogy a városka igyekvő lakó i nevezik a kis üzemei, — gyógyíthatatlan bé poklosságban szenved. P ózaibb nyelven sohasem e ’gszik meg, annyival, a nennyit 88 község és hét gazdaság önt ezer meg ezer sajtárral feneketlen gyomrába. Ez volt az első benyomás, melyet személyesen Horacsek Pál telepvezető is szentesített. Bocsánat a mesélő kedvért, de kinek nem röppenne emlékezetébe a pajkos gyermekkor, amikor alkalmasint belenéztünk az óriási tartályokba, melyek úgy ásítozterk ránk, mint sivatagi oroszlánok. Nagymamánk mindig a szétnyitható asztal szélén csüngette a túrós zacskót, ott folydogált a kékítő színű savó. Alig lestük, hogy becsapódjon öreganyánk fekete szokája után az ajtó, feleszájjal csámcsogtuk a sárgás, zamatos eledelt, olykor még mézet is csőpögtettünk bele. Jobb volt az akkoriban, mint a görög istenek felséges elelele. De most amint ott álltunk az úgynevezett tiírós zacskó, helyesebben a túró csurgató kád fejénél, melyben legalább fél mázsa túró érlelődött, megrettentünk s az jutott eszünkbe, mi lenne, ha *•üníetésből meg kellene enni mindet... A tejút első állomásán egyébként érdekes bolygókkal is találkoztunk. Nem ámítás, az egyikei úgy hívták, hogy bolygó keverő sajtkád, születeti a csehszlovákiai Skodagyárban, ismertetőjele, hogy miniatűr száján kettő és félezer liter tej fér be. Vigasztalásul a telepvezető elújságolta, hogy még ugyanebből a fajtából rövidesen három érkezik. Pársze, ezenkívül más, hasznos és érdekes dolgokat is mondott Horacsek telepvezető. Az óriás német Zenit hűtőgépek mellett megsúgta, hogy az a .lágy alkotmány a magyar tejszínérlelö mellett; egy dán köpülőgép, amelyból hét-három mázsa vaj fordul ki egyszerre, sőt a komoly termelési problémák után kutatva kijelentette, hogy jelenleg „Pannónia” sajtot gyárt az üzem belföldi célra és oltott káéiul — ezt a sokmindenre alkalmas műanyagot, állítólag, ha beválik, exportra is. Aggódik, hogy esetleg túlterhelik az üze•mei, amely a minőség, vagy a higiénia rovására mehet és jobb szeretnék, ha profiloznák rövidesen a gyárat, a kifizető sajtgyártásra. A bolygó keverő mellett, túl a Zeniten bukkanunk rá egy 18 éves csillagra a tejút végén, a lagromantikusabb helyen. Nem árulunk zsákbamacskát, ez a 18 éves csillag nem egy égitest, hanem egy földi. Általában a bolygók és álló csillagok közötti átmenetet képviseli, Magyar Ilona 18 es laboráns, aki a tej zsír és savfokát méri centrifugális masinánál. Bár nem v;tás, hogy többen is vannak ilyen fiatal csillagok a mátészalkai sajtgyárban, úgy hiszszük neki «.an a legtöbb bolygója. HAMMEL—PÁLL beszédek vagy újságcikkek itatása alatt az évek folyamán egyetlen barázdával többet szántottak volna a parasztok, egyetlen kiló maggal többet tettek volna a 1 old be, mint amennyi józan eszük és ítéletük szerbit helyes és szükséges volt. Ha most mégis szükségesnek tartom hangsúlyozni az előttünk álló tavaszi mezőgazdasági munka különleges fontosságát, csak azért teszem, mert általában beszélni akarok a mezőgazdaság helyzetéről, s annak jelentőségéről, hogy az idén minden szem terít ményt kihozzunk a földből, amit egyáltalán megtermelni képesek vagyunk. Ez most egyformán érdeke a parasztságnak és a kormánynak, s hogy ennek az előfeltételei meg legyenek, a kormány minden lehetséges támogatást megad a dolgozó parasztoknak. Dobi István ezután foglalkozott az ellenforradalmi eseményekkel. Vázolta milyen veszélyben forgott népünk sorsa, elért eredményeink, sőt a béke : ügye is. : Eszeveszett jobbfelé roíhanás volt itt. október vé{gén Nagy Imre kormányéiban és a kormány körül. ■ Kádár János is látta a (Folytatás a 3. oldalon.)
