Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-31 / 76. szám
RELETMÄGTAROttSZÄG 1956. március 31, vasárnap I Krúdy regénytrilófiájának új hiadása dl Oá {'ős pöstuköási (SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ, 1956) IIOSSZÜ EVEKEN ÁT antikváriumi fehér holló volt minden Krúév-kötet. A régi könyvek boltjaiban az előjegyzők hosszú névsorait tartották nyilván, és tartják még ma is. Ezért jelent különös örömet Krúdy egyre növekvő olvasótábora szám,ára a nagy nyírségi író minden művének megjelenése, s egészségesen fejlődő, mind sokszínűbbé 'áló könyvkiadásunk igyekszik is törleszteni adósságát, kielégíteni az olvasók igényeit. Alig néhány hónappal ezelőtt jelent meg négy kisregénye Valakit elvisz az ördög címmel, s most két vaskos kötetben Krúdy legnépszerűbb regényciklusának három darabját veheti kezébe az olvasó. A ciklus három része: A vörös postakocsi, Őszi utazások a vörös postakocsin és A kékszalag hőse. Az egyes művek külön-külön is befejezett, lezárt művészi alkotások. Nem a cselekmény folytatólagossága kapcsolja össze őket, mint a többkötetes műveket, hanem az ábrázolt világ egysége és a többé-kevésbé azonos szereplők. Nem véletlenül jelentkezik ez a szerkezeti megoldás Krúdy pályájának második szakaszában. Nyilván összefügg ez a kor irodalmának általános formabontó törekvéseivel, amely a regény területén elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a szélesen hömpölygő, egyenesvonalií cselekmény helyét mindinkább a liraiság, az aszszociációk szabad áramlása váltotta fel. A cselekmény összetartó erejét azonban pótolni kellett valamivel, s erre szolgáltak az állandó figurák, így születtek meg azok a hősök, akik köré azután az író a lazán összefüggő történetek, tetszésszerinti sorozatait kapcsolta. Nyilván így jött létre Krúdy Két regény-ciklusa, a Szindbád-sorozat. és ez Alvinczi Eduárd—Rezeda Kázmér-ciklits is. Ez utóbbihoz a most megjelent három regényen kívül még egész sor Krúdy-mű tartozik, pl. A yelszi herceg, Nagy kópé, Rezeda Kázmér szép élete, Valakit elvisz az ördög stb. E rövid ismertetés keretében a ciklus első darabjáról, A vörös postakocsiról lesz sző. A VÖRÖS POSTAKOCSI első ízben 1913-ban jelent meg a Hét-ben, majd még ugyanabban az évben könyvalakban is. Krúdy mögött akkor már csaknem két évtizedes írói múlt áll, jelentős művek egész sorával. Igazán népszerű, országosan ismert és elismert íróvá azonban mégis A vörös postakocsi megjelenése avatja. A Nyugat-ban Ady Endre ír a regényről lelkes hangú kritikát. — „Könnyes, drága, gyönyörű könyv”-nek, egy ,.prózaizált és krúdysitott, de mégis annyira belső versa Byron-hősköltemény”nek, egy mindenkitől netz esen különböző, erős poéta írásá”-nak nevezi. Saját ifjúkorának s a századforduló Budapestjének történetét írta meg Krúdy A vörös postakocsiban, vagy ahogy Ady mondja: „ . . eldalolta tegnapi ifjúságának boszorkányos muzsikája dalát.’' A regény Valóban rengeteg önéletrajzi vonatkozást tartalmaz, mégsem esek megírása volt az író elsődleges célja. Egy nyíltan tendenciózus, nagy, leleplező művet akart írni a korabeli Budapestről, könyörtelen élességgel feltárva korának ellentmondásait, a társadalom erkölcsi züllöttségét, a hazugság álarca mögé rejtett igazi arcát. Nyíltan is bevallja a mű előszavában, hogy Le Sage sánta ördögének szerepére vállalkozik, aki leemeli a házak tetejét, és úgy mutatja meg az emberek életét Don Cleofásnak, a diáknak. Mi látható Krúdy világában a leemelt háztetők alatt? ,Emberi arcok, alakok és hangok, amelyek mellettünk elsuhannak, ismerősök, ismeretlenek; ostobák és okosok találkája, tolvajok és hamispénzverők gyülekezete, a becsületes ember, mint a fehér holló, ellenben több ékszerrel és erkölccsel kalmirkodó úr és hölgy; a pesti vásár, amint valaki az ablakon át nézi a dolgokat. Az urak és hölgyek ruha nélkül közlekednek, a sánta ördög benéz a háztetőkön__” (A vörös postakocsi, 9. lap.) KÉT VILÁGOT MUTAT BE KRÜDY e regényében, az arisztokrácia és a kispolgárság világát. A letűnő, már csak külső formákban, gesztusokban élő arisztokrácia megtestesítője Alvinczi Eduárd, a legendás gazdagságú, különc főúr, a hires kártyás és turf-király. Krúdy — akit különben is oly sok szál kapcsolt a klaszszikus orosz irodalomhoz, különösen Puskinhoz és Turgenyevhez — ezúttal Lermontov nyomán egy új „korunk hősét” akart teremteni Alvinczi alakjában. Alvinczi vörös postakocsija éppen anakronisztikus volta miatt nemcsak a múltnak, hanem a századforduló magyar társadalmának is jelképe. A polgári, kispolgári világ fő képviselője a regényben Rezeda Kázmér hírlapíró, akiben az író tulajdonképpen saját magát rajzolja meg. A cselekmény szálai Madame Louise szalonjában futnak össze, itt találkozik egymással a két világ. Rezeda Kázmér és Horváth Klára elégikus, tiszta szerelme az, ahogyan ez a vidéki színésznő a londoni vásár haláltánc jelenetének Évájához hason- Jan átlép egy hanyatló világ erkölcsi s''gödrén, a tisztaság és jóság diadalát hirdeti egy hamisságra, kufárságra épült világban. PÁLYÁJÁNAK MÁSODIK SZAKASZÁBAN alkotott Krúdy A vörös postakocsinál jelentősebb műveket is, e regényének népszerűségét azonban egyetlen alkotásával sem sikerült túlszárnyalnia. Művészi értékei mellett kétségtelenül szerepet játszottak ebben a népszerűségben más tényezők is, így legfőképpen az, hogy Krúdy hőseinek nagy részét közismert, élő személyekről mintázta. Ma ezek a személyi vonatkozások, századé leji irodalmi és társasági pletykák legfeljebb az irodalomtörténet bénfentcsei számára érthetők, a regény azonban túlélte a változó divatot és a múló aktualitást. Minden bizonnyal sokmindent másképpen olvasunk benne ma, mint a századeleji olvasó, de őszinte embersége és tiszta leöltőisége hozzánk is szól. Sokminden egyéb mellett ez is a remelcmű egyik próbája. KATONA BÉLA. Mi van a függöny mögött ? (Folytatás a 3. oldalról.) szás Legnépszerűbb Gárdonyi Géza (Annuska, Fehér1 Anna és a Bor), akinek darabjaiból hat helyen játszat nak. Utána következik Móricz Zsigmondi (Úri muri, Légy jó mindhalálig. Sári bíró), az ő színműveit 4 helyen játsszák. Ma élő íróink közül Tamási Áron (Éne-1 kés madár), Darvas József (Szakadék), Csizmarek (Bujócska) neveivel találkozunk. Szerepel még Kisfaludé (Kérők), Jókai (Kőszívű ember fiai), Csíki (Buborékok),; Szigligeti (Cigány), Bródi (Tanítónő), Moliere (Dandm György, Karinthy (egyfelvonásosok). Vásárosnamény-; ban a Csádáskirálynővel készülnek. Az általános isko-1 lások mesejátékokat tanulnak. Nagy általánosságban jónak mondható a járás műsorpolitikája. A darabokon keresztül láthatjuk a kultúra demokratizálódása jegyében a nép igényét. Fejlődésünk mai szakaszában ez egészséges irány, helyes törekvés és a népművelési munkások (minden túlzott, bürokratikus irányítgatásától mentes hozzáértését dicséri, Ez az eredmény természetesen nem született magától. Az állami irányítás elvének (ahogyan ezt Kállai miniszter elvtárs székfoglaló beszédében mondotta) a múlt káros túlkapásainak kiküszöbölésével — érvényesülnie kell továbbá is. Temészetesen nem hallgathatjuk el a vásárosnaményi járás műsorpolitikájának bírálatát sem. Nem kívánatos az iskolásgyermekek mese játékai között Borka: A próféta gyűrűje című darab. Általában meg kell jegyezni, hogy egy kicsit múltbaforduló a műsorpolitika. Egyenként a színmüvek jók ugyan, de kevés helyen játszanak mai életünkkel foglalkozó műveket és nem tűztek műsorukra szovjet és népi demokratikus drámákat. Tőkei Károly Irodalmi üzenetek ► F. D., Nagy kálié: katona «VAGY? című verse őszinte ha; zaflas szándékról tanúskodik, • de kissé úgy hat, mintha a [szolgálati szabályzatot szedte ' volna versbe. A VIRÁG c. vers [nem emelkedik túl az emlék■ könyvbe írott banális bölcses[ ségelc színvonalán. Így most íttem kö-ölhetök. I« X.: Versei fejlett íorma[ érzékről tanúskodnak, azon> ban mondanivalójában több [ eredetiség, e kell törekednie. »Szerelmes versei inkább sláger [szövegek lehetnének, mint iga' zi költemények. Legsikerül[tebb Írásának HA EGYSZER ;ISMÉT... e. művét tartjuk. I közlésükre egyelőre nem ke[rülhet sor. Küldjön be máskor >is verseket. Helyes lenne e.zon[ban, ha megírná teljes nevét >és elmét is, Kállai Ferenc, Nagykálló: Cjabbar bekü’dtiít írását köszönjük. Közlésére rövidesen alkalmat találunk majd. K. G. Mátészalka, Mezőgazdasági Technikum: Beküldött verselnek erénye a lendületes közlési vágy. Sajnálatos hibájuk azonban az, hogy a ritmust szem előtt tartva nem ügyel arra, hogy' az értelein csorbítatlan maradjon. így bizony majd mindegyik versben akad értelmetlen versszak. Pedig az értelmes gondolatközlést nem pótolja semmi üde formai megoldás. Kissé figyelmesebben olvassa át a tavalyi,. I. osztályos magyar könyvének első felét, amely a verselés általános törvényeivel foglalkozik. Biztosan hasznát fogja venni! Keresztrejtvény megfejtés: A március 17-i számban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése a következő: vízszintes sorok: 1. Benczúr Gyula, 16. Kisfalud, 21. Kallós, SO. Berecz, 41, Diószegi, 44. Pat• zai Pál. T Függőleges sorok: 1. Berki ♦ Nándor, 9. Andrási Kurta. 17. 5 Stróbl, 21. Kocsis. A hely'es megfejtők közül könyvjutalmat kaptak a következők: Löríncz Lajos, Nyíregyháza, Megyei Tanács, Tarcsa Bálint, , v-i.egyhaza, Luther ház B.-, fsz. 4. A könyveket postán küldjük el a nyerteseknek. Levél a kedveshez \(Folytatás a 3. oldalról.) — Fáj bizony! — felejtem keményen. — És sokáig? — kérdezte büszkén és úgy nézett rám. mint kölyökre a kevéív nagylegény. Nagyon bosszantott ez engem. — Amíg a gégád át nem harapom! — mondtam elszántan. Erre ő is fellobbant és erősen megragadta a karomat én meg mellén a kabátot és talán már ott össre is akaszkodunk, ha egyik tanárunk feddő íeküitete oda nem téved. Elbocsátottuk hát egymást. Endre kilépett az ajtón, de még sokáig a kilincsen tartotta a kezét és többször bevicsorogta nekem a nyíláson: — Gyere ki, most meghalsz. Én azonban nem hallgattam rá, ki se mentem — bár nem félcem a megígért haláltól. Azt tartottam, hogy addig is inkább a leánykában gyönyörködöm, míg Endrével kint küzdenek. A számolást majd elintézzük, máskor. Hamar megbékéltem, mert a kislány is észrevette, epekedö tekintetemet, és néhányszor rámsiklatta fényes szemét. Egyszer — úgyhiszem — mosolygott is. Este tizenegy órakor befejezték a táncot. Ott álltam az ajtónál, amint Endre kísérte. Amikor elém értek és a csutakfejű félre nézett, a leányka elejtette kis zsebkendőjét. Én gyorsan fölvettem és visszaadtam. Hálásan rámnézett és halkan azt mondta: — Köszönöm. — Szépnek szívesen! —feleltem és meghajlással köszöntem. ű kedvesen bólintott. Endre egészen hazáig kísérte, de távolról mentem én is, mert látni akartam, hogyan válnak el egymástól, no meg szerettem volna megküzdeni Endrével. Az elválást láttam: csak egyszerű kézfogás volt, de küzdenem nem sikerült, mert Endre nem vett engem észre és nem jött visszafelé. Én még sokáig sétáltam a leányka ablaka alatt, azt remélve, hogy valamiért kijön és néhány szót válthatok vele. De nem jött ki. A leánykával ezután t'bbször találkoztam, de Endre is. Bosszankodtam is eleget az utóbbi miatt, de aztán a . leánykám szíves szavából, meleg tekintetéből megéreztem, hogy hozzám hajlik inkább és Endrének csak azért nem adja ki az, útját, mert nem akarja megbántani. A következő évben bokros boldogsággal és jó reménységgel iratkoztam be a n'-j, —lik — immáron az itolsó — iskolai osztályba, hogy érettségi- Számot adva négy évi sáfárkodásomról, szabadon beléphessek a sebes sodró élet medrébe. Már mint említettem, anynyira igyekeztem a tanulással, hogy a jó bizonyítvány mellé félévkor tanáraim pártfogó dicséretet :s ac'.tak. Jókevvel indultam hát neki az utolsó félévnek. Emlékszem, alig íyiladozo't a tavasz, már titokban nín.eztettük a zöld szalagokat. Egyszer aztán egy szünetben megjelent az igazgató hirdetése és engedelmet adott a zöld szalagok viselésére. Zajos örömmel gadtuk, többen a padokra is felugráltak és úgy lelkendeztek. Csak egy ember. Meleg Endre ült sötéten ás gondolkozva. Egyszer aztán hátrafordult és azt kérdezte tőlem szigorúan: — Neked ki varrja? Mondtam neki, hogy a drága lányka, mert mir előbb megegyeztem vele. — Azzal én akartam! — jelentette ki. — Akkor előbb kelj fel máskor! — feleltem, — Tán téged szeret, azt hiszed? — Mikor téged, akkor is azért, mert az hiszi, hogy én vagyok! Erre megveresedett a nyaka. — Megöllek! — kiáltotta és felállt. Én úgyszintén. — Gyere ki! — kiáltotta ökleit rázva. Ekkor egy kicsit megijedtem, mert Endre egy nagy gazdálkodó kocsmáros fia volt és arra gondoltam, hogy sok jó bort, pálinkát megihatott, hát erős lehel; sok kocsmai verekedést végignézhetett és megtanulhatta a módját. Mégis azt feleltem: — Hát lássuk! Közben annyit tettem csupán bátorságom erősítésére, hogy titokban kinyitottam a zsebemben a bicskát. Kimentünk az udvarra. A füves helyre érve kettőt se léphettél.., Endre mindjárt elkapta a nvakamat és úgy magához szorította a fejemet, hogy nem kaptam lélegzetet, aztán egy gyors gánccsal maga alá vágott, mint valami zsákot. Majd ráült a mellemre és két markával szorongatta a nyakamat. — Megfojtalak! — hörögte. — Eressz el! Jaj meghalok! —' vergődtem alatta. Nem eresztett. Erre én lassan húztam felfelé a lábamat, hogy elrúgjam magamról, de ő észrevette és rámfeküdt. Mostmár mérgében tekergetni kezdte a nyakamat. Ekkor már nem láttam mást, csak táncoló piros karikákat. Ki tud;« meddig voltunk így?! Egyszer fülem zúgásán át hallattam, hogy Endre fel ja jdult, majd lehengeredett mellém a fűbe. Kinyitottam a szemem, azt hittem, hogy valamelyik érdemes tana, rom korcolt végig a hátán, de tanárt nem láttam sehol. Felálltam és velem egyszerre Endre is féilérdre kelt. Ekkor láttam meg, hogy combján a nadrágot nagy foltban pirosra festi a vér. Birkózás közben alvó társam a bicska, fölébredhetett zsebemben és mérgesen nekiszökőtt Endre combjának, nem gondolva arra, hogy ezzel a tettével nekem bajt okozhat az iskolában és a nadrágomat ú keresztül döfi. Terikém! Ázi már nem mondom el, hogy az igazgató kizárt az iskolából és k.<Aratott az ország valamennyi iskolájából is, mert ezt elmondani felesleges, úgyis tudod. így maradtam el az iskolától és szívem drága égi madarától. Immár tizenkét év telt e! azóta. Alma és méz illata leng köröttem, jelezvén, hogy maholnap elhágy ifjúságom nyara. De a régi diákszerelem ilyenkor tavasztájt még el-elfutja a szívemet, mint sötét halmot a nap sáfránypirossága. Még mindig szépnek találom, pedig tudom, hogy ez - szín, nem a hajnal színe már. Azt is é-zem, hogy felettem készül az idő fehér ezüsttel bevonni fejemet. Bocsáss meg nekem e hosszú Levélért, úgy érzem, amit elmondtam, el kellett mondanom. Ezután magad ítéld meg, tudlak-e majd még tavaszi hévvel szeretni.
