Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-03 / 52. szám
1957. rnArdue 3, viaimat* KELETMAGYARORSZAG ess 1911. február 24-én halt meg Bessenyei György, a Iegnagyob szabolcsi író, aki műveivel felrázza nemzetét a feudális életviszonyok okozta tespedtségből és a felvilágosodás hirdetésével irodalmunk megújítójává lesz. Hirtelen kivirágzó és lassan hamvadó élete Tiszabercelről indul el, 1747-ben. Egészen 1765-ig itt él, ebben a kis szabolcsi faluban, kivéve azt az öt évet, amelyet (1755—1760-ig) Sárospatakon, az ottani ősi kollégiumban töltött. Korán foglalkoztatták képzeletét a Felső-Tisza festői tájai, háttérben Tokaj és Hegyalja kékes vonulataival, a nemesi udvarházak primí‘tív, de víg, dinom-dánomos élete, a komor, bolthajtásos sárospataki kollégiumi környezet, professzorainak bölcs tanításaival, „együgyű” vad, szennyes tanulótársaival ”, ahogy ő maga megemlékezik róluk. Majd újra otthon szívja magába a tiszai élet képeit, s talán végleg lesüllyed élet« e szürke léthatárok között, ha 1765-ben nem küldi fel megyéje Bécsbe, Mária Terézia magyar nemesi testőrségébe. Becsben találkozik az európai kultúrával, a nemzeti irányú felvilágosodással, amelyből példát, ösztönzést merített a maga küzdelmei számára. Itt ébred írói hivatása tudatára. Míg a királynő előszobáiban őrködik, vagy a díszhintó előtt lovagol, vagy a bécsi farsang előkelő dámáit táncoltatja, saját emberi, írói problémáin és nemzete hivatásán is töpreng, lelkes magyar íróvá lesz. Eleinte mintha a királynő szándékai teljesednének, aki a bécsi testőrséggel németesíteni akarja a magyar köznemesség fiait: Bessenyei első mun-' káit németül írja. De azután fokozatosan felismeri a nemzeti mozgalom és a magyar polgárosodás szükségét, és a magyar író hivatását választja. Már első műveit a tudás, az értelem hatalmába vetett hit hatja át. Nemzeti tartalmú vagy célzatú politikai tragédiákban hirdtyi először eszméit. Történeti mezbe öltözteti kora társadalmának egyre élesebben jelentkező ellentéteit. A fejlődő nemzeti ellenállás hatásából fejlődik a tragédiák: a Buda tragédiája, Hunyadi László és az Ágii tragédiája politikai feszültsége. A drámáiban szereplő gonosz tanácsosokban a hazaáruló és maradi magyar főnemességet leplezi le. Hunyadi Mátyásról írt eposzában hazaszereteté*, a magyarság jövője iránti aggodalmát tárja fel. Az Agis tragédiájában, bir tárgya görög, a Habsburguralom kritikáját is adja. Bessenyeinek választania kellett testőri és írói hivatása között. 1773-ban lemond a testőrségről és polgári-írói életre rendezkedik be Becsben. Mint a református egyház érdekeinek képviselője az udvarnál, az iskoláztatás reform. BESSENYEI GYÖRGY ját követelte. Az önálló nemzeti kultúra követeléseivel egyesítette a haladó társadalmi törekvéseket, írói munkásságának ezt a második korszakát ilyszellemű alkotásai töltik be. De kortársainak, különösen hitfelekezet-társainak nagy része nem értette meg Bessenyei törekvéseit. Valósággal kimarták maguk közül, elszigetelték és nem nyugodtak addig, amíg állásától meg nem fosztották. Eltaszítva a protestánsoktól, nincs más lehetőség számára, mint hogy áttérjen a katolikus vallásra, mert éppen alkotóereje tetőpontján merült fel annak veszélye, hogy el kell hagynia Bécset. 1776—1779 között írt művei tele vannak reformgondolatokkal. Ekkor írja .4 filozófus c. vígjátékát, amelyben sebzett öngúnynyal írja le csalódását a korabeli társadalomban, felállítja társadalmi eszményképét és sürgeti a feudális nemesi álláspont megváltoztatását, A Magyarság c. röpiratában kultúránk elvilágiasodását egyházi korlátainak ledöntését, műveltségünk megújítását követeli. A Holmi című — 1779- ben megjelent műve — haladó gondolatainak enciklopédiája. (A Holmi jelentése: Sokféle, a francia Melanges, a fel világosodott francia írók kedvenc könyvcíme.) Világnézete itt jut el az örökké fennálló egyetemes anyag eszméjéig, itt ismeri fel a szüntelen való mozgás alaptörvényét. E művében éles harcot indít a babona és, a tudatlanság ellen. Ünnepéljres és ihletett módon szól a hazaszeretetről: „E szó: hazafiúság, oly kötelességet tészen, mely alól a világon semminemű dolog, ok, idő, alkalmatosság fel nem szabadíthat.” Itt szólal fel újra a jobbágyság mellett, mely „kenyerét a földet ásván, kapálván, verítékével keresi, melynek kebelét könnyhullatásaival áztatja, nyögvén ínsége miatt, melytől nyomattatik.” A könyv nemesi, 1 'ladó nemesi szemléletű, de a nép megbecsülését hirdeti. Kutatja annak módját, hogyan lehet egy nemzet „bölcs és gazdag”. Nyiltan szólal meg itt a nemzeti függetlenség gondja is. Ebben az első n^odern magyar könyvben bátran hirdeti az emberiesség haladásának, megvilágosodásának szükségességét. —- Jámbor Szándék c. röpiratában egy Magyar Tudományos Akadémia felállítására hív fel. De Bessenyei nem valami szűkkirű társaságra gondol itt, hanem olyan társaságra, amelynek célja legyen írónk szavai szerint, hogy „a legegyügyübb rendű és sorsú emberek is a magok elmebeli tehetségeket az emberi társaság javára fordíthatnák.” — Ugyanezen röpirataiban már a közteherviselésnek a nemességre Beszélgetés Szalontai Barnával, a nyírbátori falúm üzenni vezetőjével — Mi újság a nyírbátori Báthory István Múzeumban? — A sok hazai és külföldi látogató után újra két jeleli' tős név került be a múzeum vendégkönyvébe. A múlt héten látogatott meg bennünket clr. Gunda Béla debreceni egyetemi tanár és Újvári Zoltán tanársegéd. Mindketten a debreceni Néprajzi Intézettől jöttek. Már hatották hírét a falumúzeumnak és mostani látogatásukkal előkészítették az egész Intézet tartományi LirandulásatJ Nyírbátorba. < — Hogyan folyt le a láto-< gatás, mit csináltak? Először a múzeumban lévő‘J néprajzi anyagot vették szemügyre, rajzokat, feljegyzéseket készítettek. Megnéz- » ték a raktári tárgyakat is.! Ezután bejártuk csaknem az; egész községet, de különösen’ érdekelték őket a régi utcák, mint a Bajcsy-Zsiünszky utca, a Hunyadi, a Gyulait és a közismert, legrégibb Szentvér utca. — Mit figyeltek meg a régi utcákban? — Főleg a házak és más épületek építkezését. Megállapították, hogy ezekben az utcákban nagyon sok szatmári vonás lelhető fel a ha zak építkezésén. Fzt könnven megérthetjük, hiszen a XV. század közepéig Szatmár megyéhez tartozott a község és csak a Báthory család érdekei miatt csatolták Szabolcs megyéhez. De később is a Szentvér utca egyik oldala Szatmár megyéé volt, a másik Szabolcsé. — Találtak valami különlegeset? — A hombárokat, — amelyek a Nyírbátor környékén, lévő tölgyerdők fájából készültek régen — lerajzolták, fényképezték. Különösnek tartják a Szentvér utcai csűröket. Találtunk egy nagyon régi „nádvcrö”-t. Az egyik Hófehér, kedves kendőbe Takart jószagú, szegett en kenyér. Nem tudom még, mit rejt ropogós héja De egy csepp élesztőt tettem belé Én is. S egy kedvemre való karéjjal Nyugodtan szelek belő le. SZLÁVIK FERENC. Szentver utcai háznál — ahol magyaros vendégszeretettel fogadtak bennünket — egy különleges régi l<ézi kukoricaörlőt műt arra k, amivel még a vendégek sehol sem találkoztak. Előkerült egyik helyen egy halászháló, sünivel annak idején a nyírbátori Mesterréten fogták a halat. — S a begyűjtött tárgyakon kívül mi az eredménye a látogatásnak? — A vendégek megígérték, hogy a község építkezésének tanulmányozása után dolgozatukat a nyírbátori kiadvá< nyok rendelkezésere bocsájtják. De más tekintetben is gyümölcsöző korszak kezdetének tartom a látogatás napját. A múzeum további fejlődése és a tudományos munka még nagyobb méreteket ölt majd az egyetemeiéi való szoros kapcsolat révén — fejezte be a beszélgetést Szalontai Barna. dali KOLOSÉI SZŐTTES. (Koroknay Gy. gyűjtése.) való kiterjesztését is javasolja, amellyel messze megelőzte kora politikai fejlődését. Mindezek a fényes, ragyogó eszmék azonban mitsem segítettek írónk helyzetén. Bessenyeit kora elmaradt társadalmi viszonyai súlylyesztették vissza vidéki magányába. Sem a magyar főnemesség, amelyhez Bessenyei fordult, sem II. József, aki ekkor trónra lépett, nem akart hallani egy Magyar Tudományos Akadémiáról, Bessenyei elvesztette bécsi állását, zavaros birtokviszonyai nem tették lehetővé, hogy Bécsbcn maradjon, ahol minden feltétele megvolt további írói fejlődésének. 1782-ben otthagyta Bécset, és először vissza, Bercelbe, majd Bihar megyébe, Pusztaková; csira költözik, a „pusztai : vadságba és magányosságiba”. Eleinte még résztvesa a nemesi nemzeti mozgal■ makban, és fellép a nemesi ; törvényszékeken a jobbágyok érdekében. Műveivel részese a Martinovics-féle mozgalom előkészítésének. Munkái többé nem jelenhetnek meg, mert a cenzúra, az uralkodó felfogás veszedelme«, az állam és egyház elleni izgatót látnak benne. Nem csoda tehát, ha egyik művét így ajánlja olvasói figyelmébe: „Ez a munka is azzal az érdemmel ajánlja magát olvasóinak, hogy beretvált fejű pap által tiltatott meg”. A teremteni nem szűnő nap, ahogy Csokonai nevez\ te Bessenyeit, lassan lángolt el. Már szinte korától is elfeledve hal meg isiiben, Pusztakovácsiban. Mit jelentett és mit jelent nekünk Bessenyei? A maga korában jelképe a haladásnak, a nép szeretelének, az áldozatkészségének, a hivatásszeretetnek. A nemzeti nyelv fejlesztését hirdető tervei által a polgári forradalommal összefüggő követelések egyik előfutára. A reakciós hatalom akkor kiszorítja a szellemi % életből, ennek ellenére lao| kadatlanul dolgozik. Szn« bölcs megye szellemi éle- I tének az erőket maga kö• rül tömörítő központi alak; ja volt a XX. században isj I így pl. 1945 előtt a nyíregv- J házi Bessenyei Körnek két- I ségtelen érdemei voltak {Bessenyei körül, össze is j kellene állítani egy teijes í szabolcsi Bessenyei-biblio. ♦ gráfiát, s mindent el kell | követnünk, hogy fejlődő, 1 új életünk során míndjobt ban megismerjük, megis$ mertessük Bessenyei GyÖr♦ gyöt. * Dr. MERÉNYI OSZKÁR' A MEGYEI TANÁCS MŰVELŐDÉSI OSZTÁLYÁNAK összeállítása ÚJÉV 3