Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-26 / 71. szám

If KELETM ACT ARORSZA G 1957. március 26, kedd Hazaérkezett Tuniszból a magyar kormányküldöttség Március 23-án. szombaton hazaérkezett Tuniszból Kossá István pénzügyminiszter és Sík Endre, a kül­ügyminiszter első helyettese. A magyar küldöttség a tuniszi kormány meghívására részt vett a Tunisz íüg- J geltcnsége első évordulója alkalmából rendezett ün- i kiepscgckeu. < Kossá István pénzügyminiszter nyilatkozata a magyar kormány delegáció tuniszi látogatásának tapasztalatairól Nem elegendő csalt lelkesedni teltekre. cselekedetekre van ssükség Tanulságok, tapasztalatok a nyíregyházi járás kommunista aktíva-iilésérél Az elmúlt héten két tagú kormánydelegáció — Kossá István pénzügyminiszter és Sík Endre külügyminiszter­helyettes — látogatott el Tuniszba a tuniszi nép füg­getlenségének első évfordu­lója alkalmából rendezett ünnepségekre. A delegáció hazaérkezése után Kossá István pénzügyminiszter a következőket mondotta a lá­togatás tapasztalatairól: — Meghívásunk a füg­getlenségi ünnepélyre szólt. Az egész ünnepély, de kü­lönösen a kaszárnya udva­rában tartott gyűlés hatal­mas demonstrációja az arab népek egységének — s ezt még Nixonnak, az USA al­­elnökének állandó színpa­dias szereplése sem tudta megzavarni. A háromnapos ünnepségsorozat idején a kilencszázezer lakosú város­nak szinte apraja-nagyja éjjel nappal az utcán volt. Ahol a magyar delegáció megjelent, mindenütt nagy tapssal, „Éljen Magyaror­szág!“ felkiáltással fogad­tak, üdvözöltek bennünket. Egyébként ‘ is lépten-nyo­­rnon nagy . szeretetet és megbecsülést tapasztaltunk országunk iránt. — Jelen voltunk őfelsége Szidi Lanin bej fogadásán is, akinek átadtuk a magyar nép, az Elnöki Tanács és a kormány üdvözletét, aján­dékait. — Rövid tisztelgő látoga­táson voltunk kollégámnál. Hédi Nuira pénzügyminisz­ternél, aki kifejtette azt a véleményét, hogy bár egyes népeket a földrajzi távol­ságok és egyéb okok elvá­lasztanak, azért az állami és a gazdasági kapcsolatok lehetségesek ée reméli hogy gzdasági kapcsolataik Magyarországgal élénkülni fognak. — Külön feltűnt nekünk hogy bár az egyiptomi-izra­eli események a tunisziakra sem voltak hatás nélkül, az elég nagyszámú zsidó la­kossággal szemben semmi­féle megkülönböztetést, elő­ítéletet nem tanúsítanák sőt a kormánynak is van zsidó tagja. Általában az egész országban nem ismer­nek faji, vallási előítéletet de annál jobban gyűlölik gyarmatosítókat — nem mint franciákat, mint elnyomókat, A kommunisták életében mindig nagy jelentőséggel bír egy-egy kommunista aktíva-ülés. Ezt mutatta a nyíregyházi járás kommu­nistáinak a tanácskozása is. amely a napokban zajlott :e a nyíregyházi József At­tila Művelődési Ház kister­mében. A járás pártszervezetei­nek küldöttei ezen a ta­nácskozáson értékelték az októberi ellenforradalmi időszak óta eltelt esemé­nyek jellemző vonásait, ta­pasztalatait, s törvényes alapokra helyezték a párt­vezetést a járásban, új pártbizottságot választot­tak. Ötven eivtárs kért szét A párt járási intéző bi­zottságának a beszámolója, mely sok kérdéssel alaposan foglalkozott, felkeltette a küldöttek érdeklődését, öt­ven elvtárs kért szót, hogy elmondja: hogyan látta 6 községében üzemében, .ter­melőszövetkezetében az ese­ményeket. Nagyon helyesen a beszámoló és a hozzászó­lók az októberi ellenforra­dalmi események talajáról kiindulva mondták el véle­ményüket sok fontos kér­déssel kapcsolatban. A já­rás pártszervezetének vala­mennyi küldötte egyet ér­tett abban, hogy hazánk­ban, de a járás területén is ellenforradalom zajlott le. Ezt a beszámoló országos és járási tényekkel támasz­totta alá. Király András vencsellői és llcsilc Mihály a kéki pártszervezet kül­döttei felszólalásukban rá­mutattak, hogy hazánkban nem valósult meg a prole­tárdiktatúra a 12 év alatt, mert a Rákosi—Gerő-féie vezetés nem helyesen irá­­hanem I nyitotta a pártot 1948 után. «Nem használta a párt a Nagyszerű lehetőségeket bontogat a tavasz a nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezetben Lenne mit beszélni az ■őszi esemény elvről bőven. De szögezzünk le csupán ennyit, hogy' a nagy vihar­ban ásóval kapával meg­­védték a közös verítékkel szerzett gazdaságukat. Ezt tapasztaltam a tél folya­mán, amikor ott jártam. Az akkor táplált remény rü­gyei szinte az első tavaszi napsugárra most bontogat­ják féltve őrzött levélkéi­det: a jövő valóságát. A szövetkezetben pezseg az élet. Nen érinti a tago­kat fajban, hogy 23-mal ke­vesebben vannak, mint az­előtt. Jórészét kizárták ezeknek az embereknek, mert nem találták őket maguk közé valónak. Akik maradtak, szívvel-! élekkel a közös munka mellett álltak ki. .4 vetésforgó a jó gazdálkodás alapja Nem újkeletű náluk a Vetésforgó. Már 1953 óta így gazdálkodnak, de az idén elhatározták, hogy kö­vetkezetesen kitartanak mellette, dacára, hogy 100 holddal lett kevesebb a te­rület a kilépők miatt. Két vetésforgójuk van. iAz egyik öt, a másik há­rom szakaszos. Elérték, hogy évelő és egynyári pil­langós takarmány félékből 23 százalékát telepítették be a területüknek. Az is­­táliótrágya-forgó jelenleg öt éves, de a meglévő ál­latállomány s a jövőbeli tervek alapján biztosítják a négyéves trágyaforgót. J\öveliU az állatállományt Az istállókban 22 fejős­tehén eszi a jóízű silót, za­bosbükkönyt, moslékot. — Nem hasztalan: 10 literes íejési átlaggal hálálják meg a gondoskodást Őszre 14 .elsőborjas tehénnel —mind saját nevelésű — gyarap­szik és erősödik az állo­mány. Nincs sok gondjuk az abraktakarmányokkal sem, mert még 300 mázsa kukorica van a górékban. Ami még eddig nem volt A szövetkezetben új sze­lek fújnak. Keresik a mód­ját a biztonságos, jövedel­mező gazdálkodásnak. így van ez a mezőgazdaságban mindenütt. Minél szélesebb alapokra van helyezve a termelés, annál biztosabba jövedelmezőség. Ügy dön­töttek, hogy az idén zöld­ségtermeléssel is foglal­koznak. 17 holdon rendezik be a zöldséges kertet. Ön­tözéses és száraz gazdálko­dást állítanak be. Termei­nek maid hagymát, papír kát, paradicsomot, zellert, káposztaféléket és dinnyét. Ez az útkeresés már egy­két éve a gyümölcster­mesztésben is érezteti ha­tását. A 20 holdas termő gyümölcsöshöz még 21 holdat telepítettek. Ebben a fiatalosban megtalálható az alma, körte, szilva mel­lett 8 holdon a málna, föl­dieper, köszméte is. A gépek híí segítőtársak A szövetkezetben 4.5 hold föld jut egy-egy tag­ra. Nem sok, de a foko­zott belterjességre való tö­rekvés azt mutatja, hogy szükséges egyre több mun­káskezet felszabadítani ahol arra mód adódik. Gépesítették a pemete­­zést, a kukoricamorzsolást S lehetővé tették egy te­hergépkocsival és egy pót­kocsis vontatóval a szállí­tás meggyorsítását. így szükségtelenné vált a ló­fogatok számának az eme­lése. A segédüzemágak is jó jövedelmet hoznak. Van egy gyümölcspálinka fűző­jük s egy szalagfűrészük amivel bérmunkát is vé­geznek a község lakosságá­nak. A Petőfi TSZ tagjai az* akarják, hogy példamutató gazdálkodásukkal, növekvő jövedelmükkel tovább öreg­bítsék szövetkezetüknek amúgyis megalapozott hír nevét. Satu« András proletárdiktatúrát eléggé az ellenséggel szemben. A kommunisták magukra vol­tak hagyatva októberben. Ebből valamennyiünknek tanulni kell, s nem történ­het az meg mégegyszer, ami megtörtént október­ben. Barna elvtárs. a Nyír­­bogdánvi Állami Gazdaság párttitkára felszólalásában elmondotta, hogy az ellen­forradalmárok és azok sze­kértolói a gazdaságban több mint két és félmillió forint értékű kárt okoztak. Ezért a tettükért még a mai na­pig sem lettek felelősségre vonva. Több felszólaló arra is kitért, miért haladt von­tatottan az első időkben a párts.(.efveztő munka. Nem egy hely volt olyan, mint a Nyírbogdányi Állami Gaz­daság, ahol miután vala­melyik dolgozó kérte felvé­telét a pártba, az ellenfor­radalmat szolgáló szemé­lyek felkeresték és megfe­nyegették. Több helyen le­veleket küldözgettek a kommunistáknak, hogy ez­zel is akadályozzák a párt szervezését, erősödését. Úi jelenségek, jogos figyelmeztetések a pártépítéssel kapcsolatban Az intéző bizottság be­számolója részletesen ele­mezte, hogyan haladt előre párt-szervező munka a iárás területén. A nyíregy­házi járásban jelenleg 69 pártszervezet működik, több mint 1100 taggal. Ez a szám nem pontos, hisz rapról-nap­­ra jelentkeznek felvételre a munkások, dolgozó parasz­tok, értelmiségi dolgozók. A párttagság összetétele is 16 irányban fejlődik, hisz a dolgozó parasztság és a munkásság aránya 66 szá­zalékot tesz ki. A beszá­moló és a felszólaló elvtár­sak arra figyelmeztették az aktívát: a következők­ben is figyeljenek arra, hogy a párt soraiba osztály­idegen, talpnyaló, karrie­rista elemek ne kerüljenek be. Most még jobban fel kell figyelni azokra, akik a pártba jelentkeznek — hangsúlyozta a beszámoló és több elvtárs. Nem arról van szó — állapították meg —, hogy a becsületes, a marxizmus-leninizmus esz­méjét magáénak valló, a párt célkitűzésével és poli­tikájával egyetértő dolgo­zókat távol tartsuk. Ezek­nek a kommunisták család­jában van helyük. A politikai és szervezeti élet kibontakozása vonta­tottan halad a pártszerve­zetekben. A pártszerveze­tek tevékenysége nem ter­jed ki és nem fogja át az egész községet. Ennek több oka van. Az egyik, ame­lyikre rámutatott a beszá­moló is az, hogy úgymond ■ P túlzott önállóságot kaptak az alapszervezetek s ezzp] nem tudnak még megfele­lően élni. Ez azonban nem a legfőbb indok. A felszó­­la'ók közül Módi elvtárs, a nagyhalászi alapszervezet küldötte elmondotta, hogy ők hogyan dolgoznak és mi­lyen jelenségek mutatják, hogy helyesen végzik a pártmunkát. „Mi jelentős sikereket értünk el, s en­nek négy okát látom — mondotta. 1. Igyekszünk a párttag­ság öntevékenységét nö­velni. Ezt igénylik is az elvtársak. így növekszik a befolyás a tömegekre. 2. A kommunisták őszin­tén világosan beszélnek a dolgozókkal. Elmondják, hogy mi szakítani akarunk a helytelen módszerekkel, s a néppel a népért akarunk dolgozni. 3. Mindennek az eredmé­nye az, hogy a dolgozók a komoly problémákkal a pártszervezetet keresik fel. Ez mutatja, hogy meg van és egyre növekszik a biza­lom. A dolgozók gondjával­­ba.jával szívvel lélekkel fog­lalkozunk, s amit lehetsé­ges, azt elintézzük. 4. Igyekszünk ma már beszélni a pártonkívüliek­­kel az októberi ellenforra­dalmi eseményekről is. így tisztázódik előttük, mit ho­gyan kell értelmezni. Tehát egyre világosabban látnak.” Nem csak Mádi elvtárs, hanem több felszólaló el­mondotta, hogy a pártszer­vezetek tömegbefolyása szűk. Nincsenek meg a tö­­n egszervezetek, vagy ha meg is vannak, még most kezdenek munkához. Hiba a- is, mint ahogy azt fel­szólalásában elmondotta Miklósi elvtárs, a kótaji L.nin TSZ pártszervezeté­nek küldötte, hogy a párt­­alapszervezetek szétforgá­csoltán dolgoznak. Ha afeL sőbb szervektől kijön vala­ki segíteni, csak a községi r'ipszervezet titkárával be­szél meg fontos kérdéseket, s ezekről a többi kommu­nista' nem tud. Igaza van, hisz különö­sen nagyobb községekben, ahol a pártnak 5—6 alapszervezete is működik, nincs megfelelően össze­hangolva. ez a munka. Míg megvoltak a községi párt­­ív rottságok, ilyen nem for­dulhatott elő. „A pártszervezetek túl­zott önállósága éppen olyan j ha, mint a túlzott beavat­kozás” — mondotta Sz. Nagy elvtár . a rakamazf alapszervezet küldötte. Baj van az agitációs anyagok­kal vájó ellátás körül is. A a értékes brosúrákat, melyek­ből tájékozódhatnak a kom- ' munisták, s felhasználhat­ják munkájuk során, nem kapják meg az alapszervc­­zeteknél. Ezen is sürgősen változtatni kell, hogy javul­jon az agitációs munka fa­lun. Nem volt igazuk azoknak' a felszólalóknak, akik azt hangsúlyozzák, hogy a fel­sőbb szervek nem segíte­nek eléggé az ellénforradál­­márok leleplezésében, ab­ban, hogy a dolgozók előtt megmutassák, melyik mit csinált. Gerák elvtárs, az ibrányi pártszervezet kül­dötte .hangsúlyozta: „Ne várjunk mindent a felsőbb, szervektől. A leleplező agi­­tációt helyben kell megöl-; dani. Persze, ehhez kom­munista helytállásra van szükség. Ezt fokozni kell minden párttagban. Ne­künk ott, a községben kell megmagyaráznunk, ki mit csinált. S a dolgozók, ha vi­lágosan látják egyes ellen-; forradalmi elemek konkrét tevékenységét, akkor mel­lénk állnak. Miklósi elvtárs figyel­meztette az aktíva résztve­vőit arra is, hogy nagyon vigyázzanak, kiket vesznem fel a pártba. Megtörténik! manapság, hogy egyes sze­mélyeket saját községükbcrii nem vesznek fel a konrrnü­­r isták közé, — nyílván' azért, mert ismerik tevé­kenységüket — s akkor más községben próbálnak befura-: kodni a pártba. Ezek talp­­nyalók, karrieristák, s őriz-' ni kell tőlük a pártot. Erről beszélt Gácsiné elvtársnő ii; az újfehértói pártszervezet küldötte. Felszólalásában! kitért arra is, hogy a kö-j vetkezőkben ne érje azokat' bántódás, akik megmond­ják az igazat a felső veze­tőknek. Majd ezt mondta rí „Sajnos, még ma i? vannak.* ellenforradalmi elemek,; akik állásban vannak, s, ugyanakkor vannak kom­munisták, akik munkanél­­kül vannak, s nem támo­gatják őket, hogy munká­hoz jussanak. Ezen sürgő­sen változtatni kell.” Súlyos hiba, hogy nem beszéltek róla Mindenek előtt nagyon kevés szó esett a 12 év alatt elért eredményekről. A beszámolóból kimaradt. Ez súlyos hiba. A felszóla­lók közül is csupán Balogh elvtárs, a nagyhalászi kül­dött és Bankéi András elv­­társ, a megyei bizottság tit­­k xa foglalkozott vele. Az ifjúság kérdéséről is úgy­mond, hivatalból Németh elvtárs EPOSZ járási titkár, mondott valamit, amely egyáltalán nem ölelte fel azt a sok problémát, ami ezen a téren van. Ha ezek­hez a hibákhoz, hiányossá­gokhoz még hozzávesszük azt, hogy a termelésről egy­általán elfeledkeztek Benkei el'.vára felszólalását kivéve, akkor elmondhatjuk, hogy nem elég csupán ma már az, hogy lelkesedünk az ügyért, beszélünk az ellen­­forradalomról, az is szüksé­ges, hogy megnézzük, mi­ből élünk. Mert bizony iit van a tavasz,a szántás-vetés, ideje, a termelőszövetkeze­tekben, gépállomásokon, ál-, lami gazdaságokban van mit tenni. Hasonló módon az üzemekben is, mert csak azt lehet megenni, amit megtermelünk. S igaza volt’ Benkei elvtársnak, aki hangsúlyozta: adni 'csak úgy lehet, ha van miből; s a magunk jólétét mi te­remthetjük meg csak. Nem lehet örökké a segítségre támaszkodni. Benkei elvtárs hangsú­lyozta: A tizenkét év alatti eredményekről beszélni kell, hisz azt a nép alkotta, s a hibák nem homályosít—. hatják el. Az ellenség port a 12 év eredményét akarja revízió alá venni. Nekünk a dolgozókkal meg keli ér­tetnünk, hogy eredményein­ket, a hatalmas alkotásokat, melyek a kezünk munkájá­val születtek, nem veheti el tőlünk senkij

Next

/
Oldalképek
Tartalom