Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-21 / 67. szám
Í957. március 151, csütörtök KELETMAGYARORSZAC íanáciköziáriaiágról üdvözli a | proletariátust.. világ J követni* az. egész fogja.” Maxim Gorkij.” (Vörös Újság, 1919. március 30. Maxim Gorkij üdvözli a magyar proletariátust . , .) C óstói út 13. Itt lakik, ^ kis villaszerű házban, Schmidt Mihály bácsi, a megye egyik legöregebb kommunista harcosa. Ez van a párttagsági könyvecskéjében írva: A munkásmogalomban részt vesz 1900 óta. Párttagságának kelte 1900. Hetvenöt év telt el feje felett. Megőszült, megöregedett. Megjárta a fehérterror börtönét, az eszméért, azért mert a proletárhatalomért harcolt 1919-Egy öreg kommunista emlékezik... * ben. 1943-ban. a Markó utcai törvényszék elé állítják, mint visszaeső kommunista bűnöst. Tudjuk, ez egyenlő a halállal. Megmenekül. Hiába kínozták, verték, nem árulta el a Tanácsköztársaságot, elvtársait. Soha nem alkudott meg az ellenséggel. Öt kerestük fel, hogy mondja el nekünk dióhéjban, hogyan zajlottak az események 1919-ben Nyíregyházán. Hisz a legilletékesebbek egyike ő, a«i abban az időben is aktívan tevékenykedett. Memóriája nem olyan jó, mint ezelőtt tíz. évvel, s bizony dátum szerint nem emlékszik már az eseményekre. Schmidt Mihály bácsi a következőkben mondotta el mi történt Nyíregyházán 1919-ben. ★ Szamuelly Tibor és két ********* *♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦** 19*19-BEN De mennyire hamis változás volt ez! A román csapatok Nyíregyháza alá értek. A vörös őrség követelésére gyűlést hívott össze. Hangzatos szavakkal buzdított, hogy megvédik a praletárhatalmat. Azonban ügyesen úgy irányította a hangulatot, hogy a 240 főnyi őrséget megfélemlítette, s valósággal kijátszotta a románoknak. Ilyesféléket mondott: a templom tornyára kell állítani egy „masingevért”, fehér zászlóval. Tény, hogy mire fegyveres ellenállásra került volna sor, csak nehányan maradtak. Húsvét másnapja. Bálra készültünk — meséli Laczkovszky József — Kolláth Ernő, (aki most a munkásőrség megyei parancsnoka,) Maczkó János, (8 évet szenvedett maga is elvéért), Kariák Mihály és én, tehát négyen felmentünk a megyeházára, a bál ügyében, Kovács Istvánhoz. Tizenkét ajtón keresztül kellett mennünk, ez már szeget ütött a fejünkbe. S bent Kovács, de civilben! Mellette egy hadnagy, rangjelzése ismét íelvarrva. — Főhadnagy elvtárs! jelentkeztem szabályosan. Kovács István rámripakodik: — Kikérem magamnak! Főhadnagy ú r vagyok! Elrendelte, hogy azonnal varrjuk fel rangjainkat, s mi tudtuk már, hogy árulás van. Elkeseredve, majdnem sírva mentünk az utcán, amikor szembe jött egy csoport, kibontott vörös zászlóval. A második direktórium alakult! Azonnal csatlakoztunk. Indultunk visszafelé, a meg3Teházára. Egyszerre egy személyautó rohant el mellettünk, testvére Zoltán és György 1919 március 20-án felkerestek bennünket a Szociáldemokrata Párt helyiségében. Az SZDF városi titkára akkor én voltam. Az elnök Kazimir Mihály elvtárs volt. Együttesen tárgyaltuk le a két párt egyesülését. Mivel Szamuelly Tibor elvtárs Budapesten a központban kapott beosztást így ő oda távozott Kiss Roland. 1919 március 21-re virradó éjjel megalakítottuk a megyei és a városi direktóriumot. A megyei di-* íektórium tagjai voltak: Schmidt Mihály, Kiss Roland és Fazekas János. A városi direktórium tagjai voltak: Beregi Sánfékezelt, vagy húsz métert csúszott. Egy magas százados ugrott ki belőle, . sapkája vörös szalaggal t körülkötve. A nyíregyházi direktórium tagjai a Tanácsköztársaság fennállásáig mint képviselők dolgoztak Budapesten a parlamentben. **********************************************************4 ♦♦*♦♦♦♦>«♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦, **************H*H**M***«< — Kik vagytok? Felelünk, S elmondjuk^ neki, mi történik Kovács Istvánnal. Velünk tart. Nagyszerű ember volt, Madarásznak hívták, Pogány titkára volt. Amikor beléptünk a Kovács szobájába, s a két tiszt. (Kovács és a hadnagy), megpillantották Madarászt, elsápadtak. A hadnagy kezdte leszedni a csiilagjc.lt. — ön Kovács István? — kérdezte a százados. — Igen. — Tudja a kötelességét? Kovács lekapcsolta a pisztolyát. De akkor már az álló-j máson 8 ágyú, 2 zászlóalj katona várta Madarász parancsát. Énekszóval, diadalmenetben jöttek be, ellenállás alig. fogadta t .cet. j V O LTA K... nisijus 3. ni, amikor a türelmetlen hang újra megszólalt: — Hagyd azt a rongyot! Állj be a sorba. , Odaállt. Két fegyveres lekísérte őket a völgybe. Megmutatta hová álljanak — háttal a kivégző osztagnak. Mert már akkor mind a heten tudták, mi lesz a sorsuk. Vártak. Lélegzetvisszafojtva lest.elődött az a néhány ember is, akik távolról — a házak és a ják nögül figyelték, hogy rr. történik. A fehérterroristák, a forradalom elnyomói — vállukhoz emelték a puskát és vezényszóra lőttek, éppen akkor, amikor a hét ember közül a közepén álló kíváncsian visszafordította fejét. Ű a szájába kapta a csontot-roncsóló dum-dum lövedéket — hátraesett — hat társa pedig arccal előre hullott a homokba. A ki tovább is leselke- 1 dett az azt is látta, hogy a gyilkosok — mint akik jó munkát végeztek — hozzákezdtek a falatozáshoz azokból a csomagokból, amit a meggyilkoltaknak készítettek hozzátartozóik. Aztán a szétszóródott csontokat, tojáshéjakat és a völgyben örökre elnémított hullákat otthagyták. Ez történt 1919 május 3-án Lóráiitházán a Puszikért dűlőben. E. történt, de miért? — kérdeztem mindenkitől, bár magam is tudtam már a választ. — Az igazságot akarták már 19-ben is —- mondta például S. Bakii József, a most 58 esztendős 12 holdas gazda. — Volt itt a faluban is olyan, nem is egy, akire szintén ez a sors várt volna 19-ben. Ott volt Fodor Péter — kezdte rövid gondolkozás után újra és felderült az arca — csakhogy nem volt Fodor Péter hamvába hótt embe'\ Már elfogták, be is csukták egy épületbe, hogy másnap kivégzik. Tudta Péter is, hogy mi vár rá. Félrevaló dolgára kérezkedett. Kikísérte egy fegyveres a kerítés ynellelt Ifiró kis fabódéhoz. Hát ott aztán úgy elment Péter a kerítésen keresztül, hogy mire az őr észhezkapott, már a harmadik kerten is túljárt. dor, Simonies Mihály. A választás a megyeház épületében zajlott le. 1919 március 21-én megalakítjuk a Vörös Hadsereg nyíregyházi parancsnokságát, melynek a vezetője Szakái ezredes elvtárs lett. ★ Böszörményi százados a huszárlaktanyából egy díszszázaddal vonult fel a párthelyiség elé. Letisztelegtek és felajánlottá* szolgálatukat a Tanácsköztársaságnak. Ugyanekkor a Vörös Hadsereg nyíregyházi parancsnoka kiment a katonák közé a laktanyába, hogy megszervezze azokat is, akik még szolgálataikat nem ajánlották fel. ★ Kolláth Ernő és Lackovzky József elvtársak megszervezték a nemzetőrséget és csatlakoztak ezek után a Tanácsköztársaság védelmére, A direktórium tevékenykedett, dolgozott, cinig el nem kellett menekülniük, átszervezték a közigazgatást. Szovjet példára alakították meg a forradalmi munkás-paraszt-katona tanácsokat. Schmidt Mihályt, Kazimir Károlyt, Beregi Sándort és Kis Rolandot képviselőnek választották meg. Egy hétig élt a tanácshatalom Nyíregyházán. Szakái ezredes javaslatára a direktórium elmenekült Tokajba, mivel csak egy harcképes vörös század biztosította a védelmet. Segítségért ugyan folyamodtak felfelé, de az nem érkezett meg. Tokajból irányították egy ideig a megye közigazgatását, ügyeit. t árnái Zseni: VÖRÖS TAVASZ Már tudtom én, mikor mennydörgő orkán: a vak gyűlölet tűzvésze üldözött, mikor sebzett szívünkkel roskadozva hadakoztunk az emberek között, ó tudtam én, hogy egyszer el kell jönni, e vad világba egyszer be kell törni a tavasznak! És tudtom már, mikor fészkünkre törtek a gyilkos hordák irgalmatlanul, és felgyújtották békés házainkat, hogy ne maradjon senki irmagul, s bár testünket szöges csizmákkal törtek, a tavaszt bennünk mégis meg nem ölték. } világra jött! ♦ « ♦ Világra jött, mert mérhetetlen kínban világra hoztuk, ó szent lázadás, 5 szent tűz, amely tiszta szívekben égett | s kiáradott, mint örök áradás, ♦ ♦ kiáradt, mint a nagy vizek tavasszal, J gátakat söprő haragos haraggal, s tengerré nőtt! | *, Tengerré nőtt s a hullámok taréján *■ roncsokban úszik már a bősz hajó, | amely egy tengert leigázni vágyott, ám él a tenger, él a lázadó $, örök mélység, cs örök élet ágya, népek tisztító nagy. szent áradása * győzelmesen! *i És élni fog, amíg a nap az égen, amíg anyánk a föld kering, forog, X amíg a földön életek fakadnak, s amíg szívünkben fénylő láng lobog, % mert élni kell a forradalmi lángnak, újjászületni a korhadt világnak t a tavaszban! | 1919 március 21. £ silány íény: a megyéből a Tanácsköztársaság ideje alatt — Mi bűne volt neki is? Ismertem, semmi — csak az igazságot kereste. Azt mondta: — Nem jól van az, hogy mi dolgozunk, a gróf meg él, mint egy here, becsteleníti a lányainkat. Ezért lett volna neki is az a sorsa, mint a hét kisvárdai embernek, ha nem segít magán. Aztán lassan 1919-ből eljutunk 1956-ba. — Új 1919 felé haladtak itt a dolgok — mondták majdcsak egy es ugyanazon szavakkal, akikkel beszélgettem. De sok új sírhelyhez járnának most az özvegyek, anyák, kedvesek, ha tovább garázdálkodhatnak ... jVj ért most sem volt ki- L sebb a cél, mint 1919-ben: a proletárhaLilom megdöntése — bármennyi emberélet árán is. Es milyen sokan voltak, akik nem látták ezt akko-Megszervezték a megyei népjóléti alapot, amelyből sok száz dolgozót, rászorult embert se-< gélyeztek. Hosszú lenne, oldalakon keresztül tarta♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«««*♦ riban, akik akarva-akaratlanul Baktalórántháza volt földbirtokosának gróf Dégenfeld Pál leszármazottainak kedvére szóltak, tettek. Dehát azóta kinyíltak a szemek. Próbálna valaki most Baktalórántházán rendszerünk ellen, a nép ellen tenni valamit. (Néhányon: október végén a legliarciasabbak, a legnagyobb szájnak — a nép előtt felelnek majd tetteikért.) A Puszta-kerti dűlő hét mártírjának emléke ma is * él a falu lakosainak szí-1 vében. Az eddiginél na- ♦ gyobb tiszteletadás fogja ♦ övezni őket (sírhelyeiket * körülkerilik, gondozzák), * hogy örök emlékeztető legyen ebben a nagy faluban: mit cselekednének a nép ellenségei, ha lenne hozzá újra hatalmuk. * De azt is jelzi: sohal többé nem jön vissza az öt idejük * VASS OTTÓ. » na a segélytkapottak ne-! veit felsorolni. Csak né-i| hány adat: Németh Jó-, zsef nagyhalászi hadirok-^ kant, akinek három gyermeke halt meg spanyoi-j náthában, 300 koronát kapott. Matuzsa István nyíregyházi cipészmunkás —, leszerelt katona, — aki-! nek felesége súlyos beteg1 volt, 400 koronát kapóit. Demján Pálné nyíregyházi hadiözvegy 15000 koronát kapott Laczkó Béla nyíregyházi ' hadirokkant 3000 koronát kapott, és így tovább . . , ★ A népjóléti alaphoz a pénzt az államosított üzemek jövedelméből, a bur-< zseázia lefoglalt kincseiből nyerte. A népjóléti alapból közös célra is adtak pénzt. Ebből fizették a Nyíregyházán felállított napközi gyermekotthonok költségeit is. 1919 március 29-én a Nyíregyházi Famunkások Teime'.ő és Értékesítő Szövetkezete 30 ezer koronát kapott szerszámok, gyalupadok cs nyersanyagok beszerzésére. Ez a szövetkezet 25 kisiparos számára biztosított mupkalehetőséget.