Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-26 / 47. szám

KELETIM AGYARORSZÁG 1957. február 76, ketWI BABA BA SI PROBL EMAK A TANÁCS VB. ELŐTT: ifl bérfizetéssel legyen I arányban a termelés — Kedvezően halad a j öld ügyek intézése\Jelent^B a megye iparának januári helyzetéről Barabáson is — m:nt me­gyénk legtöbb községében — zavart okozott az ellen­fon ociilom vihara. Ha rö­vid időre is, illetéktelen egyének bitorolták a ha­talmat a r.éphatalon helyi szervében, a községi ta­nácsban. Jelentősebb kart ugyan nem okozhattak rö­vid párnapos uralmuk alatt. Mégis aránylag lassan halad itt a konszolidáció. Az MSZMP, amely tnvatva volna ezt a folyama'/«; ve­zetni, sajnos, még vem alakult meg. A legjobb kommunisták segítenek ugyan, de pártszervezet nélkül ez az erő szétfor­­gaesolcdik. A tanács appa­rátusa a vb- elnök és a vb-ntkár vezetésével igye­kezett a község feladatait megoldani, de a választott tanácstagokat és állandó­bizottsági tagokat sajnos még ma sem sikerült teljes számban aktivizálni. A vb. 6 tagja még csak február 19-én ült össze első ízben ama vészes napok óta, Szembetűnő változás a vb. munkájában Megvásárolhaió-e az államtól a hishaszonbérletben lévő jóid? Szálai Menyhért tanács vb-elnök február 19-én 4 napirendi kérdést terjesz­tett a vb. elé megtárgya­lásra: a mezőgazdasági in­gatlanok tulajdoni és hasz­nálati viszonyainak rende­zését a törvényesség alap­ján, az adózás ügyét, kór­házi ápoltak költségeinek rendezését és háztíelyek juttatásának szabályozá­sát. Ez a napirend puszta felsorolásában is tükrözi ezt a lényegbevágó válto­zást, ami az állami mun­kában bekövetkezett a ko­rábbival szemben A múlt­ban gyakran a begyűjtés, a kötelező vetésterv, a mező­­gazdasági munkák végzé­sére való ösztökélés, a tsz­­belépés nógatása stb, sze­repeltek a vb-ülés napi­rendjén. Ma már az ilyen feladatok, amelyek erősza­kos magvalósítása nem egyszer a nép érdekeit sér­tő módszerzekkel párosult — lomtárba kerültek. Hogyan készítette elő a vb. u jöldiigyeh rendezését ? hanem az érdeklődőknek is helyes magyarázatot, felvi­lágosítást kell adniok. E cél elérése érdekében. Deák Ferenc községi agronómus ismertette a vb, tagjaival a rendelkezés fontosabb pontjait. A íöldügyek rendezése csak a törvényerejű rende­let keretei között lehetsé­ges. A jó végrehajtásnak tehát elengedhetetlen fel­tétele a rendelet alapos is­merete. A vb-tagoknak nemcsak a közvetlen vég­rehajtásban van szerepük, Milyen kérelmek érkeztek eddig a vb-hes és jogosak-e azok ? Február 19-ig összesen 6 kérelem futott be. Orosz István vasúti tiszt, vásá­­rosnaményi lakos 3 hold 600 öl földje helyett 1 hold csereingatlant kér. Kérése jogos és megoldható. Fe­ledi Ferenc bpesti lakos, kórházi alkalmazott 5 kát. hold 400 öl földjét kéri visza. Mivel nem földmű­velésből él, csak 1 hold csereingatlanra lehet igé­nye. Ricsei Imre volt köz­ségi bíró, volt tsz-tag, majd dombrádi boltos, je­lenleg Debrecenben lakik, gyermekeivel közös háztar­tásban, mint öreg, beteges nyugdí jas. Élethivatása nem földművelés. A család használatban van egy ro­kontól 1 kh. szőlő, saját tulajdonban van 600 öl sző­lője. Eszerint egy hold föld csereingatlant sem kaphat. Mátéfalvy Elek miskolci lakos, okleveles gazda, volt gazdasági felügyelő 30 hold állami gazdaságba betago­­sított földje helyett 10 hold csereingatlant kér, mint szakember. Kérelme hiá­nyos, nem igazolta, hogy közös háztartásában együtt­véve mennyi íöld van használatában. Véleményt mondani csak e körülmény ismeretében lehet. Özvegy Király Báláné, Király Ber­talanná és Danes Meny­hért csarodai lakosoknak 1.200 öl szőlőjük Kárpát- Ukrajnához került. Annak idején kaphattak volna csereingatlant, de nem kér­tek. A szőlőterület minő­ségének kellő igazolása után most ez a kérdés is megoldható. Balázs Sándor képesített építész beadvá­nya nem felel meg az elő­írásnak, mert 3 sores ké­relmében általánosságban, a szükséges adatok feltün­tetése nélkül csupán ezt írja: „A közös erdődülőbar lévő földingatlanomat szí­veskedjenek visszajuttat­ni.” Ezért írásban újabb szabályos kérelem beadd sára utasítja a vb. Jelenleg erre nincs lehe­tőség. Szükségtelen is, hi­szen az állam tartalékföld­jeink zömét méltányos fel­tételekkel kishaszonbériet­­ae adja a dolgozó parasz­toknak. Barabáson olyan sze­rencsés helyzet van, hogy az eddig beérkezett és a még ezután beérkező jo­gos igények kielégíthetőka 25 holdnál kisebb tagban lévő tartalékföldekből. Az „ősi föld” visszaadása azon-J ban újabb sérelmek nélkül 2 csak szórványosan és ígyj is csak önkéntes földcsere-J vei oldható meg. De nemi is nagy baj ez hiszen lehe-1 tőség van azonos minőségű,! művelésű ágú és földrajzi; fekvésű csereingatlan jut-; tatására. A lakosság zöme! ebben megnyugodott és; rendben készülődik a tava-! szí munkára. f A barabásiak gyenge pontja mégi az adófizetés Január végéig úgyszólván szüneteit az adófizetés a községben, A negyedév vé­géig 08.000 forint a bevé­teli terv. Ebből február 19-ig csak 14.000 . forint folyt be, ami a 16 százalé­kot sem éri el. Átlagosan napi 2300 forintnak kell befolyni ahhoz, hogy a ne­gyedév végére egyenesbe kerüljön a község. Ez a szokásosnál nagyobb fel­adatnak látszik. Azonban a hátralékok rendezése növelte meg a feladatot. A lakosság adóterhe cse­kélynek mondható, különö­sen ha figyelembe vesszük a beadás, kötelező biztosí­tás és egyéb terhek meg­szüntetését, a jobb terme­lési és piaci viszonyokat. A községi költségvetési terv szerint az állam többet költ a községre mint ami adóból befolyik. A költség­vetési kiadásnak csal-: 40 százalékát fedezik adóból, de ez az összeg szükséges ahhoz, hogy a község gaz­dálkodásában ne álljanak elő zavarok. Igazságos do­log, ha a vb. a hozott ha­tározata értelmében cse­lekszik. Vagyis egy héten : (Folytatás tagnapi szi­­'■ műnkből.) ; A Tanácsköztársaságban nagy károkat okozott az ébertelenség, amely sem a közigazgatást, sem a gazda­sági életet nem tisztította meg a régi rend híveitől, meghagyta a megbízhatat­lan szakembereket az álla­mi életben és a gazdasági élet irányításában. Fekete Sándor a Tanácsköztársa­ság előtt a Szabolcsi Agrár Takarékpénztár igazgatója :volt. A Tanácsköztársaság bukása után a vármegye to­rzabbra is alkalmazta, mint pénzügyi és kereskedelmi : szakembert. Sőt meghívták hí gróf Dessewffy hitbizo­­! mány kereskedelmi igazga­tójául. Nem volt tehát mun­­! káspárti szocialista ember, hanem a nép hatalmának ■ ellensége. A belső árulás', az ellen­­; "orradalcm megerősödése ; nagymértékben hozzájárult ; í Tanácsköztársaság buká­> .óhoz. Vájjon nem mond­hatjuk el ezt az októberi • eseményekkel kapcsolatban !-.s? I E Amiről t az elleníotratíalm?roi nein beszélnek ► _frkmapság többen nem ! * A történelem az élet ikmüptöcücrc, Visszautasítható-e a kérelem február 28-a előtt? Az egyik vb-tag elmond­ta, hogy Kun Imréné ba­rabási lakos kérelmét a vá­­mosatvai vb. visszautasí­totta azzal, hogy földet nem kaphat vissza. Ha ez valóban így történt, rideg és lélektelen elárásnak kell minősíteni. Arról lehet szó, hogy hiányzó adatokat pótlólag bekérjenek, vagy — mint Balázs Sándor esetében is — merőben hiá­nyos kérelmet megismétel­tessenek, de egyébként va- 1 amennyi február 28-ig bé­ke' adott kérelmet össze gyűjteni, azokról írásba’ tervezetet (összesítést) ke’ készíteni a megbízott tu nácsi dolgozó és a járás kiküldött közreműködésé ve!. A vb. e tervezetbe összegyűjtött kérelmeké figyelmesen megvizsgálj: és csak azután dönt az igé­nyek kielégítéséről a hely lehetőségek figyelembové telével. A döntést írásban kell kiküldeni az érdekelt­nek, aki azt 15 napon belül meg js fellebbezheti, belül a vb-tagok a tanács-; tagokkal, állandóbizottsági; tagokkal karöltve végig; járják a hátralékos adózó-1 kát és figyelmeztetik kö-1 telességeik teljesítésére. —1 Akiknek ez nem használ, • azt a vb-elnök beidézi és!­­hivatalosan felszólítja hát-; ralékának rendezésére. A1 további eszközök a zálo-; - golás és a végrehajtás —; akinél ez a lépés indokolt-; tá válik. Barabásnak gyenge pont-;; ja még az adófizetés, de; ] remélhető, hogy az ellen-; : forradalom okozta aléltság.; :< ból gyorsan magához tér.J ; Ezt az is megkönnyíti, hegy! az adóügyeket most már!! újból a községekben inté-;> zik. Ezzel sok utánajárás-! tói, kellemetlenségtől sza-;; badultak meg Barabáson;; is. Adót fizetni mindig kel-; lett s erről az állam ez-; után sem mondhat le. Ne;; okozzanak tehát maguknak; többletkiadást a barabásiak | a késedelmi kamattal s| bosszúságot a zálogolással < és végrehajtással. Legalább J is a józan ember így gór.-« dolkodik. « Zajiai Antal, j a megyei piausziutai Hivatal jelentése szerint 1957. január hónapban az ipari termelés megyénk­ben 17.3 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1956. januárjában. Ugyanakkor az üzemekben több. mint 600 dolgozóval foglalkoz­tattak többek A munkások átlagkeresete a bérrende­zések után a tavaly ja­nuári 954 forint átlagról 1277 forintra emelkedett. A termelékenység a mi­nisztériumhoz tartozó vál­lalatoknál az 1956. ja­nuárinak csak 78.1 száza­léka volt 1957. januárban. Terszc több olyan válla­lat van, mely jó eredmé­nyeket ért cl. A tavaly januárt termelési szintet túlteljesítette a mezőgaz­dasági gépjavító vállalat, a malomipari egyesülés, a tisialöki vízierőmű válla­lat. a kisvárdai szeszfino­mító, a siitőpari vállalat és többek között a kelet­­magyarországi faipari vál­lalat is. A termelés gy orsütemű emelkedésének szükséges­ségét mulatja, hogy a ter­melés 17.3 százalékos csökkentésével szemben a dolgozók bére a magasabb létszám mellett is 33 szá-f zalékkal növekedett egy év alatt. Legfontosabb feladata; üzemi munkástanácsaink­nak és gazdasági szer­veinknek, hogy hathatos intézkedésekkel teremt­sék meg a növekvő ter­melés alapját. Teremtsék meg a munkafegyelmet, biztosítsák a folyamatos és zavartalan termelés elő­feltételeit. Legyen a zetet bérek mögött melés. kifi-1 ier-' Pékségben is lehet kenyeret venni A pékségek környékén lakó fogyasztók, a reggel korún munkába indulók és este későn hazatérők érde­kében született meg a ha­tározat, mely szennt Nyír­egyházán február 21-tóij vidéken pedig móréin,"* 1-től reggel 0 órától este) fél 9-ig a pék-égek is áru­sítanak kenyeret és pékröJ íemenyeket Köszönet a moszkvai rádiónak Azért jöttem az Egyesülté Államokba, Ivrgy mégis-' ráérjem az úgynevezett' amerikai demokráciát. Eaj a demokrácia olyan nagyá szerű, hogy „rózsaszín^ szocialistából komrnunis­­iává lettem. Üdvözletemet küldöm asF orosz népnek. Arnold J., Egyesíti tj Államok. Históriai, est Tanulságos adatok megyénk értik, hogy miért kellett segítségül hívni a szovjet csapatokat, sőt olyanok is akadnak — természetesen az cllenforradalmárokról van szó, — akik egyenesen szemére vetik a pártnak és a kormánynak a szovjet hadsereg segítségül kérését. Ez utóbbiak, akiknek az fáj a legjobban, hogy a szovjet katonák megmen­tették a magyar nép szá­mára a szocialista jövőt, a nemzeti függetlenséget és megakadályozták, hogy Washington és Bonn ura: hadszíntérré változtassák hazánkat, szóval az ellen­­forradalom propagandistái egyetlen szóval sem beszél - r,ek arról a galádságról. ami 1919-ben és 1920-ban történt Magyarországon. Horthy Miklós, az orgevá­­nyi hóhér, a magyar nép szabadságának sárba tipró­­ja a Magyar Tanácsköztár­saság megdöntése érdeké­ben idegen imperialista csapatokat, románokat, franciákat, Szenegál nége­reket hívott be az ország­ba! Imperialista csapato­kat, hogy vissza adhassa a földet a földbirtokosoknak, a gyárat a tőkéseknek, a kultúrát az űri osztálynak; Ez valóban gyalázatos, ha­zaáruló tett volt! , S mindjárt hozzátehe*­­jük, a megszálló imperia­lista zsoldosok, mint me­gyénkben a román királyi hadsereg egységei, egyálta­lán nem voltak válogatá­sak eszközeikben. Itt Sza­­bolcs-Szatmárban egyálta­lában nem vették figyelem­be, hogy Budapesten vala­miféle átmeneti szakszer­vezeti kormány székel a' demokratikus világ megté-j vesztésére. Jól tudták, hogy mindez csak komédia* Peidl és társai akarva-' akaratlan előkészítői a fa­sizmusnak. (Erősen hason-; lit e kormány szerepköre, arra, amit a Nagy Imre­­kormány töltött be az októ­beri események során.) Rz urak hódolata az imperialista zsoldosuk elölt Hogyan is zajlottak az események ebben az idö­­ijen megyénkben? 1919 ra­­vaszán, áprilisában Horthy hívására és a magyar vörös hadsereg tiszti karában tör­tén árulás folytán a román megszálló csapatok me­gyénk felé közeledtek. A székely hadosztály, amely tele volt árulóval, megnyi­totta előttük a frontot. A hadosztály a front legésza­kibb részén, Mátészalkán április 26-án letette a fegy­vert. A szálkái fegyverleté­tel után Nyíregyháza felé közeledtek a megszállók. S ahogy közeledlek, úgy élén­kült az ellenforradalom. Egyre jobban szervezkedett az úri rend hatalma visszaál­­lítüIŰ’ra. A nyíregyházi, pa­pok húsvéti prédikációik­ban már leplezetlenül rá­galmazták a munkások és parasztok hatalmát, azt „erkölcstelen” rendszernek nevezték. Sajnos, a megyei direktórium — összetételé­ből következően — oppor­tunista módon viselkedett,; Budapestre szökött. Mind-, össze annak két kommu­nista tagja, dr. Zsoldos Pé-1 tér és egy Demjén neveze­tű százados maradt itt. ök segítséget kértek Debre­cenből, Pogány József nép­biztostól. Április Sl-én ér­kezett meg a segítség. Maga Pogány József jött egy zászlóalj vörös katonával és tüzérséggel. Velük volt Szamully György is. A' zászlóalj nagyrészt péstil vasmunkásokból állott. Köszönetét mondok a ! moszkvai rádiónak az j egyiptomi és a magyar I eseményekről: szóló jelen-) léseiért. Én magam is ar­ra a következtetésre- ju­tottam, még mielőtt adá­saikban ezt alátámasztot­ták volna, hogy Magyar­­országon fasiszta puccs ment végbe. Ny ugat-Németországból származó német vagyok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom