Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-24 / 46. szám
lÄFf= íetitate VL, r-aeámaf KELETMAGTAROKS7ÄÖ 9 A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség megyei aktívaülése Nyíregyházán A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Szabolcs-Szatmár megyei ideiglenes bizottsága február 23-án aktívaértekezletet tartott Nyíregyházán a megye különböző üzemeiben dolgozó ifjiimunkások részvételével. Az értekezlet célja volt, hogy megbeszéljék az ifjúmunkás szövetség tevékenységével kapcsolatos politikai és fist vezeti kérdéseket. A részvevőknek Tapp Qyösgy, a megyei ideiglenes bizottság elnöke tartott beszámolót. Beszámolójában elemezte az október 23-i ellenforradalmi eseményeket, majd vázolta az újonnan megalakuló ifjúmunkás szövetség feladatait. Nyomatékosan felhívta a részvevők figyelmét arra, hogy a munkás fiataloknak a párt és a munkásosztály mögött kell felsorakozniok. Fontos feladata az aktíváknak, hogy határozottan és világosan fejtsék ki állás pontjukat és tömörítsék az ifjúmunkásokat a szövetségbe. Tapasztalatból tudjuk — mondotta. — hogy az ifjúság széles tömegei csak akkor támogatják szövetségünket, ha azt magukénak érzik. Az ifjúsági szervezetek nemcsak a politikai kérdésekben, hanem az élet minden területén segítséget nyújtanak részükre, védik érdekeiket. Fontos, hegy mindenütt és mindenkor a lehetőségek határain belül kiálijanak a fiatalok jogos követelései mellett. Szólt «orról, hogy az üzemekben harcoljanak a szociális, kulturális és sportolási lehetőségek megteremtéséért. Külön foglalkozott az ifjúmunkás lányok problémáival. Részükre a szövetségeken belül a helyi adottságok figyelembevételével önálló programot kell kidolgozni. A beszámoló a fiatalok helyzetének megjavítására néhány javaslatot is tartalmazott. Az egyik javaslat az, hogy a kormány — amint az ország anyagi helyzete lehetővé teszi — a fiatal házasoknak ötezer forintig terjedő kölcsönt adjon, s ki kellene terjeszteni részletvásárlást a bútorok minden fajtájára. Egy másik javaslat az, hogy a kormány ifjúsági törvényt dolgozzon ki, amely magában foglalná az ifjúság kötelességeit az élet minden területén, ugyanakkor kimondaná azt is, milyen támogatást nyújt a fiataloknak es szervezeteinek, A beszámoló utáni vitában sokan szólaltak fel. Gál Zoltán, a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészetigyár fiatal dolgozója arról beszélt, hogy az if júság között sok még a bizonytalanság, még sokan nem látnak tisztán. Nagy a tétlenkedés. Ezért nagy szükség van arra, hogy megalakuljon az ifjúsági szervezet, amely egységbe tömöríti majd a fiatalokat. Javasolta, hogy a szervezeti szabályzatot juttassák el az üzemekbe a fiatalokhoz, amelyből megismerhetik működését. Eszenyi László, a Kisvárdai Vulkán dolgozója elmondotta: el a.iarjáK Kerülni azt a hibát, amit a DISZ elkövetett a tagtoborzásban. Nem erőszakkal akarják megszervezni az ifjúsági szervezetet. Ezt igazolja már különben az előkészület is. Az üzemben húsz fiatal vállalkozott önként arra, hogy létrehozzák az ifjúmunkás szövetséget. S ott olyan életet fognak teremteni, amely vonzza majd a kívülállókat. Megtalálhatják a szórakozásukat, egyben gondjuk lesz arra is, hegy jó szellem alakuljon ki az ifjúmunkások között. Részt vett és felszólalt az értekezleten Benkei András, az MSZMP megyei intéző bizottságának titkára is. Beszédében többek között elmondotta, hogy az ifjúmunkás okból kerülnek ki a jövő vezetői. Ezért nagyon fontos, a munkásfiatalok tudják, hot a helyük. Végül az aktívaértekezlet részvevői megválasztották a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség megyei elnökségét. Hornyák Lajos, Nytrbéltek: Kérjen felvilágosítást a Magyar Szabadságharcos Szövetség megyei titkárságától, (Nyíregyháza). * Sinka László, Nyírvasvári: Írását átadtuk a kultúrrovat vezetőjének, választ tőle kap. Legyen türelemmel, * Avár Károlyné, Nyíregyháza: Levelét továbbítottuk a lakáshivatalhoz, Bolgár István, Tiszalök: Levelét továbbítottuk a megyei Tüzép Vállalathoz kivizsgálás végett, * Radványi Sándor, Győrtelek: Levelét megkaptuk, melyet elintézés végett továbbítottunk a hajdúszoboszlói tangazdasághoz. * Szilágyi József, Nyírtass: Ügyében intézkedtünk. Bodor Ferenc, Tiszalök: Az MTH Iskolában csak traktoros gépészeket képeznek ki. Kérelmével forduljon az Autóközlekedési Vállalathoz, (Nyíregyháza), Mozik műsora: Béke mozi: Szegény szerelmesek krónikája. Bessenyei mozi: Forró mezők. Dózsa mozi: Forró mezők. Tisztiklub mozi: Emberek fehérben. február 24, ^asárncip. Mátyás A nap kél: 6.35 p-kor, i A hold kél: 3.23 p-kor, nyugszik: 17.21 p-kor, I nyugszik: 12.34 p-kor. Felhívjuk a7. adózók figyelmét, hogy lem esetén bírságot keli B-* általános jövedelemadó be- zetni. A bevallási ívek kivallásukat február 2P-ig fel- töltésével kapcsolatban az tétlenül nyújtsák be lakó- adóügyi megbízottak felvi-. helyük szerint illetékes lágosítást adnak, községi tanácshoz. Késede- Megyei tanács pü. oezt. Rendőrségről — ügyészségről „Kérjük azonnali leváltását“ Záhonyi dolgozók több helyre, — még a Népszabadsághoz is küldtek panaszos levelet arról, hogy a záhonyi 34-es népbolt vezetője kivételezéseket tesz a szappan és mosópor osztásnál. Kérték azonnali leváltását. A panasz nyomán vizsgálat folyt és megállapítást nyert az a tény: a panaszt rosszindulatú emberek írták. Ezt az is bizonyítja, hogy amikor a szappanosztás volt, (azaz nem volt) a boltvezető nem is tartózkodott a boltban, szabadságát töltötte fürdőhelyen. Abban az időben, amikor hangoskodó emberek szappant és mosóport követeltek, a bolt még nem kapta meg a kiutalt nagyobb mennyiséget. Később a záhonyi tanács és a rendőrség tanácsa szerint egy csütörtöki napon osztottak szappant, — azért is, hogy elsősorban a záhonyi dolgozóknak jusson. Persze mindenkinek nem jutott. Mint a község vezetőitől megtudtuk, más helyen, más boltokban is tapasztalható volt a dolgozók türelmetlenkedése a szappanosztás miatt. Bottya Erzsébetet, a 34-es bolt vezetőjét szorgalmas, jó vezetőnek ismerik, de nem tartják hibásnak a levélben közölt panasz miatt. A vélemények figyelembevételével a népbolt vezetősége úgy határozott, hogy a boltvezetőt a panaszosok kérése ellenére nem váltja le. Ezzel SLerrbon kéri a vezetőség a bolt vásárlóit, hogy több megbecsülést tanúsítsanak a bolt dolgozói lránt, hiszen ók is emberek, nem rajtuk múlik, ha elegendő szappant még nem lehet a boltban kapni. 175 mázsa Több személyt őrizetbe vett már a nagykállói rendőrkapitányság íalopás gyanújával. Ez a nyomozás során ténnyé változott és a tolvajok a börtönben ébredtek rá, hogy nem volt kifizető az erdőtarolás. Legutóbb Taskó Miklós, Szoták Mihály és még néhány társa került a rendőrség horgára. A bökönyi fatolvajok a Legeltetési Társulat erdejét dézsmálgatták nagy buzgalommal. Amikor a rendőrség köz-Letartóztatták Hetesi Imre nevével már lehet találkoztunk. Ö volt előzőleg a Tyukodi Előre Termelőszövetkezet elnöke. Akadt rá bőven panasz, amikor még hordta a süveget. Mikor feloszlott a szövetkezet, Hetesi egy ritka ügyes fogással akarta befejezni pályafutását. Szerencsére azonban rajtavesztett. — Még a feloszlás előtti napokban vásárolt a tsz-től 450 mázsa lucernát a pestszentlőrinci Rákóczi TSZ. 400 mázsát sikerült elszállítani, ellenben hogy közbejöttek az októberi napok, 40 mázsa Tyúkodon fái loptak belépett és lefogta a fatolvajok kezét már 175 mázsa kitűnő akácfa volt az udvarukon. A nyomozás közben megkérdeztek az erdészeti szakembereket és csatolták a szakvéleményt is, mely arról tanúskodik, hogy 7000 forintos kár keletkezett a tolvajok után, mert a fa; egyrészét nem tudták megtalálni. Taskó Miklós és társai szigorú büntetés-i sei lakóinak majd a társadalmi tulajdon megcsonkítása miatt. Hetesi Imréi maradt. Ez kísértette meg Hetesit, aki eladta mintha csak az övé lett volna a 40 mázsa lucerna. Pedig ez már a pestszentlőrinci Rákóczié volt, mert a megállapodás után mind a: 450 mázsa árát kiflzettéica tsz-nek. Hetesi Imrét a rendőrség társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűm, cselekmény gyanújával letartóztatta. A vizsgálat «órán azt is megállapították, hogy 12.000 forinttal károsította meg a vendégj tsz-t Hetesi a saját hasznára. történelmének lapjairól zongó népre s az összetűzés során 12 madai szegényember vesztette életét, sokan megsebesültek. A tiszadobi Szentgáli-féle különítmény kegyetlenkedéseivel még a nyíregyházi „néptanács“ is kénytelen volt jegyzőkönyvileg foglalkozni: „Strikkel Jenő néptanácsi tag a tiszadobi eset megvizsgálását indítványozza. Tiszadobon nincs szükség statáriumra, ott alapos rendet csináltak a zoda kivezényelt katonák. Elképzelhetetlen kegyetlenkedésekkel történt ez a rendcsinálás:: Tudomása van konkrét esetekről, amiket bizonyítani tud, Egy tiszadobi asszony pl. Gróf Andrássy raktárából elvitt egy hát szalmát. Az aszizonyt a katonák megfogták, visszavitték a grófi kastélyba. 100 koronát fizettettek vele és 50 botot kapott Ez az asszony három hónapos állapotos volt. Megtették a katonák azt, hogy kezdve a bírón, végig az egész falut megbotozták és amikor az így okozott •ebek gennyedésbe mentek át. a botozást elölről kezdték. Az emberek összetett kézzel könyörögtek, hogy Jőjjék főbe inkább, mintsem tnégegyszer megbotozzák.“ A gyalázatos ellenforradalmárok 1919 január 5-én a Nyíregyházára érkező Szamuelly Tibor elvtársat akarták meggyilkolni, ellene revolveres merényletet szerveztek. Ez volt tehát a „tiszta" demokrácia, a szociáldemokraták vágyálma és bársonyszékes mennyei paradicsoma! „Ilyen körülmények között a proletariátus diktatúrája nemcsak teljesen jogos, mint a kizsákmányolok megdöntésének eszköze, hanem elengedhetetlenül szükséges is a dolgozók tömegei számára, mert ez az egyetlen védelem a burzsoázia diktatúrája ellen, amely a háborúkat készíti elő'“. Lenin elvtárs ezt a következtetést tárta a világ munkásosztálya elé a III. Internaeionálé I; kongresszusán. Azt is megmondotta, hogy alapvető különbség van a proletariátus diktatúrája és a burzsoázia között. — A kizsákmányolok diktatúrája idején a kisebbség nyomja el az óriási többséget, ellenben a proletariátus diktatúrája nem más, mint a lakosság elenyésző kisebbsége ellenállásának erőszakos elnyomása. Ez teljesen jogos diktatúra, hiszen „a szabadság gyilkosait nem illeti meg szabadság.* A Magyar Tanácsköztársaság léte, a nép hatalomrajutása is igazolta, hogy egyedül a proletariátus diktatúrája hozhat szabadságot, növekvő jólétet a lakosság többsége, a dolgozók számára. — Néhány hónapig élhetett csak a magyar nép első köztársasága, de eredményei, — amelyek a külső ellenség elleni véres harcok közepette születtek — örökké emlékezetesek maradnak népünk előtt. Mi, akik 12 éve építjük szabad hazánkat és jól tudjuk, hogy mit jelent a szabadság honában alkotni és élni, büszkén tekintünk vissza népünk első hatalmára. Mit adott a Tanácsköztársaság Nyíregyházának? A Tanácsköztársaság társadalmi tulajdonba vette a bányákat, üzemeket és bankokat. — Nyíregyházán 1919 március 23. és április 26-a között államosították Irsay Gusztáv vasgyárát, Baruch Jenő cementgyárát és más üzemeket. Magasabbak lettek a munkabérek, alacsonyabbak a házbérek. A nyomortanyák lakói rendes lakáshoz jutottak. A 19 éves Szamuelly György lakáshoz juttatta a proletárokat. Államosították a színházat, mozikat, szórakozóhelyeket, a nyíregyházi úri kaszinót, turáni kört átadták a dolgozóknak. Megszervezték a meg3^ei népjóléti alapot, amelyből sokszáz rászorult embert segélyeztek, mint Demján Pálnét, nyíregyházi hadiözvegyet, Német József nagyhalászi hadirokkantat. A népjóléti alapból Nyíregyházán napközi otthont állítottak fel, és 30 ezer koronát utaltak ki a nyíregyházi Famunkások Termelő és Értékesítő Szövetkezetének. Ez a szövetkezet 25 kisiparos számára biztosított munkalehetőséget. A tanácsköztársaság kisajátította a 100 holdon felüli föld birtokokat. Jobb életkörülmények közé . jur toltak a cselédek, zsellérek, Popcsa László és Hegedűs István nyíregyházi munkások, a munkástanács tagjai 1919. március 22-én megjelentek a Dessewffy grófok királytelki uradalmában és az uradalmi intézőséget utasították, hogy azoknak a béreseknek, akiknek rossz lakásuk van, a grófi vendégházban adjanak otthont. Nem csoda, ha 1919 áprilisában, a -tanácsok választása idején egy emberként szavaztak a magyar dolgozók a tanácsköztársaság kormányára, Hiányzott a forradalmi éberség! Ám a forradalmi lendület következtében a hatalomért folytatott harc oly gyors lefolyású volt, hogy a tömegek nemtudtak lépést tartani a fejlődéssel. Ugyanakkor a felsőbb vezető szervekben is hiányzott a nagyfokú éberség és különösen a szociáldemokrata vezetők nem teljesítették kötelességüket, a proletárdiktatúra által megszabott fontos kötelességeket az osztályellenség elnyomására, szervezkedésének megakadályozására. Nyíregyházán szinte nyíltan szervezkedett az ellenforradalom, s vidéken sem volt különb a helyzet. Bujon Bistei Béla jegyző ellenforradalmi szervezkedést hozott létre, fegyvereket osztott ki a kulákok között rokonai segítségére. A munkásőrség ugyan letartóztatta, de még aznap szabadon bocsátotta. Darányi János zsalkodi görögkatólikus pap odáig merészkedett, hogy a gyülekező nép közé lőtt. A nyíregyházi egyházak papjai a templomban nyíltan szidalmazták a tanács köztársaságot. A megyei direktórium nem lépett fel erélyesen. Ezeket mondotta a megyei direktórium bűnperénél dr. Fekete Sándor, aki mint pénzügyi biztos működött a proletárdiktatúra alatt: „Elutaztam Pestre, ahol a bankok köztulajdonbavételére,- az aktívák leltározására és ha a tisztviselői kár úgy kívánja, a bank direktor eltávolítására kaptam utasítást, Ezen utasítások vétele . után hazajöttem és Kiss Roland előtt kijelentettem, hogy ezen intézkedések végrehajtásánál — mint ahogy ezt kinevezésemmel kapcsolatban hangsúlyozták — szakértőre nincs szükség. .Ezen intézkedéseket bármelyik proletár is végrehajtja. Végre is azon megállapodás értelmében, hogy Kiss Roland teljes szabadkezet ád és megvéd a proletár oldalról esetleg ellenem intézendő támadások ellen fogadtam el a kinevezést. A szocializáló rendeleteket nem hajtottam végre. A kölcsönök kiutalását, amely a legnagyobb veszélyt képezte, előzetes megállapodás alapján; pénzintézetek ellenvetései-1 nek helyt adtam. (Folytatjuk.) SOLTÉSZ ISTVÁN magisfra vitae
