Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-12 / 35. szám

1ÍH57. február 12, kedd KELETMAG YARORSZAG Gyógy cukor kát készítenek Demecserben »» n termelési terv segíti a tsz. gazdálkodását“ A nyíregyházi Úttörő TSz elsőnek készítette el az 1957. évi termelési tervét Az októberi „veszélyes” napokban is dolgoztak a demecseri burgonyakemé­­nyítőgyári munkások, pe­dig sokszor megtörtént, hogy sortüzet adtak az udvaron dolgozó munká­sokra. Nem sztrájkoltak, mert tudták, hogy sok fon­tos iparcikkel jutna keve­sebb a lakosságnak. Mint­egy 500 vagon burgonyát mentettek meg a fagykár­tól. Első negyedévi tervüket forint értékben már telje­sítették, és előreláthatólag február végére részletei­ben is teljesítik. Most a zöldkeményítő újra fel­dolgozását végzik. Üzem­anyaguk van elegendő, de < még sem annyi, hogy a vásárlók körében kedvelt krumplicukrot tovább gyárthassák. Különösen sok szörpöt termel a gyár a szerencsi cukorgyár ré­szére, hogy a cukorkák és -sokoládék gyártásában ne legyen fennakadás. retnének kapni, ami bi­zonnyal örömet okozna a dolgozók családjának. (O. A.) j A hótakaró lassacskán eltűnik a földekről. Az enyhe légáramlás, a szitáló langyos esőzés, a vidámo­dó madársereg figyelme::­Két törvényszéki orvosszakértö szerint : Vilma Montesi halálát! öngyilkossiíg okostul Ovxtróse pasztilla gyártáséi kezdik meg A* ügyes szakemberek hossza* előkészület után lehetővé tették, hogy a gyár dextróze pasztillák gyártását kezdhesse meg. E különlegesség, mint gyógycukorka a szívbete­gek nagy örömét fogja szolgáink Málnával és cit­rommal ízesítik a pasztil­lákat. Egy-egy pasztilla 06 | százalékban tömény de:' tróze, 4 százalékban kötő-; anyag és aroma lesz. A/; első negyedévben egy va-; gon dextróze pasztilla: gyártanak, a későbbiek­ben évi 20 vagon pasztilla 1 termelésre lesznek képe sek. Amikor tehetetlen a vezetőség vüli előlegeket most visz-: Beszéltünk Szabó Lász­lóval, a munkástanács el­nökével, és az üzemi bi­zottság elnökével a dol­gozók termelési kedvéről és a gyár vezetőségének gondjairól. Mindenekelőtt hadd mondjuk el, hogy példás az együttműködés a munkástanács az üzemi bizottság és a vállalat ve­zetősége között. Szívükön viselik a dolgozók gond­jait, kívánságait. Nyugtalanítói ag hat a dolgozókra, hogy a koráb­ban engedélyezett rendkí-Velcnce. Az AP jelenti: A Gianpiero Piccioni ellen emelt vád megrendült, amikor Giorgic Canuto Olaszország egyik vezető I örvényszéki orvosszakér­tője kijelentette, hogy vé­leményét egy másik tör­vényszéki orvosszakértö, Domenico Macaggi római professzor is támogatta. A két szakértő az ügy római felülvizsgálása idején vizs­gálta meg Montesi holt­testét, több mint egy év­­zel ezután, hogy Vilma Montesit 1953. április 11-én holtan találták az Ostiai tengerparton. Antonio Carella, egy másik törvényszéki orvos­szakértő, aki először vizs­gálta meg Vilma Montesi holttestét, hevesen ellent­mondóit a másik két szak­értő véleményének. „Ho­gyan mondhatnak ilyet — kiáltott feléjük — amikor csak egy évvel később lát­ták a holttestet, mint mi?” — Nem mondtam, hogy szaakarják fizettetni. S itt; bajban van a vezetőség,!, hiszen nem magyarázzák ♦ meg az újabb rendelefet: kiadó igazgatóságok, hogy £ hogyan lehet a kényes | rendeletet a dolgozók meg-♦ engedésére végrehajtani.^ bi^0^k vagyúnk“ebbem a feltevésünkben —“ vála­szolt Canuto. Piccioni egyik ügyvédje ekkor megkérdezte: — Va­jon lehetséges-e az, hogy Montesi harisnyája és ha­­risnyakötője, — amelyet nem találtak a holttesten — magától lecsúszhatott. A gyár dolgozóinak az aj kívánsága is jogos, hogy a X kenyérgyári, tejüzemi, | húsüzemi és más élelmi­­szeripari üzemi dolgozók­hoz hasonlóan ők is kap- • janak természetbeni jutta- - tást. Krumplicukrot sze­A vád képviselője viszont* abban a formában tette fel a kérdést a szakértők­höz, vajon elképzelhető­nek tartják-e, hogy „egy harisnyakötő, amelyet hat gomb tart, a tengerben magától kikapcsolódha­tott?” Az őszhajú Macaggi X professzor csaknem tréfa- X san válaszolt, kijelentve: * „Mi törvényszéki orvosi * szakértők vagyunk, nem pedig harisnyakötő szak­értők, de úgy emlékszem, hogy ifjú koromban na­gyon nehéz volt kigombol­ni egy harisnyakötőt. A felelet nagy derültsé­get keltett a tárgyalóte­remben, mire az ügyész dühösen azt kérdezte, va­jon a szakértők hajlan­dók-e felelni a kérdésre. Canuto professzor ekkor felállt és komolyan vála­szolt: „Tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy Vilma Montesi maga ve­tette le harisnyáit és a harisnyakötőt. Tudom, hogy az általam megvizs­gált öngyilkossági esete több mint negyven száza­lékában az öngyilkosságra készülők gondosan leve­tették harisnyájukat, cipő­jüket és más akadályozó tárgyakat, mielőtt kioltot­ták volna életüket.” teti az előrelátó gazdákat, hogy napról-napra, kopik a tél. A tavaszi munkákra tehát fel kell készülni. Ahol céltudatosan folyik a munka A nyíregyházi Úttörő TSZ-ben ez a felkészülés már megkezdődött. Kija­vították a gépeket és szerszámokat. Folyamat­ban van a tavaszi vető­magvak előkészítése, vég­zik a próbacsíráztatást. A nemrég vásárolt új Zetor­­ral hordják az istállók környékén összegyülemlett trágyát a földekre. A tag­ság céltudatosan dolgozik, mert világosan áll előttük, hogy mire törekednek, milyen célkitűzéseket akarnak megvalósítani eb­ben az esztendőben. A tsz. vezetősége a tagság közre­működésével termelési ter­vet készített. Innen ered a tagság céltudatossága és határozottsága. A 32 csa­lád 44 tagja tudatában van annak, hogy a 217 hold területű közös gazda­ságukban milyen növénye­ket termelnek, mit vár­hatnak az állatállomá­nyuktól, a 19 holdas gyü­mölcsöstől, a 11 hold sző­lőtől. A terv ekészítéso so­rán olyan lelkesedés nyil­vánult meg a tagság so­raiban, mint eddig soha. Ennek az a magyarázata, hogy most készíthettek megalakulásuk óta először olyan tervet, amely saját elgondolásaikra épüli. Belterjesség — nagyobb jövedelem Az Úttörő TSZ tagsága egyetért kormányunk azon útmutatásával, hogy me­zőgazdaságunkban a bel­terjesség irányában kell haladnunk. Ez tervükben is kifejezésre jut. Ezért emelték fel a kertészet te­­tületét 10 .holdra, melyből tí.5 hold öntözéses, 3.5 hold' pedig száraz kerté­szet lesz. Szőlőterületük meglehetősen kiöregedett, s most új ..edvvel fognak a megújításhoz. Ebben az évben 2 hold új telepítést végeznek s a következő pár év alatt az egész sző­lőterületet újratelepítik. Ä szántóföldön a nagyobb termésátlagok elérése ér­cekében legfontosabb fel­adatként a terület negyed­részét istállótrágyázzák, fi holdat pedig keserűcsillag-. fürt vetéssel zöldtrágyáz­nak. A szerződéses terme­lésről nem mondanak le' —• akkor sem, ha. ez nem kényszer — hiszen a ter­melési feltételek javultam1 és nagyobb jövedelmet! biztosítanak. Szerződést kötöttek cukorrépa, do-! hány és minőségi vető­burgonya termelésére. Az Úttörő TSZ példája nyomán helyes volna va­lamennyi termelőszövet­kezetnek minél hamarabb elkészíteni a termelési ter­vet, hiszen e nélkül céltu­datos és folyamatos nagy­üzemi mezőgazdasági ter­melés elképzelhetetlen, A termelési terv segíti a tsz; gazdálkodását. Előre fel­hívja a figyelmet: hogyan számíthatunk biztos siker­re, milyen eszközöket kell biztosítanunk a nehézsé­gek leküzdésére, a na­gyobb jövedelem biztosítá­sára. Szilágyi János városi tanács vb. mg-1 osztálya. Keménykötésű, ugyan-| csak akaratos emberek a vitkaiak. Még ma sem hi­szik, hogy ellenforradalmi szervezkedés lett volna a községben Pedig ha össze­rakják azokat az esemé­nyeket, amelyek október végén lejátszódtak a falu­ban, ugyancsak rájöhetnek, hogy a Horthy-renciszer sze­kértőiéit, a főszolgabírókat, csendőröket akarták vissza, .illetni a nyakukra. Ezt bi­zonyítja a három választás menete is. paraszt sem látta, jónak, hogy azon részt vegyen, így aztán Lehóczki az ér­telmiségieknek tartolta meg a gyűlést zártkörben, me­lyen a pedagógusokon kí­vül részt vett Halmos Ven­del római katolikus tiszte­lendő is. Hogy mi történt itt nem tudni, mart még a madár sem csicsereg .róla. Egyet tudni csak: Sánta igazgatót delegálták az első választáson megválaszolt vezetőségbe. Ez rendben is volna. Az első választás t megelégedés a parasztok részéről A harmadik választás, — mely ellenszenvet vált ki a dolgozókban Október 28-át írtak. A parasztok nyugodtan dol­goztak, amikor híre jött, hogy választás lesz, jelen­jenek meg a tanácsházán. Az emberek nem tudták elképzelni, miről van szó. összegyűltek. ■ Orbán Mi­hály, a községi tanács el­nökhelyettese tájékoztatta az embereket, hogy nem­zeti bizottságot kell vá­lasztani. A parasztok csak néztek. — Ott vannak a tanács­tagok, meg a vébe, nem kel;l nekünk más. Jól dol­goztak azok, maradjanak a helyükön. Hétfőn megjelent a köz­ségben Lehóczki Elek, a járási „forradalmi bizott­ság” egyik tagja. — Miféle választás volt itt? — állított a vb. elnök­­helyettesnek. — A vezetésen változtat­ni kell — mondták egye­sek. A dolgozó beleegyeztek, így aztán Orbán Mihály vb. elnökhelyettest válasz­tották elnöknek, Hegedűs Mihály volt segédjegyző, a községi tanács dolgozója és Veres József, a gépállomás agronómusa kerültek még be a vezetőségbe. Úgy dön­töttek, hogy megmaradnak a tanácstagok is, s a nem­zeti bizottságot tanácsadó szervként a vb. mellé ren­delik. A parasztok megelé­gedésére ekkor még kom­munisták is vollak a veze­tőségben. — Itt a jegyzőkönyv — mondotta az. — Érvénytelen. Megér­tette!? Hiába tették azonban közhírré a faluban az újabb választást, egyetlen dolgozó Az ellenforradalom sze­kértőiéi látták, hogy ;tt 'keményebb eszközökhöz kell nyúlni, ha eredményi akarnak elérni. így is tettek. Alaposan megszervezték a harmadik választást. Szer­vezői: G. Nagy László ku­lák fia, akinek az apja csaknem negyven holdon gazdálkodott és futurás volt. Dr. Péc-i Béla kulik, volt szolgabíró, Benedek Lajos volt csendőralhad­nagy és még többen ha­sonló elemek. A volt ró­mai katolikus iskolába i tar­tották a választást. Gyüle­keztek az emberek. A dol­gozó parasztok csodálkoz­tak, amikor látták, h gv i't már a kulákok, a levltéz­­lett emberek is megjelen­nek. Makkai tanító emelke­dett szólásra. — Forradalmi tanácsot kell választanunk. Tessék, tegyenek javaslatot. G. Nagy kulák fia emel­kedett szólásra. Már elő volt készítve a Javaslat.-Nem nehéz kitalálni, ki­ket javasolt. Hasonszőrű embereket. Dr. Pécsi Bélát, volt szol­gabírót, Benedek Lajos csendőralhadnagyot, őt „vá­lasztották” a nemzetőrség parancsnokának. Beosztot­taknak volt csendőröket, olyankat, mint Fazekas és gy tovább. A parasztok zúgolódtak. Türelmük fogyott. Az egyik aztán felugrott. — Mit akarnak emberek. A régi Horthy népnyúzó rendszert visszahozni? Az nekünk nem kell! Ezek nem fognak bennünket pártol­ni — vágta oda a szót Koncz Ferenc egyéni dol­gozó a levitézlett, de mos! újból feltűnt uraknak.-— Igaza van, nem kell nekünk a földesúri, kulák iga. Le velük! — kiabálták a parasztok. — Egy fecske nem csinál nyarat. A fiataloknak nincs beleszólásuk a választásba — kiáltott közbe Halmes tisztelendő úr. — Mi az, hogy nincs. Van A második ,,választás“ nem sikerül mivel a parasztok nem jelennek meg — kiáltották rá az embe­rek. — Emberek! Egyszer már választottak, most ne csi­nálják már vissza. Ideges­ségében, vagy talán attól félve, hogy elsöpri a pa­rasztokra ráerőszakolt régi patinás embereket a nép­harag, még a haját is Tép­te a tisztelendő úr. Leváltották itt a tanács­­titkárt, a tanácselnököt, a vb. és a tanácstagságot semmisnek tekintették. A néphatalom igazi szerveit, akiket valóban a nép vá­lasztott meg, fálretolták. Kikerültek a kommunisták is belőle, a becsületes emberek sem kaptáit he­lyet. Népi bizottság lett volna ez? Nem hinnénk! Sötét este volt amikor be­fejeződött a „választás”. Amikor jöttek ki a terem­ből a dolgozó parasztok el­kapták a csendőr urat. He­gedűs volt alhadnagyot és megpofozták, aki másnap már írásba adta be a le­mondását. Az ellenforradalom sze­kértolói, a Horthy-korszak lovagjai azonban nem ad­ták fel ennek ellenére sem a harcot. Kivégzéssel fenyegetik a kommunistákat Egyre jobbra tolódott a község vezetése. Mutatta ezt a harmadik „választás”. Az idős kommunistákat, a becsületes harcosokat nem tudni mi célból, de egy Gál Sándor nevezetű em­ber kereste fel, hogy fi­gyelmeztesse: — Készülnek a kommu­nisták kivégzésére. Én lát­tam a listát. Felfirkálták rá a kommunistákat — ma­gyarázta Gál Sándor 19-es komunistának, a termelő­­lőszövelkezet hű katonájá­nak Gál Sándor. S felso­rolta kik voltak rajta, Mit mutat a három vá­lasztás? Miről tanúskodik a kommunisták megfélemlí­tése? Nem-e arról, hogy a régi rendszert akarták visszaállítani Vitka község­ben is az ellenforradalmá­rok? De bizony hogy azt! Gondolkodjanak ezen ala­posan azok a vitkaiak, akik még talán most sem látják világosan mi történt volna akkor, ha a Szovjetunió segítségével nem akadó-, lyozza meg a munkás-pa­raszt , kormány, hogy az el­lenforradalom tovább űzze kisded, játékait, (sk)j Három választás Vitkán

Next

/
Oldalképek
Tartalom