Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-09 / 33. szám
KELETMAG YARORSZAG 1957. február 9. szombat A földrendezés főelvei: a iKoeializiiiiis hadállásainak megvédése, a termelési biztonság in eg tere intése Melyek ások a földek, amelyeket nem lehet felhasználni kártalanításra ? Nem. lehet felhasználni1 kártalanításra az állami gazdaság, kísérleti- tan- és télgazdaságok, valamint a tsz-ek törvényesen kialakított területét és ezeket a területeket elhelyezésükben megváltoztatni, vagy csökkenteni nem lehet. A rendeletnek ez a része is kifejezésre juttatja a szocialista szektorok védelmét az ellenség támadásaival szemben. Ugyancsak nem lehet felhasználni kártalanításra a feloszlott termelőszövetkezeteknél a megmaradó állami, tartalék-területet, melyet a feloszlatás utána gazdasági épületek körül kell egy darabban meghagyni. Ezzel azt a célt kívánjuk elérni, hogy az állam tulajdonát képező föld és gazdasági épületek gazdasági alapját képezzék egy újonnan alakuló termelőszövetkezetnek. Ezeket a földeket állami gazdaságnak és termelőszövetkezetnek lehet csak hasznosítani. Nem lehet felhasználni kártalanításra azokat a szétszórtan fekvő állami tartalékterületeket sem, amelyeknek területe egyenként a 25 kát. holdat eléri, vagy meghaladja. sorolt . szerveknek szüksége van, úgy azokat köteles megvásárolni, vagy használatáért bért fizetni, amenynyiben ezek a szervek a kérdéses épületet maguknak megtartják. Nem adható azonban vissza épület a tulajdonosnak akkor, ha az igénybevételt követően azt harmadik személy megvásárolta. Ugyancsak nem lehet kártalanítani az, olyan tulajdonost, akinek épületét lebontották, vagy időközben megsemmisült. Ilyen esetben pénzbeli kártalaní tást sem lehet igényelni. Szórakozás — kényt elenségből ? Föld adás-tétele F.sek után melyek a felhasználható földterületek ? Elsősorban a 25 kh-nál | földet is, amelyik kisha- AZé_te_ZÓr,t“., I szonbérleire van kiadva, azonban ebben az esetben községi tanács kezelésében vagy annak hasznosításában lévőket. Ez azt jelenti, hogy a községi tanács végrehajtó bizottságának joga van kártalanításra felhasználni olyan tartaléksem szűnik meg a haszonbérleti szerződés, ha annak időpontja a föld kiadása napján még nem járt le. Mennyi földet lehet adni kártalanítás címén? Kártalanítás címén, ahol elegendő föld áll rendelkezésre, a dolgozó parasztok, továbbá mezőgazdasági szakemberek legfeljebb 10 kát. holdat, míg a dolgozó kisemberek legfeljebb 1 kát. hold csereingatlant kaphatna]!. Azonban, ha a kártalanítandó személy, valamint a velülc közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonbérletében, vagy bármely címen használatában lévő összes földterület 25 kát. holdat eléri, kártalanításra nem jogosult. A dolgozó kisemberek sem kaphatnak kártalanítást abban az esetben, ha a kártalanítás igényének benyújtása napján 1 kát. hold terület van tulajdonukban, vagy használatukban. .Hit csinál a községi tanács akkor, ha nincs elegendő állami tartalék terület kártalanításra? Ebben az esetben a kártalanítás mértékét 10, illetve 1 kát. holdnál kevesebb területben is meg lehet állapítani. Előfordulhat olyan eset, hogy az igénylő 10 kát. holdra nyújt be kártalanítási igényt, föld hiányában, valamint az illető szociális helyzeté, ha nem teszi indokolttá, 1—2 holdat kaphat. A községi tanács végrehajtó bizottságának itt elsősorban az igénylők gazdasági körülményeire, másodsorban a nagycsaládosok igényeire figyelemmel kell a kártalanítást végezni. (Tehát a kevés földű és sokgyermekes családoknak elsősorban.) Ahol kevés a föld és a kártalanítást teljes mértékben a községi tanács végrehajtó bizottsága nem tudja biztosítani, pénabeni kártalanításnak nincs helye. Az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személy, ideértve mezőgazdasági szakembert is, 5 kát. hold földet vásárolhat abban az esetben, ha a saját, vagy vele közös háztartásban lévő személyek tulajdonában lévő haszonbérelt, vagy egyébként használt összes mező- és erdőgazdasági földterület a megszerzett földdel együtt a 20—25 kát. 'holdat nem haladhatja meg. Az adás-vétel engedélyezésénél, azonban ezen túlmenően az is vizsgálat tárgyát képezi, hogy a vevő családi munkaereje a saját és a vásárolt föld megművelésére elagendő-e. Amennyiben a föld megművelésére a családon belül nincs elegendő munkaerő, úgy a járási tanács az adás-vételt elutasítja. Földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó személy ha erdőt, termő szőlőt, gyümölcsöst vásárol, úgy azt 5 kát. holdnak keli számítani. Földet vásárolhatnak földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személyek is. azonban a vásárolt területtel együtt a saját és vele közös háztartásban élő személyek tulajdonában lévő ingatlan nem haladhatja meg az 1 kát. holdat, összefüggő zárt terület esetén az 1 kát. hold és 400 négyszögölet. Dolgozó kisember esetében az erdő, termő szőlő és gyümölcsös nem számít 5 kát. holdnak az ingatlanforgalom és haszonbérlet tekintetében. Ez a különbség a dolgozó paraszti és dolgozó kisember közötti | adás-vétele között. Felajánlott földek ügye A dolgozó parasztoknak s dolgozó kisemberek — a törvényerejű rendelet szerint — „azok részére, akik földjüket az államnak 1951. . augusztus 1. után felajánlották, vagy elhagyták, vissza lehet adni a földet”, de csak akkor, ha kártalanítások rendezése után a községi tanács végrehajtó bizottságának erre a célra maradt ki nem adott földié. Tehát ebből is az következik, hogy elsősorban a kártalanításokat kell kielégíteni és csak ha ma rád, akkor jöhetnek azok, akik a földjüket felajánlották, vagy elhagyták. Ahol elegendő föld áll rendelkezésre, ott sem haladhatja meg azonban a visszaadott föld nagysága a visszaigénylő összes tulajdonában és használatában lévő földje a 25 kát. holdat, valamint dolgozó kisember esetében az 1. kát. holdat. Ahol föld áll rendelkezésre, a visszaadás mértékére áll a fent említett 10, illetve 1. kát. hold mértéke. A törvényerejű rendelet lehetővé teszi, hogy most a kártalanítások a tsz-ből kilépettek földrendezésének ideje alatt, illetve 1957. október 1-ig önkéntes földcseréket lehessen végrehajtani. Hangsúlyozom, hogy önkéntesség mind a két fél részéről, nem pedig fenyegetőzés és erőszakolás útján. Ez a cserelehetőség, módot ad arra, hegy a tu-í lajdonosok egymás között« csere útján a volt földjeik, hez jussanak. A csere azonban szerződés alapján történhet, amit a községi tanácsnál kell leadni. A csere-szerződések 1957. október 1-ig korlátozás és illetékmentes, október 1. után azonban az ingatlanforgalmat szabályozó rendelkezések az irányadók. A csere-szerződés ettől a naptól kezdve illetékköteles. Az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személyek, amennyiben a saját tulajdonuk, valamint vele közös háztartásban élő személyek tulajdonában, haszonélvezetében, vagy egyébként használatában lévő össze terület a 20—25 kát. holdat nem haladja meg, illetve amennyinek megművelésére a család munkaereje elegendő. A felső határ tehát 20— 25 kát. hold. A nem élet hivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személyei bérlete az 1 kát. holdat nem haladhatja meg. A haszonbérleti szerződés feltételeit a felele t polgári jog szabályai sze rint szabadon állapítja! meg. A szerződés érvényes ségéhez hatósági jóváha gyás nem kell. A szerződés írásba foglalására és bejelentésére; vonatkozó kötelezettségek: azonban továbbra is ér-; vényben maradnak. A juttatott földek ügye Milyen épületet lehet visssttadni ? A rendelet világosan kimondja, hogy dolgozó parasztoktól és dolgozó kis-emberektöl 1949. szeptember 1. után kártalanítás nélkül igénybevett bel- és külterületen lévő nem nagyüzemi gazdasági épületeket, ha azok nincsenek a termelőszövetkezet, állami gazdaság,, állami szerv, intézmény, vagy; vállalat tényleges használatában, eredeti' tulajdonosának viszsza kell adni. Ha azonban a gazdasági épületre a fel-Nagyon fontos kérdés még a földreform során juttatott földek megváltási árának rendezése. Kormányzatunk a földreform, során juttatott, földeket mindenféle korlátozás alól felmenti, abban az esetben, ha a juttatott a vételárat már megfizette. Szükség is van erre,. hiszen idáig még a kormány nem mondta meg, hogy a juttatott 1 kát. hold földnek mennyi az ára, hanem minden évben csak megváltási árelöleget' vetett ki: A föld juttatása óta több mint 10 év telt el, és most végre lehetőséget adunk arra, hogy az a juttatott gazda, aki a földjét most már véglegesen meg akarja váltani, a föld árát bármikor kifizethesse. Mit jelent ez az újonnan földhöz juttatott gazda szá mára? Ez azt jelenti, hogy részére juttatott földet nem terheli tovább eladási és terhelési tilalom. Tehát ugyanúgy eladhatja, mint bárki más a földjét és ugyanúgy vehet fel kölcsönt, hitelt földjére, mint bárki más. (A fenti - - beszéd elhangzott a megyei pártaktíván, elmondta Fekszi István elvtárs, a megyei tanács elnöke.) A felszabadulás után egy új költséget kezdtek könyvelni az üzemek, vállalatok könyvelői. Ez az új költség a kulturális költség. Hogy megszületett, ennek csak őrölni lehet, mert a kulturszüksé gletekrc áldozni hasznos dolog. Ami kevésbé öröm, az az új keret felhasználása volt az utóbbi événben. Hallottunk olyan eseteket is, (és e* majdnem minden vállalat etetőben előfordult legalább egy ízben), hogy ev vegén lázasan fogtak hozzá a kulturális keret maradványainak elköltéséhez, nehogy ez rontsa az évi mérleget. Az ilyen rohamos költekezésnek nem sok haszna lehetett. Tudunk lemezjátszó felszerelésről, amelyet évek óta nem használtak. hangszerekről, amelyek ugyan lehet, hogy szólnak, de nem az üzemben, fényképező gépekről, melyek egy pillanatra sem szolgálták az üzem kulturális életét. De ha egyáltalán használva vannak kisebb baj, hogy szűkebb körben. A kulturális költségek tehát megjelentek az üzemek költségvetésében, s ezzel sok Komoly eredmény született. Színjátszócsoportok, _ különböző szakkörök és sportkorok jöttek létre, meiyék legnagyobb része ma is működik. Nagy megterhelést jelentettek ezek az országnak, sok millió forint hárult teherként gazdasági eleiünkre — de kétségtelenül nem ellenszolgáltatás nélkül. A dohányfermentálógyár ban az elmúlt évben 60 ezer forintot költöttek el kulturális kiadások címén. Ebből 25 ezer forintot a színjátszó és tánccsoportra. 11 ezer forintot mozira és egyéb rendezvényre, 8 ezer forintot könyvbeszerzésre, 6 ezret zene- és táncoktatók munkabérére, és 10 ezer forintot szakkörökre, egyéb célokra fordítottak. Túlnyomó többségében a költségek tehát a színjátszó cső port működését, illetve a rendezvényeket szolgálta:.. A Titász vállalatnál a 21 ezer forintos kultúrkiadások majdnem teljes egészében a zenekar fejlesztését, és a tánccsoportot (oktatók munkabérével együtt) segítették. El kell ezen gondolkozni. Miért? Éppen ezek a rendezvények alkalmasak arra, hogy bevételt is je’ent-cnek. Mind a színjátszók, mind a zenekar, mind a tánecsoport, és maga az üzemi mozi is pénzért játszik, illetve játszhat. A dohányfermentálóban meg is térült a kiadásokból 20 ezer forint, ilteiva ez az összeg a kiadott 60 ezer forint egy része. Fel kell vetni a kérdést: ha bevételt jelentenek ezeknek a művelődési szakágaknak előadásai, nem kellene arányosítani a bevételeket a kiadásokkal, másszóval addig nyújtózkodni, ameddig a takaró ér? Jelentené ez a lassú sorvadást, vagy ellenkezőleg, nagyobb lendületet adna a dolgok menetének? A válasz erre az lehel: azoknál a csoportoknál, amelyek csak azért működnek, mert erre anyagi lehetőség önként kínálkozik, illetve „jó pont” a vállalatnak az ilyen irányú tevékenykedés, bizonyai a sorvadás következik. De nem a töbt leknél! Az idei költségvetési terv meg nem Készült ei. Nem Bizonyos, mennyi kulturális keret fog állni egy-egy vállalat rendelkezésére. De az bizonyos, hogy jóval kevesebb az elmúlt évieknél. Mire hívja ez fel a figyelmet? Arra, hogy az öntevékeny csoportosnak, szakköröK- nek saját lábukra kell allniok, ha továbbra is élni, s hasznosan do.gozni kivannak. Nem várhatják, hogy minden kiadásukat megtéríti a kulturális keretben rendelkezésre álló összeg, hanem a gazda lejével kelt gondolkozniuk. Semmi kétség, hogy ennek eredménye lesz. S kell is, hogy eredménye legyen! A kuitúr-keret inkább azokra a célokra kell, melyek megvalósulása bevételt, pénzbeli ellenszolgáltatást nem hozhat, így a könyvek vásárlása, s egyéb művelődési eszközök gyarapítására. A nyírbátori járási művelődési ház nem fél a pénzkeret csökkenésétől, mivel gondoskodik a bevételekről, s ezekkel fedezi a kiadásokat. Ez az önállóság csak fokozza a csoportok működési kedvét, hiszen a* előadások sikere mellett a gazdálkodási eredmények is növelik a csoport önbizalmát, kedvét, — s amellett hozzájárul hazánk mielőbbi talpraállításához, minden vonalon megvalósuló takarékossággal. Y. B. Évi kétmilliárdot takaríthatunk meg — Jó úthálózattal A KPM beruházási és tervezési főosztálya 15 éves tervet dolgozott ki az úthálózat megjavítására, illetve újjáép.tésére. A tervben mindenek előtt mintegy 1700 kilométer makadámburkolat átépítése és korszerűsítése szerepel. Egy kilométer korszerűsített úton közepes forgalom mellett, az évi megtakarítás, — beleértve a kocsik üzemanyag és rongálódási megtakarítását is, — százezer forint, így a befektetés 5—6 év alatt visszatérülne és fontos az iparnak más területen szükséges nyersanyagokat, s alkatrészeket tudnánk megtakarítani. A terv megvalósulása esetén az útépítési, karbantartási és üzemeltetési költségeket beleértve, az állam mintegy kétmilliárd forintot takarítana meg. A 15 éves terv kidolgozói azt javasolják a kormánynak, hogy vegyen igénybe különböző • formákban kölcsönket a népi. demokratikus államoktól az utak építkezésére, mert erre most már halaszthatatlanul szükség van.
