Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-05 / 29. szám
1957. február 5, kedd KELETM AGYARORSZÁG * Sikerre! járhgja gyermekparalfzis elleni küzdelem Mikor kezdik meg a magyar oltóanyag termelését a tudományos intézetek? Az elmúlt esztendőben megyénk, keleti csücskén — Fehérgyarmat, Csenger, Mátészalka és Vásárosnamény környékén — újra megjelent a szülőket és gyermekeket egyaránt fenyegető rém, a gyermekparalizis. Orvosaink hősies küzdelme hozott ugyan eredményeket, de sajnös csupán a gyógyítás területén. Naponta robogtak a mentőkocsik Debrecen felé, vitték a repülőgépek a sürgős, gyógyulásra. szoruló, fuldokló gyermekeket. A vastüdő legtöbb esetben segített. De a gyermek nem gyógyul meg soha tökéletesen és a rém nem távozott végleg az emberek — a szülők és gyermekek feje felől. Megelőzés tekintetében tehetetlenek vagyunk — hangzott el sok orvosi szájból, s ezt annál inkább fájó volt hallani, mert tudtuk, hogy külföldön már van e súlyos betegség ellen védekezés. Ezért is olvastuk feszített érdeklődéssel a minap az Esti Hírlapban megjelent Pakots György által készített cikket, amely megnyugtató adatokat közöl. Szó van ugyanis x gyermekparalízis ellen védelmet nyújtó **lk-vakciának nevezett világhírű oltóanyagról. Bz az oltóanyag sajnos drága — és adagja Amerikában 1 dollár. De ha még lenne is erre valuta, évenként minden öt éven aluli gyermek beoltásához 3 millió adagra lenne szükség, amit külföldről nem tudnánk biztosítani. Ezért kell figyelmünket elsősőrban a hazai előállításra fordítani. Tavaly történt az első komoly lépés, hogy a nélkülözhetetlen védőoltóanyag termelésére felkészüljenek. Még a múlt év, végén három szakember járt Dániában, ahol a gyermekparalízis oltóanyagának gyártását, ellenőrzését . tanulmányozták. (Dánia ugyanis a védőoltások tekintetébeh első a világon.) A szakemberek visszaérkezésük után megkezdték az adatok feldolgozását. Az ő véleményük dönti majd el: lehetséges-e Magyarországon megkezdeni a gyermekpa. ralízis elleni oltóanyag gyártását és mennyi idő alatt állna annyi oltóanyag rendelkezésre, hogy a tömegoltásokat megkezdhessék. •' ' Amennyiben nyomban hozzákezdenek az oítőiinyag előállító üzem építésihez ás a, szükséges .. szakemberek kinevezéséhez, két esztendőn belül a termelésre számítani nem lehét. Oltóanyag . termeléshez ugyanis épületre, különleges berendezésre és' megfelelő számú, e célra kiképzett személyzetre, van szükség. A kísérleteket viszont máris megkezdik.' Az Országos Közegészségügyi Intézet a szükséges majmokat megkapja és ha a pénzügyi szakemberek. megadják a szükséges devizát, előteremtik a szükséges fedezetet. ükkor a gyermekparalízis oltóanyag hazai tömegméretekben való termelésére is sor kerül. Nagyobb önállóságot kaptak a szakszervezetek A Kereskedelmi és Pénzdítását. A szakszervezet cc-. ügyi Dolgozók Szabad Szakszervezete elnöksége megállapította, hogy a szakszervezeti gazdálkodásban túlzott a centralizmus, aminek következtében a tag. ság nem ismeri a szakszervezeti gazdálkodást, nem tudja számon tartani a befizetett tagdíjak hovafor-Rendőrségről — ügyészségről Két napos tárgyalás Egy nagyobb lélegzetű hért a komorói emberölés emberölési bűnper tárgyalását kezdi meg a megyei bíróság emelet 122-es szobájában. A két vádlott Móré Miklós és P. Barnai Menytettesei. A tárgyalásra sok tanút megidéztek és előreláthatólag szerdán ítéletet is hirdetnek a bűnperben. KI a bűnös ? Kit terhel a szándékos emberölés gyanúja? Két barát az elmúlt héten Nyíregyházára jött vásárolni a nagycserkeszi Nádast bokorból. Ugyan Pál és Magyar János régóta barátok és együtt akarták megvásárolni az Állami Áruházban a ruhát. A vásárlásukat nem kísérte szerencse, rém találtak nekik megfelelő vásárlási cikkeket. Efeletti bánatukban egy kicsit beboroztak és úgy indultak haza a Nádasi bokorba.; Hazaérve, első útjuk itt az italboltba vezetett. Miután megittak egy kört, Magyar János szerencsét próbált, biliárdozott. Nem vo;t aprópénze és barátjától kért, akinél sok pénz vol\ Ugyan két forintot adott barátjának. A szerencsejáték után még elfogyasztottak néhány deci pálinkát és a sötét ködben hazaindultak, egymást karolva, az akácoson át. Mindketten elég ittasak voltak már. Magyar Pált valaki hátbavágta a sötétben. Hangosan felkiáltott: „Ki ütött meg?” Amennyire erejéből tellett előre szaladt éd összetalálkozott tulajdon barátjával. A két ittas ember haragosan szót váltott. Ugyannak eszébe jutott, hogy pénzt adott a biliárdozáskor barátjának s ezen összezördültek. Heves verekedés támadt közöttük. Teljes erővel ütötték egymást. I etépték egymás karóráját is. Először Ugyan bizonyult erősebbnek. Leütötte a barátját. Nemsokára azonban Magyar kerekedett felül és amikor az arra haladó rendőr járőr észrevette. Magyar egy drótkorbáccsal verte Ugyant. 17 nyíltsérülést okozott a fején. A tettenérés és a helyszínen végzett előzetes nyomozás a-’t mutatta, hogy Magyart terheli a szá '.dékos emberölés gyanúja. A rendőrség Magyar Pált előzetes letartóztatásba helyezte. A következő és alapos nyomozás fogja kideríteni, hogy valóban Magyar Pált terheli-e a gyanú. Amikor az orvos megvizsgálta a leuztaipUat. "e :-i í". komolyabb sérülést állapított meg. Tehát nem egyoldalúan csak Magyar ütlegelte barátját; . lul tűzi ki, hogy a tagdíjbevételek nagy részét az alap- és kö- i zépszervek közvetlen felhasználására kell biztosítani. • E program végrehajtására 1 határozatot hoztak. A tagdíjbevétel 40 száza■ lekát progresszivitás alapiján az alapszerveknél kell I' felhasználni. Az alapszervek hatáskörébe utalták -a íüggetlenítés .jogát,, a segélyezést és azt a jogot, hogy la százalékos részesedésíel- 1 használását a taggyűlés I határozza meg, a pénzügyi ^terveket a taggyűlés hagyja •jóvá. A tagdíjbevételek 26 •százalékát a megyei bizottságok munkájának biztosítására kell fordítani. > A megyei bizottságok hatáskörébe utalták a közép|szervi funkcionáriusok füg• getlenítését, a biztosított , 'összeg helyes felhasználását, a szakszervezeti leltár ; ;és vagyonvédelemmel kap;; rsoiatos feladatokat. > ■ ► ' ; 563 gazda vesz részt az ezüstta'ászos ran'oiyamokon • Az idén is megkezdődtek | az ezüstkalászos gazdatan; foly amok. Igaz, egy hónap ; késéssel indulhattak, de ezt ;a késést a gyakoribb foglalkozásokkal igyekeznek Ibehozni. Tankönyv legtöbb helyen rendelkezésre áll. Az első évfolyamot 11 községben indították be s ezeknek 245 hallgatója van. A második évfolyamra 313 hallgató iratkozott be. »Nyírcsaholyban például egy t sem maradt ki a második jévről, azok közül, akik tafvaly elsősök voltak. MAGYARSÁG-H AZAFISÁG Gondolkozzunk, vitatkozzunk. A pergő agykerekek, a vitázó, szikrázó szerszámok szülik a tetteket — a becsületes, jó cselekedeteket. Nincs visszataszítóba embertípus, mint amelyik az első hallomásra hurrázik, legyint, vagy szajkózik, a szó állattani értelmében. Ha valaha szükség volt arra, hogy nézeteket cseréljünk ki, akkor most nagyon nagy szűk-, ség van rá. Az ellenforradalmi időszak, amelyben sajnálatosan meg tudták nyergeim a nép ellenségei a tömegek jogo? felháborodását a Rákosi—Gerő-klikk ellen, a különböző nézetek valóságos árar data' kavargott a felszínen. Manapság sem Csitultak az eszmei harc hullámai, talán inkább magasabbra csapnak. Mit kell tennünk? Gondolkozni, vitatkozni és meggyőzni. Ki mondja, hogy valaki fogadja el az első szóra a marxizmusleninizmust? senki. (Elegünk volt az ilyen „marxistákból”, akiknek nagyrésze hál’ istennek disszidált is.) De ugyanolyan elvtelen ember, aki mindenre, ami a Kádár-kormánytól jön, legyint. Sajnos, mostanában ilyen embertípussal is gyakran találkozni. És megint vannak mások, akik konok meggyőződéssel elleneznek mindent, amit a munkás-paraszt kormány akar. Ezek ellenforradalmárok, I ezekkel nem vitakozunk. Kivel nem és kivel vitatkozunk De miért is vitatkoznánk? Itt van például a hazafiság, a magyarság kérdése. Ki az igaz hazafi? Mit jelent magyarnak lenni? — és így tovább. Miért vitatkozzam ilyen kérdésekről például azzal a volt nyomdatulajdonossal, aki az ellenforradalmi időszak alatt széles nemzeti színű szalagot hordott ugyan a karján, de már kiszemelte az állami üzemben a gépeket saját maga számára hogy újra megindíthassa kapitalista vállalkozását?! De vitatkozom azzal a becsületes pártonkívüli barátommal, akj ezt mondta nekem nemrégiben: „ti internacionalisták nem értitek és nem érzitek mit jelent magyarnak lenni...” Ezt mondta a barátom és én mire gondoltam az első pillanatban. Arra a sok-sok sérelemre, amely ha talán aprónak is tűnt, összességében mélyen sértette nemzeti érzelmeinket, magyarságunkat. / nnál is inkább, hiszen a magyar kicsiny nép, amely annyi szenvedést élt már keresztül, amelyet annyi balsors sújtott, sokkal érzékenyebb nemzeti mivoltára, mint egy olyan ország, amely a világtörténelem csendesebb vizein evezett. Miért kellet csak a gyermekeknek, Pataioknak ünnepelni március ló-ét? Miért volt egy időben Zrínyi Miklós csak disznónagykereskeaő? Miért nem tudta sok kismagyar, hogy ki volt Árpád? És így tovább. Érthető, ha népünk mindenféle szóbeli kinyilatkoztatás ellenére úgy érezte: Magyarország vezetői nemzetietlen vezetők, nem érzik, nem értik, mit jelent magyarnak lenni. És ezt joggal gondolták Rákosiékról. Gerlékről. Petőfi tanúskodik Áni a kommunisták, az .internacionalisták nem tudnák azt, hogy mit jelent magyar hazafinak lenni? Ez ellen tiltakoznom kell, mint ahogy vitába szálltam barátommal is. Legnagyobb költőnket hívtam tanúul. A forradalmárt, a nagv hazafit, aki abban az időben talán mindenkinél jobban és mélyebben ereztemit jelent magyarnak lenni. És Petőfi Sándor azt mondtá: haza csak ott van, ahol jog is van! Mit. akarunk mi — úgy érezzük és tudjuk, minden magyar dolgozóval együtt? Azt, hogy a szocialista demokrácia asztalánál minden dolgozó helyet foglalhasson és teljes jogú po'gára legyen az államnak. Nemcsak a szó 1 papír-crtelmében, hanem lényegében is. Ezért vannak néptanácsok, ezért vannak munkástanácsok és ezért vannak heves vitájú pártnapok, vitadélutánok..: A szocialista demokrácia teljes kibontakoztatása nélkül nem is képzelhető él, hogy megtaláljuk azt a helyes utat, soksok módszert, amelyen és amellyel fel tudjuk építeni itt Magyarországon a szocializmust. Ha úgy tetszik: a „magyar szocializmust”, amely csak sajátosságában különbözik mondjuk a „román szocializmustól”, de lényegében nem. Mert a lényeg a néphatalom! S Petőfi Sándor is csak a nép számára követelte a jogokat, nem a „belső férgek” — vagy mondjuk mai használatú szóval: az ellenforradalmárok számára. Nem, mert az a tőkés, vagy földbirtokos, nagykereskedő, aki nemzeti színű karszalagót húzott, tányérnyi kokárdát tűzött a mellére s közben már volt gyára, birtoka, zsiros haszna felé kacsintott, nem a nép jogaiért, a szélesebbkörű demokráciáért harcolt, tüzelt és uszított, hanem ellenkezőleg: egy szűk réteg, a burzsujok jogaiért. Ha pedig a burzsujnak joga van a kizsákmányolásra, ott már nincs hazája a munkásnak, parasztnak, értelmiségnek, a dolgozónak. Vagy nagyon mostoha hazája! Még ha az a burzsuj magyarul beszél is,. magyar gyárban zsákmányolja ki az alkalmazottját, olyan „ősi” magyar nevet hordoz, mint Kállay. Ki hát az igazabb magyar? Aki jogot ad a népnek, vagy aki elűzi a népiét a jog asztalától? Azt hiszem, az előbbi. (S gondolkodó magyar embert nem téveszthet meg az a rendkívüli állapot sem, amelyben a kormány kénytelen olyan időleges kényszerintézkedésekhez nyúlni, amelyek a nép ellenségei ellen irányulnak.) I vörös csillagról Ne éreznék a kommunisták, hogy mit jelent magyarnak lenni? Nem hiszem, hogy lett volna még olyan párt, amely oly bátran - és köv etkezetesen küzdött volna alakulásától kezdve a magyar nép érdekeiért, mint a kommunisták pártja. Ez a párt szállt szembe még fegyverrel is a német megszállókkal, osztotta a földet, államosította a gyárat, épített sok-sok kultúrházat. E cselekedetek őszinteségét, magyarságát, hazafiságát elfeledtethetik-e egy percre is azok a súlyos hibák, amelyek a Rákosi- és Gerő-klikk politikáját jellemezték? Hiszen éppen ez a párt, a kommunisták nagyszerű hadserege tépett fel először és lép fel most is e hibák ellen, ha íel-felütik a fejüket. Nem lennénk hazafiak, mert szeretjük és magunkénak valljuk a vörös csillagot, a proletár internacionalizmus szent jelvényét? Ennek a csillagnak azért van Vörös színe, mert azt a sok-sok kiontott munkásvért jelképezi, amely a dolgozó emberek felszabadításáért folyt a párizsi kommün barrikádjain, a Téli Palota elleni ostrom idején Péterváron, a náci dögvész elleni harcban Berlinben, Varsóban, Moszkvánál s a nagy Sárga folyó mentén ... Azt a drága vért jelképezi, amely Budapest utcáit öntözte a császári és királyi monarchia, a Ilorthy-íasizmus elleni tüntetések, sztrájkok, fegyveres partizánharcok idején. Ez a vörös csillag azt mondja nekünk: össze kell fogni a népeknek, hogy minden nép, minden ■ dolgáé szabad és boldog legyen. Ez ellentétben áll a magyar hazafisággal? Éppen ellenkezőleg: csak akkor vagyunk igazán magyar hazafiak, ha szeretjük, tiszteljük és segítjük, a világ válamennyi népét. . Egy rövid cikk nem alkalmas arra, hogy részletesen és pontosan megvitasson mindent, ami a hazafiság kérdésével összefügg. Ám a vitát lehet és kell .is folytatni, SOLTÉSZ ISTVÁN, •» mi Hát ez hogy lehet?
