Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-01 / 26. szám
krletmagyarorszAg 135t. íebmir 1, péntek a ■w KADAR Az elmúlt hónapokban a harc lényege az volt: kié legyen a gyár, a föld A Magyar Szocialista Munkáspárt XXI® kerületi aktit «értekezlete A Magyar Szocialista Munkáspárt XXL kerületi ideiglenes intéző bizottsága — mint már erről hírt adtunk — vasárnap délelőtt aktívaértekezletet tartott. Kiss Dez»ő elvtárs, a kerületi intéző bizottság elnöke bevezetőjében megemlékezett azokról, akik életüket áldozták az ellenforradalom napjaiban a munkáshatalomért. Az értekezlet részvevői felállással adóztak Kalam&r József, a kerületi tanács VB-elnöke, Bordás András, Kossuth-díjas esztergályos, a szocialista munka hőse és Küpper Béla egykori partizán emlékének. Ezután Kelen Béla, az MSZMP budapesti Ideiglenes intéző bizottságának tagja mondott vitaindító beszédet. A beszámolót követő hozzászólások során felszólalt Boros István, Török Istvánná, Sztupiák László és más elvtársak. Az értekezleten részt vett és felszólalt Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is. A elmúlt hónapok eseményei során — mondotta Kádár elvtárs — a harc lényegében a hatalomért folyt. A megvert burzsoázia a hatalom visszaszerzéséért folytatott harcot. E harc lényege, hogy kié legyen a gyár, a föld. A burzsoázia most is azon töri a fejét, hogyan árthat a ■munkások hatalmának. Ezt 'a kártevést, bármilyen formát öltsön, ártalmatlanná kell tenni. Ennek nagyon fontos feltétele, hogy a munkásság tisztán lásson és egységes erővel küzdjön a munkáshatalom további erősítéséért. Ha minden munkás azon töprengene, hogyan segíthetné a legjobban az országot, hanem feledkeznének meg egyesek arról, milyen volt, amikor a hatalmat a burzsoázia gyakorolta, akkor ma sokkal előbbre lehetnénk. Tehát a, valóban forradalmi munkásegység fejlesztése, megszilárdítása egyik legfőbb feladat, aminek megoldásáért a kommunistáknak a volt szociáldemokratákkal is, és minden becsületes dolgozóval együttműködve kel! küzdenie. Az elmúlt években súlyos hibák történtek, sokszor súlyosan megsértették a szocializmus elveit. Ma is előfordulnak hibák, azonban ezeket ki lehet és ki kell javítani. A munkásoknak nem szabad felülniök az ellenforradalom mesterkedéseinek, nem szabad tűrniök, hogy egyes hibáinkat és' fogyatékosságainkat az ellenség a munkáshatalom elleni burkolt és nyílt támadásra használja fel, nem szabad egyetlen becsületes munkásnak sem a munkáshatalom ellen fordulnia — ellenkezőleg: minden erejükkel meg kell védeniük a munkáshatalom vívmányait. A kommunistaellenes hangulatkeltésről szólva megállapította: az a vád, hogy a kommunisták ..sztálinisták“, „rákosisták“ ma már eléggé elcsépelt szólam, ezért az ellenforradalom, a reakció, most más módszerekkel próbálja elérni céljait: különféle hazugságokkal, hamis vádakkal igyekeznek eltávolítani a kommunistákat. Az ilyen módszerek ellen természetesen nem ad védelmet a fegyveres erő: arra van szükség, hogy a kommunisták bátran, határozottan lépjenek fel mindenféle hazugsággal és intrikával szemben, végezzenek alapos felvilágosító munkát a dolgozók soraiban. Véget vetünk a lelki terrornak A vallásoktatás kérdéseiről szólva Kádár János rámutatott: a fakultatív vallásoktatást a nagy kapitalista országokban már a polgári forradalmak idején, XVIII. és XIX. szazadban megvalósították. Ezt a helyes elvet azonban manapság sokhelyütt furcsán alkalmazzák: a szülőket meg sem kérdezik, a gyermekeket lelki terrorral kényszerítik a jelentkezésre. Sok helyütt feltűntek az egykori szerzetesek, levltézlett oktatók, s néhány helyen szinte üldözik azokat, akik nem jelentkeznek vallásoktatásra. A kormány a szükséges rendelkezéseket kiadja s érvényt is szerez azoknak, hogy az ilyen lelki terrornak véget vessen. Szükséges azonban, hogy a rendcsinálásban e téren is segítsenek a pártszervezetek, vegyék fel a harcot a lelkiismereti szabadság megsértése ellen. Az ellenforradalom először férfiakat vitt harcba, később a nőket akarta megszerezni, ma már a gyermekekre fanyalodik, s tapasztaljuk, hogy nem egy hitoktató, köztük számos újsütetű hitoktató hihetetlenül szégyenletes és szemérmetlen lélekmérgezést űz a gyermekek körében. A munkás* tanácsokról A munkástanácsok kérdéseiről szólva megállapította, hogy a lemondott csepeli központi munkás' tanács tevékenysége nem a munkáshatalom érdekeit, hanem az ellenforradalom célkitűzéseit, a Szabad Európa-rádió „tanácsainak“ megvalósítását szolgálta. Ezért mondotta ki a feloszlatást is. Röviddel a tanács feloszlása előtt, a kormánnyal foMatott megbeszélések során maga Nagy Elek, a tanács vezetője is elismerte: az ilyen tett rosszabb lenne, mint egy közvetlen provokáció. Röviddel e megbeszélés után azonban még:s kimondták a tanács telosz’ct-sát, követ ve ezzel az ellenség által sugalmazott kívánságot. A munkástanácsok az ellenforradalom zűrzavarában jöttek létre, s így beférkőzhetett számos oda rjem való elem. Az ilyen elemek ottléte azonban nem jelenti, hogy a munkástanács egészét el sell vetni, a feladat az, hogy a munkástanácsokat — ha szükséges, egyes tanácstagok viszahívásával, a® oda nem való elemek kitételével — a nép javára, a munkások javára igazgassák, a helyes irányba térítsék. A munkástanácsok fennállása természetesen nem jelent olyan varázsszert, amely egy csapásra minden problémát megold, azonban arra kell törekedni, hogy a tanácsok helyes átformálásával mindenütt a munkáshatalom érdekeit szolgálják, s fontos szerepet töltsenek be az építőmunka helyes irányú továbbfejlesztésében, az életszínvonal emeléséért folyó küzdelmekben, népi demokratikus rendünk megerősítésében, A kommunisták egyik igen fontos feladata, hogy ezt elősegítsék. Hangsúlyozta, ho-gy a munkástanács akkor végezhet Igen hasznot és eredményes munkál, ha a kommunisták, a munkásosztály pártja vezeti. Ezt azonban nem lehet parancsszóval elérni. Arra van szükség, hogy a párttagság áldozatosan dolgozzon e cél megvalósításáért. Mielőbb helyre kell állítani a párt erejét — mondotta. Az ellenség reszket a ■ párt erejétől, reszket attól, hogy ez az erő . mielőbb teljessé válik. Tudatosítanunk kell azonban minden munkásban, a munkásosztály ügyéért dolgozó és dolgozni akaró minden munkás-tanácstagban, hogy a párt ereje a munkáshatalom megszilárdításának, a konszolidációnak, a nemzet íelvirágozásának döntő fontosságú tényezője. S hogy ezt megértessük az egész munkásosztállyal, ideológiai harc is szükséges. Meg kell vívni az eszmei harcot is, amely napjainkban a fegyveres harc nyomán homloktérbe kerül. A párt nélkül nincs munkásfiatalom A párt és a kormány fő bázisa — hangsúlyozta Kádár János elvtárs — a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság. A hatalomért folyó harcban a párt a vezető erő, a vezérkar: párt nélkül nem juthat a munkásosztály hatalomra és nem is tarthatja meg azt. Ezt bizonyítják az október 23-i események is. Az események lényege, hogy a pártban árulás kö-l vetkezett be, a párt ereje nem avatkozhatott be az események menetébe s így következhettek be azi ellenforradami akciók sorozatai, melyek a népi demokráciát pusztulással fenyegették. Ezután Kádár János a párt egyes kérdéseivel foglalkozott. Sokan hiányolják — mondotta — hogy nem készült még el a párt programja és szervezeti szabályzata. Ezek elkészítése valóban sürgős feladat. Addig is világos azonban a program két pontja, két legfőbb kérdése: egyrészt a szocialista társadalom felépítése, másrészt az ellenforradalom megsemmisítése, a hatalom megerősítése. Ezeket a célokat a program részletes kidolgozása előtt is mindenki világosan látja. Felvetődik az a kérdés is, hogy tömegpárt lesz-e az MSZMP Erre az élet vastörvénye adja meg a választ, s ha az MSZMP' nem is lesz olyan tömegpárt, mint as MDP volt, biztos, hogy erős, egységes párt lesz, amely a nép érdekeit védL nélküliség, mert gázdasági nehézségeink vannak. Ez a pesszimizmus azonban nem indokolt: csak rajtunk múlik, hogy mielőbb végé legyen a nehézségeknek, úrrá legyünk bajainkon. Ehhez azonban a kommunisták egységes elhatározására, összeforrott erejére van szükség. Pártünk fejlődő ereje, immár 150 ezer tagot számláló tábora már ma is nagy erő, tömegerő. A kommunistáknak meggyőződésük tudatában, félelem nélkül keli vívníok harcukat. A hibákat helyre kell hozni s ehhez is az összefogás szükséges. Ha minden dolgozó a maga helyén minden eszközzel védi a munkáshatalmat, a végső és teljes győzelem hamarabb következik be. A nagy tetszéssel foga ' dott beszéd után az aktívaértekezlet részvevői határozatot hoztak. A határo zatot az alábbiakban rövidítve ismertetjük: A csepeli kommunisták egyetértenek a forradalmi munhás*parasst kormánnyal Egységes irányvonalat A határozat bevezető része tényekkel alátámasztva megállapítja, hogy az október 23-án induló megmozdulás kezdettől fogva ellenforradalmi ténykedés volt, annak ellenére, hogy különösen az első napokban abban sok becsületes, jószándékú, az elmúlt időben elkövetett hibák miatt, elkeseredett dolgozó is részt vett: nem látva, hogy demokratikus követeléseiket a fasiszta erők saját céljaikra használják fel. Miután az ellenforradalmárok fegyveres akciója nem járt sikerrel — folytatódik a határozat — hosszú ideig igyekeztek gátolni a termelés megindítását, erőszakkal fenyegetve a becsületes, dolgozni akaró munkásokat, többszöri céltalan sztrájkkal nehéz gazdasági helyzetet idéztek elő. A csepeli kommunistái: egyetértenek a forradalmi munkás-paraszt kormánynak az utóbbi hetekben megnyilvánuló erélyes fellépésével az ellenforradalmi erőkkel szemben kérik a kormányt, hogy ezt a politikáját továbbra is következetesen folytassák az ellenforradalmi erők teljes megsemmisítéséig. A kommunisták legfontosabb feladatait a határozat három pontban foglalja össze: A pártnak vigyáznia kell a marxizmus—leninizmus eszméinek tisztaságára. Az események okozta eszmei zürzavaroan sok heiyen például azt hangoztatták, hogy a nemzet vezető ereje nem a munkásosztály, hanem az értelmiség, vagy az ifjúság. Ezekkel a nézetekkel le kell számolni. A vezető erő szilárdan a munkásosztály, amely a dolgozó parasztsággal szoros szövetségben gyakorolja a hatalmat. A haladó értelmiség pedig segíti a munkásosztályt, a munkás-paraszt forradalmi szövetséget. A párt politikai irányvonalának kérdésével foglalkozva rámutatott arra, hogy szilárdan el kell határolni magunkat a Rákosi-féle szekta« politikától, és nem kevésbé a Nagy Imre—Losonczy-csopurt osri ályáruló politikájától. Vigyázni kell arra, hogy pártunk soraiban egységes irányvonal érvényesüljön és a kettős vonal ne bomlassza többé sorainkat. Egységes erőként keil harcolni az ellenforradalommal szemben. Az ellenforradalom harcba indult — a néptömegek jogos elégedetlenségét kihasználva — a népi demokrácia megdöntéséért. Ezt a harcot, amely még. ma is folyik — az ellenforradalom kezdte ás így vele szemben a forradalom kemény fegyverével kell fellépni, mertenélkül nincs szocialista konszolidáció. A megtévedt embereket felvilágosítjuk, aki viszont fegyvert emel a népi hatalomra, annak kezéből kiütjük a fegyvert, aki összeesküvést szó államunk éllen, a proletárdiktatúra fegyverével találja szemben magát. Kádár János a perspektíva kérdésével is foglalkozott. Elmondotta: sokan pesszimisták napjainkban, mert felmerült a munkaL Mindenekelőtt íelvilógosítani a dolgozókat az ellenforradalmatok céljairól, e meggyőző agitácjós munkát végezve, a párt politikáját ismertetve, mellénk állítani őket. Ez ma a párttagok legfontosabb kötelessége. Azok a volt MDP-tagok, akik leghamarabb megértették, hogy az MSZMP felszámolja a múlt hibáit, és a legszélesebb demokrácia biztosításával, most már ténylegesen a dolgozó tömegekre támaszkodva vezeti hazánkban a szocializmus építését — beléptek a pártba. Tudjuk, hogy még sokan vannak a volt párttagok közül, akik nem találták meg az utat az új párthoz, Az a feladatunk, hogy felvilágosító szóval segítsük őket, hogy közelebb kerüljenek a párthoz. 2 A párt álláspontja az, « hogy a munkástanácsokon keresztül meg kel! valósítani az egész nép részvételét a gazdaságvezetésben. Éppen ezért, mivel a becsületes munkástanácsok szándéka egyezik pártunk célkitűzéseivel, továbbra is harcolva a munkástanácsok tisztaságáért, közö3 erőfeszítéssé! kel! hazánk szocialista továbbépítését folytatnunk. 3 A magyar nép kívánsága e a jobb, a szebb és boldogabb élet. Ennek feltétele a termelékenység emelkedése. Ezért ml, csepeli kommunisták minden erőnkkel arra törekszünk, ki-ki a maga munkahelyén jó munkájával, javaslataival a termelés állandó emelését biztosítsa, Fellépünk minden zavartkeltő szervezkedés, demagóg jelszavak, munkafegyelem lazítása ellen, amely a békés termelőmunkát veszélyezteti. Megakadályozzuk, hogy az elmúlt IS év eredményeként népünk kezébe került üzemeket, gyárakat, a nép vagyonát felelőtlen elemek elherdálják, és ezzel akadályozzák egészséges, szocialista továbbfejlődésünket. Több (jgyeimet a tűzvédelemre Télen 5§ könnyen keletkezhet tűz Nábrád községben a Petőii-utca 27. szám alatt január 29-én tűz kelekezett. A tűzesetet Katona Pál tulajdonos súlyos gondatlanságával idézte elő. Az éléskamrába szabálytalanul húsfüstölőt épített be és azt felügyelet nélkül hagyta. A tűz alkalmává leégett egy lakóépület tetőzete és padlása és három levágott hízott sertés húsféleségei.' Katona Pál súlyos gondatlanságával nemcsak az 6. portáján lévő épületeket veszélyeztette, hanem a környező szomszédok épületeit is. A télen már több ilyen húsfüstölés okozott komolyabb • tűzvészt. A nábrádi tűzeset tanulság lehet mindenki számára, hogy szabálytalan füstölőt ne használjanak és főleg felügyelet nélkül ne hagyják füstölés alkalmával. P íVi Közgyűlés less a tissadobi Tá ii esi es 1 SZ-ben Február 1-én a tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezet tagjai közgyűlésen beszélik meg az ezévi termelési tervüket, Előadás veit Ibranyban' Az elmúlt vasárnap a' Nyíregyházi József Attila: Művelődési Ház együttese nagy sikerrel szerepelt Ibrány községben. A bemu-p tatott műsorszámokatí lel-», kés tapssal jutalmazta az\ érdeklődő közönség.
