Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-28 / 49. szám
1957. február 2S csütörtölí KKLETMAGYARORSZAC Vándorolta! m tapasztalatai ÓVtt fllfitt 3 „szabad és füyyGtlcn' |i nzonnal beköltözhető családi ház Ausztriában Hatheti „élményem“ 1956 december havában ■kerültem ki kalandvágyból és az annyit emlegetett jólét végett Ausztriába, annak a tiroli részére, a landeki lágerbe. Az élet kezdete is igen hűtlenül kezdődött — lágerban, — ahol minden magyarban elégedetlenséget keltett a rossz élelmezés és az elhelyezés. A nők együtt voltak szállásolva a férfiakkal. Az erkölcs teljesen a földbe süllyedt. Alábbvaló élet folyt, mint nálunk a faluvégi csavargók között. Az étkezés mindig egyoldalú volt, a következőképpen. Reggeli 2 deci kávé, 1 napra fáikká kenyér, keménymsgósan. Ebédre minden n-c.p grízes lé 2 ded, 10—15 dt»a kramplisaláta, 10 deka csőtészta. Vacsorára 2 deci tea, vagy 3 deka juhsajt, vagy 7 dekás halkonzerv. vagy egy 10 dekás franciasaláta, — minden áldott nap. A kutyám, becsületszavamra, él úgy, mint én és sorstársaim éltünk. Eljött a ..boldog szilveszter“. Minden magyar emlegette az otthoni jókat. Szomorú arcokat lehetett látni és szívfájdalmat lehetett • iiajd minden magyar arcáról leci.xsn’. Még el is telt volna is. a mindenkinek kedves ünnep könnyebben, Ír» pénzünk lett volna. Kitaláltuk,- hogy nálunk a gyerekek járnak újévet köszönten:. Szégyen ide, szégyen oda, a sors rá- Kényszerített bennünket,' hogy mi is úgy cselekedjünk, mint a gyerekek. — Jártunk házról-liázra köszöntem. hogy tudjunk levelet írni és az élelmet pótolni. Munkát egyáltalán' nem kaptunk. Az új évben szerzett pénz elfogyott, —' ötvennyolcnak a szilvesztere még odébb van, — hozzáfogtunk levélborííékra kéregetni igen szomorú 'helyzetünkben. Volt kellemetlen pillanat Ss, amikor egyik magyar a másikat tévedésből szólította meg, hogy adjon neki egy pár shilinget. Majd minden magyar úgy beszélt, bogy jó lenne hazamenni. | Annyira el voltunk rettentve, hogy nem merte magát elhatározni senki, hogy 'haza jöjjön. Azt híreitek hogy itthon minden nap 8—4 száz embert végeznek ki. Ezek a hangadók életfogytiglanosok, nyilasok és ezekhez hasonló személyek voltak. Én elhatároztam, hogy beszélek a magyar követséggel és meggyőződöm mindenről. Amikor beszéltem, 149-en csatlakoztak hozzám. Jelentettem a láger-parancsnokságon, hogy jönnék haza. A többiek is azonnal mentek jelenteni, hanti ékből Imszburgba vittek a csendőscgre. Ott voltunk 3 nap. 3 éjjel zárkában. Fényképei vettek, ujjlenyomatot és minden adatot minden személyről. Később Bécsbe szállítottak bennünket, s átadtak a ma gyár követségnek, ahol testvéri szeretettel fogadtak bennünket és minden jó magyar étellel elláttak. — Szégyen, nem szégyen, három adagot ettem meg a követség konyháján. Itt már mindenki jól érezte magát, mert legalább nem volt éhes. Megkap tűit a határátlépési ívet és elszállítotok bennünket Hegyeshalomra. Mikor a határt átléptük, figyeltem, hogy minden magyar arcán örömkönny hullott a boldogságtól. Hegyeshalomról Győrbe kerültünk a vöröskereszthez, onnan igazolvánnyal ellátva mindenki boldogan ment a drága kis családjához. Én is szerencsésen haza érkeztem és boldogan élek az 5 tagú kis családommal. Nincs szükségem a „független” ország koldus ka jájára és csikkjére. Sokan várják a levelem, már ír tam is a valódi igazságról. A fentieket sok Magyarországon élő sorstársammal tudnám igazolni. Mendok Mihály nyírderzsi- lakos A Szénbányászati Kísérleti üzemben az építőipart forradalmasító új építőanyagot dolgoztak ki. Zöllner Jenő főmérnök szerint az új anyag könnyebb a téglánál, jobb hang és hőszigetelő, mint az üreges tégla, szilárdsága azonos a tégláéval, csaknem megegyezik a száraz fa fajsúlyával, s emellett fűrészelhető, vágható, szegelhető. Az eddigi kísérletek alapján az új - építőanyagból készített kétszobás családi ház felépítése az elemek gyártásával együtt 48 óra. A házba azonnal be is lehet költözni, mivel a falakat előre vakolják, mázolják stb. A lakásban beépített berendezések is lesznek. Az új építőanyag kohósalakból, pernyéből és Tokaj környékén bányászható kőzetből készült. Számítások szerint az új anyagból készített család' ház ára egyenként kb. hatvan-heiven ezer forintba kerül. Ez az összeg azonban a szállítási és gyártási tényezőktői függően valószínűleg tovább csökken. ózd melleit. Bánszálláson már épül az első kísérleti üzem és előreláthatóan júniusban meg is indul a panellházak gyártása. Itt naponta négy családi házhoz elegendő elemet állítanak elő. 1958-tól pedig már évi 2400—3000 családi ház építőelemeit gyártják. Az első panellházakat az érdeklődők már május végeidé megtekinthetik. A [ tervek szerint ez év szeptember-októberében a na gyobb bányavidékeken a ! bánszállásihoz hasonló „csalládiház gyárakat“ állítanak 'fel. Uj menetrendje van a gyorsvonatoknak A Budapest Nyugati pályaudvarról 1.30-kor induló, Nyíregyházára 6,31-kor érkező és a Nyíregyházáról 14.08-kor induló és Budapestre 19 órakor érkező gyorsvonatok megszűnnek. Helyettük március 1-től a Nyugati pályaudvarról 23.48-kor indul a gyorsvo nat és Nyíregyházára 5.07- ker érkezik. Március 2-től Nyíregyházáról 16.47-kor indul és Budapestre 22.05- kor érkezik a gyors.. 8 nép állama vigyáz a mm: kásáik egészségére A munka biztonságának és egészségügyi feltételeinek jUVuaSHia a h0.uian>/at uvről-évTe hatalmas összegeket fordít. E téren megyénk sem számít mostohagyermeknek. Tanúskodik erről az eimúit években már elkészült üzemegész segügyi létesítmények egész sora. Ami pedig konkrétan a múlt évi helyzetet illeti, megyénk üzemei munkavédelmi beruházásokra vagyis kimondottan csak balesetelhárítási, szellőztető és üzemegészségügyi bérc mledések létesítésére 3.357.000 forintot kaptak. Hogyan használták fel üzemeink a rendelkezésükre bocsájtott összeget? Fontos ez annál is inkább, mert a fel nem használt öszeget nem lehet átvinni a következő évre. Vagyis, ha a vállalatok nem használják fel a rendelkezésükre bocsájtott pénzt, megrövidítik a dolgozókat abból a pénzből, amit az állam munkakörülményeik megjavítására adóit. E kérdést vizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy a felhasználás megyei vi szonylatban mintegy 35 százalékos volt. Nagyobb lemaradás a nyíregyházi dohányfermentáló vállalatnál, a tiszalöki vízierőműnél, a malomipari egyesülésnél, a mezőgazdasági technikumnál és a nyíregyházi sütőipari vállalatnál van. A sütőipari váilaiat a nagyKákoi üzemében történő fürdő építésére 27 ezer forintot kapott. A fürdőépítéshez azon-1 bán hozzá sem kezdtek- Meg kell viszont jegyeznihogy ennek oka elsősorban az, hogy a megyei tanács élelmiszeripari osztálya a tervdokumentációt az illetékes szervekkel későn hagyatta jóvá. S mire megtörtént a jóváhagyás, már] nem volt vállalat, amely a' kivitelezést elvállalta vor-, na. Egyébként a vállalatok] a lemaradást az októberi! eseményekkel magyarázzák. Nem vitás, hegy az is hozzájárult, da jegyen ez is intő példa a vállalatoknál kialakult azon helytelen gyakorlat felszámolására, mely szerint a munkavédelj mi beruházások felhasználását túlnyomórészt az év : utolsó hónapjaira tervezik. Ennek következményei aztán a kapkodás és a beruj házás lebonyolítása körüli j akadályok. Éppen ezért he| lyes, ha a vállalatok igaz-j :aatói a beruházásokat az év] folyamán egyenletesen osztják el. Meg kívánom jegyezni, hogy űz állam részéről biztosított 3 és félmillió forinttal nem merült ki megyénk múitévi munkavédelmi beruházása. Több vállalat saját erőforrásaiból is, mint például a felújítási keretből regieköltség terhére, önköltségcsökkentés útján stb ért el jelentős mun- Ikavédelmi beruházást. A 1 nyíregyházi vendéglátóipari ■vállalatnál például 138 ezer j forintba került mosógéppel ; felszerelt uj mosoda vsa, ; amely nemcsak egészeége;sebb a régi mosodánál, de a ; gépesítés útján könnyebbé ivált a dolgozók munkája is. [A TITÄSZ nyíregyházi üzletigazgatósága a transzfer Ímátorjavító telepén 50 ezer > forintos költséggel futáda>rut épített, aminek következtében nem keil a dolgozóknak a trafók mozgatását [nehéz fizikai munkával végezni. A gépesítés következtében az a munka kevesebb [veszéllyel is jár. Említsük [még meg a nyírségi fetdő. gazdaságot, hol terven fe[ lüli nyereségből több mini 170 ezer forintos muizkavé> delmi beruházást végeztek, ! Nem helytelen tehát azt * sem megemlíteni, hogy a [ munkavédelmi beruházz. - [ sokkal nem zárult le az áí;lam áldozatvállalása a mun- I kavédelem terén. Gondol- Ijunk csak a védőátelekre [ egészségügyi pótlékokra [munkaruhákra és vedőru[hákra. Varga Endre. I az SZMT munkavédelmi felügyelője. Halá'kanyar Szaboücsban ? ' 9 Hogy hol van?. . . Nyír túrán! Nem a kanyar ha ä latos, hanem az út. Ai alig S00 méter útszakasz | olyan gidres-gödrös, bog. ► akadályverseny rendezése- 5 re inkább megfelelne 5 mint rendes országúti köz* lekedésre. A gépkocsi- é í motorvezetők, de ncir ! utolsó sorban az országúi í utasok is sokszor emlege > tik az Ctfenntartó Válla► latot (különösen ha a ha* lálkanyar felé visz útjok) • s várják a veszélyes útsza{ kasz gyors, de jó kijavító * sát. HISTÓRIA EST MH, IST RA V11AE Tanulságos adatok.... 4. restauráció mostani ügynöke csak ismételt. Ilyen szavakat a nyíregyházi, szabolcsi emberek már hallottak. Amikor 1920-ban Horthy, a véreskezű lovas ■ tengerész Nyíregyházára érkezett, ezekkel a szavakkal köszöntötte őt Miklóssy István görögkatolikus püspök: „...Bízom abban, hogy — rövid időn belül olt folytathatjuk, ahol elhagytuk — s ezt már most, okulva a legközelebbi múlt eredményein, kétszeres éberséggel és hatványozott erőfeszítéssel teljesíteni legszentebb kötelességünknek ismerjük". A nyílt fasiszta diktatúrában valóban ott folytatták az ország urai. ahoi 1918- ben abbahagyták, elnyomták a munkásokat, parasztokat, megsemmisítették a Tanácsköztársaság gazdasági, szociális és kulturális vívmányait és mindez kegyetlen fehér terroral párosult. Nagyon jellemző, hogy még át sem vették Nyíregyházán a hatalmat a román megszállóktól a horthysta darutollasok. í'émítő hírük már elérkezett a városba. Marúiugo? ívott, mert léit a „nemzet: hadseregétől Közhírré teszünk újra egy hírt, amely a Nyírvidék 1920 március 6-i számában jelent meg: „Mészáros Erzsébet IS éves nyíregyházi lány folyó hú elsején délután 1 órakor marólúgot és szublimátot ivott. Súlyos sérüléssel szállították be a kórházba. A nála megjelent detektíveknek azt vallotta, hogy tettét félelmében követte el, .mert fiúismerősei a nemzeti hadsereg bevonulása esetére mindenfélével megfenyegették. Ezért elhatározta, hogy el fogja pusztítani magát s egy borospohárba marólúgot ön(Folytatás a keddi számból.) A hét elején Nagyhalászban szokatlan de nagyon fájdalmas temetés voit. Az egész környék összeseregleit és az emberek egyszerű parasztok és parasztasszo_ nyok talpig feketében gyászolták a község hősi halottját, egy tisztet, ké'.holdas szegényparaszt fiát, akit az ellenforradalmarók gyilkoltak meg Budapesten. A nyíregyházi Körte utca égjük kicsiny lakásában is talpig gyászban él egy niinkáscsalád. Fiukat, a határőr katonát lábbal akasztották fel a gyalázatos fasisz ták. S a könnyeket hullató parasztanya, munkásapa nem kérdezi kétkedve: „forradalom vagy ellenforradalom volt-e’” Komor gyász tanította meg őket a keserű igazságra: ellenforradalom, fasiszta fehér '.error ütötte fel újra fejét ebben a sokat szenvedett magyar hazában. Mintha 1919 és 1920 kegyetlenségei elevenedtek volna fel! Mindszenty csak ismételt Az idősebbek, akik \z akkori eseményekre emlékeznek, nagyon könnyen megtalálhatják a hasonlatosságot a horthysta gyilkosok s a mostani mindszentysta hóhérok között. Hogy is volt? Mindszenty rádiószózatot, intézett az országhoz es nyíltan bejelentette, hogy a régi űri rendet fogják viszszaállítani. földbirtokosokkal. gyárosokkal együtt. Tehát ott folytatják, ahol 1945-ben abba kelleit hagyni. Ám Mindszenty, a klerikális reakció, a fasiszta töttöt darab szublimál pasztillát tett bele s a folyadékot megitta. A szerencsétlen lányt azóta lakására szállították, ahol haldoklik.” A magyar „nemzeti” halsereg elő! öngyilkosságba menekült egy egyszerű 19 éves magyar lány! Ez volt Horthy hadserege. Hasonló kísértetiesen hasonlító rémítő esetekről a közelmúltban is hallottunk. Az ellenforradalmi banditák szintén öngyilkosságba kergették Vasmegyeren MatoKsi Gerzsont, az őszhajú, öreg kommunistát, aki évtizedek óta harcolt a szegénység érdekeiért Még a temetését is meggyalázták ... A Budaházy-kiiiGiiílniény garázdálkodása Annak idején a „nemzeti" hadsereggel együtt megjelent Nyíregyházán a tiszti különítmény is, amelynek az volt a feladata, hogy terrorcselekményeket hajtson végre a haladó gondolkodású emberek ellen. . Az úgynevezett Budaházy-különítmény a Báthory utca egyik nagyobb házában ütötte fel a tanyáját s a lakás pincéjét kínzókamrának rendezte be. Ide hurcolták a haladó gondolkodású polgárokat — közöttük egy fiatal újságírót is — kegyetlenül megkínozták őket s nem egyet vandál módra legyilkoltak. A különítmény rendszeresen járt ki vidékre is —- megfélemlíteni. gyilkolni, rnbohn. A nyíregyháziak közben arról értesültek. hogy Szamuelly Lászlót Budapesten gyilkolták meg. A börtönök megteltek. A Búza téren, drótkerítéssel körülvett foglyok szorongtak a szabad ég alatt — haladó gondolkodású internáltak. Elég volt valakire azt mondani: „ezt együtt láttam a kommunistákkal...” — máris a drótkerítés mögé, szuronyok közé került. A táborban rendszeresen verlek. ütötték a foglyokat. Hosszú lenne felsorakoztatni a horthysta ellenforradalom rémtetteit. Elég csak annyit mondani még, hogy a Magyarországon dúló fehér terrorra még a nyugati imperialista világ is felfigyelt és csendesebb „munkára” intette Horthyt. Ezt az ellenforradalmi gyalázatot akarták megismételni a néphatalom ellenségei 1950 októberében, novemberében. Üjra felsírhatott volna a költő ajkán a dal, halálhörgés, siralom zajlott volna szerte az országban s tengernyi könny 1 ullott volna a szenvedők szeméből. Horthy, a vén gyilkos újra jelentkezett, h ->gv felajánlja szolgálatait. Mindszenty szónokolt, a budapesti és a dunántúli utcákon megkezdődött a vérpatakok csörgedezsse. De a haladó világ „állj”-t kiáltott! A történelem nem ismételhette meg önmagát. A történelem kerekét nem lehet visszafelé forgatni. Magyarországon megmaradt a nép hatalma s ezt a hatalmat a munkások és parasztok. a nemzet hű fiai soha többé nem engedik az ellenforradalom martalékául. Jól tudjuk, hogy a magyar reakciónál, a nyilas és horthysta söpredéknél aligha van a világon vérszomjasabb és. gaiádabb ellenforradalmi csorda. Ha időközben el is feledkeztünk volna 1919 és 1920 tanulságairól, 1 9jö októbere és novembere újra figyelmeztetett bennünket. S ezt a figyelmeztetést nem feledjük el! SOLTÉSZ ISTVÁN.
