Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-28 / 49. szám

XIV. évfolyam, 15». szám 1057. február 28, csütörtök Hazafiak és liazaá 1*11 lók Tunyoginatolcson tAW/v^W*'//vVWvVVvWsV\WVvVvWAWvVvW/vVvVAVvVvVWvVvVvVvV//v‘A\VvV^vVvW r Uj gyógyszert találtak fel a tüdővészes fertőzés ellen XX-XX-XX .X -> .X X XX'XWnXnVXh*XXX'X\X\V\X'X>XXVX'XW<«flXX\"V V,VV.VW.V-V .X X X XX XX XX XXXsXX.x*v-<» Mi neveffeíi meg ez embereket? un 11 un ni in iiimitiliiiviiiiiiiiimiiiiiiiiiitiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiuiii unni nun iiiiiiiiiiiiiiiimI Egyesült a Klsvárdaí Vasas és Spartacus **."VUr -lf sT'** 'Wr *% •*>*•**— A rakamazi Cipész KTSZ. 7 ezer pár gyermekcipőt és szandált, 6 ezer pár olcsó plasztik női szandált készít a megyének, Miskolvnuk 7.500 pur hói cipót export <‘i}u'>tiyt is gyártani log úi üzem-épületet eoittei ...- ..... — II——r — 11|■ - *• -- - Hogyan hasznosítja a Ktsz. a kapott nagyobb önnállóságot Jelenleg árvízveszély nincs -a belvizek levezetése nagy ütemben iolyik Hivatalos megyei tájékoztatás Kilenc éve, 24 taggal alakult meg a Rakamazi Cipész KTSZ. Most már 102-cn vannak a jo munká­járól, szép cipóiról híres ktsz-ben. Stomp László megalakulása óta tagja, ve­zetője a ktsz-nek, s azóta a megye legjobban működő egységévé fejlesztette, öt javító és egy méretes rész­leg termel. Nagy gondot fordítanak a pontos és jó­­minőségű munkára. Kap­nak is megrendelést min­dig. A megyei cipőnagyker.­­nek például most 7 ezer pár száras gyermekcipőt és szandált, 6 ezer pár oicsó (88 Ft-os) női plasztik szan­dált készítenek. A kapott nagyob önállóságot haszno­sítva, a miskolci boltokkal Is szerződést kötöttek 7500 pár női cipő gyártására, il­letve szállítására, mert — mint az elnök mondotta: — szükség van új üzletfélre, aki szorult esetben is mun­kát tud majd adni. A ktsz. vezetősége és a tagság is tudja, hogy a gé­pek milyen nagy segítségéi és hasznot jelentenek a termelésben. Nem sajnál­ják újabbnál-újabb gé­pekért a pénzt, mert rövid idő alatt kamatostól meg térül. Már úgy fel vannak ■zerelve gépekkel, hogy szalagrendszerű gyártásra térnek át. E célból több mint 600 ezer forintéit ni Bzemépületet építtetnek (a megyei építőipari vállalat­tal), s terv szerint a ta­vasz végére kész lesz az új Özem. A fejlett, nagyüzemi termelés megvalósításának eredményeként a termelé­kenység 15—20 százalékos emelkedésére számítanak. A költségek, — számításuk szerint — egy év alatt meg­térülnek. Az új üzemben export cipőket is szeretnének gyár­iam. Ehhez már készaiK a „remek” cipőket. A minía­­oarabokat a külkereske­delmi vállalatnál bemutat­ják. Azt szeretnék, ha az export szállításra a ktsz. köthetne szerződést kül­földi országokkal, s a kap­csolat fenntartását rábíz­nák a ktsz-re. Megtalálják a lehetőséget arra *s, n.jgy szép cipőket, külföldnek, a nálunk nagyon keresett bőr­anyagért szállítana a ktsz. De azt is el szeretném érni, hogy Nyíregyházán, Buda­pesten és Miskolcon is en­gedélyezzék a ktsz-nek egy fiók-bolt létesítését. A jó minőségű munka biztosítéka, hogy kiváló szakemberek dolgoznak a ktsz-ben. Borbély Dezső, Serflek József, Katkó Sán­dor és Kurcz Istvánná a felsőrészkészítők között, id. Stomp Mihály a frész-gép-' nél, Kék József a csiszoló­gépnél, Suller Tamás ts Sándor István az alja-puco­­lók között, ifj. Tilki János es Fazekas f rigyes pedig a méretes részlegnél tűnnek ki jó munkájukkal. Amióta szabaddá tették a béralapot, meg van a lehe­tőség arra, hogy jobban hasznosítsák a hulladéko­kat, s kifizetődik ezzel bí­belődni. A nyersanyagból így több késztermék ké­szül, s az ezzel foglalkozók munkája meg van fizetve. Általában is elégedettek a ktsz-tagok a kialakított bé­rezéssel. (1600—2200 torin­­tot keresnek.) Nemcseda, hogy nemrég hat kisiparos kérte felvételét a ktsz-bc, s többen is szeretnének o'.t dolgozni. így jó ez, hiszer vágynak oda dolgozni az emberek, ahol jó a vezetés, ahol megfizetik a jó mun­kát. Orosz András 1 A közelmúltban érkező I 1 árhullámon úgy a felső Ti- Iszún, mint a mellékfolyó­imon o hó 4.-éré oiyan mér­cékben vonultak le, hogy a PThjjZa íelsó szakaszán Ti­­f szabecs—Záhony , Között ►alacsony, míg Záhony—-To­­{kaj között még közepesen {magas vízállás alakult ki. ÍAz apadás tovább tartott, {olyannyira, hogy az árvédel­­ími készültséget az igazga­tóság 24-én reggel már be Iis szüntette. A folyamatos japadás mellett a vasárnapi, jvalamint a 25-i hétfői, na­­;gycbb csapadekok sem ;ckoztak kedvezőtlenebb ;változást a Tisza vízállásá­ban. Csupán a felső mel­lékfolyókon a Túr, a Sza­mos és a Krasznán mutat­kozik a hétfői csapadékok nyomán edd g kisebb mér­tékű áremelkedés. Az ügye­leti és hírközlési szolgálat állandó fenntartásával szerzünk tájékozódást a várható változásokról. BELVÍZVÉDELEM [ A február hónap átlagos­ánál nagyobb csapadéka, az ; enyhe hőmérséklet és a > kettő eredményeként elő- I állt erősebb mértékű hóol­­■vadás, eleinte csak i-.isabb Mi újság a Balkányi Állami Gazdaságban ? Sál. Az igaz, hogy az ősz-A Balkányi Állami Gaz­daság a nyereséges állami gazdaságokhoz tartozik. Az elmúlt évben is 5 és fél millió forint tiszta nyere­séggel zárt a gazdaság. A nyereség jó részét a 150 holdas gyümölcsös adta. A híres Jonathán almából termöfaegyságenként 144 kilogrammot termeltek, és 420 vagon a.mdjumnam tiO ^százalékát exportra szállí­tották. A gazdaság Jo­­;nathán almája eljutott Né­­jmetországba, Finnországba ;és Csehszlovákiába. Nem [véletlen, hogy a gazdaság 'Vezetői jó előrelátással 900 hold gyümölcsöst telepítet tek. Ezek a gyümölcsösök hárem, öt éven belül for­dulnak termőre. Egy pár év múlva tehát több mint ezer hold termő gyümölcsössé fog rendelkezni az állami gazdaság, öt év múlva ezer vagon Jónál hón almát szü­retelnek a balkányi gazda­ságban. De nem csak gyümölcs­­termeléséről h'res ez a gaz­daság. Hanem szuper-elit burgenyaterme éséről ,s. — Ábrahám Sándor főkertész arról is beszámol, hogy vé­geztek az őszi mélyszántás­szel nem tudták befejezni a mélyszántást az októ­beri események miatt, de kihasználták a mostani jó időjárást és az elmaradt hatszáz hold földön is el­végezték a szántást. Je­lenleg a gyümölcsösben a metszési munkálatok foly­nak, rövid idő múlva ezzel is végeznek. Készítik a ta­lajt a tavasziak alá, hogy időben földba kerülhessen a tavaszi árpa, zab, rsala­­mádé és a többi tavaszi. mértékben, a talajnak lo­­cozatos vízzel telítődése után azonban nagyohb mértékben okozott lefolyá­sokat a talaj felszínén és vízösszi-gyülemléseket a mé­lyebb fekvésű talajokon A befogadó folyók magos víz-, állása miatt szabadon le; nem vezethető belvizeket azj igazgatóság teljes mérték-; oen szivattyúzással vezette; le és csak az utóbbi napok-; ban sikerült a szivattyúzás; eredményeként és a folyó-' kon bekövetkezett apadás nyomán felnyitott zsilipe­ken is nagyobb mennyisé­gű belvizeket levezetni. A vasárnapi és a hétfői napokon hullott csapadék azonban a már kedvezően indult belvízvédekezési munkákat erősen hátráltat­ta és ismét jelentősebb mértékű elöntésekről ér­keztek be jelentések. Az e havi csapadék eddig 73 és 94 mm között változott a megye nyugati részétől az észak-keleti részéig hala­dóan. Az elöntött területek nagysága, a jelentés sze­rint 6265 kh., (melyből ve­tés 79 kh.) egyébként az egész belvízműködési terü­letnek 0.85 százaléka. Hat állandó és egy mozgó jel­legű szivattyú van állan­dóan üzemben, melynek üzemelését, sőt egyes újabb egységek üzembehelyezésít is mindaddig folytatjuk, míg a belvízelöntések meg­szűnnek, és így biztosítani fogjuk, hegy a normá'is mezőgazdasági, szántási és vetési idényre a földek megművelhctők legyenek. Az igazgatóság egyidejű­leg a 3409 km. hosszú csa­tornahálózatát is állandó figyelemmel kíséri és a szükséges vízvezetési és karbantartási munkákat azonnal elvégzi. A tanácsi feladatokat képező rielj i vízkárelhárítási mur.káía­toknál az igazgatóság a szükséges műszaki segítse-» get és irányítást az érde­keit tanácsok kérésére azon­nal megadja. Mokos Sándor műszaki osztályvezető, főmérnök. • >**************** *********** Jólsikcrült jelmezes mulatságot rendeztek a vásárosnaményi iskola tanúiéi Bár az ifjúsági szerve­zet nevét nem tudjuk még, de tanulóifjúságunk, a vásárosnaményi iskola legjobbjai a mélyponton I túl vannak, munkához lát­tak. így nem akarták a farsangot sem csak úgy elszalasztani. A nyolcadik osztályosok osztályfőnö­keik irányításával mókás jeleneteket, egyéni szá­mokat tanultak be és ad­tak elő nagy sikerrel. — Különösen Nagy Ernő és Kosa György tűntek ki e téren. Majd teázott az osztály tanáraival együtt. A sü­teményeket is a tanulók készítették. Jelmezverseny is volt. Volt itt krampusztól kezd­ve balettáncosig minden­féle jelmez. A jelmezek elbírálására zsűri alakult. Az első díjat nyerte Ho­­dosi Mária „Szív - küldi szívnek“ jelmezével. Gra­­mofonlémez kalap, hang­jegyes szoknyája nagy tetszést nyert. Díjazást kapott még a „Tüzérhad­nagy és menyasszonya" című jelmez Konc János és Szeletei Miklós szemé­lyében, valamint a .Ci­gány“ jelmez és a „Kram­pusz“ Sánta István és Süveges Zsuzsa. Az isko­la zenekara nyújtotta ze­ne mellett este 8 óráig táncoltak a fiatalok. Biz-; tató kezdet ez a további jó kulturális munkához. Tóth Magdolna csapatvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom