Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-27 / 48. szám
XIV. évfolyam, 48. szám 1957. február 27, szerda Nyugati leleplező lapszemle az ellenforradalomról V\WAV*\V*V/*VvWvVVVVVVVvN\VVvV/AVvVWv\VVVvVvWvWvWvVwW»VvWvW»VAVvVvVV A rizstermelés fontos gyakorlati kérdéseiről Új filmek sorozatét Nyíregyházán «fiTfiiiiiHiitiiiiiiiiiiiiiiiitiiHHiiimiiiiiifiititmititiiiiHdtmiiffiitiiiiffttMfiHtmitiitiiiiitiiuiiii» A megyei IX. osztályú labdarúgóbajnokság sorsolása Hogy szebb és gazdagabb legyen a város! Jó tudni: Mire fordítják a városfejlesztési hozzájárulást A kisiparosok azzal a kéréssel fordultak a szerkesztőséghez, hogy közöljük: kinek és miért kell városfejlesztési hozzájárulást fizetni. Bíró László elvtárs, a városi tanács vb. elnöke szívesen válaszolt a kérdésre: A város adolWiü polgárai a kivetett adójuknak 10 százalékát városfejlesztési hozzájárulás címén fizetik, s ezt az Öszszeget a város és környéke szociális, kulturális és szépészeti terveinek megvalósítására fordítja a városi tanács. 1 városfejlesztési terv jelentőségéről Az első városfejlesztési tervet 1955-ben készítette a városi tanács. Akkor ez teljesen új volt, mert várospolitikával ilyen alapon és ilyen módszerekkel a tanács még nem foglalkozott; nem állt rendelkezésre ilyen jelentős gazdasági alap, mint amit a városfejlesztési tervek megvalósítására vonatkozó miniszteri rendeletek biztosítottak. A város fejlesztéshez hiányoztak azok az elsőrendű feltételek, melyek egy település jellegét városiassá teszik: csatorna és Vízvezeték-hálózat, — tehát a közművesítés, — valamint a korszerű úthálózat és közlekedési eszközök stb. Ezeknek a megvalósítása nem megy gyorsan, több év munkáját veszi igénybe. A csatorna ál vízvezeték hálózat kiépítése például nehezen valósítható meg a városfejlesztési terv keretén belül, mert a Nyíregyházán kidolgozott tervek szerint mintegy 100—120 millió Ft beruházást igényel. A városfejlesztési alap létesítésének célja nem is az, hogy ilyen nagyméretű dolgokat valósítsunk meg belőle, hanem az, hogy a város lakosságának igényeként felmerülő kisebb jelentőségű feladatokat oldjuk meg. A múlt évi városfejlcsz- I városfejlesztési hozzájáru. | cán makadám út építése és tési tervünk ezt a hivatá-1 lás. sát be is töltötte. Részben a vállalatok hozzájárulása biztosított nagyobb összeget, részben pedig a város lakossága által befizetett Az így megteremtett gazdasági alap lehetővé tette, hogy a tanács több jogos kérelmet kielégítsen és több jogos panaszt orvosoljon. 1956-ban több mint 2,6 millió forintot fordítottak városfejlesztésre Lehetővé vált, hogy a város területén új utakat és járdákat tudtunk építettni, régieket kijavíttatni, több tanyai és belterületi iskoiat és hozzátartozó melléképületet fel tudtunk újítani, megkezdhettük és folytathatjuk a szabadtéri színpad építését, több olyan helyre vezethetjük be a villanyt, ahol már évek óta kérték stb, stb. 195G-ban városfejlesztésre 2.6 millió forintnál is többet fordítottunk, 1.2 millió forinttal kevesebbet mint az előirányzott összeg volt, amiben gátlólag kihatott, hogy a lakosság a kivetett városfejlesztési hozzájárulásnak csak cgyharmadát fizette be, mintegy félmillió forinttal adós maradi. Lelkesítő városfejlesztési terv 1957-ben Az idei városfejlesztési tervben elsősorban a befejezetlen létesítmények szerepelnek. így pl: a Lenintér és a Mártírok-tere parkosítása, gyermekjátszóterek létesítése és bővítése, a MÁV állomástér közvilágításának kiépítése, villanyhálózat bővítése a város belterületén, papírgyűjtők és szeméttárolók számának bővítése, közvilágítási lámpák bővítése, az Árok-uttöbb más utca kövezése, a Búza-tér lekövezése, csatornaépítés, a színház átalakításának folytatása, esketőszoba átalakítása stb. Városunk fejlesztését szolgálják azokat az intézkedései« is, mint ameiyca <.uub más között a város területén kislakások és szükséglakások építését, emeletes épületek melletti házakra emelet építését, egy 1000 vagonos almatároló, egy 500 embert foglalkoztató gyümölcsfeldolgozó építését és egy ötemeletes terményraktár építését szorgalmazzák. Aki igazán szereti a várost, az nagyon tud lelkesedni ezekért a célokért és áldozathozásra, építő tettekre képes. I városi és a megyei tanács vb-nek szívügye a Sóstó felvirágoztatása is Nagyszerű elgondolások, elfogadott és készülő tervek bizonyítják hogy a városi és a megyei tanács sokat,; áldoz Sóstó felvirágoztató-;; sara is. Sóstó (a Tölgyes-:; csárda is) önálló fürdő és:; üdültető vállalathoz tartó-:! zik. Bíró elvtárs, a városi : tanács vb. elnöke éppen a ! napokban intézkedett, hogy 1 még ezen a héten meg- í kezdjék a sóstói 70—75 ío- ; kos gyógyforrás feltárását j (a geofizikai intézet szerint ; ilyen van a Sóstón), talaj- ; gyaluk és kotrógépek kéz- j dik meg a munkát a sóstói : strand és napozó építésé- ! nél, — bővítik és korszerűsítik a sóstói gőz- és kádfürdőt, a fedett uszodát, — — 120.000 forintot fordítanak a sóstói parkra, állandó mozit nyitnak a nagyteremben, új üdülőket építenek és télen-nyáron folyik majd a sóstói üdültetés. Félmillió forintnyi kintlevőség hiányzik a múlt évi városfejlesztési hozzájárulásból! A város adófizető polgárai adósságuk rendezésével, hivatalok és vállalatok pedig az örvendeztető tervek megvalósítása- ; hoz nyújtott segítséggel bi-;; zonyítsák be, hogy milyen;; áldozatok hozására képesek;; a városunk szebbé, gazda-;; gabbá és több örömöt nyúj-11 tóvá tevéséért. — o. a, ; Újabb csehszlovák gazdasági segítség hazánknak — Ipari alapanyagot kapunk — Bérmunkát vállalunk a csehszlovák ipartól Milyen les» a munkásőrség? A csehszlovák gazdasági segítség rendkívül pozitív: hatással van hazánk gazdaságára. A legutóbb megkötött csehszlovák—magyar gazdasági egyezmény értelmében többek között huszonöt millió rubel értékben szállítanak nekünk ipari alapanyagokat, köztük jelentős mennyiségű gázszenet. A nagy beruházási berendezésekben 48 millió rubel értékű gépekkel, felszerelésekkel sietnek segítségünkre. Ennek keretében biztosítják a tiszapalkonyai erőmű teljes befejezéséhez szükséges gépeket, berendezéseket. £ A közeli napokban egy !csehszlovák delegáció érkezik hazánkba, rendkívül nagyjelentőségű megbízatás♦ sal. A küldöttség magyar ♦ miniszterekkel és vezető ♦ szak emberekkel tárgyal 'majd. Közösen megvizsgálíják kivétel nélkül minden | iparágban mennyi szabad : kapacitás van, amelyet ; nyersanyag- és energia miatt nem tudunk kihasználni. A csehszlovákok minden iparágban bérmunkát adnának nekünk. Ok ; biztosítanák számunkra a ; nyersanyagot, sőt a termeléshez szükséges áramot is és a kész árut átveszik tő- Elünk. Amennyiben a tár: gyaiások sikerre vezetnem, 1— s erre minden reményünk megvan — akkor rövid néhány hónap alatt »teljesen megszűnik hazánkban az ipari munkanélküliség, minden gyárunk, üzemünk teljes létszámmal ftermelhet, A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a munkásőrség szervezéséről. E kérdéssel kapcsolatosan több kérdésre válaszolt Halas Lajos ezredes bajlárs a munkásőrség megbízott országos parancsnoka. — Mikor került nálunk szóba először a munkásőrség felállítása? — Szó volt erről már a múlt év őszén, jóval az októberi események előtt. Sok tény mutatta, hogy az utóbbi években tervszerűen demoralizálják a hadsereget. Hogy miért? Az októberi események nagyrészben erre is választ adnak — mondotta többek között Halas bajtárs. — Milyen tapasztalatok alapján szerveződik a munkásőrség? — Az ellenforradalom leverése után a jelenlegi helyzet szükségessé teszi, hogy a munkások egy részét felfegyverezzük. A proletárdiktatúra egyik funkcióját eddig nálunk, ha szabad ezzel a szóval élnem „profi“ alapon fizetett rendőrség, honvéd tisztikar gyakorolta. Most a csehszlovák, lengyel és az NDK példájára — ahol néhány éve létrehozták a munkás milíciákat — munkásőrségeket szervezünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy a párt és kormány bizalmatlan lenne a mostani fegyveres testülettel szemben. A munkásőrség szervezése szerintem nem csak létszám kérdés, minőségi változást is hoz a fegyveres testületek összetételében. — Hogyan képezik ki a munkásőrség tagjait? •— A munkásőrség tagjai munkaidő után katonai kiképzésben részesül nek. A munkásőrök nemzeti színű karszalagot viselnek majd, „Munkásőr“ felírással. Ügy tervezzük, hogy a munkásőrök sapkája hasonló lesz a 19-es vöröshadsereg munkásezredeiéhez. — A munkásőrség területi elv szerint épül fel. A szervezés egyik sajátossága, hogy a munkásőrségnek kevés függetlenített parancsnoka lesz. Eddigi tapasztalatok szerint nagy érdeklődéssel fogadták a munkások az Elnöki Tanács rendeletét,
