Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-26 / 47. szám
KELETM.AGYARORSZÄG 1957. február 26, kedd Célt érik sík a veréssel? A gyermeknevelés nem nélkülözheti a szülő tevékeny közreműködését. Az iskola csak egy részét foglalja le a gyermek idejének. A tanulás, nevelés fő irányvonalát a módszer és tematika helyes alkalmazását, beosztását az iskola adja. Az anyag gyakorlati elsajátítása, megértése megköveteli az iskolán kívüli „mar-in'idő” feltétlen felhasználását is. Nem célom erről cikkezni. Avatottabb tollú szaknevelők tudományosan is rögzítették e nézet helycsségét. Inkább néhány szülőnek, közöttük is az „érdekelt” édesapának szántam e bevezetést, tájékoztatóul. * Csütörtök este szülői értekezletet tartottak a nyíregyházi III. számú iskola T/d osztályában. Az ilyen megbeszélések hasznosak, elősegítik az iskola és szülők célszerű együttműködését. A nevelő megismerkedik a gyermek szülőjével, képet alkothat arról, milyen a gyermek környezete, milyen segítséget képes kapni a tanulás közben. A szülő pedig megtudja, mely területen milyen gyermeke előmenetele, hol kell többet segíteni. Ez jó és megkönnyíti a gyermek tanulását. Bizonyára a szülő is örül — gyermekeivel, — na közös fáradozásuk eredményeként jó a bizonyítvány. Az említett szülői-nevelői megbeszélésről kiragadott mozaikban kényesebb dologról lesz szó. Az apa (későbbiekben Cs-nek írom) felháborodott kisleánya gyenge iskolai eredményeit hallva. De zdem az ele-Több megértést, segítséget kíván a gyermek nevelése Egy szülői értekesiet margójára jen. R-né a nevelő alaposságával sorolta fel az apróságok jó és rossz tulajdonságait. Ebből ki-ki megtudhatta: „hol szorít a cipő”. Niderült, hogy Zsuzsika füzete rendetlen, (szamárfül, óh!). Baba jól tanul, de a négyest javíta ia kell. Kati szeleburdi s néha nem figyel, hogy egyik másik kicsinek el-eltűnik valamije, tehát szarka jár az osztályban. Cs. is megtudott valamit. Gyermeke nem bírja az „iramot”. Sok jó indulattal tanácsolta neki R-né: Várjon türelemmel. Mellőzze gyermekénél a túlzott szigort, a verést, hiszen reszket kislánya, ha meglátja, mert fél az ütlegtől. Hagyja képességeinek v.-gfelelő keretek közt tanulni. Mi történhet? Megismétli az első évet, amivel nem sokat veszít. Utolérve önmagát, visszanyerve egyensúlyát, bizonyára jó tanulóvá lesz. Ellenkező esetben: Ha netán az erőszakos, a gyermek a éjét meghaladó befolyás következtében átcsúszik is az I. osztályon, a továbbiak során sem éri el a kellő szintet, mindig a yengék közt marad, ami kihatással lehet egyéniségére, életére. Nsm fogadta szívesen Cs. a tanácsot. Erősködött: ha veréssel — mit szaporázzam, leírni is szégyen — bármi módon kihajszolja gyermekéből a megfelelő eredményt. Hallgatni sem volt kellemes az apa oktalan indulatát, amely jóllehet, megsértett hiúságból fakadt. * Tanulságként — Cs. elnézését kérem beavatkozásomért — hadd tanácsoljak én is valamit. Kislálányom osztálytársa gyermekének. Féltettem az iskolától, mert csak júliusban lesz 7 éves. Segítem őt, mert nehéz neki az anyag. Feltétlen gondoskodom elegendő játszó, vagy séta időről. Csendet nyugalmat biztosítok tanulásához. Soha sem ütöm meg. Ellenőrzőm munkáját, dicsérem ha jól oldja meg feladatát. Eredmény: nincs a leggyengébbek között s én elégedett vagyok. Ügy vélem, kisleánya több megértést, segítséget érdemel a neki oly nehéz „munkához”, s ha nem sikerül „kihajszolni” kicsijéből a jó eredményt, ne bántsa ez, mit sem veszít egy év alatt és ha ez évet meg is kellene ismételnie: jövőre könnyebb dolga lesz. HAMMEL JÓZSEFNÉ. február 26, kedd, Sándor Béke mozi: Szegény sze•elmesek krónikája. Bessenyei: Tánc és szellem. Dózsa: Forró mezők. * A Nap kél: 6.32 p-kor. nyugszik 17.23 p-kor. A Hold kél: 4.34 p-kor, nyugszik: 14,33 p-kor. A balsai körzeti földművesszövetkezet igyekszik a burgonya felvásárlásával. Az egyik nap 150 mázsát raktak be. A szövetkezet felvásárlója ügyesen oldja meg a burgonya átvételét. Mivel nagy a kínálat, előre összeírja, kinek mennyi burgonyája van s kiértesít; mikor hozza. A vencsellői Szabadság Tér-' melőszövetkezet és az egyé-' ni gazdák készülnek a tavaszra. Már körülbelül 2500' darab ládát igényeltek a burgonyacsiráztatáshoz. A község termelői a szomszédos Gávával több mint 220 vagon újburgonyát szállítottak le az elmúlt évben. Az idén sem akarják alább; adni, mert jó pénz üti érte’ a markukat. R skót, a lány és a csokoládé Egy skót fiatalembernek randevúja van a moziban. Előadás közben egy szelet csokoládét majszol. — Jó a csokoládé? — kérdi a leány. — Kiváló! Talín maga is szeretne? — Nem bánom, én is szeretem. — Majd a szünetben idehívom az áruit, hogy vehessen. Ebéd: Hamis-gulyás, túrós csusza, * A balkányi gazdák már! letek óta szervezkednek a! megye első tejszövetkezetének megalakítására. Fáradtságunk sikerrel jár, c hó nap 26-án tartják meg az alakuló gyűlésüket. * A napokban hatvan dől-; gozó paraszt kereste fel' Bajcsányi Pált, a tiszavas-; vári földművesszövetkezet i igazgatósági elnökét. Elő-' adták, hogy ciroktermelő szakcsoportot szeretnének alakítani. A földművesszövetkezet minden támogatást' * megad az egészséges kezdeményezés sikerre váltása-: hoz, hogy ezzel is hozzá-: járuljon a belterjes gaz-: dálkodás megvalósításához.: Rendőrségről — ügyészségről Elfogták a tisztabereki tyúktolvajokat A fehérgyarmati rendőrkapitányság őrizetbe vette és bűnvádi eljárást indított Lukács József 24 éves alkalmi munkás büntetett előéletű, Fehér Károly 18 éves alkalmi munkás, Lázár Sándor 16 éves, fiatalkorú alkalmi munkás és Milákh Lukács 19 éves alkalmi munkás tisztabereki lakosok ellen, mert február 15-én több személy sérelmére betöréses lopásokat követtek el. A tyúktolvajok február 15-én, éjjel Bikás Mihály turricsei lakos pincéjéből a lakatot lefeszítették és két zsák burgonyát és két galambot elloptak. Brada Ferenc fáskamrájából lakatfelfeszítés útján egy fejszét és két fűrészt vittek el. Székely Zsigmond gacsályi lakos udvarából ’ öt tyúkot és egy kacsát emeltek el. Korpás Bálint tisztabereki lakostól pedig február 14-én a baromfiéiból három tyúkot, majd Kiss József turricsei lakos udvaráról hat kacsát loptak el. A bűnügyben a nyomozás tovább folyik és rövidesen átadják ügyüket az ügyészségnek. Helyreigazítás Vasárnapi számunkban, közöltük, hogy a rendőrség Hetesi Imre, tyukodi lakost letartóztatta. A hír megírásakor hiba csúszott be, mert bár Hetesi Imre ellen bűnvádi eljárás in-j dúlt, azonban őt nem tartóztatták le. (12. folytatás.) Sonny tizennyolc éves volt és nagyanyjával, Mammy Taliaferroval együtt lakott Bob Watson ültetvényének néger szállásán. Mint földmunkás dolgozott és elég tűrhetően keresett ahhoz, hogy nagyanyját és magát eltarthassa. Mindkét szülője már régen meghalt. Tíz évvel ezelőtt szerencsétlenül jártak; egy épületfát szállító teherautó észbontó sebességgel rohant lefelé az Eamshaw-hegygerinc ormáról és mit sem törődve az arra haladó szekérrel, belegázolt, pozdorjává zúzta. Ebben a szekérben lelte halálát Sonny Clark mindkét szülője. És egyszerre csak, váratlan hirtelenséggel, közvetlenül előtte, íelködlöttek a telep kunyhói. A csillagfénytől ragyogó éjszakában a mezők és az épületek is olyan otthonosnak tetszettek, mintha fényes nappal lett volna. Ott egy árok! Éppen az első kunyhó mögött! Sonny odakúszott és mintegy tíz vagy tizenöt percig mozdulatlanul feküdt. Bizonyságot akart szerezni, hogy nincs semmi baj, hogy nyugodtan mutatkozhat a környékén. Senkit sem látott a kunyhók közelében. Sehol semmi fény. Olyan egyedül érezte magát és úgy félt, mint az erdőben. A legközelebbi kunyhó háta mögé kúszott, kissé felemelkedett és betekintett az ajtó repedésén. Vaskos fenyhőhasábok fel-fellobbarió, vöröslő fényében kibontakoztak Henry Baley és feleségének Vi-nek körvonalai. Mindketten a nagy szoba tűzhelye előtt kuporogtak. Henry, Sonny régi barátja volt. Sonny mindig csak Henryre gondolt, amikor az Earnshaw-hegygerinc erdőségében bujkált. Nem mert haza menni. Tudta, hogy milyen nehezen lehetne megértetni Mammyval, hogy mi történt. Különben is attól tartott, hogy a fehérek már lesben állnak a házuknál. Sonny visszafojott lélekzettel figyelte a tűzhely felől kiszűrődő halvány fényt. Percek teltek el, míg végül annyira össze tudta szedni bátorságát, hogy a hasadékon át bélihegje Henry' nevét. Henry mozdulatlanul ült a szobában, csak a szemgolyója fordult lassan az ajtó felé. — Ki az? — kérdezte alig hallható, félelemtől remegő hangon. Vi parányi mozdulattal előrenyúlt és még egy darab fenyőhasábot rakott a tűzre. Világosabb lett a szobában. — Én vagyok, Henry — suttogta Sonny. —: Én, Sonny. — Ej, te fiú, mi az ördög bújt beléd, hogy ilyen suttogással ijesztesz rám — szólt vissza Henry. — Elment az eszed vagy mi? •— Nem akartam rádijeszteni, Henry — mondta Sonny* 23 Henry és Vi jelentős pillantást váltottak és bólongottak. Vi megfordult, hogy meggyőződjék róla: rendesen be van-e zárva az elülső ajtó; Henry felállt és nesztelenül odalépett a hátsó ajtóhoz. Fülét az ajtóhoz illesztette és hallgatódzott. — Henry, gyere már ki, —- Mit akarsz? — Mondanom kell valamit. Henry és Vi néhány centiméterre kinyitották az ajtót és kinéztek az udvarra. Látták hogyan guggol Sonny a kis lépcső és a házoldal közötti sarokban a földön. Henry valamicskével tágabbra nyitotta az ajtót és rövid tanakodás után lement a lépcsőn. Odaállt Sonny mellé. — Na, fiú, mi van veled? — kérdezte Henry. — Henry, valami történt velem és bajba keveredtem, — szakadozott ki a szó Sonnyból, felnyúlt és görcsösen megragadta Henry karját. — Nagy bajba keveredtem, Henry. — Te, fiú, nekem is megvan a magam gondja-baja — mondta Henry. — Ez a legsúlyosabb baj, amibe valaha is keveredtem, Henry. Ez már nem is olyan egyszerű baj. — Hogy-hogy? Miben mesterkedtél? — Itt nem arról van szó, mintha én magam bármiben is mesterkedtem volna — magyarázott Sonny. — Ügy tört rám az egész baj, nem is tudom, hogyan. — Mégis, mit tettél? — Mondom, hogy semmit — mentegetődzött Sonny. — Ügy történt, hogy éppen hazafelé tartottam a nagy úton, tegnap este volt, ügy napnyugta táján, semmi különösebbre nem gondoltam, csak éppen a sajat ügyeimmel foglalatoskodtam, amikor egyszerre csak valami váratlan dolog történt. — Mi történt? — kérdezte türelmetlenül Henry és megragadta Sonnynak az ő karját markoló kezét. — Köpd már ki, fiú! Mi történt odafent a nagy úton? — Ismered Shep Barlow urat, Bob úr fehér részes-aratóját. Ott lakik a patak másik oldalán. — Hát persze, hogy ismerem — bólintott Henry. — Jól ismerem őt tetőtől-talpig. Mit művelt veled? — Maga Shep úr nem művelt velem semmit — mondta sebesen Sonny. — A lánya Katy kisasszony ... Vi gyorsan mint az árnyék a kunyhójába hátrált és nesztelenül behúzta az ajtót maga mögött. Bent állt a szobában az ajtó mögött és valamit súgott a férjének. Rá akarta venni, hogy azonnal hagyja magára Sonnyt és jöjjön be hozzá. Hosszú nyomasztó csend szakadt közéjük. Henry meredten bámult a gubbasztó fekete fiú feléje fordított arcába, amelyről patakokban csór. gott a veríték, 24 (Folytatjuk.) . MHIitii. 4
