Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-03 / 28. szám
kfxetmagyajioiiszAg 1937. N árui r 3. vasárnap Iwondolatoli Tanulságok Egy káltősemjéni pártnap nyomán Újabb adatok a Budapesti Pártbizottság ostroma ró í Vegyes érzésekkel indul íam január 25-én Kálié semjénbe nyilvános párt napot tartani. üsszejön-l| nek-e a gyűlésre, kik jönnek el, hogyan vélekedneK az emberek a közelmúlt eseményeiről, a jelenről, 5 jövőről? Ezt a kavargó érzést táplálta bennem az egyik járási elvtárs kijelentése is: „talán nem időszerű ma még ilyen gyűlést tartani.” Az élet. a valóság erre alaposan rácáfolt. A sem jeni dolgozó parasztok érdeklődése és a jó szervező munka párosult a zsúfolásig megtelt kultúretthonban. Döntő többségükben éltes, komoly emberek — párttagok, pártonkívüliek, egyéni parasztok, tsz. tagok, fiatalok — hallgatták végig az előadást. Hirtelen eszembe jutott egy kállósemjéni kép az 1954-es évből. Akkor is én voltam az előadó az egyik gyűlésen. Üresen ásítozó padok, néhány pedagógus vezetésével felsorakozott iskolások . : Két kép — két ellentét! Miről beszélgettünk a gyűlésen? Volt szó a jelenlegi nemzetközi helyzetről, az októberi eseményekről, a közelmúltban napvilágot látott kormánynyilatkozatról. a 12 év eredményeiről, hibáiról, a kibontakozás útjáról és így tovább. Munkában megöregedett dolgozó paraszt, a Hazafias Népfront elnöke nyitotta meg a baráti eszmecserét. Más volt ez a gyűlés formájában és tartalmában a korábbi évekhez viszonyítva. Bátran, őszintén, nyiltan vitatkoztunk a különböző kérdésekről. Nem merném állítani hogy minden kérdésben egyetértettünk. Több kérdésben viták voltak — nem sikerült közös nevelőre jutni, — ezek azonban részletkérdések. Az alapvető kérdésben mindannyian egyetértet tünk: nem akarjuk Kállósemjénben a kapitalista, nagybirtokos rendszert, a Horthvék, Kállayék uralmát. Ez a legfontosabb! Abban is egyetértettünk, hogy fel kell számo’ni a 12 év hibáit cs meg kell védeni, tovább kell fejleszteni a dolgozó nép kezenyomán született eredményeket. Sok más kérdésről is vitatkoztunk. Kérdéseket teltele fel arról, hogy milyen lesz a mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztése, a mezőgazdasági termékek felvásárlása, az új árpolitika, a földkérdés rendezése. Sok szó esett a munkás-paraszt kormány eddigi tevékenységéről, rendeletéiről, a bizalom kérdéséről. Abban egyetértettünk, hogy a kezdetet jónak tartják — de így marad-e? Hogy lesz a jövőben? Komoly viták után abban egyeztünk meg, hogy majd a tettek alapján bírálják a jövőben is a kormány tevókenj'ségét. Néhány alapvető tanulságot levontam a pártnap tapasztalataiból magamra, de általában a pártmunkára vonatkozóan is. Éspedig: 1 Ha valamikor fontos *■ volt a jw politikai tömegmunka — akkor ma a legfontosabb. Nagyon sok becsületes embert megzavartak az ellenforradalmi események, nagy a fejekben a zűrzavar, nagyon meg- i .appant a bizalom A dől gozó tömegek egy része még nagyon távol áll tőlünk — ezek megnyerése, felvilágosítása elválaszthatatlanul összefügg a párt tömegbázisa erősítésével. 2 h1 agy on fontos, hogy * őszintén, nyíltan beszeljünk az emberekkel, határozottan foglaljunk állást politikai, gazdasági kérdésekben. Az igazságot kkor is meg kell mondani, — ha azt egyesek abban a pillanatban nem -fogadják el — mert az igaz..ság tény. Ezt jogosan megkövetelik 3 dolgozó tömeges. 3 A pártmunkások szá• mára ma és a jövőben nem lehet fontosabb törvény. mint a dolgozó törne,geh között élni. felvilánosítani, meggyőzni az embereket. Ez a pártnap is, de a más községekben megtartott pártnapok is beigazolták, hogy ideje volt ilyen összejöveteleken megvitatni a dolgozókkal az ország problémáit. Ehhez azt vs hozzátették a résztvevők, hogy a jövőben rendszeresen tartsunk ilyen összejöveteleket, minden kertelés nélkül, őszintén tárjuk fel a helyzetet. Nem nagy szavakra van szükség — itt is tanulni kell a múlt hibáiból — hisz az élet, a gyakorlat, dönti el úgy is. hogy helyes, vagy helytelen az a .. politikai irányvonal, melyét-a párt, a kormány képvisel. Hg. a politikai irányvonal, helyes és ezt a gyakorlatban tettek követik, akkor ez feltétlen találkozik a dolgozó tömegek döntő többségének a véleményével, magukénak érzik és minden erővel készek harcolni is azok végrehajtásáért. Azzal váltunk el, Hogy- a közeljövőben többször menjek ki Kállósemjéhbe gyűlést tartani, hiszen mint többen -megjegyezték, ilyén közvetlen, baráti légkörben lezajlott gyűlés az utóbbi években nem volt a faluban: Én 'vállaltául ezt megtisztelő feladatot és ' mint ahogy közösen megállapodtunk, Március 15-érí és" má jus ' í-én újból találkczn fogunk. NAGY SÁNDOR, az- MSZMP ágit. prop. 0. vezetője. Mi is a helyes úi ? Egy óra a tsz-szervezési osztályon A megyei tanács épületében jártam. Felkerestem a mezőgazdasági igazgatóság ts/.-szervezési osztályát is. Kopogtatás után akkora rést sikerűit kierőszakolni, hogy bepréselhettem magajtn az ajtó nyitásán. IC—1? ember állt az > irodában az ajtó mellett lévő asztalnál. Az ú ff ehér tói volt Ü« ©let tagjainak népes delegációja kereste fel az osztályt s most Bán Gyorggvel, az osztály vezetővel beszélgettek. Bevonultam az egyik sarokba, hogy meghallgassam az eszmecserét. Kié 0 pénz — müven lesz«elosztás ? A pénzüket kérik. A tsz. tiszta vagyonát, amelyet ilyen formán szét akarnak osztani, mint a közős gazdálkodás utolsó maradványát. Milyen pénzről is van szó? A banknál van mintegy .félmillió forint ink, de b'zonv az nem maradéktalanul az övék, mert míg következetesen járnak a pénzük titán, addig tökéletesen megfeledkeztek az állammal szembeni adósságukról, arró, hogy a bank az állam követelését leemelhesse. Hosszas a vita ipíg megértik a törvényesség menetét s ha nem is értenek még tel;esen egyet, de már b ólon gain ak. — TTogyen osztják majd el a megmaradt igazi tiszta, jövedelmet? — kérdi tőlük Bán elvtárs. A válasz majdnem egyhangú: a múlt é^ i irniuk'»*‘gyc*g.''k alapján. A kijelentést Ismét hnssgrts vita, magyarázkodás követi. t'gy, mint a legtöbb tsz-ben, az Ci Életben is voltak régi, alapító tagok s ezek közül kerültek ki azok is. akik eMonezték a feloszlást. A tsz felbomlása mellett a később, egymásfél éves belépettek kardoskodtak. Ha a. tiszta haszon végleges elszámolása az líi^-os év munkaegységei alap hűt történik, akkor a „fl?foiá.bv*M gok iiíTvanú'rv részesülnek, mmt szók. akik éveken keresz- 0 közösség '"•(»'■ítéséért. Magyarán ez vk'bbsak megrövidülnek, a később belénet'ek jogtalan haszonhoz jutnának. Mit lehet legésszerűbben tenni? Minden tagnak n minden évben elért munkáégvség^k ará nyában kell részesülnie. „Mindgnns! szabva ahsrsiak úja! éístrisai“ I!1 sem búcsúzik a nagyszámú küldöttség, már jön a kü vetkező „ügyfél1”. Szilágyi János, a piricsei Békeszerelő Tsz. elnöke. Nyolc családdal akarnak a régi tsz helyett újat alakítani, de úgy, hogy a tagság által széthurcolt törzsállatokat egyéb’ iavakat nem akarnák visszakérni, csupán az árát. Nem kívánták az*: sem, lio^ a törvény visszaállítsa a sző ve'kezetet jogaiba. Maid ők egészen salát erőből mindent beszereznek. Itt mi van a szavak mögött? Fényedében az úlfeliértói eset más tálalásban. .Nehéz meggyőzni az elnököt, hogy törzsállománnyal annyi > javat széthordták (ami az állam tulajdona), hogy ha vissza is kerülne a közösbe, akkor sem fedezné az adósságot. Így pe dig. adóssággal nehezen kezdhetik n mindentől és mindenkitől független új utat. Igascja'ók ítovelxnébs A Munka Törvénykönyv 2°.2. p. A szakszervezet területi bizottsága, ga, az üb. és műhelybizotts;ig megválasztott tág iáinak és nóttag;a?na-c. valamint ji területi, vállalati és a . műhelyt, egyeztető bizottság szakszervezet* taig’ainak munkaviszonyát csak • a közvetlen felsőbb szakszervezeti sze**v hozzájárulásával lehet felmondással meg szüntetni. (Ez vonatkozik a szakszervezeti- bizalmiakra is.) A Mezőker Vállalatnál is raciztak. Jó alkalom veit az igazgatónak, hogy megszabaduljon kel dolgozó-nőtől, — akikre személyi intrikák miatt haragudott. Azonban Papácsiné és Szalainé elbocsátása kényes helyzetbe hozta az igazgatót, mert az illetők az egyeztető bízottsárhoz. fordultak. Ugyanis mindketten szakszervezeti bizottsági tagok voltak, sőt egyikőjük a KPDSZSZ területi bizottságának tagja. A Munka Törvénykönyv 29. §. 2. pontja szerint kellett volna eljárni a felmondásnál. azonban az igazgató ezt figyelmen kívül hagyta. Ügy gondolta, hogy rn■izásnál ezt nem kell figye.embé venni. Pedig, ha így lenne is, emberi, dolog- lett .Ina megbeszélni a KPDSZSZ megyei elnökségével. hegy a két szb-tag munkájában vagy viselkedésében milyen hiba van, yeetleg megmagyarázni az „összeférhetetlenséget.“ Kiadványunk első kötet-ben ismer tettük a Budapesti Pártbizottság elleni támadást. Szükségesnek látjuk a közölt adatokat két jelentés- részleteivel és egy jegyzőkönyvvel ’ kiegészíteni.-. Az egyik jelentést az őrség egyik parancsnoka, a másikat a páriház gondnoka tette, míg a rendőrségi jegyzőkönyv egy megkínzott tisztvis.előnő bejelentését tartalmazza. Tctnpa István hadnagy, a Köztársaság téri pártház és GlSZ-héz őrsége paranssp.eStónak jelsídéséSiül „1956 október SS^án délután 18 órakor érkeztem m_g a Köztársaság téri épülethez Várkonyi alhadnagygyat és 43 államvédelmi karhatalmi harcossal. A katonák, 20—22 éltes fiúk, 11935-ben sorozás útján vonultak be. Az őrség parancsnoka én voltam. Megbízatásom volt, hogy átvegyem a páriház védelmét, és az épületet, valamint a bept dolgozó személyeket minden erővel megvédjem. Az épületet a 23-át megelőző időkben csak 3 rend| őr-tiszthelyettes őrizte. Első feladatom volt Mező elvtársnál és Nagy elviársnőnél, a pártbizottság titkáránál jelentkezni, utána pedig a'velük való megbeszélés értelmében hozzákezdtem az őrség megszervezéséhez és felállításához. Harcosaim fegyverzete a megszokott volí. Szálfegyverek, rajparancsnokoknál géppisztoly, tiszteknél: pisztoly. . Jómagam -az első, Várkonyi elviárs a második emeleten helyezkedett .ci . . . Másnap, 24-én reggel megerősítésre szovjet páncélosok érkeztek (3 harckocsi egy kapitány vezetésével), valamint, egy | páncélkocsi, melyen vegyes volt a személyzet, szovjet | katonák és magyar híradót’szti növendékek égy tüzérhadnagy7 vezetésével, aki tolmács szerepét is betöltötte. A katonák vasárnapig tartózkodtak ett, épp, úgy, mint á harckocsik... Ezekben az órákban egy- I re romlott az őrség áilo- I mányának hangulata. Nem értették, hogy mit jelent a rádióban közvetített rendelkezés az Államvédelmi Hatóság felszámolásáról. Megértettem velük, hogy ez csali az operatív szervekre vonatkozik, karhatalomra most nagyobb szükség van, mint bármikor ezideig, — mire a harcosok megfogadták, h: gy megvédik a pártházat minden eszközzel, ha kell, életük árán is. Okt. 30-án 9 óra körű. fegyveresek gy ülőke zés., jelentették. . Nem sokka később a külső őrseget ellátó, régi őrségből származó rendőröknél ávósok uián érdeklődött néhány fegyvéres. Erővel behatoltak és igazoltatni akarták- az őrcéget. A bejötteket erővel visszaszorítottuk, vezető;üket letartóztattam és Mező elvtárshoz vezettem, aki kihallgatta és utasítást adott az őrizetére. Eddig lövés nem .dördült, de az előkészületek nem soli jót ígérlek. A téren egyre hangosabban és egyre nagyobb , tempóban gyülekeztek a fegyveresek. Az ostrom gyalogsági fegyverek szabályos össztű. zével kezdőd.tt. Véleményem szerint jól volt megszervezve, úgy hogy a szakképzett katonai vezetés az ostromlók részéről minden kétséget kizáróan megvolt. Az tpü’.et előtt a. .„front’' délig ugyanúgy . maradt. A pártházát nem sikerült megközelíteni. A pártházban tartózkodó egyik honvédtiszt, Asztalos ezredes azt mondta nekem, hogy a HM segiteget ígért, úgy, hegy addig tartsunk csak ki, míg megérkezik a „felmentő” csapat. Segítségéi ígért a karhatalom Szamueily-laktanyája is, de egyik sem érkezett meg. A déli órákban megkezdődött a tüzérségi tűz. Előbb egy, majd 3 tank össztüze árasztptta^el ágyújával a pártházat. Eddigre’ több sebesült, volt már. A térén egyre növekedett a tömeg, megszállta a környező házak tetejét is és onnan tüzelt.” Tompa hadnagy a kővetkezőket jelenti arról, hogy7 mi történt az ostrom uián, amikor a védők ez ellenállást beszüntették: „A fegyveres ellenforradalmárok beözönlöttek az épületbe. Teljes káoszt és anarchiát mutattak. Már nem veit szervezett vezetés, irányítás, csak rongálás, törés, zúzás, brutális bántalmazása nőknek, ordítozás, elfogott pártmunkások agyba-főbe verése. A felkelőkkel együtt egy idősebb, őszeshnjú nrv.inkásember is bejött, és ..mikor a csőcselék ránk akarta vetni magát, ő csitította le a kedélyeket' Később ci* vilruhá'J szerzett nekünk Egy7, ■iX cilenfervEjt; gaztetteiből 'egy veres „felkelők” pedig rugdosták, köpdösték a meggyilkolt kommunislákati Az őrség teljesítette esküjét, helytállt, de- elvérzett. Néhányan maradtunk csak meg. Várkonyf alhadnagyot megölték és a serkatcnák legtöbbjét is." ' KeíeiTisn Ágnes íisztviselönö megHmzása Jelentés Bt.t Budapesti Főosztály, VII. kcr. Rendőrkapitánysága. Budapest, 193ö nov. 30-án. Kelemen Ágnes (Györszentlván, 1930. III. 12. a: Király- Gizella) VII., Baross-tér 17. sz. alatti lak«. A Minisztertanács Titkárságának adminisztratív mun-' katársa. Elmondani kívánom sz alábbiakat: • 1956. okt. 28-án mentem a pánházba. A bátyám dolgozott ott, mint a K. V. instruktora. rtégeoben, 1949—19ü2-ben én is ott dolgoztam, előbb a Káderosztályon, majd Mező elvtárs mellett, mint titkárnő. Úgy véltem, ha a pártházba megyek, talán segítségére tudok lenni az elvtársaknak, ha esetleg valami adminisztratív munka van. A pártház ellen indított támadás ideje alatt a II. emelet egyik szobájában tartózkodtam Kállai Éva és Chajesz Ida elvtársnőkkel, valamint a PB egyik munkatársával, akit névszerint nem ismerek. A pártház elfoglalása után, amikor a felkelők az épület minden emeletén bent voltak, kimentünk a fór iyosóra, ahol engem kivá- 1 lasztott egy cllcnfcrradalmár azzal, hogy ezt az ávós k . . . .-t én végzem, iljgtj ve nyírom ki. Kivittek _ éz ! utcára, ahol kb. tíz küítf1- í nősképpen megcsonkított | ember előtt elvezettek azj zal, hogy én is i*íy járok, i Majd a tömegből az embv| rek nagyrésze, aki mcllel- I lem ehnent, belémrúgótt, 1 majd fellöktek, rámtapos! lak, fölráncigáltak és egy rendőrköpenyt adtak rám (azzal, hegy álljak a fal í mellé és abban lőnek j agyorC" " A" - rendőrköpeny c I nem fogadtam el és ekkor j egy nő javaslatára-leráncipálták rólam a szoknyáj mr.tj majd a nadrágomat j szakították le, hogy így jár | minden büdös ávós k........ j Nem tudtam védekezni, még szóhoz sem Jutni, I mert a tömeg állandóan I crdító'ft. -s közben a partház épülete felé tartott, ahonnan állandóan hozták, illetve dobták a tömeg közé az elvtársikat. Miután már ez eszméletemet félig elvesztettem, valaki elkinbálta magát, hogy nézzük meg az igazolványát. Elvettek n kézitáskámat, majd a benne lévő erszényemet 400 forinttal, majd az igazolványokat nézték meg. Aki az ieazolványomat elvette, közben. .egv mentőautó fele tolt, hennán két ember leugrott és' fel'““'lieft. így kerültem a Keltői Anna kórházba.- A 'Trtvab'hi-altban 7 elmondottá' KeleménV élvtársnő: a kórházban muri kezelte üira kiadtak, abanditáknak. akik 'kcg3'ctlenül vallatták. (Részletek a Fehér könyv második kötetéből.) megszöktette a bennrokedt jrseg néhány tagját. A terén és á párfház —ült óriási kavarodás yoit. ogy látszott, hogy minden cd nélkül rohangálnának az emberek, nem volt vcz-tő, nem volt . irányító, csak árra hallgatták, aki a .cghangcsabb volt. A tanítok már nem voltak ott. nelyükbe elegáns luxusautóit allla.t, utasaiiv i-oc-.t, — fényképeztek. A téma Papp honvédezredes meggyilkolása volt, mely a legbrutálisabb körülmények között történt. Felső testét cs arcát benzinnel öntötték le, majd lábbal felfelé felakasztották és meggyújtották a testét Mikór r.z ostrom . napjS1-' nak késő délutánján -civilruhában elhagytam a'pártház épületét a téren égett hús szaga terjengett, folyt a fosztogatás és ott feküdtek társaink tetemei, a
