Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-20 / 42. szám
XIV. évfolyam, 42. szám 1957. február ÍO. szerda A tanácsok és a termelőszövetkezet Helyreállították a szovjet hősök síremlékét Hogyan védekezzünk az influenza ellen ? UiiiiintiiiiittiiiiiiiHiiviiiiMiiiiriiiiiiimiiiuiiiiiifpiiiiiimiiiipiriuiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiMniiHiiiim Kik küzdenek az NB III-ba jutásért rr°w>y>r vrr ■ Kormányhatározat egyes állami boltok} bérbeadásáról f bérlet 3—5 évre szólhat — Előnyben részesülnek a bérheadandó boltok jelenlesi vezetői — B bérlő alkat-' mazottat tarthat ] Jő foglalkozás, kifizető munka a seíyemhernyótenyésstés A kormány határozatot hozott egyes állami Dűltök bérbeadásáról. A határozat kimondja, hogy az állami kiskeres.ved3l_m es vendéglátóipar egyes kisforgalmú boltjai az állami vállalatok tehermentesítése, valamint a lakosság ellátásának megjavítása és az árualapok növelése érdekében magánonoknak bérbeadhatók. A bérbeadható egységek kijelölésének, valamint bérbeadásának módját és a bérleti feltételek általános irányelveit — az alábbiak figyelembe vételével —- a Belkereskedelmi Minisztérium vezetője a pénzügyminiszterrel egyetértésben határozza meg. Az egységeket a bérleti díj összegének meghatározásával kell bérbeadni. Biztosítani kell az egységek további szakképzett vezetését, a fogyasztók jó ellátását és a kereskedelmi munka színvonalának emelését. Az igénylők közül előnyben kell részesíteni a bérbeadandó egységek jelenlegi vezetőjét és általában azokat, akik az állami kereskedelemben hoszszabb ideje eredményesen működnek. Két-három dolgozó bérlőtársként együttesen is kijelölhető. A bérlő kijelölését az irányító szerv hagy- Jó jóvá. A bérlő kereskedelmi tevékenységét saját nevében, önállóan a bérleti jogviszonyhoz és helyhez kötötten, eszerint záradé költ iparigazolvány alapján folytatja. A bérlő — a magánkereskedőkre vo natkozó rendelkezések szerint — családtagját szabadon foglalkoztathatja, munkavállalót és tanulót tarthat. A vállalat az egység berendezési és felszerelési tárgyait adja bérbe, mig a helyiséget albérleti jogcímen, engedi át a bérlőnek azzal, hogy az üzletbért a bérlő közvetlenül az ingatlankezelőnek (háztulajdonosnak) fizeti. A magánkezdeményezés biztonsága és eredményes működése érdekében a bérleti szerződés legalább 3, de legfeljebb 5 évre köthető. A bérleti szerződés megújításakor a korábbi bérlőt elsőbbség illeti, ha szerződéses kötelezettségét maradéktalanul teljesítette és működését a lakosság megelégedésére íoly-f tatta. Az általános üzleti? szabályzat rendelkezéseinek megsértését a bérleti viszony azonnali hatályú felbontási okaként kell kikötni. A bérlő a forgalmának lebonyolításához szükséges árut elsősorban helyi forrásból szerzi be, de he arra igényt tart, a központi árualapból is részesíthető. A bérlő — a lakosság ellátásának biztosítása érdekében — egyes* árucikkekből készlet tar-j tására kötelezhető. Sokan nem tudják még, milyen fontos nyersanyaga az iparnak, s mennyi nélkülözhetetlen, háztartást, mezőgazdaságot egyaránt segítő cikket lehet készíteni a selyemhernyó által termelt nyers-selyem* me-1. Nos, kedves olvasónk, ebből a nyersselyemből készül az ejtőernyő, a malomszita és számos háztartási cikk. S hogy ezekből még több legyen, azt a selyemhernyó tenyésztésével segíthetjük elő. Állítjuk, nem rossz foglalkozás. Mint Juhász József, a Selyemtermeltető Vállalat nyíregyházi kirendeltségének vezetője mondja, csupán egy tenyésztéssel — amely mindössze 1 hónapig tart - ha i tenyésztő két dobozzal foglalkozik 1,500—2.090 forintot vághat zsebre. —A mostani részleges és ideiglenes munkanélküliség enyhítését ezzel a foglalkozással is megoldhatjuk, hiszen a két doboz selyemhernyó tenyésztéséhez elég egy ember, a kereset pedig egészen jó. A vállalat ingyen adja hernyót, a tenyésztő papírt és semmibe se kerül a közúti epei fák lombtermése. Csak meg kell etetni a hernyókkal. Vállalatunk a kiosztással egyidejűleg még előleget is ad: 100—200 forintot. Nem lehetetlen, hogy az idén két tenyésztés is lesz, tehát -3 hónapi elfoglaltságot szerez, azaz néhányezer forintot. Jó példák vannak az elmúlt évből is arra, hogy kifizető ez a munka. — Csajbók József újfehértói vasutas például két és félezer forintot keresett, & ttszadoirf úttörő csapat pedig öt dobozos tenyésztéssel több mint 4 ezer forintos grubóárat, ezer forint jutalmat, a tt~ aetö tanár pedig egy világvevő rádiót kapott Hasonló példáikat százával sorolhatnánk. Azoik az iskolák, melyeknek tanulói ezzel foglalkoztak, a tenyésztésből kapott pénzből kirándulásra, táborozásra mehettek. Azt szeretnénk, ha az idén még többen foglalkoznának ezzel, hiszen ennek haszna kölcsönös mind az egyén, mind az állam szempontjából. Hogy hogyan? Arm a községi tenyésztési megbízottak, vagy a nyíregyházi kirendeliség (Sóstói út 37.) ad választ. Világraszóló tudományos szenzáció: Tíz kilométer hosszú új barlangrendszert fedeztek fel az aggteleki Csepphübarlang alatt A magyar barlangrendszerek első tudományos kutatója, Vass Imre már több, mint 100 esztendővel ezelőtt megállapította, hogy az európai-hírű Aggteleki Cseppkőbarlang alatt még egy barlang húzódik. Ez az alsó barlang nyeli el a felső barlangban folyó Stix-patak vizét, amely aztán a Jósva-forráson keresztül tör ki a szabadba. Az alsó barlang bejáratát száz esztendő óta hiába keresték. A kutatóknak mindezideig nem sikerült behatolniok ebbe az ezer csodát rejtő földalatti birodalomba. A magyar barlangkutatók évszázados álmát — Jakucs László kutatónak néhány nappal ezelőtt sikerült megvalósítani. Hosszú, fáradságos munka után megtalálta a bejáratot éspedig a Jósvaforrás fölött keletkezett hatalmas sziklaomlásban. — Tulajdonképpen egy szerencsés kimenetelű szerencsétlenség vezetett a titok nyomára — mondja Jakucs László. — A Jósva-forrás fölött ugyanis egyik nyári áradás után hatalmas omlás történt, amely nemcsak a hegyoldalban levő fákat és sziklákat sodorta magával, hanem leszakította az Aggteleki felső barlang jósvafői bejáratához vezető utat is. A forrás feletti omladékon kezdtünk hozzá négy hónappal ezelőtt az alsó barlang bejáratának kutatásához. S ami nem sikerült Vass Imrének, Kessler Hűbérinek és a többieknek — az most megvalósult. — Milyen méretű az új barlang? A Jósva-forrás vízbősége, továbbá a barnlangból kiáramló léghuzam azt mutatja, hogy legalább 10 km hosszú új barlangrendszer feltárását kezdhetjük meg a tavaszi olvadások és esőzések befejeződése után, — válaszol Jakucs László. Majd elmondja, hogy mintegy 120 cm átmérőjű, 11 méter mély aknát fúrtak a barlangba. Ezen az aknán át jutott be az elmúlt napokban egy karbidlámpával és egy három méter hosszú bottal felszerelve a kiváló kutató az alsó barlangba, amelynek jéghideg vizében 50 métert úszott, hogy felderítse, milyen is az alsó barlangnak ez a szakasza. — Úszás közben próbáltam megmérni a víz mélységet, de a háromméteres bottal nem értem el a talajt. Ez azt mutatja, hegv az új barlangban rendkívül sok a víz és csak csónakkal lehet majd ott közlekedni. A további kutatáshoz a gumicsónakok és egyéb felszerelések már útban vannak. Az a tervünk, hogy a barlangot minél előbb feltárjuk és járhatóvá tegyük a nagyközönség számára. Ehhez azonban mérhetelenül sok munkára és sok pénzre is szükség van. Reméljük azonban, hogy néhány hónap múlva már újságírók, fotóriporterek is leszállhatnak az aggteleki barlangrendszernek ebbe az új szakaszába s akkor bővebben hírt adhatunk a világnak nagy jelentőségű felfedezésünkről — fejezte be nyilatkozatát Jakucs László. Danes József (Az Esti Hírlapból.)
