Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-27 / 22. szám
1857. január 27, vasárnap SZABOtCtj.SZAr.nAR At PB £ * * o MEGYEI TANACS MŰVELŐDÉSI OSZTÁLYÁNAK SSZEÁLLÍTÁSA Rohamosan fejlődik megyénk moxiháloxain Vasutasok a kultúráért Néhány hete adtuk hírül, hop a Megyei Tanács Népművelési Osztása az elmúlt év decemberében sok kulturális felszerelési tárgyat — ezek között 21 db keskenyfilmes mozigépet is — vásárolt. Kicsiny hírt közöltünk, de az eredménye annál nagyobb. Községi tanácsok, termelőszövetkezetek elnökei nap mint nap küldöttséggel, telefonon kerestek fel bennünket, hogy mozinyitáshoz szükséges felszereléseket kérjenek. Akik jöttek, nem mentek el üres kézzel. Szívesen fogják ezt bizonyítani a gulácsi Kossuth tsz vezetői, a pusztadobosi községi tanács küldöttei, vagy Magosliget község tanácsának elnöke. Mennyi lelkesedéssel, szívvel magyarázták el, hogy várja, szereti a falu lakossága a mozit és hogy szívesen hoznak áldozatot is érte. Mozit akarnak a tiszacsécseiek, nagyáriák, tiszarádiak, tisztaberekiek. Jönnek szánnal, vontatóval és viszik a felszerelést, mozigépet. Minden megrakott gépkocsi vagy szán új világosságot visz a faluba; a művelődésnek, szórakozásnak új, gazdag lehetőségét. E cikk keretében — néhány mondatban — tájékoztatást szeretnénk nyújtani az új mozi nyitásának előfeltételeiről. Mert nézzük, kik járnak jó úton? A beszterceiek, a panyolaiak, milotaiak. eperjeskeiek, n.de hirtelenében nehéz lenne felsorolni azt a 18 falut, ahol a múlt évben mozit nyitottak. Hogyan történt ez? Rendbehozták a művelődési otthont, bevezették a villanyt, (vagy áramfejlesztőt vásároltak) és jelentették, hogy a terem berendezve, mozi-nyitásra készen áll. A Moziüzemi Vállalat és a megyei tanács adta ezután a gépeket és a szakembereket a szereléshez. így újabb és újabb községek vetítővásznán jelent meg hétről hétre a film. Akik kinn voltunk Milotán a moziavatáson nem felejtjük el soha a mozivászon elé életükben először leülő öregek meghatottságát és az udvaron futkosó, soha még villanyfényt nem látott gyermekek izgalmát Hogy 1956-ban a tervezett 3 mozi helyett 18 nyílt meg, ebben a nép alkotó ereje és áldozatvállalása nyilvánult meg. Ebben az évben is nagy lépésekkel haladunk előre. Most a mozinyitásra kétféle lehetőség vám Egyik forma a Moziüzemi Vállalat kezelésében és felügyelete alatt működő mozi. Ennek minden bevételét és kiadását a nyíregyházi vállalat viseli. A másik fajta az u. n. „társadalmi mozi“, amelynek üzemeltését, fenntartását egy állami gazdaság, termelőszövetkezet vagy üzem biztosítja. Csak filmkölcsönzési díjat fizetnek, és bevételük megmaradó részét az alkalmazottak, tagok kulturális nevelésére fordítják. Ilyen moziengedélyeket adtunk ki Tiszadobra a Táncsics TSZ-nek, a gulácsi Kossuth-nak és a nyírgyulaji Petőfi TSZ-nek és ezeken kívül jónéhány állami gazdaságnak. Az utóbbi időben egykét községi tanács művelődési otthonának is adtunk társadalmi mozit — kísérletképpen. A társadalmi mozi nyitása esetén minden felmerülő kiadás a kérelmező szervet terheli Mégis egyre több gazdaság és termelőszövetkezet vág neki. Megpróbálják. Helyesen teszik! Ha kész a berendezett művelődési ház, tíz- vagy húszezer forintra van szükség attól függően, hogy van-e villany, vagy még áramfejlesztőt is kell vásárolni. Viszont ha beszereznek egy jó áramfejlesztőt, az egy kis darálót, szécskavágót és egyszerű gépeket is elhajt, vagy világít a gazdasági épületekben. Erre is sokhelyütt rájöttek már! Az egyes községekben működő moziüzemeknek a községi tanács kezelésébe való átadásának mi továbbra is hívei vagyunk. De a községi tanácsok előre gondoljanak arra, hogy a mozik saját kezelésbe való vétele után nem megy minden magától. Különösen a kis befogadóképességű vagy kevesebb látogatottságú (igaz, ilyen manapság igen kevés van!) moziknál kell ügyelni majd, hogy rá ne fizessenek. Osztályunk időben tájékoztatást nyújt az egyes községek vezetőinek és ésszerű vezetés- és gazdálkodás ügyében. Sajnos a mi megyénk a múlt hibái folytán még mindig nagyon elmaradott a mozihálózat kiépítésében. Más megyék ellátottsága a községek számát tekintve 85—100 százalék, míg a mienk csak 58 százalékos (az állandó vetítőhelyeket számítva). Bár a látogatók száma eléri az évi 4 milliót, mégsem lehetünk megelégedve, mert még vannak községek, ahova nem jut el a film. 1945 előtt a megyében mintegy 16 mozi volt. ma — vállalati és a társadalmi mozikat számítva — 152 gépegységgel 172 községben vetítünk. A számok mindent elmondanak! Hiányosság, hogy rendszeres vetítés csak azokban a községekben van, ahol állandó a mozi. A feladat tehát az, hogy minél több helyen állandó mozit létesítsünk. Ezért tegyünk meg minden lehetőt, hogy a tanyák és a faluk lakói minél előbb részesülhessenek a kultúra egyik legnagyobb áldásában. Gacsö László Záhonyban a MÁV Művelődési Otthon igazgatója: Kovács László és a községi népművelési ügyvezető: Háda Zoltán együttműködnek a vasutasok és a községi dolgozók kulturális ellátása ügyében; Nem aprózzák szét -----------..............................— ■ ■ az erőket, hanem közöseit szerveznek művészeti csoportokat; A népi tánccsoport már hetek óta próbál; Gazdaglelkű ifjú zenészek A tiszalöki járási művelődési ház mellett működő — fiatalokból álló kis szimfonikus zenekart ez évben is sok ezer forintot érő hangszerrel segítetten népművelési osztály. A zenekart Szakács Ferenc, a gimnázium igazgatója vezeti. Már a próbát hallgatva is igazi művészi élményben van részünk; Nagyon ügyesek a fiatalok. Meglátszik rajtuk, hogy a karmester naponta foglalkozik velük különkülön. S a terveik? Februárban házi hangversenyt adnak. Ezt követik majd a nyilvános hangversenyek; A nyáron Csehszlovákiába szeretnének elmenni. S mindezeken túl? Számítgatjuk, hogy évente 10 gyermek hagyja el az iskolát a zenekari tagok közül, akik megismerték a zene nyelvét, megtanultak hangszeren játszani, — akik gazdagabbak lettek.; Pezsgő élet a tiszavasvári Művelődési Otthonban Miért ne kaphatnának a színjátszók jutalmat ? Tiszavasváriban' pezsgő élet folyik a művelődési otthonban. A szakkörök rendszeresen műkődnek,; Az ipartestület most alar kitja meg énekkarát, amit Hankó László vezet Igen sokan szeretnének itt is zenét tanulni. S ez a vágyuk nemsokára megvalósul, mert a művelődési otthon zongorát kap a szervezett zeneoktatás megindításához^ A legbűvösebb vadáss A péntek esti varieté műsorról Nem először áll színpadon Latabár Kálmán Nyíregyházán — s reméljük Ki tudja hány mo%i tan Nyíregyházan Ki tudja hány mozi van már Nyíregyházának ez a Az elmúlt vasárnapi számban egy cikk jelent meg, melyben a cikk írója felvetette a műkedvelő csoportok tagjainak jutalmazását, illetve azt javasolta, hogy a jövőben ezek az emberek is kapjanak gazdasági ösztönzést, jutalmat. Mi egyetértünk a cikkíróval. Nem tudom, életben van-e még az rendelet. amely szerint műkedvelőknek semmi néven nevezendő pénzt a játékért kifizetni nem szabad. De ha még nem törölték, úgy megszüntetését vagy felülvizsgálását javasoljuk. Nem érthetünk egyet azzal, hogy egy sikerült előadás után az előadás bevételéből egy-egy játékosnak adott 50 forintnyi jutalom felébreszti a műkedvelő nyerészkedési vágyát! Annál inkább hisszük, hogy az ilyen csekély pénzjutalom is serkentőleg hat a műkedvelőre — részint azért, mert megbecsülést érez, részint, mert lekötöttnek ér-; zi magát ahhoz a körhöz, melytől jutalmat kap. S; ha az 50 forinton két; könyvet vesz, hogy elolvasson, vagy néhány feke-; tét iszik a kör tagjaival vitatkozva, vagy játékot,, gyermekének — enyhítés;; képperi a gyermektől megrabolt időért —, ha ezt aj mükedvelés rovására kell* írni... de nem, erre nem j gondolhat senki sem. Szeretnénk, ha a többi csoportok is megírnák erre vonatkozó véleményüket. a MED ŐSZ Színjátszói Nyíregyházán? Ne fogadjon, úgysem találja el. Mert a dohányfermentálóban is játszik egy „hetes" mozi. Az ellenforradalom idején szünetelt, most ismét „teljes gőzzel” ad hetenként egyszer a gyárban. Látogatója mindig több, mint 300. Nagyszerű kezdeményezés volt ez, mert némileg tehermentesíti a város filmszínházait. Bizony, beszélni kell erről, kevés három mozi; Nyíregyháza megszerette, megszokta a fűmet, s igényesebb lett e téren is. Talán — míg más megoldás nem mutatkozik, az ilyen „hetes" mozikat kellene szaporítani, illetve előadásaikat gyakorítani; A dohányfermentálóban egyébként más vonalon is erőteljesen megindult a kulturális élet; A könyvtárt már 375 olvasó látogatja, s ismét próbál az üzem színjátszó együttese is. nem utoljára. Péntek este <?gy jól rendezett varieté műsor keretében mulattatta Kossuth-dfjas művészünk Nyíregyháza érdeklődő közönségét A í©bt>, mint 20 perces vidám jele. net volt az est fénypontja j bátran mondhatjuk, hogy a kacagni vágyó nézők érzelmeinek „legbűvösöbt* vadásza”, a népszerű tyi. Jó volt a két konferanszié, különösen Pajor István (és Kornál Marian.; ne); Latabáron kfvfll ötön« a három Barnabás — knebohócok; legaiáWbugyassannyiszor tnacatapeolták őket, mint Latabár Kálmánt ök a hangszerek művészei, Hajdú Júliával együtt aki saját saeraeroényeiből songorásott igen nagy sikerrel Balogh—Béres: Geszten Jóska, a nyíri betyár Miért nem jön a Csokonai színház társulata megyénkbe V Az októberi napok után január hónapban először megindúltak a- művelődési otthonokban a műsoros rendezvények. Amennyire örvendetes, hogy gondoskodás történik a dolgozók szórakoztatásáról, annyira sajnálatos, hogy a hivatásos színjátszó együttesekegyáltalában nem végzik feladatukat. így például a debreceni Csokonai Színház, a József Attila Művelődési Ház vezetőségének többszöri felhívását még csak válaszra sem méltatta. Pedig a megye közönsége nagyon várja a komolyabb, egész estét betöltő színművek előadását, A nyírbátori Bathori. István Múzeum .füzeteinek legújabb száma két részből álL Az első rész írója Balogh István, a debreceni Déri Múzeum igazgatója. Rövid ismertetést ad a. tiszántúli betyáréletről, a betyártörténetekről, majd rátér Geszten Jóskának, a híres „nyíri betyár”-nak a *történetére. A közölt adatok megmutatják a nép képzelete által kiszínezett bekyárhistóriák, népdalok tnögöfí -rejtőzködő sivár valóságot. A betyár, — akit a nép képzelete a szociális igazság és sokszor a nemzeti szabadság harcosává avat — a rend őrzői és fenntartói szemében egyszerűen gonosztevő, akit üldözni kell. A hatóságok jegyzőkönyveiből, perirataiból vett adatok nyomán ilyen közveszélyes gonosztevő alakja bontakoznék ki előttünk, ha nem mutatna rá az tró a száraz akták sorai közt is a betyár szegényekkel rokonszenvező egyéniségre. Az egyik ilyen megörökített vallomásában mondja Geszten Jóska: „Én, ha tőlem lehetne, inkább adnék a szegényembemek, mint az övét elvenném.” A FÜZET MÁSODIK részének Írója Béres András, címe: Geszten Jóska betyár alakja a néphagyományban. A nép ajkán fenmaradt történeteket közöl a betyárról. Ezek a történetek megörökített lék élete egyes mozzanatait ífgewsreífctea» rátái egészen haláláig. Ezekből az «túlélje ékből a nép által hőssé avatott betyár alakja rajzolódik elénk, aki nem hagyja megtorlatlanul a rajta esett sérelmet, kivágja magát a legnehezebb helyzetből is, a szegényt pedig segíti. A Nyírségben, a Tiszaháton, az Erdőháton egyaránt ismerik a nevét, mesélik tetteit. A különböző területekről gyűjtött anyagot a szerző magyarázatai fázik egységbe, t így élvezetes olvasmányt kapunk. A gyűjtések híven követik a nép előadásmódját, nyelvét. A MUNKA KÉT RÉSZÉ szerencsésen egészíti ki egymást, mintegy megmutatja az érem két oldalát: az adatokból kibontakozó valóságot, s a néphagyománp által megszépített betyáréletet, A történeti, természatrajzi ég «éprajzi jellegű munkák után várjuk a kővetkező füzeteket, amelyek újabb színekkel gazdagítják majd a múzeum munkásságáról alkotott képünket, (A Szalontai Barnabás szerkesztésiben megjelenő sorozat egyes füzetei egyelőre — sajnos csak a nyírbátori mázó» timban és könyvesboltban kaphatók.) NAGY ZRZSÉBSf
