Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-25 / 20. szám
3 SZAbOLCS-SZAIMAB NCPB 1957. január 25, péntek A dolgosok érdekeinek igasi védelmezői A HELYI TANÁCSOK , Ma mór egyre világosabba látják megyénk dolgozói, hogy a közelmúltban tm történt ebben az or- HÓgban. CU megyénkben nem került sor nagyobbszabású véres akciókra, mert jelen voltak a szovjet csapatok. A tüntető megmozdulás, felbuzdulás eleinte hazafias köntösben jelentkezett. A figyelő és gondolkodó ember azonban néhány nap elteltével azt tapasztalta, hogy a múlt hibáinak kijavítására vonatkozó követelések közzé egyre nagyobb arányban keveredtek furcsa hangok. Lassacskán olyan emberek kerültek a tömegek élére, akik nyíltan kimondták, hogy a régi Magyarország visszaállítására törekednek. Ezek a sötétből előbújt lovagok elsősorban az államhatalmi kulcspozíciókat igyekeztek megkaparintani és leghűségesebb híveiket — a börtönből kiszabadított bűnözőket — felfegyverezni. Nyíregyházán a munkásve zetőket letartóztatták. A megyei tanácson az osztályvezetőket, 3 kivételével, eltávolították. Ugyanígy jártak el a járási vb-k függetlenített vezetőivel is. — Csaknem valamennyi községünkben leváltották a tanács vb. elnökét és titkárát. íöbbnyire csendőrökre, vágj1, kulákokra bízták a falu vezetését. —. Ezek az új vezető „polgártársak" a régi úri rend kegyeltjei, vagy azok szállá,scsinálói voltak. Szerencse, hogy a szovjet hadsereg november 4-én gyorsan beleavatkozott budapesti és más helyeken folyt fegyveres ellenforradalmi harcok felszámolásába, mert ezzel a lépéssel elejét ■ vette a vidéken — a mi megyénkben is — folyo vérengzési előkészületeknek. A fegyveres ellenforradalmat — másodszor történelmünk folyamán — a Szovjetunió segítségévei vertük le. A fegyvert kiütöttük a kezükből, de nem semmisítettük meg őket. Most hamis szavakkal igyekeznek megtéveszteni a dolgozókat. „Nemzeti forradalom", „általános demokrácia” jelszavak cégére alatt uszítanak „harmadik felvonás”, ■■ „tavaszi forradalom”, zavar és nyugtalanság előidézésére. Világos, hogy eszmei sikon is véget kell vetni a zűrzavarnak és segíteni kell a dolgozóknak, hogy lássanak tisztán:, hová, merre tartunk? Kádár János elvtárs legutóbb a budapesti aktívaülésen világosan körvonalazta fő útirányunkat:1 „Viszonyaink között a demokrácia általános hangoztatása és az e szó körül csapott lárma helyett a proletárdiktatúra hatékony megvalósítása, a dolgozó néo érdekeinek egyetlen igazi védelme.” vesznek ezen államhatalmi szervünk gyakorlatában, az államigazgatás munkájában és a közéleti' tevékenységben. A tanácsülések, végrehajtó bizottságok, állandó bizottságok, beszámolók, fogadóórák stb. a demokratikus jogok gyakorlásának lehetőségei. A szilárd központi vezetés — a demokratikus centralizmus elvének megfelelően — nem gátolhatja helyi tanácsaink helyes öntevékenységét. Fontos követelmény, hogy helyi tanácsainkban a proletárdiktatúra funkciói egységesen és szükség szerint érvényesülhessenek- Ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a dolgozók annyira áhított társadalmi, gazdasági és kulturális életviszonyai a kívánt mértékben javuljanak, hogy nyugalomban békességben élhessenek. A külső és belső ellenség elleni harc, a szocialista építés szervezése nélkül a tanácsrendszer csak üres keret maradna. „4 legnagyobb szabású történelmi találmány44 Mit jelent a proletárdiktatúra hatékony megvalósítása A proletárdiktatúra a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalma. Feladata a kizsákmányoló, kapitalista rend megdöntése és végleges felszámolása, továbbá a kizsákmányolás nélküli szocialista társadalom megteremtését. — A proletárdiktatúra demokráciát jelent a dolgozóknak, diktatúrát a. szűkkörű kizsákmányolóknak, ezért szocialista demokráciának nevezzük. Az u. n. „demokratikus államok”, mint például Amerika, Svájc, Svédország stb. lényegileg kapitalista államok. Tényleges demokrácia ezekben az országokban csak a lakosság kisebbségét jelentő kizsákmányoló osztályoknak van. A többséget jelentő dolgozók számára diktatúra van. A szocialista demokrácia nemcsak papírjogokat biztosít a dolgozók számára, hanem a jogok gyakorlásához szükséges anyagi eszközöket is. Ezért az a dolgozó, aki minden jelző nélkül általában követeli a demokrá-Azt szokták mondani: minden kezdet nehéz. Fiatal helyi tanácsaink esetében is így van ez. Az 1950-ban történt megalakulás után bizonyos fokig rájuk is vonatkozott Lenin elvtárs azon megállapítása, amelyet a szovjet államapparátus megalakulásának idején tett: „Lehet, hogy rossz az apparátusunk, de mondják, hogy az első gőzgép mikor feltalálták, szintén rossz volt, sőt nem is tudom, működött-e egyáltalán. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy feltalálták. Ha hasznavehetetlen volt is a gőzgép első formájában, ma mégis van gőzmozdonyunk. 11a csapnivalóan rossz is az államapparátusunk, mégis megszületett a legnagyobb szabású történelmi találmány, létrejött A proletár típusú állam." A na helyi tanácsaink még a közelmúltban sem feleltek meg teljesen a követelményeknek. De korántsem voltak olyan rosszak — még a kezdet' kezdetén sem, — mint az első gőzgépek. Már maga a megalakulás ténye is 'órtenelmi jelentőségű. A tanácsok megalakításával a kizsákmányoló kapitalista államgépezet maradványainak forradalmi felszámolása és az új népi állam kereteinek felépítése nagyrészt befejezést nyert. Üj államhatalmi szervünk hibáival együtt is jobb a réginél, mert általa a dolgozók tömegeit vonhatjuk be ' az államhatalom és az államigazgatás helyi irányításába. Helyi tanácsaink sokrétű tevékenységükkel az épülő, új világ szolgálatában állanak és a jövő 1 .felé mutatnak. Tartsuk meg a jót — vessük el a rosszat! ciát — még ha öntudatlanul is teszi ezt — saját .érdekei ellen szól. A magyar népi demokrácia — akár a Irinái, a jugoszláv, vagy a többi szocialista típusú állam — a munkások, parasztok és a többi dolgozók állama, amelyben a munkásosztályé a .vezető szerep. Ebben a leglényegesebb kérdésben, a hatalom kérdésében nincs és nem is lehet különbség. Csakis ezen az úton valósítható meg akizsákmányolás teljes megszüntetése és a dolgozók legnagyobb fokú jóléte. A proletárdiktatúra hatékony megvalósítása ép- $ pen azt jelenti, hogy az állam törvényhozó és végrehajtó hatalmának tevékenységében, közvetlen gyakorlásában a nép tö-? megei állandóan, feltétlenül és döntő módon vegyék ki a részüket. Erre a legfőbb mód a mi sajátos viszonyaink között c helyi tanácsokban van. Az elmúlt 6 év alatt megyénkben — s általában az egész országban is —- megbecsülendő eredményeket’ értek el a helyi tanácsok. Ezekre az eredményekre joggal büszkék lehetünk és hiba volna azokról megfeledkezni. Tanácsaink sok országos és helyi jelentőségű társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális feladatot oldottak meg sikeresen. Például 1950-ben egyetlen bölcsőde sem volt a megyében. 1955 végére 817 bölcsőde állt rendelkezésre. Ezen 5 év alatt kultúrotthonaink száma 49-ről 123-re szaporodott. 1951-ben még csak 83, négy évvel A tanácsok, mint a proletárdiktatúra helyi szervei A megyei, járási és községi tanácsok államunk egységes hatalmának helyi szervei, a proletárdiktatúra szervei s egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei., A helyi tanácsokban a nép küldöttei tevékenykednek, akik kötelesek" rendszeresen beszámolni munkájukról s akiket választóik visszahívhatnak, ha nem teljesítik Kötelességeiket. A dolgozóit nemcsak küldötteik útján, hanem közvetlenül is részt később már 172 moziban szórakozhatott a megye népe. Közságíejlesztéssel csak az elmúlt 2 esztendőben foglalkoztak tervszerűen helyi tanácsaink. A község. rejlesztési előirányzat összértéke 1955-ben 16.5 millió, a következő évben már 35.2 mülió forintra rúgott. Sok járdával, úttal, híddal, áteresszel, kúttal és egyéb létesítményekkel gyarapodtak megyénk községei, ami a tanácsok jó munkájára vall. Eredményesen működtek közre helyi tanácsaink a belső ellenség, a kizsákmányoló elemek maradványainak megfékezésében és korlátozásában, továbbá hazánk védelmi képességének fokozásában is. A számottevő eredmények mellett azonban súlyos hibáig is gátolták helyi tanácsaink jobb munkáját. E hibák súlyosabbjai — eltekintve a még járatlan út nehézségeitől — elsősorban a felső vezetésből adódtak. A személyi kultusz virágkorában nem fejlődhetett eléggé tanácsaink szocialista demokratizmusa. A túlzott központosítás alig vette figyelembe a helyi sajátságokat, ami leginkább lelohasztotta a dolgozó tömegek lelkesedését. Nagyon sok dolgozónak elment a kedve a közéleti tevékenységtől. A legfelsőbb szervek — főleg a minisztériumok — mint valami aktagyárak szinte elárasztották tanácsainkat . papírmunkával. Jelentéseket kértek sűrű időközökben apróbb ügyekben is. Mindez mérhetetlenül felduzzasztott apparátust és bürokráciát szült. A tengernyi rendelkezés guzsbakötötte a tanácsokat, erősen csorbította azok önállóságát. A helyi termelési, begyűjtési, kölcsönjegyzési, tsz-fejlesztési s.tb. tervek erőszakolásával szakadások álltak be a tömegkapcsolatban. Az osztályharc éleződéséről érvényben volt sztálini tétel következtében törvénysértések, igazságtalanságod kaptak lábra a falun, Ugyanakkor aa osztályéilenség egyes elemei meg nem érdemelt előnyökhöz jutottak. Az ellenség fejére mért csapás nem mindig azt érte, akit illetett volna, Ilyen helyzetben az ellenforradalmároknak aránylag könnyű volt a hibák kijavítását követelő dolgozók fegyveres lázadásra való megszervezése az államhatalmi szervek ellen. Erre az állapotra mondották kínai elvtársaink, hogy „Magyarországon valójában nem jött létre a porletariátus diktatúrája.” E megái-1 iapítás helyi tanácsainkra, mint az államhatalom helyi szerveire annyiban elfogadható, hogy nem tud-: ták hatékonyan meg-j valósítani a proletárdiktatúra funkcióit. Ezért szenvedhetett csorbát a dolgozó nép érdekeinek védelme. Üj pártunk ég munkásparaszt kormányunk nyilatkozatai, sorozatos . ég gyors intézkedései híven tükrözik azt a szilárd el-* határozást, hogy szocialista vívmányainkat, jó eredményeinket megvédjük. így egyetlen pillanatra sem lehet kétséges, hogy tanács-* rendszerünket, amely alapjaiban jó — megtartjuk. A hibákból pedig okultunk és! ami rossz volt tanácsrendszerünkben — elvetjük. Ne legyen megegysser veres októberI ofácw'í&j ú/fól ö /táz ? ä Kein, it! az Örszemcsapatok Szövetségének otthona! ] így jelentkezik az otthon gondnoka. < —■ Milyen élet folyik most az otthonban? 1 — Hogy milyen? Igen sokrétű és igen gazdag. Hogy} csak néhány kört említsek, kézimunka, biológia, mo-\ dellező, fizika, színjátszó, háztartás, ezermester-köri, szórakozik, dolgozik otthonunkban. ; — És mikor tartják a foglalkozásokat? > — Erre pontosan felelni nem tudok, hiszen a köröket nem soroltam fel teljesen. Néhány kör ideiglenesen megszűnt, mivel a második emeletet elvették tőlünk. Így időlegesen nincs tánckör, bábszakkör, balett,: asztalitenisz-kör. Reméljük, hogy ezeknél is meg fog 1 indulni a munka. 1 — Egy-egy szakkör hány gyermeket foglalkoztat?', — Még nem teljes a körök száma, illetve a köröket látogatók létszáma. De azt sem lehet mondani, hoqy kevesen vannak. A modellezők, kézimunka szakkörben például tízen, tizenöten vannak. Jöjjenek el egyszer és; nézzék meg. ; Ígérjük, hogy a kérésnek még a héten eleget te-; szünk, Az októberi ellenforradalom nagyon kemény leckét jelent valamennyi magyar dolgozó számára. Legfőbb tanulsága az, hogy a dolgozó nép hatalmi szerveit — köztük helyi tanácsainkat is — legyük olyan erőssé, olyan szilárddá, hogy ne kerüljön sor mégegyszer véres októberre. Helyi tanácsaink váljanak valóban a dolgozók legszélesebb tömegszervezeteivé. Falusi kommunistáink s minden becsületes dolgozó munkálkodjék tanácsaink tömegszervezeti jellegének megerősítésén, államhatalmi és államigazgatási munkájának megjavításán. Nem könnyű feladat ez, mert az csztályellenség és a külföldi imperialisták által pénzelt pro’ pagandagépezet hol burkolt, hol nyilt uszításaival , próbálja a tanácsok ellen »hangolni a, dolgozókat, amiével meg kell küldenünk. | Űj kormányunk erélyes X ős gyors intézkedéseivel f már is sok múltban elkö- I vetett hiba kijavításának fadta meg a lehel őségét. — I Azok a rendelkezések, amelyek megszüntették a beadást, a kötelező zsírbeadást, a gyermektélenségi adót, a kötelező biztosítást t ;stb., orvosolják a dolgo■ | zók jogos sérelmeinek je-jlentős részét. E rendeike-í zések ismertetése a dolgozókkal és a lehetővé vált 1; jogorvoslat méltán fokozza ha tanácsok népszerűségét. I! A kormány intézkedései: Inek végrehajtása most te- 1 I kintélyt és rokonszenve .hvált ki a dolgozókból. Épr;pen ezért nap, mint nap a <; tények erejével bizony ít- ;.ják, hegy a proletárdiktatúra és a nép érdekei közt nincsen ellentét. Elengedhetetlenül szükséges, hogy tanácsaink mind a helyi döntéseket, mind a felsőbb szervek rendeletéit és határozatait fegyelmezettén és lelkiismeretesen hajtsák! végre. Ez az a forradalmi fegyelem, amelyet a rend, nyugalom és a gazdasági fellendülés ma elsősorban megkövetel. Ezekben a napokban történik meg a megyei é3 a járási tanácsok létszámcsökkentése és az apparátus szükségessé vált egyszerűsítése. Folyamatba van a helyi tanácsok önállóságának növelése, ügykörök leadása, vállalatok és intézmények, tanácsi kezelésbe vétele stb. Tanácsaink guzs'aakötöttségét mindez feloldja, megszünteti a túlzott centralizmust, a bürokráciát s a demokratizmus fokozottabban érvényesülhet. Éppen ezért most és a jövőben mind a felsőbb intézkedéseket, mind a helyi problémákat sokkal nagyobb felelősséggel, hozzáértéssel kell megoldani. Nagyobb segítségre, van szükség ehhez a tanácsok részére a pártszervezetektől, a tömegszervezetektől, és minden becsületes dolgozótól egyaránt. Mostan immár minden előfeltétele megvan annak, hogy helyi tanácsaink a dolgozók érdekeinek igazi védelmezői lehessenek, hogs' a hibák kijavításával, a dolgozókon ejtett legfőbb sérelmek orvoslásával lendületesen foghassunk jólétünk megteremtéséhez ésj magabiztosan lépünk előrej a szocializmus építésének! útján. (Za)i
