Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-20 / 16. szám

szabolcs-szatmab: rctr* Í957. Január 2#, vasárnap 2 A forradalmi munkás-paraszt kormány határozatai .Szigorú takarékosságot Kendelet a nyugdíj jogosultságról Mezőgazdasági bizottságot alakítottak Dögéi anre elvtárs tartott előadást a vásárosnaményi pártnapoa íFolylatás az 1. oldali ól.) nem lépnek be egyes el', társak a pártba. — Minden reményünk negvan arra, hogy A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány január 10-i ülésén a követ­kező fontosabb határozato­kat hozta: A kormány megállapítot­ta az 1957. első negyedévi költségvetést. A kormány véleménye szerint az első negyedévi költségvetési hi­ányt a szénbányászat, az olaj- és energiatermelés növelésének nyomán meg­induló és normalizálódó ipari termelés eredményei­ből csökkenteni lehet, a még fennmaradó hiányt pe­dig a baráti országoktól kapott kölcsönökből lehet fedezni. A kormány utasította a pénzügyminisztert, Jiogy a költségvetési hiány minimálisra csök­kentése érdekében dol­gozzon ki szigorú ta­karékossági intézkedé­seket ®z állam minden területén és mindazokon a területe­ken, amelyek állami tá­mogatást élveznek. A kor­mány a negyedéves költ­ségvetést csak mint szül*-i séges átmeneti megoldást j fogadta el azzal, hogy a továbbiakban az ilyen külkereskedelmi tevékeny­ség folytatására. A kor­mány ezzel a határozatá­val kibővítette azoknak a vállalatoknak - a körét, ame­lyek már 1956. év fólya­­mán felhatalmazást kap­ták önálló külkereskedelmi tevékenység folytatására. A kormány szükséges­nek tartja, hogy több iparvállalat végezzen önálló külkereskedelmi tevékenységet, ezzel is elősegítve a ter­melés és a fogyasztás köz­vetlen kapcsolatának ki­alakítását, s lehetővé téve, hogy a fontosabb export­cikkeket gyártő vállalatok közvetlenül tapasztalják a külföldi piacok igényeit' és ezzel újabb ösztönzést kap­janak gyártmányaik tech­nológiájának és az üzemek műszaki színvonalának fej­lesztésére. A kormány a mező­gazdaságra vonatkozó törvénytervezetek, ren­deletek gondosabb elő­készítése és a mező­­gazdaság előtt álló fel­adatok kidolgozása ér­dekében mezőgazdasági bizottságot hozott létre. A bizottság elnöki tisztsé­gének betöltésére a kor­mány Dobi Istvánt, a Nép­­köztársaság Elnöki Taná­csának elnökét, a Termelő­szövetkezeti Tanáes elnö­két kérte fel. A kormány megszüntette a tckajhégyáljai kormány­­biztosi intézményt és az ál­tala eddig ellátott felada­tokat a Borsod magyei Ta­nács VB mezőgazdasági igazgatóságának. hatásköré­be utalta. Ugyancsak meg­szüntette a mezőgazdasági fejlesztési irodát azzal, hogy ennek feladatait a földművelésügyi miniszter az állami gazdaságok ke­retében oldja meg. a Wvfltkszg hónapokban a párt taglétszáma meegöSíSüsrozödik Sok helyen nehezíti a párt­­szervezeteink kiépítését az is, hogy az elvtársak egy része fél attól, hogy a párt­ba visszatérnek a régi ve­zetési módszerek, s emiatt egyesek tartózkodnak, visz­­szavonulngk. Az ilyen ma­gatartás helytelen, mert nem erősíti hanem gyengíti’ a pártot Akik így gondol­koznak azoknak világosan látníok kell, hogy passzivi­tásukkal nem .tudnák, meg­akadályozni azt, hogy a pártba vissza ne kerüljenek a régi vezetési módszerek. Ezt csak úgy tudjuk meg­akadályozni, ha a kommu­nisták egységesen követke­zetesen küzdenek minden olyan kísérlet .ellen, ha a pártban s régi vezetési módszereket akarnák r!sz­­szaállítani. A továbbiakban a népgaz-4 gulácsi Kossuth TSZ mozit épít operatív negyedéves költ­ségvetéssel való gazdálko­dás helyett rátér a rendes éves tervek és költségvetés alapján való gazdálkodás­ra. Ennek megfelelően utasította a Tervhiva­tal elnökét és a pénz­ügyminisztert, hogy március 31-ig tegyenek előterjesztést az 1957. évi tervre és a.z ezen alapuló 1957. évi költ­ségvetésre. A kormány rendeletet hozott, melynek érteimé­ben az 1954. október 1. előtti jogszabályok alapján nyugellátásban részesülő dolgozók közül azok, akik­nek munkaviszonyát 1958. október 23. és 1957. már­cius 31. között szüntették, illetve szüntetik meg, te­kintet nélkül arra, hogy nyugellátásuk megállapítá­sa óta mennyi időn keresz­tül állottak munkaviszony­ban, nyugdíjpótlék helyett az 1954. évi • 28. s*., illetve az 1956. évi 34. sz. törvényerejű rendelet alapján járó öregségi nyugdíj megállapítását igényelhetik. A kormány a kereske­delmi miniszter előterjesz­tésére felhatalmazta a Ganz Vagon- cs Gépgyá­rat, a Magyar Vagon- és Gépgyárat, valamint az Egyesült Izzó Rt-t önálló A téli nap bágyadtan csillan mag Gu­ides ősi templomának: tornyán. Valószí­nűtlen, meseszerű szépségben tündököl­nek a behavazott háztetők, bokrok és a fák, tömött vattacsomónak látszik az ágakon fennakadt hó. Nagy sürgés-forgás van a volt urasági kastélyban. A villanyszerelők feszítik a huzalokat. Az asztalos utolsó simításokat végez gyalujával a csinos padokon. Egy barna leány számokat festeget a padok támláira: elsősor egyes, kettes, hármas szám, stb. Mozi épül itten, a tsz. mozija. Nagy iránta az érdeklődés. Fiatalok, öre­gek meg-megállitják a tsz tagokat, veze­tőket: mikor lesz kész a mozit Mikor indul a vetítés? Nagyon várja a falu né­pe, hogy végre helybéli moziban szóra­kozzon. A tsz mozit épít Ez — fut talán nem is az első tsz-mozi az országban — min­denképpen újszerű kezdeményezés, dicsé­retre méltó dolog. És ebben az egyszerű tényben is mennyire tükröződik a tsz­­tagok hite a tsz erejében, bizalma a tsz jövőjébenl Csak olyan közösség foghat ilyen ,.fel nem osztható“, könnyen el sem adható beruházáshoz, amely biztos abban, hogy holnap is, holnapután is, a távoli jövőben is együtt fog munkálkod­ni! A guláesi Kossuth TSZ eddig joggal dicsekedhet gazdasági eredményeivel. Búzából az átlag termésük másfél má­zsával, kukoricából 3—4 mázsával volt na­gyobb az egyéni gazdákénál. A tsz kovács­műhelyének dolgozóját, Cserepes elvtár­sat, faluszerte dicsérik ügyes munkájá­ért. A tsz-nek saját vontatója van, amely fáradhatatlanul hordja a szállítani valót. A tagok egyéni jövedelme sem lebecsü­lendő. Csatári Sándor könyvelő elvtárs szerint a háztáji gazdaságból befolyó hasznon túl átlag kb. 12.000 Ft less az egy tagra eső részesedés pénzbeli értéke. Nem véletlen, hogy az ellenforradalmi támadás idején a tsz tagság egyhangúlag 3C*0K8CÍCK*CacK»Cjfcí<*CSCÍC|<38íKiC8<* üzente ezt a tsz ellen töröknek: „akik ellenünk támadnak, azokat ásóval, kapá­val verjük szét.'“ Az sem, véletlen, hogy 1956 novembere óta a taglétszám egyhar­­madával — 3-t taggal nőtt. Ám a Kossuth tagságát és vezetőségét nem, kényeztették cl a jó eredmények. Érdekes vállalko­zásba kezdtek: nemcsak ű2 élenjáró fa­lusi gazdálkodás úttörői, hanem a falusi művelődés úttörői is lesznek, A község­ben eddig egyetlen szórakozóhely talál­ható — az italbolt. Most elhatározták, hogy mozit létesítenek, — Ha nem is lesz belőle a tsz-nek nagy bevétele, mégis csak megéri: hasznosabb szórakozás lesz, mint a kocsma, — mond­ja a mozi építésével megbízott Raík elv­­társ. A tsz tagoknak a tervük megvaló­sításánál nem volt könnyű dolguk. Nem egyszerű dolog manapság a mozigép megszerzése, s mivel a faluban nincs vil­lany, a vetítő iLzembentartása. A Kossuth-beliek élelmessége azonban le­győzte az akadályokat: mozigépet és áramfejlesztői is szereztek, így céljuk valóra váltása elől elhárult a gát. Kb. 35.000 Ft-ba került az építkezés és a fel­szerelés, de meg is irigyelheti jóiiéhány nagyobb község is a gulácsiak takaros mozihelyiségét! — És mi a tervük ezután? A feladat sikeres megoldása új vállalkozásokhoz teremt kedvet: Ha a vizgazdállibdási hi­vatal jóváhagyja tervüket, úgy rizst fog­nak termelni. Ha a tivadari tsz-beliekkel megegyezésre jutnalt, úgy halastóként kívánják hasznosítani a Tisza egyik holt­ágát. így mondja el a további terveket Lánczi elvtárs a tsz elnöke. Amilyen egyetértéssel megvédték a tsz-t as ellenséges támadásokkal szem­ben. amilyen erőfeszítésekkel leküzdötték az új dolgok megvalósítása előtti akadá­lyokat, olyan sikeresen fogják megvaló­sítani ezeket a célkitűzéseket is. Egy féltékeny nő fegyverrel terrorizálta szerelmét —A tegyTcrrejtcgclő nő ha ügyészség c*őtt — házat, utánuk „NEKÜNK TALÁLKOZNI KELLETT” A nyíregyházi ügyészség érdekes bűnügyben rendelt el nyomozást az elmúlt he­tekben. Egy nő, névszerinti K. Juliánná, a szerelmi drámával tarkított bűnügyi történet első szereplője. Az emlékezetes estéli kaland, melynek nyomozását most fejezték be, még az ó-év december 21-én keletke­zett .. . K. Juliánná, akit a város , szimpatikus” fiatalsága Jutkának nevez, a Damja­nich utca egyik zug-ital­mérő helyiségéber. találko­zott régi szerelmével, Sz. Miklóssal. Legnagyobb meglepetésére Miklós egy teljesen vadidegen nővel, N. Lajosáéval volt párban, együtt mulatoztak egész este, erősen borízű hangu­latban, ,, Jutka örült az újabb ta­lálkozásnak, de bosszan­totta, hogy a férfi nem vele, hanem a másik nő­vel foglalkozik. Szerelmi bánatában „egész becsüle­tesen felöntött a garatra” és amikor Sz. Miklós a legújabb barátnőjével el­hagyta ment . . . TALÁLKOZÁS pisz­tolylövés MELLETT Az erélyes nő először a vetelytársnak mondta mag a magáét, majd a férfire támadt. Felidézte a régi mézes napokat, amikor, a férfi neki házasságot is ígért. Ideges hangulatban kést rántott. Amikor si­került megszabadulni az Árpád utcában a hisztéri­kus hölgytől, — aki né­hány méterre elmaradt — egymásután három lövés dördült cl. K. Juliánná hármat a levegőbe lőtt és miután megijesztette a szerelmese­ket, hamarosan eltűnt. — Később sikerült kézrekerí­­teni, de a pisztolyt nem találták nála. Valahová el­rejtette és nem mondja meg az igazat a hatóság embereinek. Beismeri, hogy ő volt a lövöldöző, a ta­núk is ezt bizonyítják és a nyomozati iratokkal ezért kerül rövidesen a bíróság elé a féltékeny nő, aki fegyverrel terrorizálta sze­reiméi. és számokkal bizonyította, mennyi kára van az ország­nak az ellenforradalmi ese­mények miatt. A nehéz helyzetből való kijutás kulcskérdését a szénterme­lés fokozásában, az energia termelés biztosításában je­lölte meg. A másik komoly feladat a kormány előtt az inflá­ciós veszély elhárítása, mondotta. daság jelenlegi helyzetéről adott értékelési Dögéi elv­­tár*. Rámutatott a régi helytelen gazdasági politi­kai hibákra, majd elemezte Céltudatosan fejlesztjük a mezőgazdaságot A magyar népgazdaság struktúráján belül részlete­sen foglalkozott á mező­­gazdaság kérdésével. Mezőgazdaságunk helyze­tét egész népgazdaságunk­kal összefüggésben keli vizsgálni. Mint ismeretes, az elmúlt, évek-során foly­tatott helytelen gazdaságpo­litikánk következtében nép­gazdaságunk — bár nagy­részben fejlődött — egyre nehezebb helyzetbe került. A mezőgazdaságban ko­rábbam elkövetett hibák és annak okainak elemzése után rátért Dög« elvtárs a mezőgazdaság fejlesztésűvé» kapcsolatos «ennivalókra. A mezőgazdaság céltuda­tos tervszerű fejlesztése nélkülözhetetlen teltétele az. Ipar és a külkereskedelem újjászervezésének. A ma­gyar falu életét, hazánk mezőgazdaságának fejlesz­tését a szocialista nagyüzemi gazdaságok fejlesztésére, a családi munkán alapuló pa­raszti tulajdon biztonságá­ra és a termelő anyagi ér-S parasztság saját ügye, hogy szifrcíUisüss», vagy egyénileg gazdálkodik dekelUégére kell alapítani A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezéséről nem mon­dunk le. A parasztság min­den irányú felemelkedésé­nek ez az egyetlen lehetsé­ges útja, A termelőszövet­kezetek fejlesztését azon­ban az eddigiektől eltérő módszerekkel, az önkéntes­sé? szigor?'! betartásával, a’ meggvőzés módszerével kell végrehajtani, A meggyőzés fő esiköze sz anyagi érde­keltség kell nogy legyen. Fontos tőivyezőrek jelölte meg » dolgozók ellátását, ax «jv»e számára, a nyers­anyagok biztosítását és a külkereskedelem újjászerve­zéséhez szükséges termékek megtermelését, a különböző helyeken felszabaduló mun-j kaképes dolgozók bevóná-l sával egyetemben. Ezt csak úgy tudjuk megvalósítani — mondottal — ha szakítunk • külterjes! gazdálkodással. Ezek után » tcefterj®» gazdálkodás előny-síről be­szélt. A mezőgazdaság fejlesz­tésének másik fő irányát a nagy hagyományokkal ren­delkező növénytermesztési ágak fejlesztésében jelölte meg. Ezek közül is a minő­ségi vetőmagvak, a korai szántóföldi zöldségtermesz­tést, továbbá a gyümölcs, csemegszőlő és minőségi bortermelést emelte ki. A kormány a jövőben el­sősorban ezeknek a terme­lési ágaknak a fejlesztésé­hez adja a legnagyobb anyagi segítséget és ezekben a termelési ágakban bizto­sítja a termelők legnagyobb anyagi érdekeltségét. — hangsúlyozta Dögéi elvtárs. A mezőgazdaság másik alapvető kérdését a mező­­gazdaság szocialista átszer­vezésének egységes úton történő fejlesztésében je­lölte meg Dögéi elvtárs. A kormány a parasztság saját ügyének tekinti —• hangsúlyozta —, hogy a szö­vetkezetben vagy egyénileg akar-e gazdálkodni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány közömbö­sen szemléli a szövetkeze­tek fejlődésének menetét. A kormány minden támoga­tást meg ad ahhoz, hogy sa­ját elhatározásuk alapján jól működő, virágzó terme­lőszövetkezeteket hozzanak létre. Ezek al*« » földtulajdon­ról és s földhasználat kér­déseiről beszélt. Dögéi Imre elvtárs földművelésügyi mi­niszter. Többek kívánságára, (legutóbb Tiszadadáról , kaptunk Ilyen tárgyú le­velet), megindítjuk fenti című, vasárnap, szerdán megjelenő cikksorozatun­kat. A FENVKfiPEZÖGflPEKROL ALTAI A BAN Gyakorlott fotoai. atőr, ha gépet vesz kezébe, annak ob­­jektívjét, illetve a lencse fény­erejét vizsgálja először. Azért van ez, mert arra kiváncsi: milyen a gép felhasználási le­hetősége. Az azonban nem a gép árától függ, hogy csak ló, vagy Inkább rossz képeket le­het készíteni vele. Az 5.000 fo­rintos, vagy más, drága gép­pel sokkai nehezebben boldo­gul a kezdő, mint e 148, vagy 550 forintos olcsóbb géppel. A hozzáértő viszont bármelyik­kel jó képet készít, fiiért hát a sok fajta gép? Erra válaszo­lunk alább. FELVÉTEL KCSZItES Tegyük fel, van agy Gx9-es tekercsfllmünlc Forte gyármá­­nyú, 11 forintos. Fényképezni akarunk. Két gépünk van. Az egyik S és feles íényerős len­cséiü, ezer forintos Flexaret, a másik a 118 forintos Utltárs. Bármelyikbe tesszük a filmet, a felvételnél egy bizonyos fénymennyiségre van szüksé­ge a kockának. Azt értjük ez­alatt, hogy az Utltárs fény­ereje kb. lUl-es pi'lanat, zár­sebessége 1/50 másodpere. Ez alkalmas napsütésben, sza­badban felvéteikészítésre. Ily esetben jő’ megvilágított fil­met kapunk. A Sáp és a fény­képezendő személy közötti tá­volság 2 ás Iái. 3 méter le­gyen. Ha ugyanilyen időben a drágább géppel fényképe­zünk, annak három és feles lencséjét 11-re szűkíteni kell,, zársebességét pedig l/SC-re ál­lítjuk. Borult időben az Uti­­társsal nem tudunk jó pilla­natképet készíteni, míg a jobb géppel egyszerűen a nyílást szabályozzuk és a zársebessé­get. például borultidő I:úthatod nyilás 1/25 másodperc. Az l ri­es lencsével bíró Kiev géppel könnyen készíthető színházi I előadásról is pillanatfelvétel,1 (jól megvilágított színpadnál), míg az olcsóbb gépnél ez a mozgás. Illetve fényszegénységj miatt lehetetlen, Nem tartjuk szükségesnek ■ a gépek alkatrészéinek á kama­ra, objektív és a különböző zárak hosszú (kezdőknek unalmas), leírását. Ezek után készítsenek kedves amatőr­­fényképészek felvételeket, s - a következő közleményünkben az előhívóval, az előhívással ismertetjük meg olvasóinkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom