Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-18 / 14. szám
SZA&OLCS-52A1UAB Sttt 1957. január 18, péntek-» A lárvái* Szocialista itliinkáspáct aktívag'fíilése (Folytatás az 1. oldalról.) Üj és nagyobb erőt merítünk mindnyájan abból, ha egy-egy ilyen gyűlésen találkozunk. Kínai elvtársaink jelenléte külön nagy erőt ad nekünk. Lenin, a győzelmes októberi forradalom lánglelkű vezetője a jövőbe tekintve, a szocialista forradalomról szólva, egy cikkében a következőket írta: , A harc kimenetelét végeredményben az határozza meg, hogy Oroszország. India, Kína stb. keleti országok, * világ lakosságának óriási többségét alkotja. S az utóbbi évek folyamán éppen a föld lakosságának ez a többsége sodródik bele rendkívül gyorsasággal a felszabadulásért folyó harcba, úgy, hogy ebben az értelemben a kételynek még reak az árnyéka sem férhet ahhoz, hogy mi lesz a világot átfogó harc végső megoldása. A «ceUHznu» végleges győzelme tökéletesen és feltétlenül biztosítva van.” 'Taps.) S sorokat Lenin 1923-ban írta. ö e-tér nem láthatta meg, de mi megéltük isa • un pót, amikor Kína kommunista pártja által vezette népe összezúzva az imponál izmus igáját, « szabadság útjára lépett és szocialista világhatalommá vélt ax imperializmus vesztére és a ntmrefközi munkásosztály, valamint a szabadságukért küzdő népek örömére. Hinti &i Magyarország barátsága örök A Kínai Népköztársaságot a gjőzelvta harc évei eredményeként. 1949 ok**ber 1-én kiáltották ki. Már két-nap múlva, október 3-án megállapodás jött tétre a Kínai és Magyar Népköztársaság kormányai között követek kölcsönös küldésére és sokoldalú kapcsolatok kiépítésének megkezdésére. Ezen a napón valóban mély baráti és kölcsönösen elői*yö* kapcsolat született meg a 600 milliói Kínai Népköztársaság és a D és félmilliós Magyar Népköztársaság között. Kulturális, kereskedelmi, postai, tudományos, együttműködési és számos más egyezmény jött létre és fejlődött állaniáink között. De a barátság, mint Biszku elvtárs U mondotta, — a bajban állja ki az igazi próbát. Attól á naptól , kezdve, amikor a magyar munkásosztály forradalmi errői elszánt harcoa fogtak az előretörő ellenforradalom visszaverésére és megsemmisítésére, minden vonalon mellénk állt hatalmas 'és igaz barátként a népi Kína. Kezdve az olyan felbecsülhetetlen értékű eszmei és politikai segítségtől, mint a Zsenminzsipao „Még egyszer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól” című cikke egészen a szabadvalutában nyújtott - hosszúlejáratú kölcsön és a visszatérítés nélküli anyagi segítségig, nagy támogatást adott és erőt nyújtott nekünk. Ilyen előzmények, a bajtársiasság és barátság jegyében jött létre közöttünk, kínai és magyar kommunisták között ez a mai — számunkra, magyar kommunisták számára ünnepi — találkozás. Személyesen nekem abban a' szerencsében volt részem, hogy ebben az évben többször volt alkalmam találkozni Pekingben, Moszkvában és most itt Budapesten vezető kínai párt- és állami' funkcionáriusokkal éppen úgy, mint a gyáraikban bennünket, magyarokat nagy barátsággal fogadó kínai munkásokkal, vagy házacskájában teával kínáló egyszerű, idős kínai parasztnénivel. Nem tudom szavakkal kifejezni azt a figyelmet és együttérző érdeklődést, amellyel a nagy kínai nép minden fia részéről — akár a legmagasabb vezető, akár a legegyszerűbb dolgozó is volt — tapasztaltam a Magyar Népköztársaság és a magyar nép ügyei iránt. Ezért kínai vendégeink türelmét is fgénybevéve, szeretnék belső kérdéseink közül néhányat szóvátenni, itt, a budapesti kommunisták és pártonkívüli dolgozók aktívagyűlésén. Vaskészei letörjük a provokációt Kedves elvtársak: A szocialista forradalom vívmányainak megőrzéséért és továbbfejlesztéséért folytatott harcunk jellege egy idő* óta már túlnyomóan politikai és előtérbe kerültek a gazdasági és kulturális feladatok megoldásának kérdései is. ■ Ez a-, helyzet nem zárja ki, hanem ellenkezőleg megkívánja a rendfenntartó szervek magasfokú éberségét, hogy a még mindig lehetséges provokációkat vaskézzel letörjék. Hasonlóan szükséges a forradalom fegyveres erőit, ideértve az új szervezésű honvédséget is, fejleszteni. Meg kell büntetnünk bűnük arányában a Magyar Népköztársaság elleni ellenforradalmi fegyveres támadás szervezőit és szítóit. (Nagy taps.) Ezt a feladatot nem itt kell részletezni, itt inkább egy-két ideológiai és politikai harci kérdést szeretnék szóvátenni. Mindenekelőtt szükséges az eszmei harc javítása és fokozása. Erre két alapos okuhk is van. Az első az, hogy rendszerünk főtámaszát a dolgozó tömegek, elsősorban a munkásosztály tömegeinek aktív, tényleges támogatása képezi. A tömegek mozgósítása pedig a ntarxizmus-leninizmus eszméinek, a társadalmi élet, az osztálybarc állandóan felmerülő új kérdéseire adott világos, marxistaleninista válasz terjesztése nélkül nem lehetséges. Az eszmei harc fokozása másodszor különösen fontos azért, mert az elmúlt eseményekben az ellenforradalom egyik törekvése az volt, hogy eszmei zár; Vart vigyen be a dolgozók, a munkásosztály soraiba. Meg kell mondani, nem is minden siker nélkül. Az ellenforradalom „demokráciának”, „forradalomnak” nevezte a forradalmárok és kommunisták ' meggyilkolásának, a népi demokratikus rendszer aláásásának sötét napjait, az imperialisták és kapitalisták restaurációs törekvéseit. „Nemzeti forradalom” címkéje alatt törtek a magyar nemzeti függetlenség ellen és akarták a magyar népet a nyugati imperializmus gyarmatává tenni. Hasonló célokra használták fel az imperialisták a „sztálintalanítás” és a „rákosizmus elleni harc” torz jelszavait is. ■ E hamis célokra felhasznált jelszavak lelepleződése után ugyan már. a „Szabad . Európa” elnevezésű uszító imperialista rádió mind kevesebbet beszél „sztálintalanításról” és a „kommunizmus liberalizálásáról”, annál többet a kommunizmus elleni harc félre nem ismerhető reakciós jelszavairól, mégis van nálunk még elég zavar, a becsületes emberek egy részének fejében is. A marxizmus-leninizmus eszmei fegyvereivel .i állhatatosan és türelmesen fel kell világosítani a tisztán nem látókat és ingadozókat, ugyanakkor le kell leplezni a munkásosztály álcázott ellenségeit. Időszerű kérdéseink kellő megvilágításához használják fel elvtársaink pártunk decemberi központi bizottsági ülésének határozatát, a forradalmi mühkás-paraszt kormány január 5-i elvi nyilatkozatait. Továbbá az öt kommunista és munkáspárt január 1-i budapesti találkozójáról, a kínai-magyar-szovjet vezetők január 10-i moszkvai találkozójáról kiadott nyilatkozatokat. Különleges tanulmányozást és kellő pronagandát érdemel meg a legutóbbi időben kelt külföldi marxista irodalomból, a „Zsenminzsipao” című kínai lap „M'g egyszer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól” című nagyértékű és a magyar kérdéssel behatóan foglalkozó cik're. As ií jságokat élénk ebbé, olvasmányosabbá kell tenni Kedves elvtársak! Anélkül, hegy tagadnánk, a magyar ajtó és rádió munkájának az utóbbi hetekben észlelhető bizonyos fokú javulását, meg kell mondani, hogv a tömegek között végzett ideológiai marka (és egyben az ellenforradalom elleni eszmei és. politikai harci központi kérdése ma á sajtó és a rádió területén folvó , prnrxigandsmunká gyökeres megjavítása fúpv van! Taps.), hogy csak pártunk központi 'apjánál, á Népszabadságnál maradjunk,. helyesnek lehet nevezni azt a törekvést, hogy a rési. teljesen száraz, hivatalos kitel önyszerű úisáet'Otist megváltoztatva, a lépőt é’énkebbé, olvasmAmmsafebá tegyék és őre » Ián inkább néplap je’Iezfí lezyen. De méltatlan a párt központi .lapjához, hogy amíg pártunk és kormányunk fontos nyilatkozásait, a nemzetközi mupkásmozga'öm’ fontos közleményeit az’ újság különböző oldalaira úgy széttördelik,. hogy ember legyen a talpán, aki a folytatást megtalálja (Taps.), addig a címoldalon gyilkossági híreket közölnek ökölnyi betűkkel, belül pedig az elvi jelentőségű cikkeket félmeztelen táncosnő képével „élénkítik”. (Ügy van!) Az ilyesfajta törekvés nem pártlap, még csak nem is napilap, hanem a legrosszabb burzsoá lap felé visz, illetve vinne — de ebbe nem lehet beleegyezni. (Taps.) Némely újságíró elvtársnál úgy látszik szokásossá vált, hogy valamiféle „objektivizmus” cégére alatt a „nagyvilág h;rei” gyakran teljesen vagy legalább is túlnyomóan a nyugati kapitalista országok híreiből áll, mintha szocialista országok nem is lennének a „nagyvilágion. Az ideológiai munkát és ezen belül ma a sajtó és rádiópropagandát olyarí nagyíontosságú kérdésnek kell tekinteni, ami megfelel annak a helyzetnek, melyre jellemző, hogy az ellenforradalommal szembeni harcban a fegyveres harcot felváltotta a szavak és a betűk csatája és a szocialista forradalom. erőinek ebben is győzniük kell. (Nagy taps.) A proletariátus diktatúrájáról Néhány szót a proletariátus diktatúrájáról. Kétségtelen, hogy a legutóbbi években reformista nézetek hatoltak be a magyar kommunisták egyes köreibe, leginkább a kommunista értelmiség bizonyos csoportjaiba. Egyes • körökben elfeledkeznek a marxizmus azon alapvétő tételéről, hogy ak államformák lehetnek igen különbözőek, de amikor ■- a fő ellentmondás a burzsoázia és a proletariátus kibékíthetetlen érdekellentétében van, az állam vagy a burzsoázia vagy a proletariátus diktatúráját - valósítja meg. Megfeledkeznek egyesek arról, hogy a demokrácia nem lehet osztálytartalom nélkül. Az úgynevezett kapitalista „demokrácia” a kapitalista államokban a dolgozó tömegeknek a hatalomból való kirekesztését és a burzsoázia diktatúráját valósítja meg. Következésképpen a demokrácia népköztársaságunkban sem lehet osztálytartalom nélkül, hanem ellenkezőleg, a proletariátus diktatúráját kell, hogy megvalósítsa és ugyanakkor a burzsoázia kirekesztését a hatalomból. Ezért ítéljük el a „demokrácia” hangoztatását osztálytartalom megjelölése nélkül és valósítjuk meg a szocialista demokráciát, amely demokrácia a legszélesebben dolgozó tömegek számára ugyanakkor diktatúra a kizsákmányolok vagy a kisajátított volt kizsákmányolók osztályuralmi törekvései ellen. Mi valljuk ,a szocialista demokrácia kiszélesítésének és elmélyítésének szükségességét a dolgozó tömegek számára, ugyanakkor elítéljük a szocialista demokrácia falcserélését a „demokrácia” általános hangoztatásával — és ebben az álláspon íunkban nincs semmiféle ellentmondás'. A burzsoá diktatúra államában a „demokrácia” általános követelése minden közelebbi . megjelölés nélkül is haládó követelés, mert az elnyomott osztály, « proletariátus számára követeli a jogok kiterjesztését. A proletárdiktatúra államában a „demokrácia” átatános követelése minden közelebbi niegjc'ölás nélkül, csak reakciós követelés lebet, mert ugyancsak az e5nénin oft osztály, a jelen e?etb?n azonban a burzsoázia számára követeli a jegek kiterjesztését. Viszonyaink között, a demokrácia általános hangoztatása és az e szó körül csapolt lárma helyett a proletárdiktatúra hatékony megvalósítása a dolgozó nép érdekeinek egyetlen igazi védelme. Mégpedig a proletárdiktatúra hatékony megvalósítása mindkét vonatkozásban, azaz a dolgozó tömegek jogainak szilárdítása is kibővítése, az osztályellensig againak szűkítése és korlátozása irányában. A proletárdiktatúra hatékony megvalósítása ma különösen megkívánja mind párt, mind. az állami élet területén a demokrat’kns centralizmus lenini elvének következetes megvalósítását. A párttagok, illetve az államéletben a .dolgozó, tömegek lehető legszélesebb bevonásit á döntések meghozásában, ugyanakkor a meghozott döntések végrehajtásában a cselekvés feltétlen egységét, másszóval nagymértékben meg kell szilárdítani a párt- és állami fegyelmet, Nem Szabad „megfeledkeznünk arról, hogy az- ellenforradalom végleges megsemmisítése nem képzelhető el kemény forradalmi fegyelem megteremtése nélkül. (Taps.) Belső kérdéseink közül utolsóként pár szót keik még szólnom átmeneti gazdasági nehézségeinkről. Beszéljünk nyíltan nehézségeinkről Kötelességünk • nép előtt nehézségeinkről nyíltan beszélni. Nem követhetjük-a múlt káros gyakorlatát abban, hogy rózsaszínűnek mutassuk vagy mondjuk 9 feketét. is.. De a? • ellenkezőjét sem feltétjük. Ma, ha sajtónkat olvassa valaki, az infláció és ,a munkanélküliség szót olvassa a leggyakrabban. Fennáll az infláció, a pénzromlás veszélye? Fennáll. Meg kellett ezt mondanunk nyiltan? Feltétlenül. De hozzá tartozik a kérdéshez az is, hogy • saját népgazdaságunk erejére, a magyar munkások parasztok és értelmiségiék tudására, eltökéltségére, munkakészségére támaszkodva, a testvéri szocialista országok ' gazdasági támogatása eredményeképpen saját kezünkben megvan minden reális lehetősége annak, hogy az infláció lehetséges veszélyét látva, azt leküzdjük, feltéve, ha az egyedül lehetséges utat, a termelés növelésének útját járjuk. Van nálunk most bizonyos korlátok között mozgó munkanélküliség? Van. Kellett erről. nyíltan , beszélni? • Kellett De , nincs meg a lehetőségünk arra, hogy ez a munkanélküliség időben és méreteiben is valóban korlátozott legyen és rövid idő alatt leküzdjük? Megvan ehhez is minden lei etőség. De ehhez nem elegendő az ördög szakadatlan falravetítése és a baj eltúlzása, hanem feltétlenül szükséges a dolgozó tömegek mozgósítása a megoldandó feladatok élvégzésére. ‘Mutassuk meg a pozitív jelenségeket és példákat is. Mindenki tudja-nálunk, hogy a pénzromlás veszélyének tényleges elűzéséhez, a termelés növelése szükséges. Azt is tu ’. mindenki, hogy a termelés növeléséhez ma elsősorban több energia, még pontosabban: több szén szükséges. Ha több energia és szén lesz, az átmeneti munkanélküliséget is felszámoltuk. Elindultunk ezen az úton? Feltétlenül elindultunk. A sajtó szűkszavú tudósításaiból i* láthatja mindenki, hogy a megfelelő kormányintézkedések, a szén ügyét kézbevevő kormánymegbízottak lelkes és céltudatos munkája, mindenekelőtt azonban 1 a magyar bányászok osztályöntudatos és hazafias, kötelességtudó munkája eredményeképpen a napi 12.OCe--14.GO0 tonnás széntermelést körülbelül esy hónap alatt sikerült napi 45.000—47.000 tonnás termetesre felvinni. (Taps) és ha a fejlődés ütemét ezen a téren tovább tudjuk vinni, akkor a fő gazdasági nehézségeink megoldást nyernek. Kedves elvtársak! Manapság az emberek egy része szenzációkat keres Hat nem elég nagy szenzáció az, amit bányászaink, általában yághszvittek? Vagy ezen belül az,, hogy a nógrádi szénmedencé bányászai kisebb létszámmal máris megtermelik az október' 23-a előtti szénmennyiság több. mint 30 százalékát’ Vagy nem elég nagy szenzáció az, hogy a nógrádi medencében a mizserfai bányászok egyik nap . az október 23 előtti termelés 98 százalékét érték ej. (Taps.) Flogy, úgy .mondjam én is: nagy „szenzációk”, ezek, nagy eseményei hazánk életének. . , Mind erőteljesebben kirajzolódnak azok a jelek, amelyek a magára találó magyar nép életerejéről, alkotó képességéről beszélnek és végső fokon az ellenforradalmi támadás következtében előállott súlyos,* de' átmeneti gazdasági . ■ -■(, aratott győzelem gyümölcséit, érlelik'. !Folytatása a 3. ol talon)
