Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-13 / 10. szám

1957. január 13, vasárnap SZABOtCS-SZATMÄB NEP» TÁJÉKOZÓDJUNK FRISSEN, GYORSAN * B ■ BELFÖLDI N A P L Ój Kudarcba fulladt A TERMELŐSZÖVETKEZETEK VÉDELMÉRE a földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki az ön­kényesen elhurcolt vagyontárgyak visszaadásáról és az erőszakkal feloszlatott termelőszövetkezeteknek eredeti jogaiba való visszahelyezéséről. A megyei tanács me­zőgazdasági igazgatósága haladéktalanul köteles felül­vizsgálni a tsz-ek egyes vagyontárgyainak a kilépett tagok részére történt kiadását, továbbá a feloszlott tsz-ek vagyontárgyainak a volt tagok közötti elosztá­sát, hogy az a fennálló törvényes rendelkezések meg­tartásával történt-e. Ha nem, a járási tanács VB me­zőgazdasági osztálya határozatilag hívja fel e vagyon­tárgyak birtokosait, hogy az önkényesen elvitt va­gyontárgyakat 15 nap alatt adják, vissza a tsz-nek, il­letőleg megőrzés végett a községi tanácsnak. Ha ez nem történik meg, a mezőgazdasági osztály szükség esetén karhatalom igénybevételével gondoskodjék ez elvitt vagyontárgyak visszaszállításáról. Ha a vagyon­tárgyak eltűntek, az illető személy köteles, annak el­lenértékét 15 nap alatt megtéríteni. E kötelezettség elmulasztása esetén bírói úton kell eljárni. FELOSZLOTT TERMELŐSZÖVETKEZETNEK csak az tekinthető, amely a törvényes rendelkezések megtartásával a tagság egészének a közgyűlésen ho­zott határozatával minden külső befolyástól mentesen kimondta a feloszlást, ha nem ez történt, a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatóságának vezetője a feloszlást határozatilag törvénytelennek nyilvánítja és felhívja a termelőszövetkezeti vezetőket, tagokat, hogy közgyűlésen döntsenek a további teendők felől. Az erőszakkal feloszlatott termelőszövetkezetek tagjait, — kérésükre — eredeti jogaikba vissza kell állítani. Amennyiben a jelen jogszabályban említett szemé­lyek a tsz-tői elvitt vagyontárgyakat 15 nap alatt visszaszállítják, vagy annak ellenértékét megtérítik, ellenük büntető eljárást nem kell tenni. Ellenkező esetben a társadalmi tulajdon büntető jogi védelmé­ről szóló 1956. évi 11. számú törvényerejű rendelettel módosított, illetve kiegészített 1950. évi 24. számú tör­vényerejű rendelet alapján büntető eljárást, kel! in­dítani. AKIK FENYEGETIK A TERMELŐSZÖVETKE­ZETET, vagy annak tagjaival szemben erőszakot al­kalmaznak, a termelőszövetkezet tagjainak vagyoni és fokozott bünetőjogi védelméről szóló kormányren­delet alapján kell büntetőeljárást indítani. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. a gyorsított büntetőeljárás szabá­lyozásáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tör­vényerejű rendeletet hozott a közrend és közbiztonság megszilárdítása, valamint az ellenforradalmi cselekmé­nyek elleni küzdelem eredményesebbé tétele érdeké­ben. NÉLKÜLÖZHETETLEN KÖZÉRDEKŰ ÜZE­MEKKÉ való nyilvánításról hozott rendeletet a Ma­gyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által a gyorsított büntetőeljárás szabályozásáról a kiadott törvényerejű rendelet alkalmazása szempontjából — további intéz­kedésig — minden olyan állami, mezőgazdasági, ipari, bányászati, vagy kereskedelmi üzemek, amelyben a rendszeresen foglalkoztatott dolgozók száma megha­ladja a száz főt, nélkülözhetetlen közérdekű üzemnek kell tekinteni. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. DR. NEZVÁL FERENC NYILATKOZATA. Az igazságügyi kormánymegbízott a gyorsított büntető­­eljárás szabályozásáról kiadott rendelettel kapcsolatban többek között a következőket mondotta: „A legutóbbi napokban újabb lázító tevékenység kezdődött. Az el­lenségnek ez az aknamunkája azzal a veszéllyel fenye­get, hogy a munkanéküliség még nagyobb arányokat ölt és az infláció sem lesz elkerülhető. Ilyen körül­mények között a kormánynak — amellett, hogy a dolgozók jogos követeléseit az ország teljesítőképes­ségéhez mérten a legmesszebbmenőkig teljesítette, így az üzemek vezetését a munkástanácsok kezébe adta, megszüntette a beszolgáltatást, az alacsonyabb kategó­­, riákban béremelést hajtott végre, visszaállított bizo­nyos természetbeni járandóságot, eltörölt bizonyos adó­fajtákat, így például a mezőgazdaságfejlesztési járulé­kot és a gyermektelenségi adót stb. — határozott, ke­mény Intézkedéseket is kellett tenni dolgozó népünk és jövőnk védelmében. A vereségük miatt elkesere­dett ellenforradalmi elemek, a börtönökből kiszabadu’t és fegyverhez jutott közönséges bűnözők természete­sen nem fogadják örömmel a kormánynak azokat az intézkedéseit, amelyek a jogos követelések kielégíté­sére irányulnak, hanem arra törekszenek, hogy ellen­­forradalmi és bűnöző tevékenységüket tovább folytas­sák és befolyásukat a félrevezettettek körében minél tovább megtartsák. Az ilyen elemekkel szemben ha­tározott, kemény rendszabályokra volt szükség. Ezért rendelte el az Elnöki Tanács a rögtönbíráskcdás be­vezetését, majd miután ennek köre szűknek bizonyult, legutóbb a gyorsított eljárást. A GYORSÍTOTT ELJÁRÁS — akárcsak a rögtön­­bíráskodás — átmeneti időre szóló kivételes intézke­dés, amelynek tartama attól függ, hogy a becsületes dolgozók milyen rövid idő alatt szigetelik el és leple­zik le az ellenforradalmi bujtogatókat é- más kárté­kony elemeket. A gyorsított eljárás alá tartoznak az élet- és vagyonbiztonság ellen elkövetett legsúlyosabo büntettek, ezen felül pedig állami és társadalmi ren­dünk megdöntésére irányuló cselekmények. Gyorsí­tott eljárás alá kell verni azokat, akik a dolgozó nép életszükségleteinek kielégítését szolgáló legfontosabb provokáció Csepelen A Csepeli Vasmű központi munkástanácsa tegnapelőtt bejelentette lemondását. E határozat nyomán a gyár több gyáregységének munkásta­nácsa is lemondott, illetve működését felfüggesztette. A provokáció szervezői azonban nem álltak meg ennél, hanem más üzemek munkástanácsait is követé­sükre buzdítottak. Sőt, újabb rendbontást is szer­veztek Csepelen, amelynek sajnos, halálos áldozata is volt. A Szabad Európa, az Amerika Hangja és a többi uszító imperialista pro­paganda-központ szerdán este még nagy reményeket fűzött a csepeli provoká­cióhoz. A munkástanács le­mondásával kapcsolatban arra buzdítottak, hogy a csepeliek példáját köves­sék a többi üzemek is. Ez is mutatja, hogy kinek a malmára akarták hajtani a vizet a csepeli események szervezői. Tervük azonban kudarc­ba fulladt. Szombat déli jelentés Csepelről A péntek délelőtti zavar­gás után helyreállt a rend a Csepeli gyáregységek­ben. A legtöbb üzemben csak rövid időre szakadt meg a munka, a kohászat egész nap dolgozott. Zavar­talanul dolgoztak az éjsza­kai műszakok is. Rendza­varásra péntek délelőtt óta sehol sem került sor. ; Tasnádi István, a csőgyár , lemondott munkástanácsá­nak elnöke elmondotta, hogy a csőgyár munkás­­tanácsa a bérekkel és elbo­csátásokkal és bizonyos személyi ügyekkel kapcso­latos kérdések miatt mon­dott le. 1 Bár a csőgyár munkás­­tanácsa jelenleg nem mű­ködik, mégis mindent elkö­vetett, hogy a pénteki ese­mények ne okozzanak za­vart a termelésben. Ennek Is köszönhető, hogy mun­kabeszüntetésre a csőgyár­ban nem került sor és a csőgyár dolgozói közül legjobb tudomásom szerint, senki sem vett részt a pén teki rendzavarásban. Tasnádi István volt mun­kástanács-elnök nyilatko­zatával kapcsolatban a Ma­gyar Távirati Iroda mun­katársa kérdést intézett Csergő Jánoshoz, a kolió- és Gépipari Minisztérium vezetőjéhez, aki a követ kező választ adta: Mind a Csepel Művek Csőgyára, mind más üze mek megkapták azt a bér­emelést, amit a kormány korábban megígért. Hu­szonöt-huszonnyolc száza­lékos béralap kiegészítést természetesen a csepeli cső­gyár sem kaphatott, mert az ilyen jelentős arányú béremelést az ország jelen­legi gazdasági helyzete nem birja ki, inflációhoz vezet­ne, aminek a dolgozók lát­nák kárát. Ami a szemé­lyi ügyeket illeti— a mi­nisztérium semmiféle kö­telező létszámot nem adott a csepeli csőgyárnak, sem más üzemnek. Az ottani munkástanács dolga, hogy; a gyár munkájának megfe­lelően hány dolgozót tud­nak foglalkoztatni, s há­nyat nélkülözhetnek. Tény azonban, hogy a központi szervek hét dolgozót elbo­csátottak a Csepeli Vas és Fémművektől, olyanokat, akik zavarták, akadályoz­ták a termelőmunkát. A Zsofinyecz Mihállyal kap­csolatos híresztelések alap­talanok. Annál is inkább nem veheti át a Csepeli Vas és Fémművek vezeté­sét, mert már korábban más beosztásba került Az­zal egyetértek — hangzik a minisztérium vezetőjének tájékoztatása — hogy a munkástanácsoknak na­gyobb önállóságot kell nyúj­tani ahhoz, hogy a gyá­rak igazi gazdáivá vál­janak. üzemeink, termelőmunkáját zavaró, illetőleg akadá­lyozó romboló tevékenységet fejtenek ki. A gyorsí­tott eljárás alá tartozó büntettek büntetése: halál. Az eset körülményei szerint azonban a bíróság halai helyett súlyos börtönbüntetést is kiszabhat. A gyorsí­tott eljárás alá tartozó ügyedben a fővárosi, illetőleg a megyei bíróságok külön tanácsai ítélkeznek, ame­lyeket szakbíró vezetésével két ülnök részvételével alakítanak. A gyorsított eljárás lényege abban van hogy az ügyész a vádat írásbeli vádirat benyújtása-' nak mellőzésével szóval is előterjesztheti, a tárgya­lást a legrövidebb időn belül ki kell tűzni és le kell folytatni. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye, a legfelső bírósághoz, amely a fellebbezést két szakbíróból és három népi ülnökből alakított tanács- > ban bírálja el. A fellebbezési eljárásban is érvénye­sülnek az ügy gyors befejezését célzó intézkedések. A forradalmi munkás-paraszt kormány nem szí­vesen, hanem csupán a körülmények kényszerítő ereje folytán népünk érdekében nyúlt a gyorsított el­járás időlegesnek, szánt eszközéhez. Reméli azonban, hogy ezeknek a szigorú rendszabályoknak alkalmazá­sára ( en azért nem kerül sor, mert dolgozóink meg- ^ hiúsítanak a rend megbontására irányzott minden törekvést és megakadályoznak minden, a rend fel­forgatását célzó bűnös tevékenységet. Munkásságunk és parasztságunk mindinkább követeli, hogy a kor­mány erélyesen lépjen fel az ellenforradalmi cselek­ményekkel és ezek szervezőivel szemben, miután né­pünk meg van győződve arról, hogy hazánk gazda­sági életének fellendüléséhez békére, közbiztonságra van szüksés.” — feleződik be a nyilatkozat. jKÜLPOLITIKAI KRÓNIKA MAGYAR-KINAI-SZOVJET VEZETŐK TALÁL­KOZÓJA. A TASZSZ jelenti: A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kína Kommunista Pártja s a Kínai Népköz­­társaság kormánya, valamint a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a szovjet kormány képviselői január 10-cn Moszkvában találkozót tartottak. A találkozón jelen volt: Kádár és Marosán (Ma­gyarország), Csou En-laj, Vang Csia-hsziang, Hao De­cin (Kína), Hruscsov, Bulganyin, Mikojan és Sepilov (Szovjetunió). A pártok és kormányok képviselői eszmecserét folytattak a fent említett országok kommunista és munkáspártjai közötti kapcsolatok kiterjesztéséről és megszilárdításáról, a testvéri kapcsolatok és a hatha­tós együttműködés további fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről valamint a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről. A szívélyes és baráti légkörben lefolyt találkozó részvevőinek teljes egyetértése nyilvánult meg a meg­vitatott kérdésekben. A szóbanforgő pártok és kormá­nyok képviselői azon szilárd eltökéltségüket fejezték ki. hogy kiterjesztik a három ország politikai, gazda­sági és kulturális kapcsolatait, továbbá mindenoldalú együttműködését, megszilárdítják és tovább fejlesztik a testvéri barátság kötelékeit valamennyi szocialista állam között, határozottan véget vetnek minden olyan kísérletnek, amely a szocialista tábor megbonthatat­lan egységének és szilárdságának meggyengítésére irányul. Kifejezték azon mélységes meggyőződésüket, hogy a kommunista és munkáspártok között erősödik és fejlődik majd a rendszeres érintkezés és a testvéri kapcsolat, a nagy marxista-leninista tanítás és a pro­letárinternacionalizmus szellemében, amely a forra­dalmi marxista pártok életének és tevékenységének rendíthetetlen alapja. MOSZKVA ÉS KAIRO KÖZÖTT közvetlen tele­fonösszeköttetés létesült. A VARSÓI ÉRSEK VATIKÁNI LÁTOGATÁSÁT előre meg nem határozott időre elhalasztották, Wyszynsky bíborosnak az volt a szándéka, hogy a pá­pánál kieszközölje: a Vatikán nyújtson támogatást a lengyel kormánynak. Ezenkívül felakarta vetni az egyház és a szocialista államok közötti viszony kérdé­sének rendezését. Ennek során azt akarta elérni, hogy Lengyelország és a Vatikán között konkordátum jöj­jön létre. Ez a konkordátum a szocialista országok és a katólikus egyház közötti új viszony példaképe lett volna, s ezzel a katolikus egyház elismerte volna a szocialista társadalmi rend valóságát. A vatikáni ál­lamtitkárság elvetette a bíboros ilyenirányú koncep­cióit. AZ ENSZ KÖZGYŰLÉS SÜRGŐS ÖSSZEHÍVÁ­SÁT kérte Egyiptom annak a kérdésnek a megvizs­gálására, hogy az izraeli csapatok a közgyűlés határo­zatával ellentétben Egyiptom területén tartózkodnak, RÖVIDESEN ŰJABB TÁRGYALÁSOK kezdőd­nek a Szuezi-kérdésről — közli az AP — ha előre nem látott bonyodalmak nem jönnek közbe. EISENHOWER ELNÖK személyes üzenetet kül­dött az új angol miniszterelnöknek. Az üzenet szöve­gét még hivatalosan nem tették közé. A Fehér Ház szóvivője azonban kijelentette: az üzenet nem tartal­maz meghívást az angol miniszterelnök címére. VÁDAT EMELTEK Irwing Potash, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának egyik vezetője ellen, azon a címen, hogy illegálisan tartózkodik az TJSÁ- ban, miután 1955-ben önkéntes száműzetésbe ment Lengyelországba. AZ EURÓPAI TANÄCS TANÁCSKOZÓ TESTÜ­LETÉ szavazott az európai atomenergia szervezett kér­désében. Hatvankilenc szavazattal egy ellenében és nyolc tartózkodással elfogadták az EURATOM tervét. KÜLFÖLDI KERESKEDŐK MAGYARORSZÁ­GON. Néhány hetes szünet után ismét megélénkült a személyes kapcsolat a magyar és külföldi kereskedők között A külföldi üzletemberek újra ellátogatnak fő­városunkba, felkeresik a külkereskedelmi miniszté­riumot és vállalatait. A napokban osztrák, svájci, finn, brazil kereskedők tartózkodtak Budapesten. Nagy 'megértést tanúsítottak országunk nehéz helyzete iránt és megbeszéléseket folytattak magyar áruk vá­sárlásáról és külföldi cikkek eladásáról. AZ EDEN KORMÁNY LEMONDÁSÁRÓL cikk jelent ,meg a Pravdában, amely rámutat, hogy Eden lemondásának fő oka abban a katasztrófában rejlik, amelyet az angol külpolitika szenvedett el. Az angol kormány az arab népek elleni gyarmati agressziója következtében az országon belül elvesztette a oizal­­mat. Az arab népek elleni agresszió eredménye ez agresszorok megsemmisítő veresége volt. A KOREAI KÉRDÉSBEN BETERJESZTETT amerikai javaslatot az ENSZ közgyűlés megszavazta. India, Indonézia, Jugoszlávia és Szíria tartózkodott a szavazástól, a keleteurópai országok ellene szavazlak.; *

Next

/
Oldalképek
Tartalom