Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-11 / 8. szám
SZAbOlCS-SZATMAR NtP« 1957. január 11, péntek mert kommunista?! ■ • Ä mezőgazdász lány Németh Miklós 1951 óta dolgozik a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban. Ügyszólván egyetlen munkanap kiesés nélkül. Kct évig mint gondnok és 1951-ben a togatos brigádnak lett a vezetője. Október 23.-a után leváltották. Miért? Azt maga sem tudja. Mikor megkérdezte, ezzel válaszoltak: Egyelőre sem kell vezető * fogató# brigádlitK. Ki azonban nem volt •lég. Két bét múlva a munkástanács úgy döntött, hogy éjjeli őri szolgalatra alkalmazzák. Itt sem engedték sokáig dolgozni. — Mondjanak íel Némeiii Miklósnak — mondották ki a szentenciát felette. Németh Miklós csaknem 50 éves. Itt áll kétségek között nyolc gyerekkel. Nem tudja mi lesz vele. Nem az fáj neki, hogy elbocsátották, — annak ellenére, — hogy 6 év alatt senki nem mondhat rá rosszat, ittasan senki nem látta, munkáját mindig elvégezte, — hanem az, hogy nem mondták meg neki: mit vétett, hogy ezt érdemelte. Jó lenne ha a munkást an ás vezetői választ adnának erre. Nem emberséges dolog egy nyolcgyermekes apával így elbánni. Vagy talán azért, mert kommunista?! S. K. Sok-sok elcsépelt frázissal telt dicséret övezte azokat a mezőgazdászokat, akik nem a férfinemhez tartoznak. Dicsértük őket, ajnároztuk, mert az egyenjogúság akkor értelmezeti szentsége így lehetett teljes. A traktoroslány volt az egyenjogúság-politikánk nimbusza. Politikát csináltunk, nem törődve azzal, hogy a nő lelki, fizikai alkata s minden ami nőiességéhez, s elhivatottságához tartozik, tiltakozott ellene. S most Rakamason elsuhantak előttem a hajdani felvételi vizsgák beszélgetései Miért akar kertész, zagy növénytermesztő lenni? — vetődött fel sokszor a kérdés. Iru Iva-pirulva vallották be a kis copfos teremtések: „Szeretem a virágokat öntözgetni az ablakunkban . -. i szeretem a muskátlit. -.” és így tovább. S mi történt a középfokú szakiskolák elvégzése után? Te termelőszövetkezeti „agronómus”, te állami gazdaságban bngádvezető, te pedig községi, vagy járási mezőgazdasági előadó leszek Volt, aki megállta, a helyét, de nagyon sokan kis idő után végképp hátat fordítottak szakmájuknak, z a lányok elvesztek az adminisztráció tengerében, — jobb esetben férjhez mentek. Néhányon a nagy küz-Ősz óta 200.000 mázsa árut vásároltak fel Rendőrségül — Ügyészségről Sti.GOO forintot sikkasztott#majd nyugatra akart szökni bűnvádi eljárás íjvkú őrizet bevét el lel Rubóczki János 27 éves, Nagykállo, rudastói boltkezelő ellen sikkasztás miatt, mert 1956. november 29-én kezeire bízott boltban leltárt tartottak, mely alkalommal 21.638 forint hiányt állapítottak meg. Majd december 17-én a földművesszövetkezet vezetősége tudta nélkül ismeretlen helyre távozott. Ezekután a rendőrség megállapította, hogy nyugatra akart szökni, de határvédelmi szerveink ebben az útjában megakadályozták. Fent nevezett távolléte idején, mivel megállapítást nyert az, hogy nyugatra akar szökni, a szövetkezet vezetősége bizottsági tagokkal a bolthelyiséget kinyitotta és újra egy leltárt készítettek december 22-én, ahol megállapították, hogy az előző hiánnyal együtt összesen 53.880 forint volt a hiány. Ezekután mivel ' disszidálni akaró Rubóczki visszajött lakására, a nagy káliói rendőrkapitányság őrizetbe vette és ellene az eljárást azonnal megindította. A sikkasztás már bizonyítható, mert eltávozása előtt anyósánál nagyobb mennyiségű árut rejtett el, amit házkutatás során megtalálok és bűnjelként őrizetbe vettek. Vizsgálat után — rövidesen — az ügyészségnek idják át büntetés kiszabása végett. lolvttjok ellen indított eljárást a rendőrség 50.000 hízott libát és kacsát hoztak forgalomba# 1.000 sertést tartósítottak tavaszra és nyárra# 15#000 mázsa almát küldtek külföldre és tovább növelik a parasztság anyagi érdekeltségét a földmüvesssőretkeseteh Befejezte a nyomozást a rendőrség s vádemelésre átadta az ügyet az ügyészségnek Bancsu Bertalan 26 éves, többszörösen büntetett előéletű, és Ádám András '26 éves többszörösen büntetett előéletű nyíregyházi lakosok lopási ügyében. Bancsú Bertalan és Ádám András a múlt év- november 27-én Holecskó János nyíregyházi lakos udvarából 150 kiló csöveskukoricát loptak el a nyitott tengeri kasból. Kárérték mintegy 400 forint volt. Ugyancsak átadta a rendőrség ifjú Melich József 25 éves' büntetett előéletű, nyíregyházi lakos ügyét is az ügyészségnek. Melich József 1956 november 24-én Kiss Mihály nyíregyházi lakost az utcán puszjakézzel bántalmazta, s Kiss Mihály 20 napon túl gyógyuló sérülésedet szenvedett. , * Rövidesen befejezi a nyomozást a rendőrség Dudics Miklós 24 éves, jókéi lakos ügyében. Dudics december 18-án a raándoki erdőből 14 mázsa akácfát lopott. delemben fenn tudták magukat tartani. S ma is harcolnak a jobbért. Kundráth Margit a rakamazi községi tanács me-' tógazdasági előadója lelt, miután a járási mezőgazdasági osztályon töltött néhány évet. Mióta Ralccmazon dolgozik, tudja, hogy mit jelent a dolgozó parasztság közvetlen, mindennapi problémájával foglalkozni. Nem könnyű feladat ez Rakamazort, ahol a helyi adottságoknak megfelelő termelési kultúra nem áll alacsony fokon. De a gazdák is azt az’elvet vallják, hogy a jó pap is holtig tanul... S hogy ez a tanulás eredményes és maradandó legyen, nagy segítséget kapnak a mezőgazdásztól. Tavaly tizenöten végezték el az ezüstkalászos tanfolyam első évét s az idén már hatvanon szoronganak öregek, fiatalok az előadásokon. A burgonya mellett a gyümölcstermesztés terén is hírnevet akarnak szerezni a községnek s jobblétet önmaguknak. Arra a kérdésre, hogy milyen tervei vannak 1557-re, Kundráth Margit zavarba jön s nem válaszol. Csak később mondja hosszas töprengés után, de akkor is kérdezve: „És mi lesz, ha „raciznak”? Sok minden van ebben az ot szóban. A tanulással eltöLt tött évek..-, az elhivatott-t ságon alapuló tervek in-t gadozása... a bizonytalan t ság. Hogyan bíztassam?* Hamis légvárakat vem* festhetek, mert nem sva-* bad, nines jogom hozzá. El sem hinné, mert a rém. J az akaratot megbénító t rém ott ólálkodik ás nincs £ aki elhessegetne. Nincst gyors, határozott intézke-t dés, pedig több, mint két-t száz községi mezőgazdász- ► ról van szó. Ki dönti eí. £ hogy hasznos lenne-e, ha a £ Partizer Károly őszibarack- £ fájához hasonlóan mvtat-i iiá meg a metszést a többig gazdának is? Vagy ered-S menyesen küzdene a nap-t rajongó szádorgó ellen? Est ,józdija lenne az egész ra-f kamazi határnap ’ Ez Íí?i-t ne hasznosabb, vagy szü-i leinek másfélholdas jóid- £ jén dolgozni? Esetleg ta-p lahol egyszerű tsz-tagkéni* elfecsérelni *• tanulásával► szerzett talentumokat? t Vagy .... „Eredj, ha tudsz,£ eredj, ha gondolod...? népek országútján? * Ezek a gondolatok íci'c-j ték ki azt a néhány szót:* „Mi lesz, ha elbocsájta-t nak?” ► + t Mi lesz? Ezt a bizonyta-► lanságot olvastam lei te-i kintetéből, egész lényéből Mi lesz? Ezt kérdi vele► együtt sok, nagyon S3k£ r czögazdasági szakembert S erre a kérdésre kell na-t gyón gyorsan választ talál-5 ni. (S. A.)l A tém(dp< H áp... háp. -.. harcos kacsaüdvözletem, kedves uram. Hogy van, mit szól az időjáráshoz? Nstn fatális? Na, nem baj, lesz még szőlő, meg lágy kenyér és lesz még kikelet. Er... psz... éppen ezt akarom mondani önnek. Csak semmi 1 izgalom, uram. Legyen harcos jókedvű, mint én. Tralalom, tralalom, ott ahol. — Nyugalom, nyugalom, ha néhány évtizede tud* tunk várni erre a hírre, altkor még ezt a néhány pilla* natot kibírja. Persze, mondanom sem kell, hogy nagyon nagy fontosságú és becsület szavát kell adnia, nem : mondja el senkinek. Csak úgy árulhatom el, mert nagyon bizalmas, s ha idő előtt kitudódna, adja Isten, még világháború is kerekedne belőle. — Uram, ne. akadéskodjék azzal, hogy ezt úgy i* ■ mindenki tudja, ezért nem ígéri meg a hallgatást, ■ Kacsaszavam adom, rá, hogy most hallottam én is. L> 32'... tudja miről van szó!? Figyeljen és fo* gódzon meg, mert leesik a székről: Nehru az • ENSZ-ben követelte, hogy Magyarországon vissza kell ; állítani az ezerívcs határokat. Nna! — Mi az, még meg sem lepődik? Pedig ez igazán bomba-hír! — Hogy Nehru nem is volt az ENSZ-ben? Ugyan kérerA, miről tájékoztatják itt a közvéleményt? Én azt is kerülő úton tudtam meg, hogy a Víz utca 138-búl disszidáltak, s ott állt üresen a lakás. Már említettem lakásproblémáimat, tehát képzelheti, hogy mennyire . bosszantott, amikor megtudtam, hogy kiutalták két : sokgyermekes munkásnak. Pedig épp nekem való lett : volna. — Nézze, ne akadékoskodjon azzal, hogy ez gyereke* '■ naivitás, meg hogy azokon a területeken, amely négyötszáz évvel ezelőtt hozzánk tartoztak most önálló államok ’■ vannak. Érveimmel úgy is lehengerelem. Az USA tá: mogatja a javaslatot, viszont Franciaország és Angiin : vem, mert akkor az európai pozíciójuknak befellegzett, — A megoldás, uram, olyan egyszerű, mint Kolum* ; busz tojása. Csehszlovákia megszűnik, Románia szintén > és megkapjuk Jugoszlávia felét. Aztán már könnyű ’. a dolog. Egy kis csete-paté és már is három tenger > mossa határainkat, mint Nagy Lajos korában. És az Iáit, ► uram, aztán a világuralom! Nna. 1 ■— Viszonthápogásra. KACSA A földművesszövetkezetek igen széles — kétirányú tevékenységet folytató — kereskedelmi hálózattal rendelkeznek Szabolcs-Szatmár megyében. A megye községeinek döntő többségében a földművesszövetkeze cek biztosítják az áruellátást, ugyanakkor mintegy 120 földművesszövetkezet vásárolja fel a parasztság termel Vényeit. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a szövetkezeti hálózat megyénk legnagyobb gazdasági szerve. Igen nagy szerepe van különösen most, hiszen a főváros és más ipari vidékek élelemmel való ellátása, s nem utolsósorban a hazánknak értékes devizát jelentő exportszerződések sorsa függ a földműves szövet kezet; szervek munkájától. Megyénk parasztsága tudja ezt. Ezért támogatta és támogatja a földművesszövetkezeteket és ennek tudatában védte , meg azokat, az ellenforradalom idején a megyénk területén néhány helyen jelentkező támadásoktól is. Erről beszélgetünk a földművesszövetkezetek megyei igazgatóságával Is, amikor a következő kérdéseket intézzük hozzájuk: Hogyan álltak helyt a forradalmi időszak alatt a megye földművesszövetkezetei és milyen mennyiségben vásároltak fel a nehéz idők bekövetkezte óin árut? — A földművesszövetkezetek mind az áruellátás, mind a felvásárlás tekintetében becsülettel helyt álltak. Az áruellátás az adott körülményeknek megfelelően — csaknem mindenütt biztosított volt. A földművesszövetkezetek által felvásárolt áruk menynyisége megközelítette ä 200.000 mázsát. A felvásárolt áruk közül legtöbb a. burgonya, gyümölcs és zöldség áru. Természetesen van benne bab, mák, dió és más élelmiszer is. Nemcsak gyümölcscsel és zöldséggel foglalkozunk azonban. Példa erre, hogy 1000-nél több sertést vásároltunk fel és füstöltünk meg a tavaszi és nyári hónapokra. A földművesszövetkezetek általában saját maguk gondoskodnak a sertéshús tartósításáról. 50.000 hízott libát és kacsát is forgalomba hoztunk az elmúlt hónapokban, melyeknek természetesen nagy keletjük volt a budapesti csarnokokban. — Hová helyezik el, főként az eladásra kerülő árut? Azt mindig a szükséglet szabja meg. Általában Budapestre, Miskolcra és a többi ipari vidékekre, Burgonyából például több mint 100.000 mázsát, almából 20.000 mázsát és zöldségből 30.000 mázsát szállítottunk már el ősz óta, — És az export? — Az is megy. Sajnos, a rendkívüli állapotok miatt ezzel kissé elmaradtunk, de most már folyamatos a szállítás. Ezekben a napokban Nyugat-Németország és Finnország megrendeléseit elégítjük ki. Eddig már mintegy 15.000 mázsa elsőosztályú szabolcsi Jonathán alma került e két ország piacaira; Láthatjuk tehát, hogy a földművesszövetkezetek valóban jól végzik munkájukat. Tudjuk, hogy ehhez a,parasztság segítsége is szükséges. — Támogatják e továbbra is a parasztok a felvásárlást, azaz érdemesnek tartják e eladni áruikat?- A parasztság szívesen — s ma már sokkal jobban, mint bármikor •— fordul a íöldművesszövetkezethez, hiszen a földművesszövetkezeteknél értékesített áruja után — a más szerveknél értékesített azonos árak mellett —> értékesítési visszatérítést Is kap. Ez az összeg jelenleg is jelentős, s a MÉSZÖV arra, törekszik, hogy az anyagi érdekeltséget még tovább növelje. Egyébként ezt bizonyítja az a tény is, hogy az 1956. évi vásárlási és értékesítési visszatérítési összeg — az 1055. év után kifizetett 4.7 millió forinttal szemben — 1956-ban előreláthatólag meghaladja a 10 millió forintot. De nemcsak ez, hanem a jelenlegi reális, jó árak is arra ösztönzik megyénk parasztságát, hogy a földművesszövetkezetek-1 nek adja cl felesleges termékét. A fenti beszélgetésből megállapíthatjuk, hogy a földművesszövetkezetek helyes úton járnak. Megyénk parasztsága, de az ország ipari lakosságának jó ellátása is megkívánja, hogy a fölművesszövetkezetek gazdasági tevékenységüket tovább szélesítsék, K. J\