Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-11 / 8. szám

SZAbOlCS-SZATMAR NtP« 1957. január 11, péntek mert kommunista?! ■ • Ä mezőgazdász lány Németh Miklós 1951 óta dolgozik a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban. Ügyszólván egyetlen mun­kanap kiesés nélkül. Kct évig mint gondnok és 1951-ben a togatos bri­gádnak lett a vezetője. Október 23.-a után le­váltották. Miért? Azt ma­ga sem tudja. Mikor meg­kérdezte, ezzel válaszol­tak: Egyelőre sem kell vezető * fogató# brigád­litK. Ki azonban nem volt •lég. Két bét múlva a munkástanács úgy dön­tött, hogy éjjeli őri szol­galatra alkalmazzák. Itt sem engedték sokáig dolgozni. — Mondjanak íel Né­­meiii Miklósnak — mon­dották ki a szentenciát fe­lette. Németh Miklós csaknem 50 éves. Itt áll kétségek között nyolc gyerekkel. Nem tudja mi lesz vele. Nem az fáj neki, hogy el­bocsátották, — annak el­lenére, — hogy 6 év alatt senki nem mondhat rá rosszat, ittasan senki nem látta, munkáját mindig elvégezte, — hanem az, hogy nem mondták meg neki: mit vétett, hogy ezt érdemelte. Jó lenne ha a munkást an ás vezetői vá­laszt adnának erre. Nem emberséges dolog egy nyolcgyermekes apával így elbánni. Vagy talán azért, mert kommunista?! S. K. Sok-sok elcsépelt frázis­­sal telt dicséret övezte azo­kat a mezőgazdászokat, akik nem a férfinemhez tartoznak. Dicsértük őket, ajnároztuk, mert az egyen­jogúság akkor értelmezeti szentsége így lehetett tel­jes. A traktoroslány volt az egyenjogúság-politikánk nimbusza. Politikát csi­náltunk, nem törődve az­zal, hogy a nő lelki, fizikai alkata s minden ami nőies­ségéhez, s elhivatottságá­hoz tartozik, tiltakozott ellene. S most Rakamason elsu­hantak előttem a hajdani felvételi vizsgák beszélge­tései Miért akar kertész, zagy növénytermesztő len­ni? — vetődött fel sokszor a kérdés. Iru Iva-pirulva vallották be a kis copfos teremtések: „Szeretem a virágokat öntözgetni az ab­lakunkban . -. i szeretem a muskátlit. -.” és így to­vább. S mi történt a középfokú szakiskolák elvégzése után? Te termelőszövetkezeti „agronómus”, te állami gazdaságban bngádvezető, te pedig községi, vagy já­rási mezőgazdasági előadó leszek Volt, aki megállta, a helyét, de nagyon sokan kis idő után végképp hátat fordítottak szakmájuknak, z a lányok elvesztek az ad­minisztráció tengerében, — jobb esetben férjhez men­tek. Néhányon a nagy küz-Ősz óta 200.000 mázsa árut vásároltak fel Rendőrségül — Ügyészségről Sti.GOO forintot sikkasztott#majd nyugatra akart szökni bűnvádi eljárás íjvkú őrizet bevét el lel Rubóczki János 27 éves, Nagykállo, rudastói boltkezelő ellen sikkasztás miatt, mert 1956. november 29-én kezeire bízott boltban leltárt tartottak, mely alkalommal 21.638 forint hiányt állapítottak meg. Majd december 17-én a földművesszövetkezet vezetősége tudta nélkül ismeret­len helyre távozott. Ezekután a rendőrség megállapí­totta, hogy nyugatra akart szökni, de határvédelmi szer­veink ebben az útjában megakadályozták. Fent nevezett távolléte idején, mivel megállapítást nyert az, hogy nyugatra akar szökni, a szövetkezet vezetősége bizottsági tagokkal a bolthelyiséget kinyi­totta és újra egy leltárt készítettek december 22-én, ahol megállapították, hogy az előző hiánnyal együtt összesen 53.880 forint volt a hiány. Ezekután mivel ' disszidálni akaró Rubóczki visszajött lakására, a nagy káliói rendőrkapitányság őrizetbe vette és ellene az el­járást azonnal megindította. A sikkasztás már bizonyít­ható, mert eltávozása előtt anyósánál nagyobb mennyi­ségű árut rejtett el, amit házkutatás során megtalál­ok és bűnjelként őrizetbe vettek. Vizsgálat után — rövidesen — az ügyészségnek idják át büntetés kiszabása végett. lolvttjok ellen indított eljárást a rendőrség 50.000 hízott libát és kacsát hoztak forgalomba# 1.000 sertést tartósítottak tavaszra és nyárra# 15#000 mázsa almát küldtek külföldre és tovább növelik a parasztság anyagi érdekeltségét a földmüvesssőretkeseteh Befejezte a nyomozást a rendőrség s vádemelésre átadta az ügyet az ügyész­ségnek Bancsu Bertalan 26 éves, többszörösen bün­tetett előéletű, és Ádám András '26 éves többszörö­sen büntetett előéletű nyíregyházi lakosok lopási ügyében. Bancsú Bertalan és Ádám András a múlt év- november 27-én Ho­­lecskó János nyíregyházi lakos udvarából 150 kiló csöveskukoricát loptak el a nyitott tengeri kasból. Kárérték mintegy 400 fo­rint volt. Ugyancsak átadta a rend­őrség ifjú Melich József 25 éves' büntetett előéletű, nyíregyházi lakos ügyét is az ügyészségnek. Melich József 1956 november 24-én Kiss Mihály nyíregyházi lakost az utcán puszjakéz­­zel bántalmazta, s Kiss Mihály 20 napon túl gyó­gyuló sérülésedet szenve­dett. , * Rövidesen befejezi a nyomozást a rendőrség Dudics Miklós 24 éves, jó­kéi lakos ügyében. Dudics december 18-án a raán­­doki erdőből 14 mázsa akácfát lopott. delemben fenn tudták ma­gukat tartani. S ma is har­colnak a jobbért. Kundráth Margit a ra­­kamazi községi tanács me-' tógazdasági előadója lelt, miután a járási mezőgaz­dasági osztályon töltött néhány évet. Mióta Ralcc­­mazon dolgozik, tudja, hogy mit jelent a dolgozó parasztság közvetlen, min­dennapi problémájával fog­lalkozni. Nem könnyű fel­adat ez Rakamazort, ahol a helyi adottságoknak megfelelő termelési kultú­ra nem áll alacsony fokon. De a gazdák is azt az’el­vet vallják, hogy a jó pap is holtig tanul... S hogy ez a tanulás eredményes és maradandó legyen, nagy segítséget kapnak a mező­gazdásztól. Tavaly tizen­öten végezték el az ezüst­­kalászos tanfolyam első évét s az idén már hatva­non szoronganak öregek, fiatalok az előadásokon. A burgonya mellett a gyü­mölcstermesztés terén is hírnevet akarnak szerezni a községnek s jobblétet ön­maguknak. Arra a kérdésre, hogy milyen tervei vannak 1557-re, Kundráth Margit zavarba jön s nem vála­szol. Csak később mondja hosszas töprengés után, de akkor is kérdezve: „És mi lesz, ha „raciznak”? Sok minden van ebben az ot szóban. A tanulással eltöLt tött évek..-, az elhivatott-t ságon alapuló tervek in-t gadozása... a bizonytalan t ság. Hogyan bíztassam?* Hamis légvárakat vem* festhetek, mert nem sva-* bad, nines jogom hozzá. El sem hinné, mert a rém. J az akaratot megbénító t rém ott ólálkodik ás nincs £ aki elhessegetne. Nincst gyors, határozott intézke-t dés, pedig több, mint két-t száz községi mezőgazdász- ► ról van szó. Ki dönti eí. £ hogy hasznos lenne-e, ha a £ Partizer Károly őszibarack- £ fájához hasonlóan mvtat-i iiá meg a metszést a többig gazdának is? Vagy ered-S menyesen küzdene a nap-t rajongó szádorgó ellen? Est ,józdija lenne az egész ra-f kamazi határnap ’ Ez Íí?i-t ne hasznosabb, vagy szü-i leinek másfélholdas jóid- £ jén dolgozni? Esetleg ta-p lahol egyszerű tsz-tagkéni* elfecsérelni *• tanulásával► szerzett talentumokat? t Vagy .... „Eredj, ha tudsz,£ eredj, ha gondolod...? népek országútján? * Ezek a gondolatok íci'c-j ték ki azt a néhány szót:* „Mi lesz, ha elbocsájta-t nak?” ► + t Mi lesz? Ezt a bizonyta-► lanságot olvastam lei te-i kintetéből, egész lényéből Mi lesz? Ezt kérdi vele► együtt sok, nagyon S3k£ r czögazdasági szakembert S erre a kérdésre kell na-t gyón gyorsan választ talál-5 ni. (S. A.)l A tém(dp< H áp... háp. -.. harcos kacsaüdvözletem, kedves uram. Hogy van, mit szól az időjáráshoz? Nstn fatális? Na, nem baj, lesz még szőlő, meg lágy kenyér és lesz még kikelet. Er... psz... éppen ezt akarom mondani önnek. Csak semmi 1 izgalom, uram. Legyen harcos jókedvű, mint én. Tralalom, tralalom, ott ahol. — Nyugalom, nyugalom, ha néhány évtizede tud* tunk várni erre a hírre, altkor még ezt a néhány pilla* natot kibírja. Persze, mondanom sem kell, hogy nagyon nagy fontosságú és becsület szavát kell adnia, nem : mondja el senkinek. Csak úgy árulhatom el, mert na­gyon bizalmas, s ha idő előtt kitudódna, adja Isten, még világháború is kerekedne belőle. — Uram, ne. akadéskodjék azzal, hogy ezt úgy i* ■ mindenki tudja, ezért nem ígéri meg a hallgatást, ■ Kacsaszavam adom, rá, hogy most hallottam én is. L> 32'... tudja miről van szó!? Figyeljen és fo* gódzon meg, mert leesik a székről: Nehru az • ENSZ-ben követelte, hogy Magyarországon vissza kell ; állítani az ezerívcs határokat. Nna! — Mi az, még meg sem lepődik? Pedig ez igazán bomba-hír! — Hogy Nehru nem is volt az ENSZ-ben? Ugyan kérerA, miről tájékoztatják itt a közvéleményt? Én azt is kerülő úton tudtam meg, hogy a Víz utca 138-búl disszidáltak, s ott állt üresen a lakás. Már említettem lakásproblémáimat, tehát képzelheti, hogy mennyire . bosszantott, amikor megtudtam, hogy kiutalták két : sokgyermekes munkásnak. Pedig épp nekem való lett : volna. — Nézze, ne akadékoskodjon azzal, hogy ez gyereke* '■ naivitás, meg hogy azokon a területeken, amely négy­­ötszáz évvel ezelőtt hozzánk tartoztak most önálló államok ’■ vannak. Érveimmel úgy is lehengerelem. Az USA tá­­: mogatja a javaslatot, viszont Franciaország és Angiin : vem, mert akkor az európai pozíciójuknak befellegzett, — A megoldás, uram, olyan egyszerű, mint Kolum* ; busz tojása. Csehszlovákia megszűnik, Románia szintén > és megkapjuk Jugoszlávia felét. Aztán már könnyű ’. a dolog. Egy kis csete-paté és már is három tenger > mossa határainkat, mint Nagy Lajos korában. És az Iáit, ► uram, aztán a világuralom! Nna. 1 ■— Viszonthápogásra. KACSA A földművesszövetkezetek igen széles — kétirányú tevékenységet folytató — kereskedelmi hálózattal ren­delkeznek Szabolcs-Szatmár megyében. A megye köz­ségeinek döntő többségében a földművesszövetkeze cek biztosítják az áruellátást, ugyanakkor mintegy 120 földművesszövetkezet vásárolja fel a parasztság ter­mel Vényeit. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a szövet­kezeti hálózat megyénk legnagyobb gazdasági szerve. Igen nagy szerepe van különösen most, hiszen a fővá­ros és más ipari vidékek élelemmel való ellátása, s nem utolsósorban a hazánknak értékes devizát jelentő exportszerződések sorsa függ a földműves szövet kezet; szervek munkájától. Megyénk parasztsága tudja ezt. Ezért támogatta és támogatja a földművesszövetkeze­teket és ennek tudatában védte , meg azokat, az ellen­­forradalom idején a megyénk területén néhány helyen jelentkező támadásoktól is. Erről beszélgetünk a földművesszövetkezetek megyei igazgatóságával Is, amikor a következő kérdé­seket intézzük hozzájuk: Hogyan álltak helyt a forradalmi időszak alatt a megye földművesszövetke­zetei és milyen mennyi­ségben vásároltak fel a ne­héz idők bekövetkezte óin árut? — A földművesszövetke­­zetek mind az áruellátás, mind a felvásárlás tekinte­tében becsülettel helyt áll­tak. Az áruellátás az adott körülményeknek megfele­lően — csaknem minde­nütt biztosított volt. A földművesszövetkezetek ál­tal felvásárolt áruk meny­­nyisége megközelítette ä 200.000 mázsát. A felvásá­rolt áruk közül legtöbb a. burgonya, gyümölcs és zöldség áru. Természete­sen van benne bab, mák, dió és más élelmiszer is. Nemcsak gyümölcscsel és zöldséggel foglalkozunk azonban. Példa erre, hogy 1000-nél több sertést vá­sároltunk fel és füstöltünk meg a tavaszi és nyári hó­napokra. A földművesszö­vetkezetek általában saját maguk gondoskodnak a sertéshús tartósításáról. 50.000 hízott libát és ka­csát is forgalomba hoz­tunk az elmúlt hónapok­ban, melyeknek természe­tesen nagy keletjük volt a budapesti csarnokokban. — Hová helyezik el, fő­ként az eladásra kerülő árut? Azt mindig a szük­séglet szabja meg. Általá­ban Budapestre, Miskolcra és a többi ipari vidékekre, Burgonyából például több mint 100.000 mázsát, almá­ból 20.000 mázsát és zöld­ségből 30.000 mázsát szál­lítottunk már el ősz óta, — És az export? — Az is megy. Sajnos, a rendkívüli állapotok miatt ezzel kissé elmaradtunk, de most már folyamatos a szállítás. Ezekben a na­pokban Nyugat-Németor­­szág és Finnország meg­rendeléseit elégítjük ki. Eddig már mintegy 15.000 mázsa elsőosztályú szabol­csi Jonathán alma került e két ország piacaira; Láthatjuk tehát, hogy a földművesszövetkezetek valóban jól végzik mun­kájukat. Tudjuk, hogy eh­hez a,parasztság segítsége is szükséges. — Támogatják e tovább­ra is a parasztok a felvá­sárlást, azaz érdemesnek tartják e eladni áruikat?- A parasztság szívesen — s ma már sokkal job­ban, mint bármikor •— for­dul a íöldművesszövetke­­zethez, hiszen a földmű­vesszövetkezeteknél érté­kesített áruja után — a más szerveknél értékesí­tett azonos árak mellett —> értékesítési visszatérítést Is kap. Ez az összeg jelenleg is jelentős, s a MÉSZÖV arra, törekszik, hogy az anyagi érdekeltséget még tovább növelje. Egyéb­ként ezt bizonyítja az a tény is, hogy az 1956. évi vásárlási és értékesítési visszatérítési összeg — az 1055. év után kifizetett 4.7 millió forinttal szemben — 1956-ban előreláthatólag meghaladja a 10 millió fo­rintot. De nemcsak ez, ha­nem a jelenlegi reális, jó árak is arra ösztönzik me­gyénk parasztságát, hogy a földművesszövetkezetek-1 nek adja cl felesleges ter­mékét. A fenti beszélgetésből megállapíthatjuk, hogy a földművesszövetkezetek helyes úton járnak. Megyénk parasztsága, de az ország ipari lakosságának jó ellátá­sa is megkívánja, hogy a fölművesszövetkezetek gazda­sági tevékenységüket tovább szélesítsék, K. J\

Next

/
Oldalképek
Tartalom