Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-09 / 7. szám

4 SZABOLCS-SZATMAR NÉPE 19S7, Január 9, soefdft 11111 1957» január 9, szerda Marcel Büntessék meg a jegyüzéreket * Mozik műsora: Béke: Egymillió fontos bankjegy, Dózsa: Három asszony, Ucs­­senyci: Három asszony. * Turner amerikai belgyó­gyász elektronikus hallga­­tócsöfc szerkesztett, amely rádiólámpával működik cs megsokszorozza a csak el­mosódottan hallható, vagy éppenséggel halhatatlan szívhangok Ms rezgés szá­mát és tetszés szerint nö­veli az erejüket. * A kótaji Vörös Október TSZ-ben a közelmúltban az iparból hazajött 16 fiatal kérte felvételét. # A nehéz időkben táplá­lékhiány miatt elpusztult az állatkertijén két víziló, két slruccmadár pedig el­törte a lábát. . * Az Országos Takarék­­pénztár nyíregyházi totóki­rendeltségéhez az utóbbi hetekben egy-egy forduló alkalmával mintegy 4000 szelvény érkezett be. * A közelmúltban a lengyel Ifjúság baloldali ifjúsági mozgalma vezetőinek orszá­gos értekezletén megalakult a Szocialista Ifjúsági Szö­­"tseg. * Divatos téli és tavaszi [gyermekcipők érkeztek a mátészalkai gyermekcipő tszaküzletbc, * Rövidesen megjelenik az Európa Könyvkiadó kiadá­sában a magyar kabaré 'hagyományaiból két kötet­nyi csokor, amelyben Nagy Endre, Reinitz Béla, Med­­gyaeszay Vilma és mások művészetével ismerkedhet­nek meg az olvasók. Előreláthatólag március elején kerül sor a magyar állami hangversenyzenekar bécsi szereplésére. sí: A fehérgyarmati járásban nemrég öt juhtenyésztő szakcsoport alakult. Egymás után alakulnak meg az EPOSZ alapszer­vei az ország minden köz­ségében. A Hajdú megyei Kaba községben mintegy 60 parasztfiatal lepett az EPOSZ falusi szervezetébe. Somogy megyében ped g 24 szervezet alakult. Mintegy 200 ezer forintot fizetett ki eddig a harma­dik és a hatodik békeköl­csön nyerteseinek az OTP nyíregyházi fiókja. * A totó legutóbbi forduló­ján két nyíregyházi totózó­­nak volt 11 találatos szel­vénye. Köszönet nyilvánítás Mindazok, akik felejthe­tetlen drága jó férjem és édesapánk temetésén részt­­vettek, ezúton mondunk há­lás köszönetét. Augusztinyi JóTscfné és gyermekei. Érdemes dohány­termelési szerződést kötni! KÖSSÜK MEG MIELŐBB AZ 1957. ÉVI DOHÁNV­TERMELÉSI SZERZŐDÉSI a felemelt dohány­­beváltási árak, minő­ségi és mennyiségi prémiumok, továbbá az ingyenes dohány­­gyártmányban való részesedés változatla­nul érvényben van. A dohánytcrmelési körzeti felügyelő a helyszínen rész­letes felvilágosítást nyújt. A hír: vasárnap dél­után a nyíregyházi Dózsa­­mozihoz karhatalmat ker­tek, hogy a pénztárat va­lósággal ostromló töme­get feloszlassák. A rend­őrség egy-kettőre rendet teremtett. Ennyi a hír. A helyzet pedig a következő. A bosz­­szú szünet után megnyílt filmszínházakat igen so­kan látogatják. Érthető, hogy az emberek a nehéz idők után szeretnének fel­szabadultan szórakozni, önfeledten nevetni. A szó­rakozni vágyó közönség­hez képest a mozik befo­gadó képessege kevés. így aztán már jóval a műsor kezdete előtt hosszú sor kígyózik a pénztárak előtt. Ez volt a helyzet vasárnap a Dózsa-mozi­­nál is. E sor közepén és végén állók egyre hango­sabbak lettek, mivel lát­ták, hogy számukra már nem jut jegy. így robbant ki a botrány. Ä legvitézebb huszár Hozzájárult ehhez, hogy egyesek kihasználva ezt a helyzetet, üzérkednek a jegyekkel. Felvásárolnak 15—20 darabot, s azt két­szeres áron adják el. Sürgős intézkedésre len­ne szükség, hogy a ha­sonló rendbontó .okát meg­akadályozzák. A mozi­üzemi vállalatnak meg kellene állapítani • zi a felső határt, amelynél több jegyet egy személy­nek nem adnak. Mert, aki 6—8 darab jegyet vásárul arról még clhihető, hogy családjával, vagy szom­széd : ivaí kíván moziba menni, de nem tételezhető fel ez olyanról, aki húsz darabot vesz. Ez ha nem is szüntetné meg, de ele­jét venné a jegyüze-kt­­désnek. Ugyancsak t~ük­­séges lenne a karhatalom sűrűbb látogatása a mo­zikban, mert ez a legjobb biztos: >ck a jegyüzérek megfékezésére és lefüle­lésére. A termelők helyett a földmiívesszövetkezetek róják ie a felvásárolt bor után a forgalmiadót A föidművesszövetkezetek a múltban csak korlátozott mértékben vásároltak bort saját szükségletükre, il­letve tovább-eladásra. A szabadfelvásárlást akadá­lyozta az, hogy a termelők­nek 4—4.80 forint, a föld­művesszövetkezeteknek pe­dig 2 forint forgalmiadót kellett fizetni literenkint. A napokban a Szövetke­zetek Országos Szövetsége — az illetékes szervekkel egyetértésben — tájékoz­tatót küldött a földműves­szövetkezeteknek, amelyben a bor szabad felvásárlásá­nak új módjait ismerteti. A tájékoztató szerint az a termelő, aki a földművcsszövctke/eíek­­nck adja el borát, az eladott mennyiség után forgalmiadót nem fizet, s helyette a földmű­vesszövetkezet rójja le az államnak járó lite­­renkintl három forintos iVc feledkezzünk meg a vevők érdekéről sem forgalmiadét. A tájékoztató ismerteti a nagykereskedelmi és a földművesszövetkezeti fo­gyasztási árakat is. A nem tájjellegű, úgynevezett kommersz borokat szeszfokuktól függően a föidművesszövetkezetek 11.50—14.70 forintért, a tájjellegű borokat 13.80 —18.00 forintért vásá­rolják. A földművesszövetkezeti és IV. osztályú vendéglőkben, söntésekben, a kommersz borokat 15—19.10 forintos, a minőségi borokat 18— 23.40 forintos áron hozzák forgalomba. A szesztilalom teljes meg­szűnése után a földműves­szövetkezeti borkereskede­lem fellendülése várható, s lehetőség nyílik arra, hegy valamennyi földművesszö­vetkezeti italboltban helyi tájjellegű, jómmőségű bo­rokat mérjenek ki. Jól megtermett, bosz­­szankodó gazdával akad­tam össze a napokban a panyolai tanácsházán. — Egyből nekem szegezte kérdését a kölcsönös üd­vözlés után. — Az elvtárs honnan Jött? — hangzott a hala­­rozott kérdés. Miután megtudta kilé­tem és utazásom cé'.jáT, előá'lt mondóknjával. TOLLAT minden minőségben és mennyiségben, valamint új liba cs kacsa TOLLAT A LEGKED­VEZŐBB ARAKON FELVÁSÁROL & Nyíregyháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­zet, Búza tér 9. — Hát kérem! — kezd­te beszédét — a föídmü­­vesszövet kezet két kiló dióért vagy huszonhét forintért ad egy kilo rizsi,. De milyen rizst? Szeme­tet! Úgy, ahogy mondom: szemetet . . , Kérem, ez nem helyes! Nemrég út járt egy „maszek” és az másfél kiló dióért, vagy huszonhét forintért adott egy kiló rizst ... Az va­lódi rizs, s nem szemét... Szóval így nem leszünk jóba a szövetkezettel! Pe­dig szeretnénk a magun­kénak érezni. Elmentem hozzájuk. Megmutatta a rizsát. Va­lóban s/emetes volt. Utá­na a szövetkezeti üzietbe mentünk. Ott is megnéz­tük. Valamivel szebb volt, de azzal sem lehet dicse­kedni. Huzzákedtünit bar­man boncolgatni az ügyet. — Apáthy Sándor bolt­­kezelő és Szabó Miklós egyéni gazda fejtegetései­ből a következő kép ala­kult ki. A faluban rizsa nem volt. Alíöidi Béla igazgatósági elnök és Szabó Béla boltkeze'ű ri­zsát akartak szerezni az ünnepekre és a szövetke­zet Két megbízottja eluta­zott Debrecenbe. Öt napig voltak oda és tíz mázsát vettek, kilónként huszon­két formt tizfillérjével. Bár ke/cs költséggel meg­úszták az üzletet, meg.s aránytalanul megemelték az árát — a falu dolgo­zói szerint. S ebben sok igazság van. Hisz csak 15 százalékos hasznot szá­míthattak volna fel s ;gy a rizsa kilója huszonöt forint negyvenkét fillérbe került volna. Ez esetben kevesebb haszna, de na­gyobb becsülete lenne a földművesszövetkezetnek. Kár, hogy nem találtuk Alföldi igazgató elnököt. Talán megértettük volna vele Szabó Miklós, Jakab József és még számos fa­lusi dolgozó — köztük szö­vetkezeti tag — jogos fel­háborodását. Az elmon­dottak szerint még azt is meg kellett volna vitatni az igazgatósági elnökkel: van-e joga beleszólni a szövetkezeti tagoknak a földművesszövetkezet mun­­munkájába. Tudomásom szerint, amíg szövetkezeti mozgalom lesz •— már pedig lesz — addig a ta­goknak nemcsak ;.oguk, hanem kötelességük is be­leszólni. S ezután erre különösen meg lesz min­den lehetőség.. A panyolai eset szolgál­jon tanulságul minden szövetkezet számára. Ke­reskedni nem azt -jelenti, hogy minél nagyobb hasz­not húzni az eladott árun, hanem a jövedelmező gazdálkodásra való törek­véssel együtt tartsuk szem előtt a vásárlók anj'agi érdekeit is. S ez különö­sen jellemezze a szövet­kezeti kereskedelmet. Varga Gynla. 1819-ben írta meg Nagy Pál, a váradi akadémia „közönséges és Magyar Or­szág Históriájának Rendes Professora”, vitézvári báró Simonyi József regényes életrajzát. A szerző a mű előszavában a következők­ben indokolja munkája célját: „Vitézvári Báró Si­­monyi Jósef győzelmes ha­dakozását, Vitézsége vi­rágzott áll apó .ty át Hazám­fiáival megésmertessem; kinek Nevére minden Ma­gyar szívnek vitéz örömé­ben dobogni, és bajnoki lángra lobbanni kell, ha igaz Magyar!” Ki volt, hol született „a magyar vitézségnek őrön példája, a világszerte dúló Franciáknak ijedelme: Kedves Hazánknak pedig hív védője”,? Beszéljen er­ről a kortárs életrajzíró: ^Simonyi Jósef Zabolch Vármegyében helyheztetett Nagykálló Mezővárossában 1771-dik esztendőben, Feb­­ruárius holnap 18-dik nap­ján született; hová az attya Pál, Mosony Vármegyében fekvő Magyar Övárru) még gyermeki korban le. szakadván az akkori Fó Esperes, és Káliói Plébá­nos Beszprém Űrhoz ju­tott: ...magát Simon Pálnak nevezné.;; Kálié­ban felnevelkedvén Hetc­­sényi Susannát, ki egy Űri háznál örökben tarta­tott, házastársul elvett: és így ha ősi birtoka nem volt is, de kevés segede­lemmel serényen gazdál­kodván, csak hamar va­gyonos ember lett, és gyer­mekeivel azt elértettni kí­vánt, a mi nékie fóképjn hibázott: azért három élő gyermekei, úgymint: Já­nos, Susanna és Jósef, jö­vendő szerencsés életek eljutására, jó nevelésekre és a tudományok megszer­zésére semmi • költséget nem sajnálotta.” A csintalan Jóska gye­rek azonban apja terveit keresztülhúzta. A fiút apja nyolc esztendős korában „szelídebb tanulás végett” a pócsi bazilita barátokhoz küldte, de ő „kővel való hajigálásjal töltötte na­gyobb idejét, végre ritka csirke vágj- veréb volt. mellyet első hajításra le nem ütött volna.” Jóska Pócson így csak egy esz: tendőt töltött, a következő három évet a debreceni piaristák iskolájában „paj­kossása miatt nagy nehéz­séggel” eltöltvén „oskolát járni Nagy Károlyba ment.” Itt „a Tanítót és tanulókat szüntelenül ttprÉhirdeíések Szép mcgryszíuű hálószoba­bútor eladó. Mező utc^ 20. sz. alatt. 2 db. 150 kilós hízottsertés eladó. Pacsirta utca 13. szám. Dcrkovics utca 27 számú két­szobás beköltözhető ház eladó, azónnalra. Cím a kiadóban. Eladó 300 kg. tizedesmérleg, használt tűzhely, mérlegek és súlyok javítása és hitelesítése. Kossuth ü. 53. szabolcs-szatmAr népe Szerkeszti: a Szerkesztőségi Tanacs. — Felelős kiadó: nz MSZMP megyei intéző bizott­sága és a megyei tanacs Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyíregyháza Bethlen utca 1« szám. — Telefon 30—00. Nyíregyház! Nyomdaipart V; Dózsa Gy.- u 5. Telefon 32—23. Nyomdáért fele»: az Üzem! Munkástanács. értesítjük Nyíregyháza és Szabolcs- Szatmár megye minden vállalatát, akik Csepel D—B 350-es tehergép­kocsikat iizrneltetnek, hogy NAGYJAVÍTÁSI IGÉNYÜKET 1937. évre január 15-ig JELENTSÉK KE a vállalat üzemiro­dáján szerződéskötés cél­jából. XYI. sz. Autójavító Válla­lat Igazgatósága, Miskolc. nyugtalanítá”, tehát atyja Pestre vitte „oskolát jár­ni”. A tanulás itt sem ment jobban a Simonyi fiúnak. Az iskola helyett a huszárok körül nézelődő t,- végül tizenhárom éves korában beállt közhuszár­nak”. •... komisz ruhában felöltözvén, noha dolmá­nya csak tárgyig, s öve pe­dig négyszer is által érne, mindazonáltal tele képze­lődéssel, s kardja oldalán fityegve egész nap nyalká­­san fityogtatta magát.” így kezdődött a napóleo­ni háborúk dicső katonájá­nak életpályája. II. József, török háborúiban vicekáp­lár, a francia háborúk alatt pedig villámgyorsan emelkedve a katonai rang­létrán, Simonyi ezredes és báró lesz. Vakmerő hu­szárbravúrokkal szerzi meg Simonyi az egyre maga­sabb tiszti fokozatokat. SiJ monyi hadnagy félszáza-; dával Ulmnál megmenti serege két ezredét és egész; tüzérségét. Hőstettei miatt végül, 1802-ben, a legna-' gyobb katonai kitüntetést: is elnyeri, a Mária Terézia rend lovagja lesz. 1809- ben, a vesztett wagrami csatában, az utolsó pilla­natig fedezi a visszavonu­lást biztosító hidat, végül felgyújtja, s az égő hídon utolsónak ugrat át. A lip­csei csata után lesz ezre­des. Franciaországba a fő­sereget megelőzve tör be csapatával átusztat a Rho­ne folyón, elfoglalja Lyont, s a legenda szerint Fon-1 tainebleauban az elmene­kült Napóleon trónszékén veri ki pipáját. Amikor a harcok elülnek, a debre­ceni garnizon élén áll. S akit vitézsége, a legenda, Jókai fantáziája a legvité­zebb huszárrá varázsol, békében áldozatul esik a bécsi cselszövésnek. Címei­től megfosztják és 1832- ben börtönben pusztul eh! Most rajtunk áll, hogy élni fog-e „e Nagylelkű Hazafiakkal ékeskedő Me­gye Vitézségének Lelke, Neve, Tette Ónokéinak szí_ vébe mindenkor, és min-< den igaz Magyar példásan fogja megismerni és kö­vetni”, dicső tetteit, „ki Hazánk boldogságára ér­demes életét annyira di­csővé tette”, aki azért küzdött, ..hogy Nemzeti szabadságát, áldott földjét. Hazáját és magát a leg­dicsőbb s legboldogabb emberi állapotba helyez­tesse, s külső hatalmak el­len pedig megtarthassa.” Horváth Sándor Elsőtelcszkópos, lemezvillás Csepel motorkerékpár eladó. Felsöpázsit 146. szám. Ráncos az arca? Pattaná­sos? Szeplős? Keresse fel komzetikai szalonunkat * — Dózsa György u. 9. sz. alatt. Három, három és féltonnás teherautót Ú1, vagy alig hasz­nált állapotban sürgős megvé­telre keresünk. Alkaloida Gyógyszergyár, Tiszavasvarl. Ruhát fest, vegyileg tisztit Maróthy, Bocskai utca S. sz. az udvarban. Cserépkályhát keresek. Aján­latokat reí. lelkészi hivatal, Ti­szadob. Egri kétszoba, összkomfortos lakásomat elcserélném hasonló Nyíregyháziért. Cím a kiadó­ban. Agynemű, párna, terítő stb. eladók. Toldi utca S2. sz. Belépés ellenében kétszobás, összkomfortos lakájt keresek Bőrgombok 2.49 Ft, óra­szíjak 8.50-töl 20 Ft-lg. Ezen­kívül mindenfajta bőrdísz­­müáruk nagy választékban kaphatók a Minőségi Cipő­ipari Vállalatnál, Zrínyi Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom