Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-08 / 6. szám

4 «ZAbULCS-SZAlMAH NÉP* 1957. január 8. kedd R forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozása a legfontosabb feladatokról (Folytatás a 3. oldalról.) mat hoz létre, amely az ad­minisztratív ulasítgatás he­lyett döntően fontos felada­tának tekinti i kulturális tevékenység elvi irányítá­sát, serkentését, támogatását és koordinálását. VHL Az állam és as egyház viszonyáról A forradalmi munkás­paraszt kormány alkotmá­nyunk szellemében tiszte­letben tartja minden egyes állampolgár lelkiismereti szabadságát és a vallás kér­désében való állásfoglalást az állampolgárok magán­ügyének tekinti. I A kormány az egy­­* házak és vallásfele­kezetek szabadságát bizto­sítja, támogatja és védi. A népi demokratikus állam és az egyházak között megkö­tött egyezményeket elis­meri és tiszteletben tartja. Az Iskolákban teljes mér­tékben biztosítja a fakul­tatív hitoktatást, vagyis a vallásoktatásban való rész­véte) vagy rész nem vétel szabadságát ») A kormány ugyanak­­kor elvárja, hogy a különböző vallásfelekezetek egyházainak vezetői, lelké­szei, egyházi és világi funk­cionáriusai a jelen helyzet­ben a feszültség enyhítése, a társadalmi konszolidáció érdekében, általában pedig az állam alkotmányának és törvényeinek teljes tisz­­teletbentartásáva) töltik be hivatásukat. Q A kormány törvényes felelőssége tudatában nem tűrheti, hogy bármely vallásfelekezet egyházának bármely szervét vagy funk­cióját bárki is a Magyar Népköztársaság törvényes rendje ellen irányuló poli­tikai reakció céljai szolgá­latába állítsa. Megengedhe­tetlennek tartja a kormány azt is, hogyr az egyházak tagjai közül valakit is az egyházi funkciók vagy szol­gáltatások tekintetében ha­ladó politikai nézetei miatt az ország törvényét sértő módon hátrányos megkü­lönböztetésben részesítse­nek. A Az állam és az egy­­ház viszonyában fel­merülő esetleges vitás kér­déseket a kormány tárgya­lások és megegyezések út­ján kívánja rendezni. demokratikus országokkal való kapcsolatára vonatko­zó október 30-i nyilatkoza­tában is deklarált proletár internacionalizmus, az egyenlőség, a szuverénitá's és nemzeti függetlenség tiszteletben tartása, az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás, s a kölcsönös előnyök elve. I. A nemzet haladó erőinek összefogásáról IX. Külpolitikai kérdésekről A Magyar Népköztársa­ság forradalmi munkás-pa­raszt kormányát külpoliti­kai tevékenységében, a nemzet függetlenségének, az ország szuverénitásának biztosítása s a dolgozta ma­gyar nép érdekeinek védel­me vezérli. Korunkban minden hala­dó ügynek, így a nemzet függetlenségének és az or­szág szuverénitásának leg­következetesebb képviselő­je és védelmezője, a nem­zet leghaladóbb osztálya: a munkásosztály és annak eszmei és politikai vezető­je: a munkásosztály 'forra­dalmi pártja. A magyar kommunisták bátran síkra­­szálltak a nemzeti függet­lenségért 1918-ban a Habs­burg-monarchia ellen, hő­siesen harcoltak 1919-ben a magyar kommun megdön­téséért rohamra indított imperialista seregek ellen, a Tanácsköztársaság buká­sa után 25 éven át kitar­tóan küzdöttek az ellenfor­radalmi Horthy-rendszer ellen. A második világhá­ború éveiben, a Hitler-ía­­siszla hódítók elleni harc­ban magasra emelték a nemzeti függetlenség és szabadság zászlaját, s az utóbbi 12 év alatt is visz­­szavertek minden, a nem­zeti függetlenségünket fe­nyegető imperialista beavat­kozási kísérletet. , A forradalmi munkás­paraszt kormány november 4-cn, amikor felvette a har­cot az ellenforradalom el­len, nemcsak a szociális és társadalmi haladásért, a munkáshatalomért szállt síkra, hanem síkraszállt a magyar nemzeti, független­ség szent ügyéért is, ame­lyet a magyar ellenforra­dalmi erőket támogató és tápláló imperializmus a munkás-paraszt állammal együtt megsemmisítéssel fe­nyegetett. A nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás, népünk békéjének védelme s a sz - cialista Magyarország fel­építésének biztosítása veze­ti a kormányt akkor, ami­kor külpolitikájában a dol­gozók nemzetközi szolidari­tására. a Szovjetunióval és a szocialista tábor vala­mennyi országával való tar­tós szövetségre támaszko­dik. Ugyanakkor külnoliti­­kánk alapelve változatlanul az, hogy minden országgal A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ebben a nyilatkozatban le­szögezte elvi állásfoglalását a legfontosabb kérdések­ben. E nyilatkozat nem lép fe] átfogó, minden kérdés­re részletesen kiterjedő kor­mányprogram igényével. Olyan elvi célkitűzéseket igyekszik leszögezni, ame­lyek meggyőződésünk sze­rint egyeznek a magyar dolgozó tömegek kívánsá­gával, akaratával, s megfe­lelnek az ország és a dolgo- 7,ó nép érdekeinek. Ezek a célkitűzések további alap­ját képezhetik egy olyan kormányprogram kidolgozá­sának, amely már az egyes szakterületek részletes ten­nivalóit is tartalmazza. E nyilatkozatban kifejtett elvek és vázolt feladatok valóraváltását mindenek­előtt akkor látjuk biztosí­tottnak, ha a szocialista eszmékhez, a marxizmus­­leninizmus elméletéhez, az igaz hazafiságot, a más né­pek megbecsülésével össze­forrasztó proletár nemzet­köziséghez hű magyar kommunisták, a munkás­­osztály becsületes fiai ma­gukévá teszik azokat, s a maguk helyén dolgoznak és harcolnak értük. Másodszor abban látjuk a megvalósítás biztosítékát, ha világnézetre, foglalko­zásra, korra és nemre való tekintet nélkül minden munkás, paraszt és értelmi­ségi, minden igaz hazafi nemzeti ügynek tekinti az ország előtt álló feladatok mielőbbi sikeres megoldá­sát, s ezért közös erővel, a nemzeti összefogás alapján küzd megvalósításukért. A kormánynak az a szán­déka, hogy e nyilatkozat­ban kifejtett politikai plat­form alapján tárgyalásokat kezd a különböző pártálású és pártonkívüli közéleti té­nyezőkkel és szakemberek­kel s közülük mindazokat, akik készek az ellenforra­dalommal szemben a nép ügyéért, s szocialista vív­mányok megvédelmezésé­­ért, a szocializmus további építéséért, az ország felvi­rágoztatásáért s a nép bol­dogulásáért dolgozni, be­vonja az átfogó, részletes tervek kidolgozásába. A kormányt ugyanakkor az a szándék is vezeti, hogy tár­gyalásokat folytasson a kü lönböző közéleti tényezők­kel és párlonkívülj szakem­berekkel azért, hogy a kor­mányban is vegyék ki ré­szüket a közügyek irányítá­sából, a feladatok megoldá­sának gyakran nem köny­­nyű, de megtisztelő a nép, az ország, a nemzet érdeké ­ben folytatott munkájából. A szocialista forradalom igaz harcosai tömörítsék szilárd és megbonthatatlan egységbe dolgozó népünket, s vezessék tántorít,hatatlfl­­nul a harcot szerte az egész országban! A szocialista eszme és a nép ereje le­győzhetetlen, ha ilyen egy­ségben forr össze. Mi bizonyosak vagyunk abban, hogy hazánk hű fiai és leányai népünk javára egyesült erővel győzelemre viszik a szocialista Magyar­­ország szent ügyét. 1957. január 5-én, A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya. — függetlenül annak társa­dalmi berendezésétől — az egyenjogúság, a nemzeti függetlenség és szuvereni­tás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök alapján békés és gyümölcsöző kap­csolatot teremtsünk. A Szovjetunióval való kapcsolatunkat a népünk­kel s a Magyar Népköztár­sasággal szemben rosszin­dulatú és ellenséges körök igyekeznek kedvezőtlen színben feltüntetni cg tá­madni, holott ez a kapcso­lat a múltban is és most is mély elvi alapokon nyugo­dott és nyugszik. A Szovjet­unió volt az a szocialista állam, melynek segítségé­vel népünknek sikerült a második világháború végén visszanyernie nemzeti füg­getlenségét, lerázva magá­ról a Hítler-fasiszták és a Horthy-reakcíó jármát. Most ismét a Szovjetunió volt az a hatalom, amely­nek támogatásával népköz­­társaságunk az ellene inté­zett ellenforradalmi impe­rialista támadást visszaver­te s megvédelmezte a sú­lyos veszélybe került nem­zeti függetlenségünket. A szovjet hadsereg a je­lenlegi kiélezett helyzetben Magyarország területén vé­di a magyar népet a külső imperialista erők esetleges katonai támadásával szem­ben és ezzel biztosítja azt, hogy népünk békében éljen s a szocialista építés és az ország felvirágoztatása nagy ügyének szentelhesse erőit. Sztálin életének utolsó szakában a magyar—szov­jet kapcsolatoknak valóban mutatkoztak olyan rende­zést kívánó kérdései, ame­lyek zavarták a két testvé­ri ország egészséges viszo­nyának alakulását, ezeknek a zavaró körülményeknek jó részét az utóbbi időben teljes egyetértésben már felszámoltuk. A magyar—szoviet vi­szony minden mai és jövő­beni kérdését — így a Ma gyarországon tartózkodó szovjet csaDatokkal kapcso­latos kérdéseket is — a két ország baráti, testvéri és szövetséges viszonyának megfelelően a magyar és a szoviet kormány baráti tár­gyalások útján kívánja ren dezni. E rendezés elvi alap ja a Szovjetuniónak a népi KÖZLEMÉNY a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Komáit Népköztársaság és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai, valamint kormányai képviselőinek budapesti találkozójáról A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 6« a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőségének meg­hívása alapján 1957. január 1-én Bo.dapetre érkezett a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Népköztársa­ság kormánya képviseletében Zsiskov és Damjanov elv­társ; a Csehszlovák Kommunista Párt és a Csehszlo­vák Köztársaság kormánya képviseletében Novotny cs Siroky elvtárs; a Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság kormánya képviseletében Ghcorghiu- Dej, Mogyorós és Borila elvtárs; a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a Szovjetunió kormánya képviseleté­ben Hnicsov és Malenkov elvtárs. Folyó évi január hó 1—I. között az említett or­szágok pártjainak és kormányainak képviselői megbe­széléseket folytattak, amelyeken részt vettek Zsikov és Damjanov elvtársak (Bulgária); Novotny és Siroky elvtársak (Csehszlovákia); Kádár és Miinnleh elvtár­sak (Magyarország); Ghcorgliin-Dcj, Mogyorós és Bo­rila elvtársak (Románia); Hruscsov és Malenkov elv­­társak (Szovjetunió). A találkozó során elvtársi és baráti véleménycsere folyt egy sor kölcsönös érdeklődésre száinoUartó poli­tikai, gazdásági jellegű és a pártéletet érintő kérdés* ben, valamint a nemzetközi helyzet egy sor aktuális kérdésében. A találkozó résztvevői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik és pártjaik helyzetéről. A résztvevők megelégedésüket fejezték ki afelett, hogy Bulgária, Csehszlovákia cs a Szovjetunió ugyan­úgy, mint az összes szocialista országok,, új, hatalmas sikereket értek a szocializmus cs kommunizmus építé­sében, A magyar népgazdaság sikeresen haladt előre a szocialista úton. Ezt a fejlődést zavarta meg az ellen­forradalmi erők támadása. Jelenleg az ellenforradalom leverése után a- Magyar Népköztársaság szocialista gazdasága határozottan erősödik és a fejlődés útjára lépett. A szocialista tábor országai elmúlt évben si­keresen teljesítették a népgazdasági terveket, új ered­ményeket értek cl a nép jólétének növelése útján, fej­lődés tapasztalható a kultúra, tudomány cs technika területén. Ezen országok népei a marxizmus-Icniniz­­mus hatalmas zászlaja alatt tovább erősítették egybe­­forrottságukat kommunista és munkáspártjaikkal, va­lamint kormányaikkal. A találkozó résztvevői egyöntetűen arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a magyar dolgozók erőfeszí­tései eredményeként, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány vezetésével a szovjet hadsereg segít­ségével sikerült elhárítani a népi demokratikus rend­szer és a magyar nép szocialista, vívmányainak meg­semmisítésére irányuló kísérleteket. Sikerült felszá­molni a fasiszta diktatúra magyarországi létrejöttének veszélyét, meghiúsult a belső ellenforradalom és az agresszív imperialista körök azon törekvése, hogy Ma­gyarországot az ú.j háború veszélyes tűzfészkévé vál­toztassák Európában. Határozottan visszaverték az im­perialista köröknek a szocialista tábor egységének megbontására, irányuló törekvését. A találkozón résztvevő kommunista és munkáspár­tok, valamint kormányok képviselői megelégedésüket fejezték ki a magyar politikai helyzet és gazdasági élet S normalizálódásával kapcsolatban. Az ország összes egészséges, demokratikus erői, élükön a munkáoszíály­­lyal, mind jobban tömörülnek a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a Magyar Szocial'sta Munkáspárt köré, támogatják a kormányt és a párt politikai és gazda-ági tevékenységét, aktívan fellépnek az imperialista propaganda útmutatása szerint a la­kosság körében bomlasztó, provokatív tevékenységet kifejtő népellenes elemekkel szemben. Békésen foly­tatja termelőmunkáját a magyar parasztság, amelyet nem sikerült félrevezetni az imperialista és ellenfor­radalmi propaganda provokációinak és amely a ma­gyar faluban méltó választ adott a főldbirtokosi rend­szer visszaállítását célzó kísérletekre. A magyar dol­gozók azon része, amelyet az ellenforradalom demagóg es provokációs nacionalista jelszavai félrevezettek, mindjobban meggyőzik, hogy félrevezették, most már látja, hogy ezért a félrevezetésért és az ellenfor­radalom tevékenységéért a magyar nép legjobb fiai nak, az ellenforradalmi bandák terrorjainak áldozatni esett hősök vérével kellett fizetni, Magyarország dol­gozói mind jobban felismerik azon út végzetcsségét, amelyre a népi demokratikus rendszerrel és » szocia­lizmus ügyével szembenálló ellenséges erők akarták őket vezetni, A magyar munkásosztály. parasztság cs az értel­miség helyesen értékeli hazája helyzetét, valamint * magyar nép és a Magjai- Forradalmi Munkás-ra­­í’iiszt Kormány előtt áiló feladatokat. A magyar dol­gozók mindjobban megértik, hogy cselt a termelés és a normális gazdasági helyzet helyreállítása, a* ország népgazdaságának fejlesztése, a m u tika- termelékeny ség növelése a», iparban és a mezőgazdaságban, a termékek önköltségének csökkentése és a szocialista felhalmozás utján tudják biztosítani a nép életszínvonalának eme­lését és a népi demokratikus Magyarország megerősö­dését. A találkozó résztvevői a véleménynonre. során megállapították, hogy a magyar kommunisták mind jobban rendezik soraikat, és készek minden erejüket latbavetni a népi demokratikus rendszer és a szocializ­mus magyarországi vívmányai megerősítése, a szocia­lista tábor minden országával fennálló szilárd, baráti kapcsolatok további fejlesztése érdekében. Bulgária, Csehszlovákia, Románia és a Szovjetunió képviselői biztosították a magyar elvtársakat, hogy or­szágaik népei minden támogatást és minden segítséget megadnak a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mánynak cs a Magyar Szocialista Munkáspártnak a népi demokratikus állam megerősítése, aa ország füg­getlenségének és biztonságának az agresszív imperia­lista erők cselszövéseitől való biztosítása érdekében. A találkozó részvevői kicserélték véleményüket a Szovjetunió kormányának 1956. c\> október 30-i nyi­latkozatával kapcsolatban és azon egységes meggyőző­désüket fejezték ki, bogy a szovjet kormány e nyi­latkozata teljes egészében megfelel a szocialista orszá­gok közötti baráti kapcsolatok erősítése érdekeinek, az egyenjogúság és az összes népek érdekeinek lisztc- Ictbentartása, az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás, a proletárin temacionalizmus lenini elvei alapján. Az országok képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy a nyilatkozat tételei sikeresen megvalósul­nak a szocialista országok kölcsönös kapcsolatainak gyakorlatában, ami hozzájárul a szocialista tábor to­vábbi egybeforr«igához, a szocializmus országai gazda­sági és kulturális építésének további sikereihez, ar. ezen országok népei közötti barátság erősödéséhez és a testvéri kölcsönös segítés kiszélesedéséhez. A nemzetközi helyzet aktuális kérdéseivel kapcso­latban folytatott véleménycserék eredményeként a ta­lálkozó résztvevői megállapították, hogy az utóbbi idő­ben a nemzetközi helyzet észrevehetően cleződö't. Ezen kiéleződést a nyugati államok agresszív köreinek tevé­kenysége váltotta ki, amelyek a világot újra a hideg­háború állapotába szeretnék visszafordítani. Erről tanúskodik mind az Egyiptom elleni angol—francia— izraeli agresszió, mind az imperialista körök magyar­­országi tevékenysége. (Folytatás az 5. oldalon.) / 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom