Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-08 / 6. szám
4 «ZAbULCS-SZAlMAH NÉP* 1957. január 8. kedd R forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozása a legfontosabb feladatokról (Folytatás a 3. oldalról.) mat hoz létre, amely az adminisztratív ulasítgatás helyett döntően fontos feladatának tekinti i kulturális tevékenység elvi irányítását, serkentését, támogatását és koordinálását. VHL Az állam és as egyház viszonyáról A forradalmi munkásparaszt kormány alkotmányunk szellemében tiszteletben tartja minden egyes állampolgár lelkiismereti szabadságát és a vallás kérdésében való állásfoglalást az állampolgárok magánügyének tekinti. I A kormány az egy* házak és vallásfelekezetek szabadságát biztosítja, támogatja és védi. A népi demokratikus állam és az egyházak között megkötött egyezményeket elismeri és tiszteletben tartja. Az Iskolákban teljes mértékben biztosítja a fakultatív hitoktatást, vagyis a vallásoktatásban való részvéte) vagy rész nem vétel szabadságát ») A kormány ugyanakkor elvárja, hogy a különböző vallásfelekezetek egyházainak vezetői, lelkészei, egyházi és világi funkcionáriusai a jelen helyzetben a feszültség enyhítése, a társadalmi konszolidáció érdekében, általában pedig az állam alkotmányának és törvényeinek teljes tiszteletbentartásáva) töltik be hivatásukat. Q A kormány törvényes felelőssége tudatában nem tűrheti, hogy bármely vallásfelekezet egyházának bármely szervét vagy funkcióját bárki is a Magyar Népköztársaság törvényes rendje ellen irányuló politikai reakció céljai szolgálatába állítsa. Megengedhetetlennek tartja a kormány azt is, hogyr az egyházak tagjai közül valakit is az egyházi funkciók vagy szolgáltatások tekintetében haladó politikai nézetei miatt az ország törvényét sértő módon hátrányos megkülönböztetésben részesítsenek. A Az állam és az egyház viszonyában felmerülő esetleges vitás kérdéseket a kormány tárgyalások és megegyezések útján kívánja rendezni. demokratikus országokkal való kapcsolatára vonatkozó október 30-i nyilatkozatában is deklarált proletár internacionalizmus, az egyenlőség, a szuverénitá's és nemzeti függetlenség tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, s a kölcsönös előnyök elve. I. A nemzet haladó erőinek összefogásáról IX. Külpolitikai kérdésekről A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányát külpolitikai tevékenységében, a nemzet függetlenségének, az ország szuverénitásának biztosítása s a dolgozta magyar nép érdekeinek védelme vezérli. Korunkban minden haladó ügynek, így a nemzet függetlenségének és az ország szuverénitásának legkövetkezetesebb képviselője és védelmezője, a nemzet leghaladóbb osztálya: a munkásosztály és annak eszmei és politikai vezetője: a munkásosztály 'forradalmi pártja. A magyar kommunisták bátran síkraszálltak a nemzeti függetlenségért 1918-ban a Habsburg-monarchia ellen, hősiesen harcoltak 1919-ben a magyar kommun megdöntéséért rohamra indított imperialista seregek ellen, a Tanácsköztársaság bukása után 25 éven át kitartóan küzdöttek az ellenforradalmi Horthy-rendszer ellen. A második világháború éveiben, a Hitler-íasiszla hódítók elleni harcban magasra emelték a nemzeti függetlenség és szabadság zászlaját, s az utóbbi 12 év alatt is viszszavertek minden, a nemzeti függetlenségünket fenyegető imperialista beavatkozási kísérletet. , A forradalmi munkásparaszt kormány november 4-cn, amikor felvette a harcot az ellenforradalom ellen, nemcsak a szociális és társadalmi haladásért, a munkáshatalomért szállt síkra, hanem síkraszállt a magyar nemzeti, függetlenség szent ügyéért is, amelyet a magyar ellenforradalmi erőket támogató és tápláló imperializmus a munkás-paraszt állammal együtt megsemmisítéssel fenyegetett. A nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás, népünk békéjének védelme s a sz - cialista Magyarország felépítésének biztosítása vezeti a kormányt akkor, amikor külpolitikájában a dolgozók nemzetközi szolidaritására. a Szovjetunióval és a szocialista tábor valamennyi országával való tartós szövetségre támaszkodik. Ugyanakkor külnolitikánk alapelve változatlanul az, hogy minden országgal A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ebben a nyilatkozatban leszögezte elvi állásfoglalását a legfontosabb kérdésekben. E nyilatkozat nem lép fe] átfogó, minden kérdésre részletesen kiterjedő kormányprogram igényével. Olyan elvi célkitűzéseket igyekszik leszögezni, amelyek meggyőződésünk szerint egyeznek a magyar dolgozó tömegek kívánságával, akaratával, s megfelelnek az ország és a dolgo- 7,ó nép érdekeinek. Ezek a célkitűzések további alapját képezhetik egy olyan kormányprogram kidolgozásának, amely már az egyes szakterületek részletes tennivalóit is tartalmazza. E nyilatkozatban kifejtett elvek és vázolt feladatok valóraváltását mindenekelőtt akkor látjuk biztosítottnak, ha a szocialista eszmékhez, a marxizmusleninizmus elméletéhez, az igaz hazafiságot, a más népek megbecsülésével összeforrasztó proletár nemzetköziséghez hű magyar kommunisták, a munkásosztály becsületes fiai magukévá teszik azokat, s a maguk helyén dolgoznak és harcolnak értük. Másodszor abban látjuk a megvalósítás biztosítékát, ha világnézetre, foglalkozásra, korra és nemre való tekintet nélkül minden munkás, paraszt és értelmiségi, minden igaz hazafi nemzeti ügynek tekinti az ország előtt álló feladatok mielőbbi sikeres megoldását, s ezért közös erővel, a nemzeti összefogás alapján küzd megvalósításukért. A kormánynak az a szándéka, hogy e nyilatkozatban kifejtett politikai platform alapján tárgyalásokat kezd a különböző pártálású és pártonkívüli közéleti tényezőkkel és szakemberekkel s közülük mindazokat, akik készek az ellenforradalommal szemben a nép ügyéért, s szocialista vívmányok megvédelmezéséért, a szocializmus további építéséért, az ország felvirágoztatásáért s a nép boldogulásáért dolgozni, bevonja az átfogó, részletes tervek kidolgozásába. A kormányt ugyanakkor az a szándék is vezeti, hogy tárgyalásokat folytasson a kü lönböző közéleti tényezőkkel és párlonkívülj szakemberekkel azért, hogy a kormányban is vegyék ki részüket a közügyek irányításából, a feladatok megoldásának gyakran nem könynyű, de megtisztelő a nép, az ország, a nemzet érdeké ben folytatott munkájából. A szocialista forradalom igaz harcosai tömörítsék szilárd és megbonthatatlan egységbe dolgozó népünket, s vezessék tántorít,hatatlflnul a harcot szerte az egész országban! A szocialista eszme és a nép ereje legyőzhetetlen, ha ilyen egységben forr össze. Mi bizonyosak vagyunk abban, hogy hazánk hű fiai és leányai népünk javára egyesült erővel győzelemre viszik a szocialista Magyarország szent ügyét. 1957. január 5-én, A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya. — függetlenül annak társadalmi berendezésétől — az egyenjogúság, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök alapján békés és gyümölcsöző kapcsolatot teremtsünk. A Szovjetunióval való kapcsolatunkat a népünkkel s a Magyar Népköztársasággal szemben rosszindulatú és ellenséges körök igyekeznek kedvezőtlen színben feltüntetni cg támadni, holott ez a kapcsolat a múltban is és most is mély elvi alapokon nyugodott és nyugszik. A Szovjetunió volt az a szocialista állam, melynek segítségével népünknek sikerült a második világháború végén visszanyernie nemzeti függetlenségét, lerázva magáról a Hítler-fasiszták és a Horthy-reakcíó jármát. Most ismét a Szovjetunió volt az a hatalom, amelynek támogatásával népköztársaságunk az ellene intézett ellenforradalmi imperialista támadást visszaverte s megvédelmezte a súlyos veszélybe került nemzeti függetlenségünket. A szovjet hadsereg a jelenlegi kiélezett helyzetben Magyarország területén védi a magyar népet a külső imperialista erők esetleges katonai támadásával szemben és ezzel biztosítja azt, hogy népünk békében éljen s a szocialista építés és az ország felvirágoztatása nagy ügyének szentelhesse erőit. Sztálin életének utolsó szakában a magyar—szovjet kapcsolatoknak valóban mutatkoztak olyan rendezést kívánó kérdései, amelyek zavarták a két testvéri ország egészséges viszonyának alakulását, ezeknek a zavaró körülményeknek jó részét az utóbbi időben teljes egyetértésben már felszámoltuk. A magyar—szoviet viszony minden mai és jövőbeni kérdését — így a Ma gyarországon tartózkodó szovjet csaDatokkal kapcsolatos kérdéseket is — a két ország baráti, testvéri és szövetséges viszonyának megfelelően a magyar és a szoviet kormány baráti tárgyalások útján kívánja ren dezni. E rendezés elvi alap ja a Szovjetuniónak a népi KÖZLEMÉNY a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Komáit Népköztársaság és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai, valamint kormányai képviselőinek budapesti találkozójáról A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 6« a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőségének meghívása alapján 1957. január 1-én Bo.dapetre érkezett a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Népköztársaság kormánya képviseletében Zsiskov és Damjanov elvtárs; a Csehszlovák Kommunista Párt és a Csehszlovák Köztársaság kormánya képviseletében Novotny cs Siroky elvtárs; a Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság kormánya képviseletében Ghcorghiu- Dej, Mogyorós és Borila elvtárs; a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió kormánya képviseletében Hnicsov és Malenkov elvtárs. Folyó évi január hó 1—I. között az említett országok pártjainak és kormányainak képviselői megbeszéléseket folytattak, amelyeken részt vettek Zsikov és Damjanov elvtársak (Bulgária); Novotny és Siroky elvtársak (Csehszlovákia); Kádár és Miinnleh elvtársak (Magyarország); Ghcorgliin-Dcj, Mogyorós és Borila elvtársak (Románia); Hruscsov és Malenkov elvtársak (Szovjetunió). A találkozó során elvtársi és baráti véleménycsere folyt egy sor kölcsönös érdeklődésre száinoUartó politikai, gazdásági jellegű és a pártéletet érintő kérdés* ben, valamint a nemzetközi helyzet egy sor aktuális kérdésében. A találkozó résztvevői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik és pártjaik helyzetéről. A résztvevők megelégedésüket fejezték ki afelett, hogy Bulgária, Csehszlovákia cs a Szovjetunió ugyanúgy, mint az összes szocialista országok,, új, hatalmas sikereket értek a szocializmus cs kommunizmus építésében, A magyar népgazdaság sikeresen haladt előre a szocialista úton. Ezt a fejlődést zavarta meg az ellenforradalmi erők támadása. Jelenleg az ellenforradalom leverése után a- Magyar Népköztársaság szocialista gazdasága határozottan erősödik és a fejlődés útjára lépett. A szocialista tábor országai elmúlt évben sikeresen teljesítették a népgazdasági terveket, új eredményeket értek cl a nép jólétének növelése útján, fejlődés tapasztalható a kultúra, tudomány cs technika területén. Ezen országok népei a marxizmus-Icninizmus hatalmas zászlaja alatt tovább erősítették egybeforrottságukat kommunista és munkáspártjaikkal, valamint kormányaikkal. A találkozó résztvevői egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar dolgozók erőfeszítései eredményeként, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány vezetésével a szovjet hadsereg segítségével sikerült elhárítani a népi demokratikus rendszer és a magyar nép szocialista, vívmányainak megsemmisítésére irányuló kísérleteket. Sikerült felszámolni a fasiszta diktatúra magyarországi létrejöttének veszélyét, meghiúsult a belső ellenforradalom és az agresszív imperialista körök azon törekvése, hogy Magyarországot az ú.j háború veszélyes tűzfészkévé változtassák Európában. Határozottan visszaverték az imperialista köröknek a szocialista tábor egységének megbontására, irányuló törekvését. A találkozón résztvevő kommunista és munkáspártok, valamint kormányok képviselői megelégedésüket fejezték ki a magyar politikai helyzet és gazdasági élet S normalizálódásával kapcsolatban. Az ország összes egészséges, demokratikus erői, élükön a munkáoszíálylyal, mind jobban tömörülnek a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a Magyar Szocial'sta Munkáspárt köré, támogatják a kormányt és a párt politikai és gazda-ági tevékenységét, aktívan fellépnek az imperialista propaganda útmutatása szerint a lakosság körében bomlasztó, provokatív tevékenységet kifejtő népellenes elemekkel szemben. Békésen folytatja termelőmunkáját a magyar parasztság, amelyet nem sikerült félrevezetni az imperialista és ellenforradalmi propaganda provokációinak és amely a magyar faluban méltó választ adott a főldbirtokosi rendszer visszaállítását célzó kísérletekre. A magyar dolgozók azon része, amelyet az ellenforradalom demagóg es provokációs nacionalista jelszavai félrevezettek, mindjobban meggyőzik, hogy félrevezették, most már látja, hogy ezért a félrevezetésért és az ellenforradalom tevékenységéért a magyar nép legjobb fiai nak, az ellenforradalmi bandák terrorjainak áldozatni esett hősök vérével kellett fizetni, Magyarország dolgozói mind jobban felismerik azon út végzetcsségét, amelyre a népi demokratikus rendszerrel és » szocializmus ügyével szembenálló ellenséges erők akarták őket vezetni, A magyar munkásosztály. parasztság cs az értelmiség helyesen értékeli hazája helyzetét, valamint * magyar nép és a Magjai- Forradalmi Munkás-raí’iiszt Kormány előtt áiló feladatokat. A magyar dolgozók mindjobban megértik, hogy cselt a termelés és a normális gazdasági helyzet helyreállítása, a* ország népgazdaságának fejlesztése, a m u tika- termelékeny ség növelése a», iparban és a mezőgazdaságban, a termékek önköltségének csökkentése és a szocialista felhalmozás utján tudják biztosítani a nép életszínvonalának emelését és a népi demokratikus Magyarország megerősödését. A találkozó résztvevői a véleménynonre. során megállapították, hogy a magyar kommunisták mind jobban rendezik soraikat, és készek minden erejüket latbavetni a népi demokratikus rendszer és a szocializmus magyarországi vívmányai megerősítése, a szocialista tábor minden országával fennálló szilárd, baráti kapcsolatok további fejlesztése érdekében. Bulgária, Csehszlovákia, Románia és a Szovjetunió képviselői biztosították a magyar elvtársakat, hogy országaik népei minden támogatást és minden segítséget megadnak a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak cs a Magyar Szocialista Munkáspártnak a népi demokratikus állam megerősítése, aa ország függetlenségének és biztonságának az agresszív imperialista erők cselszövéseitől való biztosítása érdekében. A találkozó részvevői kicserélték véleményüket a Szovjetunió kormányának 1956. c\> október 30-i nyilatkozatával kapcsolatban és azon egységes meggyőződésüket fejezték ki, bogy a szovjet kormány e nyilatkozata teljes egészében megfelel a szocialista országok közötti baráti kapcsolatok erősítése érdekeinek, az egyenjogúság és az összes népek érdekeinek lisztc- Ictbentartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a proletárin temacionalizmus lenini elvei alapján. Az országok képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy a nyilatkozat tételei sikeresen megvalósulnak a szocialista országok kölcsönös kapcsolatainak gyakorlatában, ami hozzájárul a szocialista tábor további egybeforr«igához, a szocializmus országai gazdasági és kulturális építésének további sikereihez, ar. ezen országok népei közötti barátság erősödéséhez és a testvéri kölcsönös segítés kiszélesedéséhez. A nemzetközi helyzet aktuális kérdéseivel kapcsolatban folytatott véleménycserék eredményeként a találkozó résztvevői megállapították, hogy az utóbbi időben a nemzetközi helyzet észrevehetően cleződö't. Ezen kiéleződést a nyugati államok agresszív köreinek tevékenysége váltotta ki, amelyek a világot újra a hidegháború állapotába szeretnék visszafordítani. Erről tanúskodik mind az Egyiptom elleni angol—francia— izraeli agresszió, mind az imperialista körök magyarországi tevékenysége. (Folytatás az 5. oldalon.) / 1
