Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-08 / 6. szám

XIV. évfolyam, í. szám Ara: 50 fillér 1957. január 8, keddi Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja Kormányunk jntézkejésejgek eavellen célja a dolgozó nép és a szocializmus teljesen azonos érdekeinek védelme és szolgálata A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról November 4-én döntő for­dulat következett be az el­lenforradalmi erők ellen folytatott harcban; meg­alakult a forradalmi mun kás-paraszt kormány. A kormány tevékenységét sú­lyos körülmények között kezdte meg. A Nagy Imre-kormány árulása megnyitotta az utat az ellenforradalom előtt, mely ezekben a napokban embertelenül gyilkolta a szocialista forradalom hű fiait és leányait, a békés állampolgárok élet- és va­gyonbiztonságát fenyegette, a fejetlenség és zűrzavar állapotába taszította az or­szágot; megbénította az éle­tet hazánkban. Az ellenfor­radalmi erők meg akarták dönteni a Magyar Népköz­­társaság államát; a nemzet­közi imperialista nagytőké­től függő és az által támo­gatott fasiszta, földesúri­­kapitalista államot akartak teremteni és az imperialis­ta erőkre támaszkodva, há* borús tűzfészekké akarták tenni hazánk területét. Ilyen körülmények kö­zött a forradalmi munkás­paraszt kormány legfőbb feladata a Magyar Népköz­­társaság állami rendiének, szocialista forradalmunk vívmányainak megvédése volt. Szét kellett zúzni az ellenforradalom fegyveres ereiét, vissza kellett verni politikai támadásait és pro­vokációit, helyre kellett állítani a törvényes rendet, meg kellett teremteni a normális élet, a békés alko­tó munka feltételeit. A kormány sikerrel ol­dotta meg rendkívül nehéz feladatát. Az ellenforrada­lom fő fegyveres erőit né­hány nap alatt megsemmi­sítettük, maradványait pe­dig szétvertük. A kormány kérésére a szerződéses kö­telezettségek és a proletár­nemzetköziség elve alapján nagy segítségünkre volt eb­ben a szovjet hadsereg, majd pedig az új magyar honvéd és rendőr karhatal­mi erők forradalmi fellépé­se, s a magyar dolgozók tá­mogatása. A gazdasági élet. a ter­melőmunka helyreállítására Irányuló kormányintézke­déseket napról napra, hét­ről hétre fokozódó mérték­ben támogatták a leleple­zett ellenforradalommal szembenálló munkás- és paraszttömegek, valamint az értelmiségiek legöntuda­­tosabb rétege, mely nem­csak szavaiban, hanem tet­teiben is hű maradt a nép­hez. Politikai és gazdasági téren felbecsülhetetlen az a segítség, melyet a szocialis­ta tábor kormányai és né­­uci, valamint az egész vi­lág haladó és foradalmi erői nyújtottak népünknek. A forradalmi munkás­paraszt kormány fellépését és tevékenységét természe­tesen féktelen haraggal és gyűlölettel fogadta a ma­gyar ellenforradalom és gazdája, a nemzetközi im­perializmus. Haragjuk és gyűlöletük forrása abban rejlik, hogy kormányunk nem a nagybirtokosolt, a nagytőkések, a dollárimpe­rialisták. hanem a szocialis­ta forradalom, a munkások és parasztok; a proletárdik­tatúra kormánya. Az ellen­­forradalmárok, miután a fegyveres harcban veresé­get szenvedtek, álnok és csaló módon a „szabadsá­got“ és a „demokráciát," kezdték számonkérni és kö­vetelni korménj’unktól. Mi ebben a kérdésben is vilá­gosan és félreérthetetlenül beszéltünk, amikor kijelen­tettük: Magyarországon proletárdiktatúra van. Kor­mányunk és népünk nz ed­digi eredményeket is az el­lenforradalom és imperi liiz­­mus erői ellen folytatott nyílt és következetes harc­ban tudta csak elérni. A magyar proletárdiktatúra munkás-paraszt államában demokrácia és szabadság illeti meg a munkásokat, a dolgozó parasztokat, a nép­hez hű értelmiséget, min­den törvénytisztelő magyar állampolgárt. Az ellenforra­dalmároknak. az imperia­lista ügynököknek, a Ma­gyar Népköztársaság törvé­nyes rendje és alanvető in­tézményei ellen támadó és uszító elemeknek azonban nincs és nem is lehet rérze szabadságban még akkor sem, ha demokratikus jel­szavakkal álcázzák is ellen­forradalmi törekvé leiket. Ezek osztályrésze minden­kor a törvény legszigorúbb büntetése lesz. Mindebből következik, hogy a forradalmi munkás­paraszt kormány tevékeny­ségében elsősorban a mun­kásosztályra, s általában a dolgozó tömegekre támasz­kodik. Hazánk alapvető kérdéseinek megoldását — mint azt a november 4-i nyilatkozatunk 15 pontjában is leszögeztük — a Magyar Népköztársaság demokratiz­musának elmélyítése és ki­­szélesítése útján kívánjuk megoldani. Soha többé nem engedjük meg. hogy a köz­ügyek vezetésébe visszater­­jenek a Rákosi—Gerő-klíkl; antileninista vezetési mód­szerei. a személyi kultusz, s a tömegek érdekeinek fi­gyelmen kívül hagyása. Kormányunk intézkedései­nek egyetlen célja a dolgo­zó nép és a szocializmus teljesen azonos érdekeinek védelme és szolgálata. Meggyőzően bizonyítottuk ezt eddigi munkánkkal és harcunkkal is. A kormány tevékenysé­gének kezdeti szakaszában — a szocialista forradalom érdekeinek megfelelően jelentős részét képezte a katonai és karhatalmi fel­adatok megoldása, az im­­oerialisták hazánk belügyid­be való beavatkozási kísér­leteinek visszaverése, a ter­melőmunka. a közlekedés megindítása, s a törvényes rend helyreállítása a fővá­rosban és az ország egész területén. De az államveze­tés munkájának már ebben az igen nehéz szakaszában is megoldottunk egy sor igen fontos politikai és gaz. daSági kérdést. Ezekből az intézkedésekből már eddig is mindenki világosan lát­hatta;; a forradalmi mun­kás-paraszt kormány el van szánva nemcsak arra. hogy minden erejével megvédi az elmúlt 12 év vívmányait, hanem arra is, hogy hatá­rozottan szakít minden olyan hibával, amely az el­múlt években a szocializ­mus építését kísérte és hát­ráltatta hazánkban. Ilyen intézkedések voltak pl: az ipari munkások, bányászok és más dolgozó rétegek bé­rének emelése, a munka­szüneti napok rendezése, az üzemi munkástanácsok­ról szóló rendelet a terme­lőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a gépállomások vagyonának védelméről szóló rendelet, a begyűjtés, a kötelező biztosítás, a me­zőgazdasági fejlesztési járu­lék, a kisiparosok és kiske­reskedők alkalmazottai után fizetett külön jövede­lemadó, a gyermektelensé­­gi adó eltörlése, a korábban jogtalanul megvont nyugdí­jak rendezése stb. Tudatában vagyunk an­nak, hogy sok súlyos, meg­oldásra váró feladat áll még előttünk, különösen gazdasági téren. Mielőtt azonban továbbmennénk, híven ahhoz az elvünkhöz, hogy a szocializmus építése népköztársaságunkban a tömegek legsajátabb ügye, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány szükséges­nek tartja, hogy a munka újabb szakaszának kezde­tén nyilatkozatban ismer­tesse az egész nép előtt, milyen elgondolásai vannak a legfontosabb időszerű kérdések megoldására. I. Az államhatalom erősítése és tovtíbbi demokratizálása I Az imperialisták és az ellenforradalmá­rok fegyveres felkeléssel, majd ennek meghiúsulása után demagóg jelszavakkal folytatott politikai támadá­sokkal és provokációkkal minden erejüket arra össz­pontosítottak, hogy meg­semmisítsék, vagy leg­alábbis bomlasszák és gyengítsék a magyar mun­kás-paraszt államot, annak központi és helyi szerveit. Ezzel egyidőben anarchi­kus, kispolgári nézeteket képviselő emberek is, akik nem átallották magukat marxistáknak nevezni, va­lójában állami és társadal­mi rendünk bomlasztását és felforgatását tűzték ki célul maguk elé „demokra­tizálás“, „sztálintanítás“ és más ehhez hasonló jelszá­­vakkal. Ezekkel a törekvésekkel szemben első és legfonto­sabb feladatunk volt és lesz a jövőben is. hogy minden erővel védelmezzük és erősítsük szocialista ti­­pusú, népi demokratikus munkás-paraszt államunk IUHÄSZ gyul/i Ä munka En őt dicsérem csak, az élet anyját; Kitől jövendő győzelmünk ered; A munkát dalolom, ki a szabadság Htjára visz gyász és romok felett. A gyárkémény harsogó diadalmát S a zengő sínen kattogó vonat, A béke ő. a haladás, igazság, Mely leigázza a villámokat. Nagy városokban, végtelen mezőkön, A dala zeng s zúgni fog örökkön. Míg minden bálvány porba omol itt. Én őt dicsérem, csak, az élet anyját, Kinek nővére Szépség és Szabadság S kinek világa most hajnalodik. intézményeit és szerveit, mert csak ez az állam tes­tesíti meg a dolgozó pa­rasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát, a proletárdiktatúrát, s bizto­sítja hazánkban a szocializ­mus építését és végleges győzelmét. Az ellenforradalmi, vala­mint a zavaros anarchista kispolgári nézetekkel és tö­rekvésekkel szemben most és a jövőben következete­sen érvényesíteni kell a proletárdiktatúra lenini el­veit'; a dolgozók túlnyomó többségét képviselő töme­gek diktatúráját a megdön­tött kizsákmányoló, népel­nyomó kisebbség, a volt gyárosok, bankárok, föld­birtokosok és fasiszták fe­lett. Érvényesíteni kell mindazokkal szemben, akik bármi módon, bármilyen eszközökkel a kapitalista­­földesúri rendszer visszaál­lítására törekedve a mun­kás-paraszt államot támad­ják és gyengítik. O Fontos kötelességünk­* • nek tartjuk azt is, hogy a proletárdiktatúra feladatait betöltő népi de­mokratikus államunk min­den erejével, a dolgozó tö­megek támogatásával, véd­jük a dolgozó népnek az al kotmányban biztosított jo­gait, s a felszabadulás óta elért szocialista vívmányait. Biztosítsuk az össznépi tu­lajdonban levő üzemek, bá­nyák,, bankok, szövetkeze­tek, állami gazdaságok, gép­állomások védelmét és erő sítését, a parasztság földjé­nek, a kisemberek munká­val szerzett tulajdonának védelmét minden ellen tor. radalmi restaurációs kísér­lettel szemben, éppen úgy, mint az anarchikus felfor­gatókkal és uszítókkal szemben. Q Népi államunk de­­mokratizmusának egyik legfontosabb biztosí­tékát abban látjuk, hogy a nép által választott állam­­hatalmi szervek: az ország­­gyűlés, a . megyei, városi, járási, kerületi és falusi ta­nács rendszeresen ü’ésez­­zenek és döntsenek az al­kotmány által reájuk ruhá­zott jogkörben, az ország és a nép érdekében határoza­tokat hozzanak, A kormány tevékenysé­gének fő irányvonalát a megfelelő törvények, tör­vényerejű rendeletek és elöntések útján az ország­gyűlés. a helyi végrehajtó szervekét pedig a tanácsok határozzák meg. A A kormány fontos feladatának tekinti államrendszerünk, kor­mányzati szerveink munká­ja demokratizmusának to­vábbfejlesztését. Az állami szervezetet úgy kell fejlesz­teni. hogy legjobban megfe­leljen a szocialista építés feladatainak, a mi viszo­nyaink között, lehetővé te­gye a dolgozók tevékeny részvételét az állami ügyek intézésében, saját gazdasá­gi, kulturális, szociális kö­rülményeik alakításában* Ott, ahol eddig a közügyét intézését nagyszámú hiva­talnokkal oldották meg, most ezt kevesebb fizetett alkalmazottal, a lakosság széles rétegeinek bevonásá­val. a munka jobb meg­szervezésével valósítjuk meg. Népi demokratikus állam­­szervezetünk fejlesztésével nagy körültekintéssel, gon­dossággal, tudományos megalapozottsággal kell foglalkoznunk. Szakítanunk kell az ötletszerű, meggon­dolatlan szemezgetésekkel vagy a külföldi példák gé­pies másolásával. Az állam­­szervezet továbbfejlesztésé­ben is elsősorban a magyar sajátosságokból, jó és rossz tapasztalataink helyes elemzéséből kell kiindulni, figyelembevéve a baráti or­szágok gyakorlatban bevált tapasztalait, vezetési mód­szereit. Cí A kormány egyik leg­­fontosabb feladata az államapparátus egyszerűsí­tése, az évek során felduz­zadt bürokratikus appará­tus létszámának nagymér­vű csökkentése. Államszer­vezetünk demokratikus, né­pi jellegének érvényrejut­­tatása parancsolóan írja elő. hogy az eddigi túlmé­retezett, a munkásoknak nagy terhet jelentő állam­­apparátust leépítsük. A kormány ennek érdekében több minisztérium és or­szágos hivatal összevonását, illetve megszüntetését hatá­rozta el. fi A központi szervek összevonásával, szer­vezetük egyszerűsítésével párhuzamosan fokozatosan növekednie kell az állam­hatalom helyi szervei, a megyei, járási, városi és községi tanácsok — mint a lakosság legszélesebb kép­viseleti szervei — hatáskö­rének, gazdasági önállósá­gának. Éppen ezért szüksé­ges, hogy az évek óta tartó halogatás után a hatáskö­rök leadása, a decentralizá­lás ténylegesen megtörtén­jék. Ennek során módot kell adni arra, hogy a ta­nácsok a területükön mű­ködő helyi jellegű vállala­tok, intézmények felett tényleges hatáskört gyako­rolhassanak. (Folytatás a 2. oldalon.]

Next

/
Oldalképek
Tartalom