Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-06 / 5. szám
1957. január 6, vasárnap SZABOLCS-SZATMAK KSPE 9 Su VASÁRNAPI HELLEKLET A Megye Tanács Népművelési Osztályának összeállítása 1. szám A JÖVŐÉRT Űjabb kezdeményezéssel íordulunk mindazokhoz, akik tenni akarnak a Nyírség és a Szamostáj művelődésének ügyéért. Kulturális betétlapot indítunk és az a célunk, hogy tág teret nyissunk a szabad vitáknak, bemutassuk megyénk értékeit, tehetségeit és közkinccsé tegyük a megye szellemi termékeit. Azokhoz szólunk, akik gondolkodni és tenni szeretnek és velünk együtt akarják ápolni haladó hagyományainkat, elmélyíteni és továbbfejleszteni nemzeti kultúránkat. Tarpai Márton, Esze Tamás, Kölcsey Ferenc és Móricz Zsigmond szülőföldje népének volt, van ás lesz is mondanivalója, Beszélni akarunk a szabolcs-szatmáriak életéről, művelődéséről, hétköznapjairól és ünnepeiről, vagyis a magyar valóságról, magyarul! Azt szeretnénk, ha minél többen szólalnának meg a művelődési lapban, hiszen annyi értékes gondolat ért már valósággá ebben a megyében. Megizmosodott, tetterős szellemi életet akarunk a Nyírségben és a Szamos táján is! Tudjuk, hogy ez rövid idő alatt valóság lesz, hiszen sokezer kultúrát szerető ember szívének lelkes dobbanás és értékes munkája biztosíték erre. A tanyák és a kis falvak iskoláinak fáradhatatlan munkásai, a nagy községek és városunk lelkes szószólói, a művészetet és a tudományt kedvelők valamennyien egyet akarnak: haladó hagyományainkat ápolni és a nemzeti kultúra virágait óvni, gondozni. Ha valahol ebben az országban, akkor a mi megyénkben elmondhatjuk, hogy a nép kincseket, gyémántszemeket őriz. Siessünk megmenteni ezeket! Kimeríthetetlen mese-, monda- és népdalkíncsünket, a néprajzi és a helytörténeti adatokat magunk hozzuk felszínre! Ezzel is gazdagítjuk a nemzetek kultúrájának összességét. Megyénk értékeit közkínccsé tenni kötelességünk is. Ezeket az értékeket akarják a népdalok és a népmesék kutatói, nagyműveltségű zeneművészeink, a néprajzi és a helytörténeti kutatómunka szakemberei, a hímzők, fafaragók, az alkotó képzőművészek, táncosaink, bábosaink, színjátszóink íelszínrehozni, továbbfejleszteni, és visszaadni a népnek. Irodalmi és versenypályázatunk bebizonyította, hogy mennyi tehetség él a megyében, és még mennyi érték van, amelyről most nem is tudunk. Ezeket is keressük! Azt akarjuk, hogy semmi ne menjen veszendőbe, ami ennek a tetterős és becsületes népnek jellemzője, sajátja. A tudományos kutatómunka területén is sok értékes kezdeményezés van. Ezekről azonban tudni kell mindenkinek! Ismernünk kell mindenkit, aki a megyénk szülötte és sokat tett a magyar nép életének jobbrafordításáért, vagy dolgozik ma is a boldogabb jövő kimunkálásán. Fogjunk hát tollat! Beszéljünk szívünkből, őszintén! Gazdasági életünk jelenlegi nehézségeit segítve lássuk el hivatásunkat. Alkotó embereket, virágzó kultúrát akarunk a szocialista jövőt! GACSÓ LÁSZLÓ, népművelési osztályvezető. 60 ezer forint értékű hangszert kapott a nyíregyházi Állami Zeneiskola Az elmúlt év utolsó negyedében a nyíregyházi Állami Zeneiskola 60.000 Ft értékű hangszert kapott. Ezenkívül a megye művelődési otthonai számára még 200.000 Ft értékben vásároltak hangszereket, amelyeket azok a községek kapnak meg, ahol a zenei élet Rövidesen felavatják a megye legszebb művelődési házát Fehérgyarmaton A megye egyik legszebb művelődési házát — melyet Móricz Zsi^mondról neveznek el — rövidesen felavatják Fehérgyarmaton. A nagy terem falait Móricz Zsigmond és Esze Tamás domborművű képmásai díszítik majd. A művek alkotója Berki Nándor, szob-Mikor jelenik meg t SzaboicS'Szatfnárí Szemle A Szabolcs-Szattnári Szemle, a megye régvárt folyóirata január közepén megjelenik. A tudományos cikkeket tartalmazó vaskos kötet megjelenését az októberi események közbejötté késleltette. rászművész. A község művelődési csoportjai — munkások, parasztok és értelmiségiek egyaránt — nagy lelkesedéssel készülnek az avató ünnepségre. ölőa dús i&tóza t a TTIT-hen A TT1T és az Állami Zeneiskola három előadásból álló sorozatot rendez a TTIT helyiségében vasárnap délutánonként 5 órai kezdettel. Az előadások címei: Liszt Ferenc és az irodalom. Előadó: Straky Tibor. Schumann jubileum. Előadó; Vikár Sándor. Schubert zenéje. Elóadó: Ági Gézáné. Az időpontot és műsort időben közöljük, fejlesztésére megvannak a tárgyi és a személyi feltételek. A hangszerek között van 10 db üj zongora, illetve pianínó is. Innen - onnan A megyében 30 helyen folyik szervezett zeneoktatás a művelődési otthonokban. •k A falvak és tanyák mozival való ellátárára 21 db ú' keskenyfilmes vetítőgépet vásárolt a népművelési osztály. A vetítőgépekre máris nagyon sok igény érkezett. Többek között mozit nyitnak a gulácsi Kossuth termelőszövetkezetben, az aporligeti új művelődési otthonban; Tisza telek község lelkes vezetőivel is megbeszélték már a mozinyitás előfeltételeit.-k A megyei népművelési osztály ez év első negyedében elsősorban a tanyákon szeretne sok mozit nyitni. A községi tanácsok segítsék elő ezt a kezdeményezést azzal, hogy mozira alkalmas helyiségeket biztosítanak és áramfejlesztőt (agregátort) vásárolnak. ■ilatké QózieJ imáiéi cdpÄ nt Mint őszidón a fék haját a fürge szél ha bontja, úgy hull apám vén, szép, Öreg fejének őszi lombja. Mint nagy szelek, süvítenek felette szárnyas évek, s ő állja markos viharát az esztendők szelének. De teste-lelke már beteg, belülről rágja féreg: hiába várt, nem rótta le adóját még az élet, Bizony, bizonynem rótta le, pedig már félszáz éve, hogy szivét; markát, erejét csak neki adja bérbe. Porolni érte már öreg, nem kéri, — belefáradt. Reménykedik: egyszer talán lerója majd fiának. Vénhedt gyümölcsfa ő, feinek ágát vihar letörte, s tavasz jöttével nem viruU nem~ készül új gyümölcsre - • S mint őszidőn a fák haját a fürge szél ha bontja, úgy hull apám vén, szép, öreg fejének őszi lombja..-. 1955. II, 25. Ölem emtékizetn ; Nem emlékszem tündén mesékre, De szebb volt az a legszebbik mesénél, ; hogy mesélt volna egyet is Anyám, hogy — amit reggel elvitt — kenyerét ; — Ö fegyvergyárba járt apámmal együtt, hazahozta; „madárlátta“ — mondta !Mesét nem is tudhatott talán. s eltakarta kezével szemét... > ► Be szebb volt az a legszebbik mesénél, Nem emlékszem tündén mesékre. • hogy esteienként, mikor hazajött, - a várakozó kicsike szobánkba otthonos melegség költözött... hogy mesélt volna egyet is Anyám, ő fegyvergyárba járt gyámmal együtt. Mesét nem is mondhatott talán.. , Tóalk panasz Engem néha még szórabir % bánat; itt áll mellettem, fogja a kezem. De férfiszemmel nézek már utánad s nem siránkozom tűnő éveken, amelyek egyre távolabb ragadnak téged majd tőlem. — Ö, hadd teljenek Én önmagamba fordulok már vissza, hogy olykor-olykor föl-fölleljelek. Tűnődöm néha. -.. gondos napjaimnak -t ősz estéin, ha hiányzol nagyon: „Hogy élsz? Merre vagy?“ — halk, sze-1 (líd szavakkal <j telkembe vésett képed faggatom. S írok... — emlékké formálom a szókat, n Tündér-emléket hordok: a tiéd. ^ Hordom, mint hordja harc után a harcos s félig begyógyult, sajgó sebhelyét. 3 195 i. X. 12. 3 c&ki ítóemhee.. Aki parasztember tömérdek a gondja, ország-világ kenyeréért verejtékét ontja. Aki munkásember szintúgy sokat fárad, házát-honát teremti meg az egész világnak. Aki íróember betűt vet papírra, örömüket, bánatukat, gondjukat megírja. De ki íróember vigyázzon a szóra! kincses, igaz szavait a: élet igazolja! 4 i * 3 •4 P.osszra szemmel neszen, szépre pápaszemmel, ajnározza a világot kettős szerelemmel! 1955. XII. ti Játék — kaatóli/an Gondolat-disznók kanásza vagyok, a rímek apró, göndör malacok. Zalkám Jelét a fűre csaptam el, a másik fele tilosban legel. A kisfiúcska játékért remeg. Nekem támadnak dühös emberek. Adósuk vagyok — azt mondják, pedig kincses szavakkal adóztam nekik. Eljöttek hozzám szűrös számadók, Morog a gallyor, szűkszavú levél, kérték a disznók után az adót, dohog a gyümölcsfa és útrakél, s mert ustoromra azt mondták: hamis, a hullott gyümölcs is vele gurul... összeröffentern velük magam is. És én megyek utánuk szótlanul. I
