Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-01 / 1. szám

1957. január 1. kedd szabolcs-szatmak nepb n Ilyenkor már rendszerint meg szokott jelenni a könyvesboltok kirakatában a következő év naptára. Nézzünk bele most egyik régi példányába: a tores lőcsei kalendáriumba. Első példányát az 1626. évre ké­szítették, tehát több mint 330 esztendővel ezelőtt. — Hogy milyen népszerű könyv lett belőle, elég ha megemlítjük azt, hogy 116 esztendeig élt, évenként megújulva. Négy generáció tanulta belőle a jótanácso­kat. Igénytelen kis könyv, két-Laposgatás egy 300 évesnél idősebb kmentíuriumüun színű nyomással. A . piros szín már csaknem színeha­­syott. Címlapja is ilyen Ket­tős színű. Nyelve egészen jó magyar, helyesírása ós­di, majdnem teljesen éke­zet nélkül való. A magyarok első és második bejövetele Az első lapon évrendi táblát ad: azaz megmondja, hogy az egyes fontos ese­mények óta hány esztendő telt el. Különösebb szak­értelemmel nem bíráljuk, de megjegyezzük, hogy be­szél a magyarok első és második bejöveteléről. Az első alatt a hunok bejöve­telét érti. A következő la­pon van a jegyzetek ma­gyarázata. Ezek között igen sok érdekes van. Három­­négy betűből álló kis jegy­zetek ezek, amelyek a nap­tárban a nap után követ­keznek. Pl: Éjb. = érvágás jó. Jg = jó gőzfürödés. Jh. =3 jóhalászás. Ezek azt jelentik az egyes napok után, hogy azon a napon jó venni, vagy ha­gözfürdőt ászni. Azután következik a nap­vári rész: az ünnepnapok pirossal, a hétköznapok fe­ketével nyomva. A napok után következik a névnap, utána az időjárás és az­után vagy sokszor előtte a fent említett jégyek. Az időjárást egy-egy szóval jellemzi. Ojesztendő első napjára pl. szélvészt jósol, másodi­kára pedig havas időt. Ha bevált a jóslata, az 1626. évi január hó kellemetlen tél lehetett. Legalább 10 napon fújt a hideg, nedves szél, vízkeresztkor „forgó­szél” volt. 23-ra „nagy íer­­geteg”, és 25—30-ra pedig .zűrzavar”. „... jó borral élj .., De már júliusban ügy látszik tilos a szerelem, mert ezt írja: Vénus asszony és sok fördíik Ez hóban árt bár meg hiddjed. Novemberben már fázik, mert így ír: Méz sert, jó bort sokszor Igyál, Étked legyen főt borssal Testedet bélelt ruhában Befedd, légy meleg szobában. A naptári rész után „so­­kadalmok” cím alatt — mely a múltban közhasz­nálatú neve volt a vásár­nak — az országos vása­­. okról tájékoztat. Mit okoz a tolvajok istene ? A következő rész: „Prog­­nosticon Asirológicum” cí­met visel — jövendölés e a csillagokból. Ehhez tér mészetesen jobban kellene ismernünk a középkori csil­­e.g jósok mesterkedéseit, hogy el tudjunk igazodni benne. Pl. az egyik helyen ezt mondja, hogy „a Mer­­curius. Nap és a Mars ösz­­szeközeskednek“, ezért ez esztendőnek nagyobb része szára,-, hűves és szeles idők­re hajlandó. A másik he­lyen pedig e három nap ta­lálkozásából keilemetes idő­re Következtet. Általában ez esztendőben úgyiátszik uralkodó planéta a Mercur — ez a rómaiaknál a tol­vajok istene volt — ebből aztan arra KÖvetKeziet, hogy a Mérem- közelsége „mint vizeken, mint par­ton való dúlást és tolvaj­­last nyilvánsággal jelent." A naptár követKező ré­sze a nap és hold fogyat­kozásokról szól. Az első napfogyatkozás febr. 26-án fél 10-kor, a második aug. 21-én éjjel lesz, a holdfo­gyatkozás aug. 7-én ne­gyed 8 óra után kezdődik, az egész 1 óráig és 8 percig tart és így „igen kicsiny és vékony lesz.” Imádkozni kell mondja, hogy „Isten ezeket a fogyatkozásokat kegyelmetesen távoztassa el tőlünk.” Persze a ma embere megdöbben ennyi babonaságon. i\LURVt A nemzetközi helyzet kissé jobbnak tűnik Az AP amerikai hírügynökség jelenti: Nehni indiai miniszterelnök pénteken este haza­érkezett az Egyesült Államokban tett látogatásáról. Az indiai miniszterelnök megérkezésekor kijelentette, hogy a nemzetközi helyzet kissé jobbnak tűnik. Nehru a leszerelésről szólva azt mondotta, hogy a kérdés „meglehetősen közel van a megoldáshoz.” Rendőrségről — ügyészségről Betörés* baiszeresiesevei &zéü@*yen S Mit árul el a rövid krónika Háborút is jósol tavaszra és őszre. Mint maga írja, oaraszt lázadást, mint 100 év előtt volt. Nem volt ne­héz háborút jósolni: egész Európa a 30 éves háború közepében állott, Bethlen Gábor is hadban volt, te­hát egész valószínű volt, hogy a következő évben is csak lesz valami. Utolsó fejezete a kisnap­­tárnak az u. n. rövid kró­nika, mely 15 oldalon adja az eseményeket Krisztus születésétől 1620-ig. Igen hiányos. Dózsa felkelésének a krónikában se híre, se hamva, pedig mint előbb 'áttuk, tud róla. De semmi Bokszerre! verekedtek Ujfeliértón Olvassa mindennap a Szabolcs-Szatmár Népét! deményezett :en. a tettesek el-Az egyes hónapok után kis versikékben jó tanácso­kat ad. Pl. februárban; Odd magadat az hidegtől, S. mind halaktól, jó borral élj Fördőzni írnokért nem árt; Lásd, hogy testben ne valljad kárt. Érdekes, a májusi versi­ke, amelyben a tavasz ha­tása alato áll a szerző is és így ír: Társasággal vígan lakni, S ital mellett csókolni, Hasznos neked; légy Istenben Feleséged él örömben. e8t:ieiriSgBB8t>8ri8BBtlBBDBSfS«ieBSaB»SBBBSSilSBI)8f8ISB£BttBB(Be*BBB8BBBflBSBBtBBB8Bl(BBi)BBBeaSBUBS(IBU0BB8tttlSSHeBtfeBBSSB8BtlBCB8kE«BSe8ISaBtteB(IB8BBeBBBSB8fllS8taDOeBÜBaBB0<iB8eBBSt80BSBDBeB3eBBI0eeBSE3BB08B889ee088CIBCBB8BBiat8iaaSIBBBaBBtBBa8 »BBB8B8B8BSB8B8BBB8BBBBrS8BÍB8BBí8»B8B»BEBBBBBBSB»0BBrBOBBBeBBB»8BBflBffBB3fl808BBBBBBBBB88e888B»ee hír Mohácsról sem. Igen ér­dekes viszont, hogy Kálló várának építési idejét 1573. évvel beveszi a kro­nológiába. A lőcsei kalen­dáriumot minden valószí­nűség szerint lőcsei ember állította össze, mégis az er­délyi dolgokat sokkal job­ban ismeri, mint a ma­gyarországiakat. Különösen a ' XVI. század utolsó ne­gyedétől igen erős benne az erdélyi krónika. Ezekben kívántam az egyik legrégibb magyar naptárt az olvasókkal meg­ismertetni. Kiss Ernő, a Megyei Levéltár vezetője. Karácsony harmadik nap­ján ismeretlen személyek lopakodtak a székelyi föid­­művesszövetkezet boltjá­hoz. A raktár felől hatol­lak be, kifeszítették az ab­lakot és pénz után kutat­tak. A pénztárban találtak 16.000 forintot, mely kis papírzsákba volt becsoma­golva. Valószínű azonban, hogy valaki közeledett és ez meg­zavarta & betörőket. A zsákmánnyal a kerítésen at .ávoztak. A nyomozást vég­zők a helyszínelés során a kerítés mellett megtalálták a kis pénzes zsákot. Hiány­talanul vissza is adták a pénzt a szövetkezetnek. A betörők munkáját ez­úttal balsiker kísérte. A rablott pénzt gyors távo­záskor elhagyták. Letartóztattak egv éjszakai támadót Szabolcsveresmarton az elmúlt napokban éjjel Hu­­dák Bertalan két társával meg: ám „dt a Rostás Sámuel szaoolcsveresmarti lakost. Az éjjeli támadók doron­gokkal súlyosan bántal­mazták Rostás Sámuelt és késsel négy helyen meg­szúrták. Húsz napon belül gyógyuló súlyos testi sér.és miatt Hudák Bertalan el­­.en a rendőrség büntető el­járást indított. Két társa után most nyomoznak. Hu­dák Bertalant 26.-án a cse­lekmény után letartóztat­ták. Két verekedés volt kará­csonykor Üjfehértón. Az egyikről tegnapi számunk­ban adtunk hírt, utóbbiról most érkezett jelentés: Szabó János és Ince Mik­lós újfehértói lakosok bok­­szerrel megtámadták Balsa Antalt és Sztányi Jánost. Súlyos testi sértés vétsé­ge miatt a rendőrség eré­lyes bűnvádi eljárást kez-Eddlg mintegy félmillió méter textilárut adott át a HUNGAROTEX a belföldi forgalomnak. Az ári nagyrésze téli holmi. 4 külkereskedelmi váhsiai további másfélmillió méter textilárut bocsát a keres­kedelem rendelkezésére. (Folytatás aa > oldalról.) — Hihetetlennek hangzik, megenge­dem. Pedig így van. Amit alkottam, nem egyéb, mint a világ legerősebb, elképzel­hetett mül erős atomgépe ete, a Rexat­­reá, amely, hogy mást ne mondjak, ké­pes a világ összes erőműveit helyettesí­teni. Mit helyettesíteni! — vágott szavá­ba. — Tízszer, százszor akkora energia rejlik az én gépezetemben. Három ekko­ra gép, és ki lehet küszöbölni a íöldről az emberi munkát. tfElvesxem ax egész világot..,“ Pitt Sam még hallgatta egy darabig, s mivel alapjában hiszékeny volt, mint minden könnyelmű felfogású ember, egy­­szercsak felkiáltott. — Hisz akkor ön zsebre fogja vágni az amerikai milliomosokat! A tudós büszke mosolya lefagyott. — Nem, kedves barátom. Én nem csak a milliomosokat vágom zsebre. Hanem az egész világot. Pitt Sam ezt nem egészen értette. Filo­­tófálnl kezdett. — Igaz, hogy egyszer olyan gazdag le­het, hogy mindent megvesz. Még az én öregem három hold földjét is. De ha mindent megvesz, s minden az öné, ak­kor az már olyan, mintha semmije sem lenne. — A gondolat olyan mulatságos volt Pitt Samnak magának is, hogy ka­cajra fakadt. — Mert mi a csudának is kellene önnek az én öregem három hold földje, amikor egész Európa az öné. A tudós elismerően bólintott. — Jó természetes esze van. barátom. Nos, hát ezért kell nekem a szikratáví­ró. Amikor elkészülök, hírül adom a vi­liágnak, hogy attól a perctől fogva az enyém. Az enyém, földestől, gyárostól, városostól, emberestől, minden az enyém, és csak az enyém! Pitt Sam nagyujjával megvakarta a lerkedő szakállát. ■— Hát ez az, amibe azért az emberek s beleszólnak. Mert például... — Nem szólnak bele! — kiáltott fel irtelen a tudós. —■ Mert például. — folytatta rendület­lenül Pitt Sam, mert érezte, hogy vissza­vonhatatlanul igaza van, — nekem van egy feleségem, a Sári. A Sári az enyém... A tudós gúnyos mosollyal közbevá­gott. — Csak addig, amíg én el nem ve­szem. A matróz forgatta agyában a különc szavait, majd kezdett dühbe gurulni. — A Sári az enyém, — kezdte lassab­ban. — És én pedig elveszem az egész vi­lágot: Nem alkuszom! Az enyém, meg­mondtam, és jogomat érvényesítem is! Elismételte a határidőt, amelyre a táv­írónak kész kell lennie, azután csendes lépteivel eltűnt a folyosók labirintjában. Pitt Sam ismét magára maradt nehe­zülő gondolataival. Eltűnt, mint ax árnyék... A határnap éjszakáján nem tudott aludni. Most már valósággal gyűlölte gazdá­ját, a világ jövendő urát. s bármennyire igyekezett a feltételezett hatalmában két­kedni, érezte, hogy annak igaza van, amikor a hatalmas erejű gépezetről be­szél. „Pokoli igazságtalanság lenne tőle, ha elvenné az emberektől, ami az övék. De mit is kezdene Sárival, amikor annyi szép nő van a világon.“ Sehogysem tudta elképzelni, hogy a gazda az egész világot birtokába veszi. Ezek a gondolatok teljesen elvonták a távírógéptől. Az pedig ott hevert az asz­talon, reménytelenül szé‘^"dett állapot­ban. Már azt sem tudta, hogy mi hova kell, hogyan lehetne összerakni. Reggel felé szenderedett el, de néhány percet sem pihenhetett, amikor rányitott a szolgálatot teljesítő majom, s hívta maga után. Először meg sem értette, mit akar. Aztán követte a homályos folyosó­kon. Egy fehér teremben, a fal melletti kap­csoló-asztal előtt ült a gazda. Ahogy Pitt Sam belépett, már intett is neki türel­metlenül. — No jöjjön. Jöjjön és nézze. Kész va­gyok! Vastag ólomüveg fal állott a kapcsoló­asztal másik oldalán. Ezen keresztül egy másik, sokkal nagyobb terembe nyílt ki­látás. A matróz a tudós hátamögé lépett, s átbámult az üvegfalon. A gazda keze ide-oda repkedett a kapcsoló karok és gombok között, s egyszerre a másik te­remben valószínűtlen fények kezdtek ját­szani. Rózsaszín, viola, sárgás és kékes fények vibráltak, tündököltek. — Nézze csak! — kiáltotta diadalma­san a gazda. A terembe egy majom lépett be. Ab­ban a pillanatban megmerevedett, s amint a kék fény rásugárzott, eltűnt, mint az árnyék, ha kisüt a nap. — Hol van? — meresztette -a szemét Pitt Sam. — Anyagtalanná lett — kapcsolta ki a gépet a gazda. Azután ráütött az asz­talra. — Hát ez az én erőm. A matróz gondolkozva nézte az asztalt. — S ez képes lenne dolgozni a világ minden erőműve helyett? — Képes lenne, ha akarnám. — Hát ez... ez nagyon jó dolog lenne. De a földeken csak muszáj lenne szán­tani, Lángraíobban a föld levegője — Csupán technika kérdése, barátom. Hanem ... ehhez nekem nincs kedvem. — Nincs? — képedt el Pitt Sam. — Én nem alkuszom az emberiséggel. Én elveszem, ami az enyém. S az az enyém, amit el tudok venni. Még ma el­veszem hát! — Hogyan? — Ügy, hogy megsemmisítem a vilá­got. A matróz elképedve hallgatott. A kü­lönc élvezte a határtalan megdöbbenést. — Hát még hogy fog meglepődni az emberiség! Ezt kell leadnom a szikra­­távírón. Hagy tudják meg pusztulásuk előtt, hogy én veszem el tőlük a földet, a levegőt, az életet! En, a világ ura! Csak három kart fogok meg, és megnyo­mom a piros gombot, S utánna lár.gra­lobban a föld levegője, s égni fog, mint a benzinbemártott gyereklabda. De előbb hagy sugározzam szét a hírt. Készen van? Pitt Sam megnyalta a száját. — A távíró? — ismételte zúgó fejjel Nem. Nincs kész. A tudós szeme megvillant. — Kész kell lennie. Most! — Ez... hülyeség... — hebegte "fiit Sam. — Felrobbantani... amikor dolgoz1 hatna az emberek helyett, — Fél? Reszket? Pitt Sam ember marad a talpán —■ Nem. — rázta meg a fejét a mat róz. — Én igazán nem félek. Csak hü­lyeség. Sárit is... amikor Sári nem tuó semmiről. Ehhez nincs joga. — Nincs jogom? — pirosodott meg gazda. — Csak segíteni van jogom? Nen Itt arról van szó, hogy ami az enyén^_ azt elveszem. A távírógép pedig kész le­gyen, különben megsemmisítem. Intett. A szolgálattevő majom előbbrelépeiU Pitt Sam látta, hogy nincs más választá­sa. Cselekednie kell. — Hozzám ne érjen! — rivallt rá a különc eszelős tekintettel. — Hacsak egy ujjal ér hozzám, a majmaim darabokra tépik! Pitt Sam körülpillantott. Fenyegető majompofák riadtak rá minden sarokból. Aztán a különcre tekintett. Vékony em­ber, elég lenne neki egy ütés is. Csak egy ütés, amit nem tudnak megakadá­lyozni a majmok. S aztán ... jöjjön ami­nek jönni kell. Ha a hajó majd legköze­lebb megjön, talán hoz tudósokat is. S akkor majd birtokbaveszik a gépezetet, az emberiség javára. — Takarodjon! — nyújtotta ki a ka­ját a különc. Pitt Sam nagyot nyelt, görcsösen so hajtott, aztán vakon nekiugrott a fehér­köpenyes alaknak. A majmok úgy tépték le az élettelent testről, darabokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom