Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-06 / 5. szám
Xrv\ évfolyaiti, 5. szám Ára: 50 fillér 1957. január 6, vasárnap Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja Marosi Károly a Szabad Európáról, a disszidáltakról A férjek vizsgája Egy rendőrt meggyilkolt, több embert megsebesített egy fegyveres bandita DAL A HONVÁGYRÓL #TOrr-,»v,-a<,t:-' v * wyiru3 '*?r m> rr ee v ír ■■ry »rr "i»y|<nr’«wr mo ii^r«ir"lwyT^i*"n»'öi*lTör Akik megtalálták számításukat Amikor elítéljük a tsztnozgalom korábbi hibáit, az nem jelentheti azt, hogy a szövetkezeti mozgalmat általában elvetnek. A szövetkezeti gazdálkodás, a közös gazdasági előnyök elérésére szolgáló társulás különböző tormái igenis szolgálhatják a parasztság egyes csoportjainak érdekeit és jólétét. Ezt már sok évtizede felismerték a tőkés országok parasztjai is. Mind a külföldi, mind a hazai, sőt a megyei tapasztalatok , bizonyítják, hogy a szövetkezés igenis jó dolog! Szabolcs-Szatmárban is sok közös gazdaság maradt meg mindenféle múltbeli hiba és ellenséges nyomás ellenére is. Sőt napjainkban sorra alakulnak újra a már felbomlott közös gazdaságok is olyan dolgozó parasztok Is belépnek csoportosan, akik eddig még nem voltak tsz-tagok. Most a zárszámadások Után különösen sok példát lehet felhozni arra, hogy a nehéz viszonyok között is voltak jó szövetkezetek, amelyek jó megélhetést biztosítanak tagjaiknak. Az olcsvai Üj Élet TSZ például 55.17 forintos munkaegységgel zárt. K. Szües Péter családja 60.070 forint értékben részesedett. Ebben 30.870 forint volt a pénz, a többi természetbeni juttatás, állami és nem szabadpiaci áron számitva. Ugyanitt Tóth Sándor közel 55.000, Kovács Bertalan pedig 45.113 forint értékben részesedett. A vásárosnaményi Vörös Csillagban 48.53 forint egységenként az osztalék. Kósa Sándor 23.481 forinttal, Szakács András 19.654 forint értékben részesült. Ezek az emberek megtalálták számításukat. Egy mexikói fizikus felfedezte a mesterséges esőt Miért nincs szappan és mosószer? Válasz több háziasszony Ugalde Perez professzor módszere — mint az újságíróknak magyarázta — abban áll, hogy különleges szerkezetek segítségével atomok bombázása révén ionizálja a légkört. A mexikói tudós szerint a bombázás előidézi száz négyzetkilométernyi övezetben a hőmérséklet egyöntetű emelkedését, a szelek horizontálisan és vertikálisan megszűnnek, mesterséges felhők képződnek, amelyek egy titkos eljárás folytán leejtik csapadékterhűket. „Módszerem- — ges amerikai módszer, amely csak tíz négyzetkilométernyi területen képes esőt előidézni. Ugalde Perez profeszszor végül kijelentette, hogy Mexicóbnn már végrehajtott kísérleteket, amelyeket, siker koronázott. Mindamellett — mini mondotta — módszerének alkalmazását képzett személyzetre kell bíznia, mivel nem akar előidézni földrengést, légköri zavarokat és orkánokat. Szerkesztőségünkhöz több háziasszony fordult azzal a kéréssel, hogy írjunk arról, miért nincs elegendő szappan és mosószer az üzletekben. Eleget teszünk, ennek a kívánságnak és az illetékesek válaszát erre a kérdésre az alábbiakban közöljük. A mosószappant gyártó üzemek eddig energiahiány miatt a szokásos termelés 15 százalékát tudták végezni. Most, hogy javult az energiaellátás, kapacitásuknak már 40—50 százalékát használják ki. Tehát az energiaellátás javulásával több mosószappan kerül az üzletekbe. Rosszabb a helyzet a mosdó- és pipereszappan terén. Az ismeretes események miatt nem tudtunk napraforgóolajat exportálni, amiért kókusz és pálmaolajat kaptunk volna, Ez ugyanis elengedhetetlen a pipereszappangyártásához. Igen kevés mennyiséget kaptunk Csehszlovákiából, ez azonban alig enyhíti a hiányt. Mosószerből ugyancsak az energiahiány miatt van kevés. Itt főleg a csomagoláshoz szükséges karton hiányzik. A kereskedelmi kérdésére szervek ezen úgy segítenek, hogy papírzacskókban hozzák forgalomba a mosószert. így természetesen olcsóbba kerül, mert a csomagolókarton árát levonják. A most forgalomba kerülő mosószert azonban elsősorban a mosodák, kórházak stb. kapják. A lakosság folyamatosabb ellátására csak ezután kerül sor. Készül a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása A világ első villany-karórája jelentette ki a mexikói professzor — teljes mértékben tudománjrós és az elemeknek nem egy laboratórium belsejében, hanem a szabad levegőn végbemenő transzmutációján alapszik.“ Ezután hozzáfűzte, hogy egy napig tartó cső előidézése Mexico város körzetében nyolcvan dollárba kerül. Ez sokkal olcsóbb, mint a száraz, je-Egy newyorki óragyár csütörtökön bejelentette, hogy megszerkesztették a „világ első villanykaróráját“. A gyár képviselője kijelentette, hogy ez a felfedezés az óragyártás 500 éves történetében forradalmi változást jelent. Az új órának nincs felhúzórugója. Egy miniatűr szerkezet vegyi energiát alakít át villamosenergiává és ez szolgáltatja a szükséges hajtóerőt egy miniatűr villanymotor működtetésével az óra gépezetének. A gyár szerint a vlUanykarórát két hét múlva hozzák forgalomba. Eddigi kísérletek azt mutatják, hogy az új típusú óra sokkal pontosabb a felhúzható fj óráknál. Kossiiifi címeres bélyegek A posta rövidesen hat értékből álló különböző színű, általános forgalmi bélyegsorozatot ad ki. A 20 filléres, a 30 filléres, a 40 filléres, a 60 filléres, az egy forintos és a két forintos bélyegek Kossuth-címert ábrázolnak. Az új bélyegsorozat készítése folyamatban van, árusítását pedig februárban kezdi meg a posta. A Magyar Távirati Iroda munkatársának értesülése szerint készül az Elnöki Tanács által kiadott, a munkástanácsok működésére vonatkozó törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása. Az utasítás kidolgozásánál már figyelembe veszik az e kérdésekkel kapcsolatos vitákon, megbeszéléseken, a sajtóban és a rádióban elhangzott elgondolásokat, nézeteket. Testére keményre fagy a nappal meglucskosodott hó és csikorog a léptek nyomán. — Öriás jár künn — mondják ilyenkor az emberek, ha a tél megmutatja a „fogát“. Dolguk végeztével összegyűlnek, összebújnak a tanyasiak: szöszt fonnak, tollat fosztanak, kézimunkáznak, vagy éppen csuhából kéziszaiyrot készítenek. Dühönghet künn a tél, ha bent a házban hasábok pattognak a tűzön és jó szagú meleg pirongatja az emberek orcáját. A fiataloknak mégis csak össze kell valahol gyűlnie, komázni, tereferélni és egy kicsit az izmokat meghuzegatni a táncban. A cigánybokri fiatalok is bizony alig várják a kedd, a csütörtök és a szom-Sstézéi a tanyán bat estét, amikor estézni, szoktak. Kisséknél, vagy Konrádtéknál tanyáznak szívesen. 20—30 lány és legény bontja ki ott olyankor a jó kedvét. A lányok fonják a szöszt. ügyesen pörgetik az orsót, i amire a guzsajról fonal iakeredik. A fonalból majd a mamák rongy-pokrócot szőnek a kamrában beporosodott esztevátán. Kiss Ica térítőkét horgol, Gincsai Zsuzsa csuhából szatyrot készít, Turcsány Zsuzsa lábtörlőt fon, Palicz Ica kézimunkát varr a stafirunyhoz. A legények nem „dolgoznak“ — a lányokat nézegetik, tréfálnak, mókáznak. ^ fiúk és menyecskék legtöbbjének ujján araiig karikagyűrű van, aminél jobban csak a szerelmesek szeme csillog. A lóca végén ülő legény hamar tüzet fog és dalolni kezdi, hogy „Csak egy kislány van. a világon ... “ Ú tudja, hogy ki az. A lánysorban pirulva izegmozog egy kis szőke. Kék szeme csillog a dalt hallgatva és gyorsabban gödri az orsót. így gondolkodik: hogyne! huzakodni lehet, de a szerelem, az más. Ki találta ki, ki nem, ki tudja'! De nem baj! Mi is volna az ember élete anélkül? Kert virág nélkül? — A legényre néz, s tovább szövi az álmot: — jön a farsang muzsikás évadja, hát izé.. jönnek majd a kérők. Ű be, lőle is menyecske lesz tavaszra, húsvétra. Egy-két öregasszony is kerül a társaságba, aki vigyáz a fiatalságra, mert még ilyenkor nagyon virágos a vér és könnyen beszél a száj. így UHU, így dukál ez. Olykor Konrádt Miska bácsi, a házigazda is jól érzi magát az estizésen. Túl van már a öO, élétévén, van miről beszélnie,' legtöbbször olyanról, ami elmúlt, Hires betyárokról, régi időkről beszélget a szomszédokkal. Arról, hogy is volt régen a szerelem, a katonását, meg a háború. Utoljára marad a mai fiatalság. Se vége, se hossza a történeteknek. Telik az idő, éjfélre jár. Kalács és bor kerül az asztalra. Aztán jön a tánc. A legények a tornácra hordják a házból a székeket, lócákat. Előkerül s megszólal a citera, meg a harmonika. Kevereg, forog a sok pár és hevesebben dobognak az ifjú szivek. 1/ ünn az utca-ajtót csapdóssá a nyargalászó szél, A róka hazafelé igyekszik tolvaj útjáról. — sejti tán, hogy jönni fognak az esiéző legények és leányok. Kakasszóra jönnek is a párok. Haza találnak a homályban hamar. Pajkoskodva, nevetgélve mennek -r hóban látszó csapáson és a hajnali csendben visszhangzik a léptek ropogása. OROSZ AKDKAS.
