Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-30 / 24. szám

SZABOtCS-SZATMÄB NEFB J 957. január 30. szerda Két hét alatt 38 kisipari kérelem a baktalórántházi járásban A baktalórántházi járá­si tanács íDari 'csoportjá­hoz két bét íüvft 38 kis­ipari kérelmet nyújtottak be. A kérelmezők többsé­ge kőműves, kovács, asz­talos és cipész kisipart kér. Már tizennégyen meg­kapták az iparjogosít­ványt, akiknek meg volt az ehhez szükséges fe'.té­'eiük. A további kérelmek' elintézéséhez az előadó: szerint két hétre van; szükség, hiszen körülte-; kintő, alapos munkát akar; végezni. Nem kisebb az érdeklő­dés a kereskedelmi cso­portnál sem, ahol a múlt héten 10 kérelem elbírálá­sára került sor. 12 szövetkezet alakúit ujja az elmúlt héten A mezőgazdasági igazgatóság szövetkezeti osztálya jelenti, hogy az elmúlt héten újabbb 12 korábban fel­oszlott szövetkezetben döntött úgy a tagság, hogy to­vábbra is közösen gazdálkodnak. Az ellenfarradalmá­­rok által szétzüllesztett szövetkezetekből ezzel a tizen­­keítővcl már li&ívanliáromra szaporodott az újjáala­­kulíak száma. Az elmúlt héten alakultak újjá: a baktalórántházi! Úttörő, tiszalöki Aranykalász, tiszaeszlári Vörös Csil- Iag, kölesei Kossuth, milotai Petőfi, anarcsi Szabadság,; újfehértói Dózsa,, kcmecsei Üj Barázda, gulácsi lij; Barázda, nagykállói Rákóczi, nagykálíúi Dózsa és az; ♦ ököritófülpösi Béke Őre termelőszövetkezetek. ; •Látogatás egy vidéki új kisiparosáéit Molnár György az Óbu­dai Hajógyárban. dolgo­zott, onnan racionalizá'­­ták. Felesége is erre a sorsra jutott, s így haza­jöttek Ófehértóra, a szülő­falujukba. A kapott pénz okos felhasználásával akarnak új életet kezdeni. — Néhány nap alatt megkaptam az iparenge­délyt a kovácsipar űzési­hez — mondotta az új kis­­iparos, mikor meglátogat­tuk. A községben biztos­nak látom a munkát, a megélhetést, — hiszen Fócsra járnak innen a ko­vácsmunkákkal a dolgozó parasztok. A szerszámokat magam csinálom, kovács­­szenet is kaptam és már munkám is van bőven. 99f'árjuk a kertészkedéshez értő VBennelőszövetkezetek vita*fóruma iimifikuBiélktGliekel** Irodájuk még nincsen A Vasgyár utcában a 6-os számú Mélyépítővel szem­ben elterülő 10 holdas táblán még semmi jel annak, hogy azt egy élni akaró kis csoport törvé­nyesen birtokába ve*te volna. A földet egyelőre megrokkant hóréteg fedi mely alatt pihen a termő réteg, hogy tavasszal an nál inkább munkába kezd­jen. Konyhakertészeteí létesít itten egy rnostaná ban alakult mezőgazdasá gi szövetkezet, az Üj Erő. Ha alszik is a föld, azért az új szövetkezet tagjai nagy buzgalommal serény­kednek a konyha kertészke­dés előfeltételeinek meg­teremtésében. Egyelőre, amíg megfelelő helyisé­gekhez, irodához nem jut­nak, a Kalinin utca 73. sz. alatt, Trifonov Miklós el­nök házában folynak a tanácskozások és az elő­készítő munkálatok. Mind­ezt az Üj Erő 3 alapító tagjától hallottam. »Kik megfogadták a kormánv buzdítását... hogy győzzük-e munka­erővel ... Még kevesen vagyunk. Várjuk a kerté- j szethez értő munkanélkü­lieket és szakembereket. ♦ hiszen a kertészet területe bővülhetne, mert van rá lehetőség. Gondolkozhat- 3 nak azok a kertészek, akik ? a különböző tsz-ekben voltak és nem a szakmá-1 jukban dolgoztak: nem volna-e érdemes velünk összefogni? Itt biztosan j megtalálják számításukat! Hozzászólás a fehérgyarmati Győzhetetlen Mriguti tervéhes A mezőgazdasági terme­lés sokoldalú. Irányításá­hoz tervszerűség szüksé­ges. Ezért javasoltuk, hogy a termelőszövetkezet tag­jaiból választott bizott­ság — a tagok javasla­tai alapján társadalmi munkaként — készítsen tervet a termelésre, fel­dolgozásra és elosztásra. A mezőgazdáság idény­jellegéből következik, A minap taialkoztam az Üj Erő elnökével, aki vér­beli bulgár. Már csak a ne­vében s emlékeiben él a szülőföldjével való kap­csolat s beszédjéből tet­szik ki az idegenszerűség. Trifonov Miklós társa­ságában volt Pogonyi La­­josné és Pogonyi Józsefné is a találkozás alkalmával. Azelőtt mindahányan a feloszlott Ságvári Tsz tagjai voltak s a kerté­szetben dolgoztak Trifo­nov vezetése alatt. — Ni, hát maguk a fel­oszlás után is együtt van­nak? — Nem tudunk mink már leszokni a közöskö­­désről — felelte moso­lyogva a mindig kedélyes­ségre hajlő Pogonyi La­­josné. — Hát aztán hogy s mint... Mindhárman egyszerre próbálták újságolni az új helyzetet, amit sikerült kialakítani a sok hivata­los kodás után. De látva, hogy értetlenül kapkodom a fejem egyikről a má­sikra — rábízták a felvi­lágosítás adását Trifo­­íiovra. — .:. Hát szóval 5 csa­lád 12 tagjával olyan sz£­. vetekzetet alapítottunk, amely kizárólag konyha­kertészkedést folytat. Emitt van az engedély is e! — s.mutatta a mező­­gazdasági igazgatóság ja­nuár 15-i keletű írását. szól. Tudjuk, hogy a vá­­rosnak a múltban nem volt elég a környéken ter­melt zöldség — folytatta a bulgár. Hiszen a szövetke-: zet kialakításáról maguk; is cikkeztek. Most meg a belterjességre buzdít a: kormány is. Hát így hatá­­roztuk el. A tanács min-: dennel segít, mert a ma_: gunk erejéből nem tud­nánk elindulni. Már meg­kaptuk a Vasgyár utcai 10 holdat is. Ött van az Érpatak, abból lehet ön­tözni. A villanyoszlopok; néhány lépésre vannak csak. Villanymotort, öntö­zőcsöveket, üveget a ke­retekhez, s minden egye­bet kapunk... A 10 hold kertészeten kívül még kapnak 20—25 holdat takarmánytermesz­tésre, mert igaerőre szük­ség lesz a gépeken kívül is. Haszonállatokkal még nem foglalkoznak, talán majd később. Hiszen a bulgár tudja, hogy jól megférne együtt a tehené­szet a zöldségessel. No, de kezdetnek ... így is van gond elég. — Már csináljuk a ke­reteket, hasurákat. Trá­gyát is kell szerezni: talán a S-rnevái, meg a Iíordá­­lyos Vállalat kisegít. Ha enged az idő, jön a meleg­ágykészítés. Tervezni is kell azért, ha nem is köte­lező, hogy mit akarunk termeszteni és mennyit. Persze ez attól is függ, Elkészült a vádirat őri rereketlők elten a Köve! kiütötte haragosa szemét [ A baktalórántházi járási ! ügyészség elkészítette a ; vádiratot az őri verekedési I bünperben. Az elsőrendű I vádlottat Opre Gusztávot • azzal vádolja az ügyészség. • hogy október 31-én az őn ; tanácsháza környékén vere­kedést kezdeményezett Ve­­[licskó István ittas személy­­[lyel. A nézeteltéréseiket [hangos szóval fejezték ki és [néhány perc múlva az ösz- I szeszóláíkozás után tettlc- Igességre is sor került. ■ A szelidebb természetű • VeJicskó István otthagyta a [veszekedő, Opre Gusztávot [és haza indult. A társasága­iba szegődött felesége frtel­­[lett Czika Domonkosné és [Fekete János is. Egyideig ^beszélgetve ballagtak az'ut­­;cán, majd az egyik pilla­­[natban arra lettek figyel­­[mesek, hogy valaki szalad [utánuk. Amint közelebb ért [ a futó alak, akit Opre L,ász­­! ló követett, a bűnperbén I szereplő másodrendű tér­tiéit, Opre Gusztáv tesl­­► vére. amely csakugyan erről VIDÁM HÓCSATA A két közveszélyes vere­kedő zavarni kezdte Velics­­kó Istvánt. Az Tűzésben fő­leg Opre Gusztáv vett részt, és ő követte el a súlyos tes­tisértést is. Opre meghúzó­dott kapuja aljánál és az arra haladó és szabadulni igyekvő Velicskó Istvánt egy kővel megütötte. A bűncselekmény érdekessége, hogy a tettesnek félszeme volt, az egyik üvegből volt, viszont a sértett Velicskó I tvánnak is hiányzik az egyik szeme. Az ütés követ­keztében egyetlen épszemét is elvesztette. A támadó ütés teljes vakságát okozta, t Mire orvoshoz szállították, 3 már nem lehetett segíteni t rajta. . A járási ügyészség Opre Gusztávot elsőrendű ter­heltként és Opre Lászlót, aki ugyancsak erkölcsileg részt vett a bűncselekmény elkövetésében, másodrendű tereheltként súlyos testi­­sértés címén állítja a bíró­ság elé. / Fegyverrel akarta megfélemlíteni! családfát Édesanyja jeientetts fe! a rendőrségen Öfehértón egy érdekes fegyverrejtegetési bűnügy­ben folytattak nyomozást az elmúlt napokban. Á gya­núsított ifjú Orosz József juhász, 19 éves fiatalember, ♦ aki fegyverével megakarta félemlíteni szüleit. A fiatalember állítólag Liptai Józsefnétől vásá­rolta a pisztolyt, még jóval az ellenforradalom előtt.} Nagyanyja vette észre, hogy a fiúnak pisztolya van, mert az egyik alkalommal ő akasztotta szekrénybe ruháit és egy súlyos tárgyra lett figyelmes, mely az ünneplőkabát zsebében volt«. Egy családi nézeteltérés­kor Orosz pisztolyát kereste és fenyegette szüleit. A pisztolyt azonban nem találta meg. Az ellenforrada­lom előtt és az ellenforradalom idején sem látták nála a pisztolyt és nem használta különböző csslekmí- 3 nyeltre. Amikor a szü’ei feljelentettek, a rendőrség nyo­mozást végzett és kihallgatta a gyanúsítottat és bűn­jelként lefoglalta a megtalált Frommer pisztolyt is. Töltények azonban nem voltak. Az igazságszolgálta­tás szakemberei elbírálták a fegyverrejtegetési bűncse­lekményt és a ' határozat szerint gyorsított eljárással a baktalórántházi járásbíróság tárgyalja az ügyet. hogy a mezőgazdasági üzem növénytermelési részéből jövedelem csak az év második felében származik. A tagok meg­élhetéséhez azonban az is szükséges, hogy. abban az időszakban is kapjanak valami készpénzt, amikor a növénytermelésből még nem származik bevétel. Ennek biztosítására meg­van az alap a többi terme­lési ágban (állattenyésztés és segédüzemek). A meg­osztás módjáról a terme­lési terv és a gyakorlati tapasztalatok alapján in­tézkedni kellene a tsz-en belül. Ebből következik még az is, hogy ha a nö­vény és gyümölcstermelés részesedik egyéb üzem­ágak jövedelméből, akkor helyes ha ezek a termelé­si ágak is részesednek a növénytermelés bevéte­léből, illetve termelésének eredményéből. A termelőszövetkezet szempontjából is vizsgálni kell az elosztás kérdéseit. Helytelen volna olyan arányt megállapítani a jö­vedelemelosztáshoz, amely a tag jövedelmét ugyan biztosítaná, de ugyanak­kor a közösség ráfizetne. Ilyen körülbelül a helyzet az állattenyésztésnél a ter­vezet szerint. Természete­sen — a korábbi években kialakult árakon számolva — például a szarvasmar­ha tenyésztés kb. az 5 li­ter átlagos tejhozamnál kezd jövedelmező lenni. Ez azt jelenti, hogy álta­lában az várható, hogy a termelőszövetkezetnek megmaradó 50 százalék tejhozam és borjú­szaporulat -iem fedezi a szarvasmarha-tenyésztés rezsijét. Hasonló a helyzet a scrtéshizlalás és tenyész­tés területén is. Az elosztással kapcsolat­ban ezért azt javasoljuk, hogy a termelőszövetke­zet a kiosztásra kerülő terményekből és termé­kekből az évvégi elszámo­lásig csökkentsék egyné­hány százalékkal a kiosz­tás arányát és ezt a meny­­nyiséget csak akkor osz­­szák szét, amikor az év eredménye ismeretes és ekkor a termelési értéket figyelembevéve osszák szét ezt a tartalékot. A fogatosok munkájá­val kapcsolatban javasol­juk, hogy pontosabban határozzák meg a fogato­sok és gyalogosok munká­jának egymáshoz való arányát. Emellett helyes­nek tartaná k, hogy a tag egyéni gazdasága részére végzett munka ellenérté­kének 50 százaléka a tsz pénztárába kerülne befize­tésre. A termények értékesíté­sével kapcsolatban java­soljuk, hogy a primőr zöldség és a gyorsan rom­ló termények előnyös ér­tékesítésére több azonos jellegű szomszédos terme­lőszövetkezet társuljon. A vezetés és az admi­nisztráció munkájával kapcsolatban javasoljuk, hogy az elnök havonta, a könyvelő pedig negyed­évenként számoljon be a tagságnak a munkájáról: A közös vagyon védelmé­nek a biztosítására helyes, ha a tagság ellenőrző bi­zottságot választ, amely­nek támogatására kérje a járási mezőgazdasági osz­tályt. Mezőgazdasági Igazgató­ság, Tsz osztálya. »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ELTÖRÖTT A MÉCSES

Next

/
Oldalképek
Tartalom