Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-01 / 1. szám
XIV. évfolyam, iszám. \ra: 50 fillér 1957. január 1. kedd A: MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja tyorslista a békekölcsön sorsolásokról MIT ÍR EGY 300 ÉVES KALENDÁRIUM ? Balszerencsés betörők Székelyben \ Mily 4L. régyen az áj lapcím? — Pályázat olvasóknak A boldogabb új esztendő valaneiinyiünk akaratától, munkájától függ Beszélgetés az új év küszöbén Benkei András elvtárssa!, a Szocialista Munkáspárt megyei intéző bizottsága titkárával A MagyiSzocialista Munkáspárt Megyei Intéző bizottsága a ^kritikusabb időkben alakult meg. Az új párt megsziiésének időszakában még tombolt az cllenforradalo Ennek ellenére azok a kommunisták, akik szilárdhieggyöződéssel vallották magukénak a ■marxizmusoninizmus eszméit, de elitélték a Rákosi- Ccrö klikk’-P-. és nemzetellenes politikáját, bízva a nép újat aljó erejében, hozzáláttak egy új, tisztacrkölcsű, becsüls, a nemzet erdekeit védő munkáspárt ■megalakítihoz. Ezt a inkát ma még sokan kétkedéssel, bizalmatlanul fogaik. A sok csalódás után nehezen hisznek az emberek, ián nem látják még a kibontakozás útját. Sok embten felvetődik, nem fog-e visszatérni az elmúlt idösi bűnös vezetése, politikája? Tényleg a nép érdekeit iviseli-e a Szocialista Munkáspárt? » Ezek gondolatok foglalkoztatják a megye dolgozóit mostz ó-évtöl -aló búcsúzáskor. Munlársunk ezért kereste fel Benkei András elvtársat. a ’t megyei intéző bizottságának titkárát, hogy bcszéigesl vele és felkérje: tájékoztassa a megye dolgozóit, btiyos kérdésekről: Mi isiriért megyénkben a közelmúltban ? K ÉRDÉI Hogyan értélen a lelmúlt «semélyclt? VÄLAS Nem lönnyű álaszt a< erre i kériésre. Az az indító okok, melyek ctóber 21-át kioltották. hosszú időre lyúlnak >sza. A néptől lszakadtákosi- é, Gerő:likk veáss nem múlt el lyomtaldl meg; ónk ben cm. Aa y sokszír megmert éleínvonal tmeléséől szóié ígérgetések nem alósult; meg. tíhelyelt tlyan Szavakat kaptak lolgozóií „Most még öszzébb ki húzni nidrágszjunkat, tgy a hónap bőégeseblegven.” Ezt a őséget azmban 12 v alat'hiába virták a lolgozó' Dolga para'ztsigunknak *n egy nytgtalan éjszaja volt ». erőszaké termelőszivctkezeti fejlesztés miatt. »értet4 önérzetét és csokién te h termeié} kedvéi íz a k t örvény értés és aklati melynek ki volt éve, jlönüsen k utóbbi iyolc ív alatt. Megyénk rtclrrcgi dolgaói előtt lagyo sokszor anangzett, ittgy párt bíz;: bennük s túaszkodik nunkájuka. E azonban tak hang iiargi mindvégij Számos funkcionárius fogadta bizalmatlanul az értelmiség közeledését. A néppel szemben álló hibás vezetési módszerek ellenére is voltak az elmúlt éveknek eredményei. Ezt világosan látni kell minden becsületes embernek. Nem lehet letagadni azokat az alkotásokat, melyeket a nép hozott létre országunkban s így megyénkben is. Erre büszkék lehetünk! Ezek az alkotások azonban nem homályosíthaliák el egy pillanatra sem a hibákat, s azt a Sok elfojtott keserűséget, amely az emberekben élt, nem a népi demokratikus rendszerrel, hanem a Rákosi- és Gerő-kli!:k nép- és nemzetellenes politikájával szemben. Jogos volt tehát megyénk dolgozóiban az elkeseredés. Ezért szimpatizált az október 23.-i buda| oesti eseményekkel, az egyetemi ifjúság, a munkások nttgr'Ttrű békés tüntetésével. Ebben látta annak eredményét, hogy a Rákosi—Gerő-kh'kk és annak bűnös politikája egyszer s mindenkorra szám| űzve lett a magyar életbő!. Fájdalmas az, hogy a nemes célok megvalósításáért történt nemzeti felkelést a hazai és külföldi reakció meglovagolta, véres, fegyveres összeütközéseket erőszakolt a népre. amel> nemzeti tragédiát vont maga után. Megyénk dolgozói is elítélik az Eszterházyakat, a Kállayakat, Jármiakat, a volt tókéseket, gyárosokat, földbirtokosokat, akik kihasználva a nép jogos elégedetlenségét, „forradalmi” jelszavakkal szították a tüzet, és így sodorták katasztrófába a nemzetet. Ezek az urak a nép kejzével akarták a maguk részére a tüzes hamuból a gesztenyét kikapartatni. Nem kerülnek le a napirendről a jogos követeléseit Megyénkben október 26.-a után két-három nap alatt szinte gomba módjára tűntek fel a múlt levitézlett urai: főszolgabírók, csendőrök, kulákok, földbirtokosok és vezetésükkel minden községben és járásban megalakították a „forradalmi”, „nemzeti” bizottságokat, illetve tanácsokat. Súlyos hiba lenne a megalakult bizottságokban resztvettek mindegyikét egy kalap alá venni. Voltak köztük, — ha nem is sokan — becsületes, hazájukat szerető munkás, paraszt, értelmiségi dolgozók, de a vezetés nem az 5 kezükben volt. Később, az események követkéz! é-‘ ben, — amikor egyre világosabban mutatkozott meg az ellenforradalom arca — ezen becsületes dolgozók többsége kilépett ezekből a bizottságokból. Az államhatalom helyi | szervei elleni támadás egy darabig tehát sikerrel járt. Az ellenforradalomnak céljai elérése érdekében feltétlenül szüksége veit r. pártszervezetek dezorganizálására, a kommunisták megfélemlítésére, üldözésére, a termelés beszüntetésére, a rémhírterjesztésre, a teljes anarchiára. Mindannyian tapasztaltuk, hegy ezek leküzdése itt, a megyénkben is sok nehézséggel járt. Ne gondolja azonban senki azt, hogy mivel megyénkben aránylag egészen kevés véráidozat volt, nálunk ellenforradalomról nem is lehet beszélni. Az, hogy az ellenforradalom véres ténykedése nem bontakozhatott ki megyénkben, annak köszönhetjük, hogy a szovjet csapatok jelen voltak. Az ellenforradalmi események bekövetkezése, s annak szétzúzása nem jelentheti azt, hogy megyénk dolgozóinak jogos követelései lekerüVenek napirendről. Sőt! A Szocialista Munkáspárt szervezeteinek kell a jogos követelések megvalósításának, a sérelmek orvoslásának harcosaivá válni. Mi a helyzet megyénk gazdasági éleiében? Lesz-e munkanélküliség ? KÉRDÉS: Hogyan Iái ja megyénk jelenlegi helyzetét Benkei clvíárs? VÁLASZ-: Megyénkben komoly gazdasági károk nem történték. A normális élet megteremtéséhez azon ban hosszá hetekre volt szükség és még ma sem mondhatjuk, hogy a termelés minden területén teljes rend lenne. Az energia és a szénhiány következtében ipari üzemeink, vállalataink termelése erősen csökkent. Üzemi munkástanácsaink, bár tesznek erőfeszítéseket az energia s anyaghiány leküzdésére, a munkafegyelem megszilárdítására, de mivel fiatal, új szervezetek, nem minden esetben járnak sikerrel iróbálkozáss'k. Múltak a percek csendesen És újra itt az új esztendő. Nem áll meg az idő sosem Múlt lesz a ma, s ma a jövendő, Nincs benne semmi feltűnő Oly megszokott dolog ez nálunk S mégis, ha egy év újra jő: Belőle oly hű-hót csinálunk. Egymásnak hőn kivángatunk „Nagyon sok boldog új esztendői.' A csak a szokásnak hódolunk S 11a „szépnek látjuk a jövendőt De vajh van-e köztünk olyan Kin e kívánat teljesülne? S éltünk e már oly boldogan Mint rákívánták azt fejünkre? Óh, hányszor meycsalatkozá.. Hogyha jobbnak hittük az újat! Sokszor több bút hozott reánk És visszakívántuk a múltat. Szivünk mégis csak hitt. reir.i S remélni fog, amig csak élünk! Minő sötét is vón a lét, Ha nem lenne már mit remélnünk Boldogság nélkül, élhetünk De remény nélkül nincsen élet. Jó hát, ha úgy örvendezünk, És szebbnek hisszük az új-évet, Építsük csak továbbra is Képzeletünkben a jövendőt S aztán: kívánjuk másoknak is „Nagyon sok boldog újesztendőt (NYÍRI KRÓNIKÁS) Ért nehezíti, hogy a minisztériumok sem adnak kellő segítséget számukra. Az új év elején a népgazdaság és az államapparátus átszervezése, eg/sze rűsitése folytán megyén kben is várható kisebb munkanélküliség azonban ez nem lesz veszélyes. Ügy vélem, hogy a felszabaduló munkaerő egy részét a bővülő kisipar, mils részét pedig a mezőgazda tág tudja foglalkoztáiul. Az események ideje alatt dolgozó parasztságunk, nr.ine. az egyéniek, mind a tormclűszöv etkeretiek, be osülettel helytálltak. A oetakarítást elvégezték, az őszi magvak földbe kerültek, ezáltal biztosították megyénk dolgozóinak új esztendei kenyerét. Lemaradás csupán az őszi mélyszántásoknál van csupán. A dolgozó parasztság mellett külön dicséret illeti meg az élelmiszeripar és a kereskedelem dolgozóit, akik mindvégig becsülettel heiytálllak és a karácsonyi újévi ünnepek fokozott ítí galmát megyénk dolgozol nak nagy megelégedésére' bonyolítottak le. Megyénk iskoláiban, ki turális intézményeiben lassan helyreáll a rend. Az iskolákban a tüzelőhiány miatt hosszabb szünet várható. Ahhoz azonban, hogy megyénk dolgozóinak kulturális igényeit a lehetőséghez mérten kielégíthessük, még sok a tennivaló. Nem kétséges, hogy ebbe az új. egyre jobban kibor takozó légkörben a kultúr munkásai, a hozzáértő szak emberek tudásuk leg javó fogiák nyújtani, s a as hézségeken úrrá lesznek. (Folytatás a 2. oldalon.)
