Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1956-12-24 / 299. szám

SZABÓI CS-SZA r AI Ali 11)56. december 5£4. héttő SZERÉK YSÉQE'lEUl.iltS.4K »50 «eve/.« közül A Rákosi-Gerő klikk alatt elkövetett bűnök összessé­gének feltárása, a végleges tanulság levonása még a jövő kérdése, — hosszú, alapos vizsgálatot igényel. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, amely oly súlyos terhekkel indult el útjára, de amely vállalta az új élet meghirdetését, nem késlekedik, nem tétovázik ezen a téren sem. Ám min­den különösebb vizsgálat, még rejtett titkok feltárása nélkül, máris levonhatunk é.s le is kell vonnunk bizo­nyos tanulságokat. Beszél­nünk kell mindarról, amely a Magyar Dolgozók Pártja életében és működésében idegen volt a néptől, a szo­cialista eszméktől. Csak így hidunk előre lépni és biza­lomra igényt tartani. Sok szó esik mostanában az úgynevezett funkcioná­rius kérdésről: Az c körül folyó szóbeszéd természete­sen nem az egyszerű párt­tagokat. kommunista dolgo­zókat érinti — meri csak el­lenséges szándék tehet egyenlőség jelet az egysze­rű, jószándékú, becsületes kommunista és a Rákosi- Gerő klikk között — a be­szed a jogos bírálat azt a vezető klikket illeti, amely oly annyira elszakadt a néptol. De azt sem tagad­hatjuk, hogy a szűk vezető klikk bűnei nem egy eset­ten fertőzőén hatottak az alsóbb káderekre, az egy­szerűbb kommunista veze­tőkre is. Az utóbbi években talán a legszembetűnőbb az a jelenség volt, amelyre a legjobb kifeiezés ez: „kom­munista gőg“. Bizony, a szerénytelenség, kritikátlan­ság. az úrhatnámság, a nép véleményének semmibe vé­tele, a bürokrácia erősen eluralkodott az egész párt­vezetésben. Unos-untálán elhangzott a szó: a kommunista legyen szerény és egyszerű. De a gyakorlatban nem egészen így volt. Emlékszünk még hivatalos nyíregyházi ün­nepségekre, amikor a dísz­elnökségben nemcsak a funkcionáriusok ültek ott, hanem a feleségeik is. Mi jogon? Mi jogon várták el egyes funkcionáriusok, hogy a „tömeg“ őket és családjukat „ünnepelje“, tapsolja?! Emlékszünk még olyan nyíregyházi május el­sejékre, amikor a dísztribü­nön a funkcionárius nyolc éves fia is ott volt és onnan integetett az elvonúlókra — saját tanítójának is. Mire gondolhatott akkor az a ta­nító? Mi köze volt mind­ezeknek a jelenségeknek a proletár ünnepekhez — a proletár szerénységhez, kommunista egyszerűség­hez? Lehetett azon csodál­kozni. hogy az utóbbi évek­ben nagyon megfogyatko­zott a hivatalos ünnepek résztvevőinek tábora? Nem lehet azon sem csodálkozni, hogy még a párttagok is inkább otthon keseregtek, minthogy tapsolni menje­nek. Az űrhatnámságnak sok-sok szomorú jele mu­tatta, hogy baj van a veze­téssel. Durva lurkálás leg­bensőbb családi, magán­ügyekben, jogtalan előnyök élvezése, reprezentáció, a „szocialista összeköttetés“ mindenható, mindent elin­téző szálai és így tovább. Egyes funkcionáriusok ta­lán azt is elfelejtették, hogy miként kell gyalog járni, A Nyíregyházi Fényké­pész KTSz korábban gyer­mek-szépségversenyt hir­detett. 12 forint nevezési díjért két felvételt: készítet­tek a 6 hónaptól 6 éves ko­rú gyerekekről. Mintegy 350-en nevez­tek a szépségverseny­re. j Az elkészített képeket a I ktsz kirakatába tették a kö- j zönség elé. Csütörtökön j délelőtt döntötte el a zsűri, ! hogy kik kapják az ígért i négy díjat. Kovács István a ! ktsz elnöke, dr. Sarkad}’ 1 Andrásné és Ritli Gyuláné í képezték a szakmai bízott- ' ságot. s többek között Mindez nagyban hozzájárult ■ ahoz, hogy a vezetés el- ! szakadjon a néptől, bürök- j ratikus legyen, egyre kevés­bé bízzon a dolgozókban. Anekdotának is beillik egy j eset, amely az elmúlt évek- j re nagyon jellemző volt: A megyei lap szerkesztő­séget telefonon keresték. Egy akkori megyei vezető. . — X elvtárs? — Igen. — Kérem, nagyon fontos j anyagot kap nemsokára a j tűzoltóságtól. De nagyon nézzék meg -és nagyon po- ! iitikusan írják meg..: X újságíró nem tudta el- | képzelni, miféle óriási do- ! logról lehet szó. Az illető vezető többször elismételte: „nagyon politikusán, nagyon gondosan fogalmazzák, ne- j hogy pánik legyen belőle.“ I Kiderült, hugy a nagyon fontos és politikusán meg- ; írandó anyag nem más, mint egyszerű hír arról, hogy egy termelőszövetke­zetben kigyulladt a szalma­rakás! Ilyen képtelen gondolko- | dáshoz. félelemhez vezetett! el a néptől való teljes ei- I szakadás, a bürokratikus | úrhatnámság. Nehéz el- j képzelni, hogy ezek az em- j berek komolyan elgondol- | kodtak volna azon, hogy' milyen ember is volt Le­nin, a proletárvezér, vagy magyar példát véve: a hal- j la liánul egyszerű és szerény Frankel Leó, a Párisi Kom- rnün magyar hőse, vagy Zalka Máté. az antifasiszta harc nemzetközi alakja. Sokan megkérdezhetik: mért kell minderről beszél­ni, mért kell a szennyest teregetni. Ezekkel a véle­ményekkel nem érthetünk Kosztin Sándor, a városi tanács ipari osztályának ve­zetője is a zsűriben volt. Kern volt könnyű jel­adat a sok képből ki­választani a legszebbe­ket, a nyerteseket. Valamennyi szépnek mond­ható. A nagy műteremben ikiállított fényképek mind- ;egyike elölt sokat időztek- Is a szavazó lapra sokkal jtöbb íényképszáma került 1 fel, mint tervezték. A gye­rekek általában szivet-ör- Ivendeztető szépek, s bizony le szépséget a fényképész a ! beállítással és a kép kidul- í gozásával is növelheti. A ! bizottság a gyermekek ter- ‘mészetességét, és bájossá- ígát különösen értékelte. ; Elsődíjat nyert: a 79. sz. ;kép, amely Szepesi Gyuri­ka, szőlőfürtöt evő kisfiút ábrázolja. A díj egy 30x40» es méretű fénykép. Máso­dik a 7. sz. kép: Barth Edit­be, egy 24x30-as méretű fénykép nagyítást kap. Har­madik': az 1. sz. fénykép, Kábáit Lajoska. (A bizoti ság tagjai nem akarták róla elhinni, hogy fiú, hiszen kislánynak illő hosszú ha­jat visel.) Egy 18x24-es fénykép nagyítást kap, mint a negyedik helyezést nyert 17. számú fényképen lévő Gégeny Barna. A meghir­detett négy díjtól eltérően az ötödiket is megszavazták a 2. sz. képen lévő Schvarcz Lacikának. Ezeket a képeket az ér­deklődők a ktsz kirakatá­ban láthatják. Tapasztaltuk, hogy em­berenként mások az ízlések és vélemények. Ha például az újságíró szavazhatott volna, a 33-as számú képen lévő kisfiúra és a 18-as szá­mú képen lévő kislányra adta volna szavazatát. Megint más valaki, bizto­san valamely másik gyer­mek fényképébe gyönyörkö­dött volna. Minden szülő­nek a maga gyermeke a legszebb, ezért is kár min­den bosszúság azok részé­ről, akiknek gyermeke nincs az öt „legszebb“ kö­pött egyet. Őszintén és bátran fel kell tárni a nép előtt minden hibát. Most különó sen nagy zükség var arra, hogy minden kom. munistát, vezetőt és nem vezetőt figyelmeztessünk a hibák idézésével árrá: ha valaha szükség volt a sze­rénységre, most százszor inkább szükség van rá! A Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai nem kö­vethetik el azokat a hibá­kat, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja tagjai el­követtek. Pártunk eszméje és célkitűzése tiszta és szép, az emberiség és a magyar nép nagyszerű jövőjét tük­rözi. Ám ez az eszme csak úgy lesz az egész dolgozó nép tudatos vezércsillaga, ha a kommunisták szerény, őszinte, becsületes munkát folytatnak. Sem hangosko­dással, sem fenyegetőzéssel nem lehet célt elérni, kímé­letlenül ki kell irtani min­den olyan rossz módszert éí szokást, amelyet a Rákosi ön­kény honosított meg a párt­ban, a pártmunkában, a pártvezetésben. Szerénysé­get elvtársak! Türelmes, meggyőző beszélgetésekre van szükség elsősorban — ez legyen minden kommu­nista legfőbb fegyvere. Őszinte szavakat, embersé­get vár és követel népünk. Az a nép, amely elítéli az ellenforradalom szennyes bűneit, de amely nem té­továzott hatalmas erővel megmutatni: nem kér Rá- kosiék embertelenségéből sem! 5. I. Fával intik a szamosszegi malmot Szamosszegen természe­tesen szintén szénfűtésre volt beredezve a malom. Tekintettel arra, hogy a szénellátás most nehézsé­gekbe ütközik, a végrehaj­tó bizottság úgy intézke­dett, hogy a fűtést állítsák át fára. Ez megtörtént és ma már zavartalanul mű­ködik a malom. Nagy meg­nyugvást és örömet keltett ez az érdekelt dolgozó pa­rasztok körében. tették az országos problé­mákkal, s az' egyesített ja-; vaslatot a Minisztertanács; elé terjesztették. A választ-; mány 11 tagú ideiglenes; intézőbizottságában van; Szabó Sándor megyei elnö-; künk is. A 11-ből 6 buda-; pesti és 5 vidéki tag. Az: OKISZ ideiglenes intéző-! bizottságának elnökévé Er-! dós Józsefet, a KSZKB1 el-! nőkét választották. Az intéző bizottság ön-! álló szövetkezetek érdek-, képviseleti szervének te-! kinti magát. Határozatot; hoztak a szakmai intéző: bizottságok működéséről,; ügyrendet készítettek, s! megkezdték a munkát. ; A magyar történet újabb korszaka ismét ezeréves történetükhöz hű, belőle sarjadt jelképet kívánt: a nemzeti trikolort és a Kossuth címert. Nagymultú zászlónk igaz történetét elevenítjük fel előbb. Már az új hazáját kereső honfoglaló magyaroknak voltak zászlói, hiszen évszá­zadokon át az euráziai lo­vas-nomád népek kultúrkö- zösségében éltek s ezeknek minden törzse saját lobogó­val rendelkezett. A törökök már a VI. században farkas­fejet, a szkíták szarvast tűztek zászlórúdjaikra, őse­ink pedig turulmadarat. A középkori magyar zászló­használatról aztán króniká­sok egész sora megemlék- szik. Kézai mondja, hegy őseink Géza fejedelem koráig turvlos zászló alatt küzdöttek. Szent István a zászló rúdja hegyére aztán a turul he­lyett keresztet erősített. A zászló színe ekkor vörös és fehér. Királyaink III. Andrásig bezárólag a vörös szövetű, fehér-vörös csíkú, ezüst- kett'skeresztes zászlót hasz­nálták. Az Anjouk és Má­tyás után királyaink a zász­A nemzeti lobogó és a Kossuth-cimer rövid története Iáikon családi színeiket a magyar színekkel egyesítve használták. Mohács után a Habsburg- uralom első kétszáz évében a nemzeti lobogó is „elné- metesedik“. Csak a megyék, egyes zászlósurak és II. Rá­kóczi Ferenc adja vité­zei kezébe a nemzeti lobogót, s a királyi tornák verseny­zőinek tornaöltözékén lel­kik még me" a vörös-fehér nemzeti színét, A vörös és fehér színhez a XVI. század második felében hozzákapcsoló- . dik a harmadik szín: a zöld! I. Lipót hitvesének, Eleo­nórának koronázásakor a templom lépcsőiét pannoni- cus tricolor nannus-szal, az­az magyar b^mmszínű szö­vettel takarták be. A nem­zeti trikolor egyre inkább megszentségtelenedik, meg­sárgul az osztrák színtől. r'Vftová r-H Vs’? \r sas ternpz~1'"mv reá. A magyarság csak a királv- koronázások külsőleges ün­nepe alkalmával tűntethet ez ellen úgy, hogy ilyen­korra elővehet: a piros-fe- hér-zöld országzászlót. A török felett aratott XVII. századvégi győ­zelmek idején a kato­nás szellemű magyarok­nak hadi érdemeikért elt~ ie a Habsburg- ház. hogn az egyenruhájuk és zász­lójuk átmenetileg ma­gyaros legyen. Maria Terézia hadviselései idejében vörös-zöld láng- nyelves. esetleg a magyar címert is fe’ öntető fehér törzs-zászlók alatt folyt a magyarok harca. A Napóleon elleni küzdelem idejében aztán a francia trikolor ha­tására a piros-fehér-zöld szín úiabb elrendezésben a polgárság nemzeti zászla­ján és kokárdáin új értel­met nyert. Martinovics is kijelen­tette, hogy a nemzet színe csakis c három lehet. A magyar trikolor kultusza — természetszerűen — a Kossuth vezette szabadság­harcban érkezett tetőpont­jához. Az 1847/48. évi 21. törvénycikk végleg megho­nosítja és „ősi jogaiba“ visszaállítja a három ma­gyar színt. Ezek után lássuk a Kossuth-címer történe­tét! Kossuth olyan címert kí­vánt, amely az akkori Ma­gyarország területét jelké­pezi, 1843. tavasza óta a magyar republikánusok sürgették a koronától való elszakadást, Március Idusa a régi gyakorlattal már szakított is: a korona nél­küli címer használatára tért át. Amikor a trónvál­tozás híre először terjedt el, már a Nemzeti Színház műsorhirdetményei is jelezték, mert a. hár­mashalomról eltüntették a koronát. Az 1849. április 14-i Füg­getlenségi Nyilatkozat az­tán az ország fü"setlensé- gének kifejezésére magáévá tette Március Idusának közben már pó-c-erűvé vált kezdeményezését. Az állampeesélen használták a korona nélküli gyűrűforma- jű nagycímert, a bankókon pedig a korona nélküli 1848-as középeimért; a mi­nisztériumok, hivatalok is áttértek a koronátlan ma­gyar kiscímerro. E kor hadfelszerelési tárgyain, iparművészeti alkotásain, szintén ta­lálkozunk az 1849-es koronátlan címerrel. A népi művészek fafaragá­sokon, hímzéseken egyaránt tüntettek a Bach korszak elnyomása ellen: a koro­nátlan magyar kiscímert élénken alkalmazták — sőt az emigrációban is ez kerül ki. Az osztrák önkényura­lom azonban ez ellen minden lehető eszköz­zel harcolt s közhivata­lok ormán, hivatalok szobáiba csakis a csá­szári sasos nagy- és kö­zépeimért engedte meg. „A szabad és független magyarország ... kikiáltotta u köztársaságot“ 1918. no­vember 17-én (1G-1 kelet­tel), november 28-án pedig Károlyi Mihály miniszter­elnöki rendeletében újra a Kossuth címert írta elő. Ez a címer jelképezi megint és visszavonhatatlanul állami önállóságunkat... Erdős Jenő. 2 SZEPESI GYURIKA LETT AZ ELSŐ! Mcm voll könnyű válsszíani a oyermekszépségversenven Olvassa mindennap a Szabslcs-Szatütár Késsél! ÚJ TEJBOLT NYÍLT a Bethlen utcán Megválasztották az OKISZ <• ideiglenes intézőbizottságát; | A kisipari szövetkezetek I j megyénkben is demokrati- ! 1 kusan választották meg in- | j tézőbizottságukat, így a j ! megyei intézőbizottságot is. j í 17-én került sor Budapes- i ten az OKISZ ideiglenes in- j tézőbizottságának demok. • ratikus megválasztására. — j | Mivel az OKISZ vezetősége ; nem bírta a szövetkezeti 1 ’ tagság bizalmát, az urszá- j gcs küldött-gyűlés összehí- ! vasáig az ügyek vitelét ideiglenejs intézőbizottság- | ra ruházta át, Többszöri át- I alakulás után u megyei és budapesti . választott elnö­kök és küldöttek megvitat­ták a vidéki és budapesti szövetkezetek problémáit, a javaslatokat összeegyez-' gyasztam, mert még nemi gondoskodtak melegítéshezjj alkalmas tűzhelyről, mind-1 emellett máris több minti 300 liter tej fogy el na-j ponta. A terv szerint szépl berendezést, ülő alkalma-' tosságokat kap a bolt, s a jövő héten valószínű már! meleg kávét is kiszolgál-; nak. < A Bethlen utca és Síp utca sarkán a 65-ös KISKER bolt helyén új tejbolt nyilt. A bolt veze­tője Manakoff Boriszné, tejjei, vajjal, sajttal, tej­fellel, péksüteménnyel, ke­nyérrel és konzervféiesé- gekkel szolgálj i ki a vevő­ket. Tejet és tejfelt egye­lőre csak hidegen lehet fo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom