Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1956-12-19 / 294. szám

SZABOLCS-SZAÍMAR N£PB 1956. december 19, szerda Spekuláns elemek éltek vissza néhány község áldozatkészségével Hét teherautóval jelentek ] meg Nagydoboson, Szemas- sályiban és a megye több községében a Diósgyőri Vasgyár munkástanácsá­nak élelmiszerfelvásárlásra leijogosító engedélyével e pillanatban még ismeretlen nevű egyének. A Diósgyőri Vasgyár munkástanácsa a 'felvásárláshoz szükséges ; pén.zzel is ellátta őket, jrogy a faluban megvett élelmiszereket ott a helyszínen, nor­mális áron fizelhessék ki. Nem tudjuk, hogy a megye illetékes közellátási szervei mennyiben értenek egyet ezekkel a vásárlásokkal. — Tegyük fel, hogy ezek az áruk nem szükségesek me­gyénk dolgozói számára és nincsenek megvásárlásuk­kal kapcsolatos terveik a fővárosi közellátási szer­veknek sem. Így tehát mindenképpen helyes, ha az élelem a diósgyőri vas­munkásokhoz kerül. l)e semmiképpen nem helyeselheti becsületes ember a pénzzel és megbízólevéllel Sza­bolcs megyébe küldött „felvásárlók”, enyhén szólva furcsa munka- módszerét. Ezek az emberek ugyanis pénzzel tele a zsebükben ingyen kezdtek ..gyűjtögetni” barom­fit. zsírt. s más élelmi­szert. ..Az éhezőknek visszük” — mondták és a parasztság jólelkűségét, jóhiszeműsé­gét kihasználva, nevetnek a markukba egy-egy község ily módon való félrevezeté­sén. A rendőri szervek már megindították ez ügyben a nyomozást. De ez kevés önmagában. Ezért kérik megyénk lakosait: fogadják méltó módon az ehhez ha­sonló „gyűjtögető’’ szemé­lyeket. A vadászok számára is megszűnt- a kötelező beszolgáltatás Az elmúlt napokban az egyes vadásztársaságokban is megindult az élet. Az ér­vényes fegyvertartási en­gedéllyel rendelkező vadá­szok fegyvereiket általá­ban megtarthatták. Orszá­gosan 3—400-ra tehető azoknak a vadászoknak a száma, akiknek fegyvereit bevonták. A vadászszövet­ség ígéretet kapott az or­szágos rendőrkapitányság­tól, hogy az engedéllyel rendelkező vadásztársaság! tagok kivétel nélkül visz- szakapják jogos tulajdonu­kat képező fegyvereiket. A lőtt vadakkal a va­dászok most már sza­badon rendelkezhetnek. A mezőgazdasághoz hason­lóan itt is megszűnt a kö­telező beszolgáltatási rend­szer, 'a vadászok közellá­tásra adják azt a vadat, amit maguk nem használ­tak fel. A törekvés általá­ban az, hogy a föidmüves- szövetkeztek útján értéke­sítsék, vagy közvetlenül üzemeknek adják el a fá­cánt, nyulat. Ezzel az in­tézkedéssel lehetőségük nyí­lik a vadásztársaságoknak, hogy a jövőben rentábili­san gazdálkodjanak. Holnap n yíregyhási fialni író snesekön vve jelenik meg Holnap jelenik meg Nyír­egyházán Sipkay Barna' „Az új erdész“ című meseköny­ve. Mese, éspedig állatmese: főhőse Mackó, Seholsines Erdő erdésze. Stílusa, nyel­ve közel él a gyermekekhez, de sole kellemes percet okoz a felnőtt olvasónak is. 96 ol­dal, sok illusztráció — való­ban kedves karácsonyi meg­lepetés ez a nyíregyházi vá­sárlóknak — amikor amúgy is szűkiben van a gyermek­könyv. A megyei tanács nép­művelési osztálya, a könyv kiadója, dicséretet érdemel a kezdeményezésért. S kö­szönet illeti a nyomda dol­gozóit, akik néhány nap megfeszített munkájával le­hetővé tették a könyv ün­nepi kiadását. Hétszáz kiló inzulin a Svéd Vöröskereszt adománya j A Nemzetközi Vöröske- j reszt szervezet bécsi kiren- ! deltsége hírül adta, hogy a Svéd Vöröskereszt a Magyar Vöröskereszt vezetőségé­nek kérésére hétfőn repü­lőgépen hétszáz kiló inzu­lint küldött Eudapestre. A Nemzetközi Vöröskereszt a napokban további 800 kiló inzulint juttat Budapestre a magyarországi cukorbete­gek gyógykezelésére. Telaviv. Arab egységek a:, utóbbi időben Jordáné­ból kiindulva támadásokat 'intéztek izraeli terület elfen — jelenti a DPA izraeli forrásokra hivatkozva. ÚJRA DIVAT A BUNDA ­A film forog, a képek változnak, most kezdődjék ismét a Körút kepével. A/, úttesten már nincsenek ro­mok. A járdán a romos­épületek előtt épitési anyag van felhalmozva, szintúgy bontási anyag is. A Nyugatitól a Rákóczi útig 27 helyen van kisebb- nagyobb állvány. Ha nem látnánk egyebet, csak ezt, akkor is megállapíthatnánk, hogy sok minden válto­zott Budapesten az utolsó három hét alatt. De látjuk az építési anyagot hordó teherautókat, társzekereket. Látjuk a serénykedő mun­kások százait. Igv változott a Körút képe, no és az egyik legtontosabb, már közvilágítás van a Nagy Körúton. Ilt-ctt még ritká- sak a villanyok, mert sok a hiányzó oszlop. De van rész. ahol már ezt is pó­tolták. A SORBANÁLLÓK A városokban a sorbán- állás foglalkozás (mert fog­lalkozás ez, hiszen sokan foglalkozásszerűen űzík). — Budapesten is hosszú so-, rok állnak itt-ott. Ha köze­lebb megyünk a sorban- állókhcz és meghallgatjuk a beszélgetésüket -rájöhe­tünk. hogy tán nincs is mindig szükség arra, amiért éppen sert állnak. — Lesütök egy kis húst, elteszem zsírba. — Nekem már van! — válaszolja egy másik asz- szony, egy harmadik így szol közbe: előtérben a szimpla BUDAPESTI KÉPEK — Hadd legyen otthon, kitudja mikor lesz rá szükség. Kitudja mikor lesz rá szükség? Ez nagyon jel­lemző Pesten. A háziasz- szonyok fejével gondolkod­nak nagyon sokan. Nem tudnak mozogni a sok fel­halmozott élelemtől, de „ki tudja, mikor lehet rá szük­ség” jelszavával sorbanáll- nak. Kenyeret pirítanak, zsákszámra elrakják, húst vesznek s lesütik. Ez pesti szokás, hiszen volt iryen divat a háború alatt’ is. De rossz szokás. Hasgondolko- dásra késztet sokakat és ez kizárja a közösségi gondo­latot. Az ilyen ember ne­hezebben lép előre. Érde­kes párhuzam a Körúton dolgozó és a Körúton fog­lalkozásszerűen sorbanállók összehasonlítása. VASÁRNAPI képek A pesti ember szeret jár­kálni, jólismerjük-ezt a tu­lajdonságát. A vasárnapi pesti utcán meglelhetek a társaságot keresők is. Bár­ki kitudja választani őket, közös ismertető jelük van. Ételes egyik kezükben és élelemmel megrakott szonyok fejével gondolkod­nak nagyon sokan. Nem tudnak mozogni a sok fel­halmozott élelemtől, de „ki tudja, mikor lehet rá szük­ség” jelszavával sorbanáll- nak. Kenyeret pirítanak, zsákszámra elrakják, húst vesznek s lesütik. Ez pesti szokás, hiszen volt iryen divat a háború alatt’ is. De rossz szokás. Hasgondoiko- dásra késztet sokakat és ez kizárja a közösségi gondo­latot. Az ilyen ember ne­hezebben lép előre. Érde­kes párhuzam a Körúton dolgozó és a Körúton fog­lalkozásszerűen sorbanállók összehasonlítása. VASÁRNAPI képek A pesti ember szeret jár­kálni, jól ismerjük-ezt a tu­lajdonságát. A vasárnapi pesti utcán meglelhetek a társaságot keresők is. Bár­ki kitudja választani őket, közös ismertető jelük van. Ételes egyik kezükben és élelemmel megrakott nylonháló a másik kézben. Hogy minek ez? Egyszei ű a felelet. Udvariasak a pes­tiek. Látogatóba mennek. és viszik az ebédet, hogy r.e terheljék egymást. Hegy miért délelőtt? Mert szür- kület után nem nagyon mozognak, s ebédhez már csak 3—4 óra a szürkület, s ez kevés egy. kiadós romi- partihoz. Néhány szót a drvatról is. Hárem héttel ezelőtt még vasárnaponként is gyakori volt a 45-ös, háborús kosz­tüm. Ma már tűsarkú ci­pőkben, nerc és panof.x bundákban sétálnak a Nagy Körúton, a Rákóczi úton, és a Váci utcán. Teljes pompájukban csillognak a pesti nők. Elfeledték már a 1 szomorú napokat. Üjabb és újabb kabátokat és ruhá­kat mutatnak be. Sorban- állnak az expresszók előtt egy-egy szimp’áért. S néze­getik egymást, mint októ­ber 23.-a előth Közben ar­ról beszélnek, hogy nyitnak a színházak, s ott is tündö­kölhetnek. Néhány kép csak ez, de úgy gondolom, mégis bizo­nyítja. hogy a pestiek el­indultak azon az úton, mely kivezet ebből a kátyúból, mely a normalizálódás és a rend megszilárdítását kö­veteli. Mike Károly íifka. Maguk készítette élesztővel sütik a kenyeret a Nyírbátori Kenyérgyár munkásai A szélesszájú, nosszú- nyelű lapát fürgén siklik a 1 gyerekemberek kezei kö­zött. Kint már feltér a téd- kabát, de a kemence mel­lett most is félmeztelen dolgoznak. Testükre rára­kódik a lisztpor, hajuk is megőszül tőle és korukat csak vidám, neve ő' szemük árulja el. Herczku János és Maguk csinál, A kenyérgyáriak ma sincsenek többen, mint, ez­előtt két hónappal. Kora hajnaltól késő estig dol­goznak. ők maguk és ke­mencéik ontják a friss ke­nyerek ezreit. Kell a ke­nyér, ezt kérik tőlük cda- kinn a községek, falvak dolgozói és ők adnak is. Majdnem mégegyszer any- nyi a termelés ezekben a napokban, mint régen. Van olyan nap, hogy több mint 100 mázsa kerül ki kezük alól. Nem könnyű ezt meg­csinálni,. különösen akkor, ha tudjuk, hogy élesztőjük is nagyon kevés és gyak­Mit kérnek a Berta Jóska — akik egy- egy kemencenyílás e.ott dolgoznak — még tanulók, de munkájuk után bízvást nézhetnénk őket mesterek­nek is. Hajnal óta rakják, szedik a kenyereket. Most már éppen az utolsó dara­bokat szedik ki, és átadják váltótársaiknak a lapát meleg' nyelét. ák az élesztőt ran el is fogy. De kenyér­nek lenni kell. Mike Ká­roly igazgató — öreg, ta­pasztalt szakmunkás — maga látott az élesztőké­szítéshez. Titkát nem árul­ta el, féltréfásan azt mond­ta munkatársainak, hogy majd mielőtt meghal, meg­mondja az élesztőkészítés titkát. Nem kovász ez, mint először hittük, hanem valóban az élesztővel ve'e kedő keverék, amiből ugyan többet kell hasz­nálni, mint a valódi élesz­tőből, de a kenyér ízén, zamatán, szépségén egyál­talán nem rontott. kenyérgyáriak sem emelkedett. Azt is el­mondották, hogy nagyon szívesen dolgoznak — ha arra szükség van — fize­tés nélkül is. Természete­sen ezt nem , kívánják sen­kitől. Azt viszont becsüle­tes munkájuk után joggal elvárhatják, hogy tájékoz­tassák mindannyiukat ar­ról, hogy milyen lesz fize­tésük, mit szeretnének ők is kapni. Vannak elképze­léseik . is, rnintahogy a Gergely-csoportbeliek el­mondották, szeretnének a nehézipari besoroláshoz tartozni. Kora hajnaltól dolgoznak, melegben és so­kat. Munkájuk sem köny- nyű. Most a hatos kategó­riában 8 óra alatt mind­össze 34 forint a keresetük. Ez valóban kevés. Vegyük figyelembe, hogy Nyírbá­torban egyesek lelkiisme­retlenül kihasználják a munkások mai helyzetét. A piacon 1 kiló hagymáért 15—18 forintot is elkérnék, egy fej fokhagyma 3—4 fo­rintba kerül. Ezt bizony nagyon megérzik azok, akik 3—4 tagú családról gondoskodnak odahaza. — Elsősorban is őszinte, becsületes tájékoztatást. Hosszú ideig beszélgettünk és kiderült, hegy vala­mennyien becsületes, jó­szándékú emberek. Végig dolgoztak, nem tévesztette meg őket semmilyen sztrájkfelhívás. Ma sokkal több kenyeret készítenek és adnak, mint edd;g. Bé­rük, fizetésük egy fd'érrel Kérésük: őszintébb tájé­koztatást és yjnielőbbi gon­doskodást a pékekről is.—* Tegyük hozzá: megérdem­lik, hiszen mindvégig be­csülettel helytálltak. 48 új hallgató a szabó-varró tanfolyamon A József Attila Művelő­dési Házban tegnap meg­rendezték a január 2.-án induló szabó-varró tanfo­lyam felvételi vizsgáját. A •felvételin 48-an váltak be, így a 6 hónapos szabó­varró tanfolyam 48 hallga­tóval indul meg. MEGJELENIK a SzaiHKCS-Szatmári Szemle A közelmúlt eseményei miatt eltolódott a Szabolcs- Szatmári Szemle megjele­nése. örömmel közölhetjük olvasóinkkal, hegy a szem­le a jövő év elején megjelenik. Az eredeti terv­től sokkal nagyobb terje­delemben, mintegy 170— 180 oldalon. A szemle ezen száma, mint már közöltük, évkönyv jellegű lesz, ezért ilyen nagyterjedelmű. Az ára most a nagy terjede­lem miatt 6 forint lesz. A következő érben már fc- lyóiratszerűert, meghatáro­zott kisebb terjedelemmel jelentkezik majd időről- időre a Szabolcs-Szatmári Szemle. Anyakönyvi hírek Születés: Nagy .József — Má­ria. Nagy Sándor .— Sándor. Bartha Emil — Emil, Achil János — Zsuzsánna. Asztalos Sándor — Attila, Viroszt István — Tibor, Dankő János — Er­zsébet. Németh Gusztáv — Sándor. Matolcsi Béla — Agnes, Smidt* János — Erzsébet. Tóth Zoltán. — Zoltán, Makranczl | Mihály — Ilona, Sztankovics András — Imre. Házasság: Krausz Sándor— Rozembaum Margit. Ficskov- szki Bajos—.Rizsek Mária, dr. Máczay Balos—Adóm Piroska, Paulusz István—Pataki Ilona, Boros Gyula—Duleba Mária, Gyúrj án János—Ács Mária, Hunzóvszki József—Sajben Ju­lianna. Halálozás: Szőke György 1 hetes, Németh Sándor 1 napos, Biri Jánosné 19 eves, Kcndra Jánosué 87 éves. Fény derült a „Páeer-Sgy“ bálterére Nem disszidált Pityer Antal Páger Antalról rémhírek terjedtek el. A legvalószí­nűbbnek ezek közül’ még az tűnt, hegy az argentin útlevéllel rendelkező szín­művész . elhagyta Magyar- országot. A Gellért Szálló­ban azt a felvilágosítást adták, hogy Páger Antal jelenleg is a szálló lakója s úgy tudják, hogy továbbra is Magyarországon ma­rad. Azért jött haza, mondotta még annak idején megér­kezésekor a rádió tudósító­jának, mert osztozni akar jóban, rosszban a többi kilenc­millió magyarral. Budapesten van és itt is szárídékszik maradni. Hi­szen neki még csak szök­nie sem kellett volna, kül­földi útlevéllel bármikor elutazhatott volna Magyar- országról. Kár, hogy a most eltávozott színészek nem fogadták meg Páger- nek nem szóban, de mara­dásával adott tanácsát: a magyar beszéd mű­vészének n;ncs másutt hazája. Hiszen ha semmi inast nem néznek is: ugyan mire vit­ték azok a magyar színé­szek, akik annakidején Pá­terrel együtt hagyták el az országot? Páger hazatértekor adott nyilatkozatai nagy viliért kavartak. Kevesen tudják, nedig úgy van: Pá.ver emlékezetes nyi­latkozatát annak ide­jűn meghamisítva kö­zölte a sajtó. Az akkori ku'túrpolit'ku- sok közül egyesek Páger hazatértét elvtelen és rö­vidlátó politikai manőve­rekhez akarták felhasz­nálni. Ügy vélték: Páger nagyszabású beharangozá­sával növelhet’k alaposan megcsökkent bef olyasukat o közö^ség-p. Ebbe a tervbe nem fért bele Páger nyilat­kozatának az a része, amelyben már arról szólt, hogy a múltban esett vétkeket őszintén megbánta s arra kér lehetőséget, hogy ezt munkájával bebizo­nyíthassa. Páger nyilatkozatából ki­húztak tehát minden ön­kritikus szót, mondván: semmi szükség itt meacul- pázásra. Ez az eljárás vonta maga után, hogy Pa­ger hazatértéből Páger-ügy lett. A közvélemény és a művészvilág természeteseit felháborodott, amikor Pá­ger a mútjáról szóló egyet­len elítélő szó nélkül a nyilvánosságra lépett — bár jó szimattal, nem any- nyira Págerra haragudott meg, mint az elvtelen hi­vatalos fogadtatásra. Színházi körökben úgy tudják, hogy Págcrt hazatérése után csak­nem valamennyi buda­pesti sz.inház igazgatója felkereste. hogy esetleges fellépéséről tárgyaljon vele. A közvéle­mény emlékezetes felboly­dulása után a legtöbb visz­szc.húzódott; egy-kettő szr- retett volng, de nem mert többé közeledni Págerhez, csupán egyetlen színház igazgatója maradt meg áll­hatatosan terve mellett. Érdekes, hogy éppen annak a színháznak, a Néphadsereg Színházá­nak az igazgatója, amelyben a legkevésbé szabadultak cl a szen­vedélyek október 23 után. így tehát megeshet, hogy Páger nemsokára nyilat­kozhat művészi terveiről. *ß

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom