Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1956-12-16 / 292. szám

XIII. évfolyam, 292. szám Ara: 50 fillér 1956. december 16, vasárnap Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja Változatlan árak a. terménypiacon Visszaadják a jogtalanul sívett iparengedélyeket Sztrájkra buzdított Csepelen egy amerikai újságíró Mi történt a szombat esti razzián ? A szombat esti razzia „hősei46 között Mindjárt jól kezdődik... Még nem hunyta le sze­mét a város. Este 6 óra múlt néhány perccel. Va­laki most üli kedvesének, Etelkának névestéjét. Az emberek nagyrésze kevésbé törődik az Etelkákkal, első a gyomor, sietnek vasár­napra bevásárolni. A zsibongó zajban jelen­nek meg a rendőrség és a karhatalom gépkocsijai és gyalogos tagjai, hogy előző bejelentésükhöz hűen el­lenőrizzék a személyi iga­zolványokat, rendben van-e mindenkinek a szénája, nincsenek-e a városban rendzavarok, tolvajok, vagy kétes idegenek. Mi is a bajtársakkal tartunk. Pechünkre, amint ellen­őrző sétánkon a Széchenyi utat elhagyva, a régi nevén Makarenko utca sarkára érünk, esetlen, emberi nyö­szörgést és halk női be­szédet hallunk. Közelebb lépünk . . . egy ember láb nélkül, mind a kettő hiány, zik . . . — „Á! ez a Janika, aki­nek a vonat levágta a lá­bát, amikor szenet akart csenni az állomásról” — bök oldalba a megtermett kísérőm, egy fiatal rendőr. Valóban igaza lett. A mi Janink úgy berúgott az összefillérezett kis pénzből, hogy képtelen volt meg­szólalni, csak jobb kezével mutatta, hogy felborult, ki­esett egy kerék a tricikli­ből, segítsük fel — Egy perc és elindul a három kerekű kézihajtású masina Janival, aki épp csak lé­legzett a sok italtól. Ennek se igen adunk többet a tányérjába, így leitta ma­gát , s . — Csak azért kérdezzük — szűrődik halkan az isme­retlen hang a kagylóból, mert ha Záhony dolgozik, akkor mi is dolgozunk. Pe­dig a sztrájk jogos — tesz még egy utolsó kísérletet az ismeretlen telefonáló. Ki tudja, hányadik provokátor volt az már aznap. ★ Az átrakó- és pályaműn, kások zöme vidéki és 10-- 20—30 kilométerre fekvő községekből jár be vonaton munkára. Kedd reggel a munkásvonatok beérkezése után elterjedt a hír: Az or­szágban minden megállt, sztrájk van. A vonatok is leállnak, aki haza akar jut­ni, az most induljon, mert innen sem megy több szerel­vény. Vagy százhúszan fel is kapaszkodtak az állomás­ról kiinduló vonatra. Máson izgatottan tárgyalták a tün­tetésekről, lövöldözésekről szóló híreket. Egyrészük a józanabbakra hallgatva — látva, hogy a katonák meg­állás nélkül végzik a rako­dást — felvette a munkát. Ezen a keddi napon 473 vagon szenet, bányafát, deszkát, élelmiszert és építő­anyagot továbbított Záhony az országnak. ★ Fiatalok, 25—30 év kö­zöttiek a Galkó brigád tag­jai. Pihenőjükön találtam őket csütörtök este. Galkó százados még fekszik, előző éjszaka reggelig dolgoztak. A többiek otthoni kénye­lembe helyezkedve ülnek az ágyakon, vagy járkálnak a szegényesen berendezett szobában. De most már in­kább ők beszéljenek. — A mi alakulatunk is megkapta Kalocsán a HM felhívását, hogy lehet ön­ként jelentkezni Záhonyba átrakó munkára. Amikor megtudtuk, hogy mit jeleni az ''rszágnak a Záhonyon keresetül érkező rengeteg áru, mi is jelentkeztünk. A tisztek közül harminchétén jöttünk el, de csak hatan maradtunk közülük. — Miért? Galkó mosolyogva hajlít- gatja karját és tenyerét mu­tatja: — Hat éve nem vé­«otrfom nphpv fizikai mnn­kát. Itt meg igazán nem könnyű. Nehezebb, mint egyesek gondolták. — Volt más baj is — szól­nak közbe a többiek. — För­telmes szemét volt itt, ami­kor megérkeztünk. Villany, víz nem volt. A koszt gyen­ge, most javult már valamit, de nem ártana, ha ehhez a munkához legalább négyes normát, kapnánk. Ha mosa­kodni akarunk, úgy kell be­járkálni a szobákat egy la­vórért. A vasút nem adott munkaruhát, saját ruhában dolgozunk, fehérneműnk pedig kevés volt. Egy sze­nes vagonrakás után így né­zünk ki — mutatja egyikük a megfeketedett inget. — Fehérnemű most már lesz elég — nyugtatja meg|a egy jól megtermett izmos férfi, Szöllősi százados, aki most lépett be a szobába. Szöllősi, mint régi súlyeme­lő bajnok jelentkezett a fel­hívásra és most csalódottan jár-kel, mert laktanya pa­rancsnoknak választották ki és csak nagyritkán gyako­rolhatja kedvelt sportját az átrakón. Sok ezer tonna szén vár továbbításra Forró lesz a hangulat, szinte átmelegedik a levegő is, amikor a munkára tere­lődik a szó. Nem tudnak fo­lyamatosan dolgozni — fő­leg emiatt türelmetlenek. Előfordul, hogy kimennek reggel és csak délben kap­nak munkát. Eleinte hét órára jártak ki, most már ki sem mennek félkilenc előtt. —1 Sok a közönyös ember. Előző este a vasérc csúszdánál elromlott a markológép. Először csak tanakodtak az emberek, hogy hozzáfognak-c. Gal- kóék tudták, hogy a csúszdát sürgősen meg kell szabadí­tani a vasérctől, mert szén. rakodásra akarják használ­ni. Több mint lő ezer tonna szén torlódott össze, amit sürgősen kellene továbbíta­ni. Erdős főhadnagy, aki lakatos volt azelőtt, neki- gyürkőzött a gépjavításnak, a két kezelő is segített neki, úgy hogy éjfél után megin­dult a markoló, nem kellett éjjelre megállni az átrakás-* Mint már arról litrt adtunk, sál. *a Megyei Párt Elnökség javas­Az állandó munkások kö- 1 tatára a Sóstói úti pártiskolát zött egyre erélyesebb a kÖVC-j általános iskolának rendezték telés, hogy véget kell vetni Jóé Nyíregyházán. íj nrahÁrpc nöágnalf pej Az Új ÁltciláDOS iskolä 500 nö­a- órabéré* ^asnak. ^sfvendékJkeít fiú és leány tagozat. helyeslőén fogadtak a ren-«tai megnyitotta kapuját. Dél- delkezést: aki sztrájkolt, az* előtt és délután egyaránt folyik n- is várjon fizetést. Beía tanítás tizenhét pedagógussal. akarták hiznnritani ezután* Az iskolában három napközis aajji D1-°n- « csoport is működik, valamin* isi Záhonyra számíthat azjSzázhúsz óvodás gyermek ka- ország, Jpott még helyet. Becsület dolga... Miért váltották le az Alkaloida Vegyészeti Gyár igazgatóját ? Az a hír terjedt el, hogy Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban egyes .zemélyek elkergették Var­ga János igazgatót. Csodál­koztunk ezen, hiszen Var­ga János munkás szülők gyermeke, a gyári dolgozók között sok-sok évig dolgo­zott. Kezdte az áztatásnál, majd ahogy tanult, egyre fontosabb posztra állítot­ták. Művezető és később igazgató lett. Levelező ta­gozaton elvégezte a vegy­ipari egyetemet. Mivei szolgált rá arra, hogy leváltsák? Voltam a gyárban és ér­deklődtem a híreszteléssel kapcsolatban. Mészáros Zoltán és a munkástanács elnöke tájékoztatott arról, hogy a munkástanács meg­alakulása után felüivizs­Mint az ördög megszál­lottjai, úgy verik a kártyát az állomáson. Belemerültek annyira, hogy későn veszik észre az érkezőket. Repül a kártyalap, szétugrik a tár­saság, de jó markokba van­nak. Bármerre menekül­nek, a rendőrség karja ál­lítja meg a kártyásokat. De milyen nagy legények . . . — Csak zsugázunk, mit akarnak tőlünk — mente­getőzik az egyik, de né­hány perc múlva mégis en­ged és ijjedt arccal nyújtja igazoló papírját. Kibetüz- zök: „Lakatos József”, így gálta a három vezetőbeosz­tású személy munkáját, az igazgatóét, a főmérnökét és főkönyvelőét. Több órás megbeszélésen arról volt szó, hogy az igazgató munkája, viselkedése ellen nincs különösebb kifogás mégis bizalmatlanok a dol­gozók vele szemben, „Széles látókörű, olyan igazgatóra van szüksége a gyárnak, aki a korábbiak­nál sokkal jövedelmezőbbé tudja lenni a gyár működé­sét és önállóbban mer in­tézkedni az országot és a gyári dolgozókat érintő ér­tékesítési, anyagi és min­dennemű kérdésben. — Így mondotta az üzemi főmér­nök. — A kormány lehető­séget ad arra, csit. Távol áll tőlem a szándék, hogy Varga Já­nost a dolgozók többségé­nek akarata ellenére visz- szaseg’tsem beosztásába. De nem lehet szó nélkül hagyni, hogy nem volt emberi eljárás az igaz­gató eltávolítása, vagy maradása fölött ítél­kezni az ő távollétében. Nem szólhatott a dolgo­zókhoz. mint azok, akik el­távolítását szorgalmazták. Távollétében szinte minden embert szembe lehet állí­tani a dolgozókkal, s ha az illető nem védheti magát a róla áhítottakkal szemben, (Folytatás a 2. oldalon.) A Nemzetközi Nőszövetség titkára Budapesten A Nemzetközi Nőszövet­ség titkára, Maria Kopecka Budapestre érkezett és felkereste a Magyar Nők Országos Tanácsát, hogy tolmácsolja a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség mélységes együttérzését és segítő készségét a legutóbb; magyarországi események­kel kapcsolatban. X $ Kedd délután két óra. Az t állomásfőnök irodájában ■ lmegszólal a telefon. Magas, i S barna férfi nyúl a kagylóért, i ♦ Figyel, elkomorodik és már < ♦ az első szavaknál megke- i * ményedik a hangja: * — Igen, dolgozunk. Az \ 1 országnak élni kell. A szén- i 2 re, élelemre, építőanyagra : t szükség van. A munka nem t állhat meg! a hivatalos írás. A társaság előtt csak „Szaszi” a neve, erre hallgat is örömest, csak amikor a foglalkozása iránt érdeklődünk, akkor kezd epekedni, mond fiit, fát, itt dolgozott, ott dol­gozott. Dehát hol a munka­könyv?: „Elveszett...!” Né­hány „csávóval” együtt be­kísértetnek. Odabent derű: ki, hogy a „Szaszi” nem akármilyen kismiska zsu- gás, szemrebbenés nélkül bevallja, hogy már rablás­sal párosult lopásért is volt büntetve. (Folytatása a 3. ollalon) Hevercsző „zsugasok44 hogy az üzem nagyobb önállósággal termeljen, ♦ Js ez a vezetésben is meg- 2 változtatott vezetési mód- 5 szereket követel.” | A 20 tagú munkástanács­ában 3 műszaki, 2 admi­♦ nisztratív, s a többi 15 ter­ímelő dolgozó. Többségük Joárttag. A főmérnöknek és {főkönyvelőnek bizalmat $ szavaztak, az igazgatónak Snem. A 20-ból egy szava- J sott Varga János mara- 1 fása mellett. Ezért is vit- t iák üzemi gyűlés elé az i ügyet. Nyilvánosan kézfel- X tartással szavaztak a dolgo- tzók amellett, hogy Varga ♦ János helyeit új igazgatót ♦ kívánnak üzemük élére. Q ítf ól linr» Ír mn rr OÖV Vi­Záhonyra számíthat az országi Új Iskola működik i Nyíregyházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom