Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1956-12-09 / 286. szám
s ».tABOLCS-SZATMAS NÉP» 1956. december 9. vasárnap A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának határozata (folytatás az 1. oldalról.) Az októberi eseményekben becsületes szándékkal részt vett tömegeknek látniok kell azt a keserű igazságot, hogy a nép- köztársaság államrendje és intézményei ellen a fegyveres felkelés azok részérő; is az ellenforradalom céljait mozdítja elé, akiknek az nem volt szándékában. Hasonlóan tudniok kell azoknak 1s. akik a Magyar Népköztársaság elleni fegyveres támadás idején sztrájkoltak és tüntettek — ha egyébként teljesen indokolt és jogos gazdasági és politikai követeléseket hangoztattak is —, hogy fellépésükkel a megtámadott Magyar Nép- köztársaság államrendjének erejét gyengítették és ezzel ténylegesen az ellenforradalom esélyeit növelték, amely — mint ismeretes — a munkásosztály hatalmának megdöntéséért harcolt. Az októberi eseményekről szólva, ' á kell mutatni arra az elítélendő szerepre is, amelyet a Nagy Imre kormány játszott ezekben a napokban. Az ellenforradalmi erők előretörését megkönnyítette a kormány tehetetlensége és állandó jobbratolódása. Ezt mutatja olyan követelések elfogadása, mint például a garancia nélküli semlegesség önkényes kimondása, a varsói egyezmény azonnali hatályú törvénytelen felmondása, az ENSZ-beavatkozás kérése, az ellenforradalom leverésére segítségül hívott szovjet csapatokkal szembeni ellenállásra való felhívás; ellenforradalmi pártok tevékenységének és garázdálkodásának eltűrése, valamint a több párt-rendszer olyan értelmű deklarálása, amely a szocializmus alapjainak feladásával volt egyenlő. A Nagy Imre-kormány — melynek élén kommunista miniszterelnök állóit —• azzal, hogy a fehérterror nyílt dühöngésének napjaiban sem lépett fel nyíltan az ellenforradalommal szemben, azt nevével fedezte és leplezte a tömegek előtt, gátolta, hogy felismerjék az ellenforradalmi veszély igazi nagyságát. zánkban. Védi és továbbfejleszti a szocializmus építésének mindazokat a történelmi jelentőségű vívmányait, amelyeket népünk az elmúlt 12 év alatt — a hibás vezetési módszerek ellenére is — az alapvető tevékenységében marxista-len;- nista párt, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével ért el. A Magyar Szocialista Munkáspárt a magyar munkásosztály egységes, forradalmi pártja. A kommunista és szociáldemokrata párt szervezeti és politikai egységét megteremtő 1948. évi egyesii 5 kongresszus történelmi jelentőségű határozata alapján áll. A párt Ideiglenes Központi Bizottsága elítél minden olya« törekvést, amely a munkásosztály törté* nelmileg kialakult egységét meg akarja bontani. A Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus-leninizmust alkotó módon alkalmazva, a szocializmust a magyar sajátosságoknak és a jelen történelmi követelményeknek megfelelően kívánja megvalósítani. Nem fogja más szocializmust építő országok gyakorlatát gépiesen másolni, hanem történelmi tapasztala tails at és eredményeiket figyelembe véve, a hazai adottságok alapján, a szocializmus építésének sajátos, magyar útján akar haladni. 2. A párt szervezeti és vezetési módszerei Ili. I jelenlegi helyzet A jelenlegi helyzet főbb sajátossága’ a következők: az ellenforradalom fegyveres támadását a Magyar Népköztársaság állam hatalma ellen november 4-én és az azt követő napokban szétzúzták. Utána az ellenforradalom visszavonult és ismét korábbi taktikáját alkalmazta. A nyílt ellenforradalmi jelszavakat, amelyeket október 30-a és november 4-o között nyíltan hangoztatott és melynek valóraváltását akkor meg is kezdte, újra elködösítette, és „forradalmi“, sőt „munkás“ jelzőkkel álcázva igyekezett azokat a tömegek közé visszacsempészni. A dolgozókat sztrájkra és bojkottra szólította fel. Miután pedig a sztrájk és bojkott a munkára, törvényes rendre és békességre vágyó munkások, parasztok és értelmiségiek nagy többségének jo- ~án megtört, ezeket a jelszavakat zansa^ ->h- és a harc ír - özeihez is félreú.... >zk. nyúlt. Most a „sztálinisták és rákosisták“ cl leni harc ürügyén folyik a kommunisták üldözése. Mindenütt — ahol erre az ellenforradalomnak még módja és lehetősége van —• igyekszik az állami intézményekből, üzemekből, vállalatokból eltávolítani a kommunistákat, az egyszerű becsületes munkásokat, parasztokat és értelmiségieket, a haladó embereket. Azok az emberek, akik ellen az ellenforradalom ma „sztálinisták és rákosisták“ címén uszít, túlnyomó többségűkben igaz hazafiak, akik a Horthy-rendszer alatt illegalitásban harcoltak a munkásság és a parasztság felszabadításáért, akik mint partizánok küzdöttek a második világháború éveiben a hitleristák ellen az orseág függetlenségéért, akik a felszabadulás után a földreformért, a gyárak, bányák és bankok államosításáért és a néphatalom megteremtéséért harcoltak. Ezek legtöbbje szembeszállt a régi 'pártvezetéssel és ha az elmúlt években tévedtek is, a párttal együtt tévedtek, s ma a párttal együtt javítják ki a múlt hibák. Minden tisztességes embernek me“ kell értenie, hogy nem lehet forradalmi, munkás, nemzeti vagy demokratikus követeléseknek tekinteni olyan követeléseket, amelyek lényege kommunistaellenei, demokráciaellenes, szovjetellenes. Ezek nem forradalmi, még kevésbé munkáskövetelések, ellenkezőleg, népi demokratikus rendszerünk alapjait rú- madó, tiszta ellenforradalmi követelések. Az ellenforradalom a fegyveres harc, valamint a sztrájk és bojkott csatájának elvesztése után nem adta fel a harcot. Most a rémhírterjesztés és a népellenrs provokációk eszközeire tért át, hogy a visszatérő nyugalmat, a megkezdődött munka folyamatát és a megszilárduló törvényes rendet újból megzavarja. Arra törekedik, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetét súlyosbítsa és a politikai kérdések demokratikus megoldását gátolja és késleltesse — s ha csak helyileg is — újabb összeütközéseket provokáljon ki és növelje a sok szenvedéseken átment nép gyötrelmeit. E kísérletek közé tartoznak azok a provokációk, amelyeket a napokban követtek el, többek között a megtévesztett és félrevezetett nők felhasználásával ellenforradalmi céljaik elérésére. Ide tartozik a békés lakosságot újabb fegyveres harcokkal rémisztgető illegális röp- iratok és hírek terjesztése is. Az ellenforradalom, amely látja, hogy ereje és tömegbefolyása napról-napra csökken, elkeseredett kísérleteket és kétségbeesett erőfeszítéseket tesz verteit ügye megmentésére. ,A Wkét és nyugalmat lakos„ sag azonban egyre ir££bb iát1a, hogy ;z!k a Provokációk c:>ak akadályozzák a b^.po ítilcai es a r.emzeti szuverenitásunké^,. °f/*ÍU91ó kérdések rendezését és náS^Hn™oi) elhatárolja magát az el- lenfom. ni erőktől, sőt a magyar karhatalommal együttműködve, mindinkább szembefordul velük. Végigtekintve a most lejátszódott súlyos események egész menetén azt látjuk, hogy a magyar ellenforradalomnak és a nemzetközi imperializmus magyarországi fellépésének fontos tanulságai vannak a magyar nép számára. Az egyik legfőbb tanulsága az ellenforradalom álcázott fellépése. Korunkban az emberiség haladó eszméje a szocializmus. A szocialista és népi demokratikus országok egész sorának létrejöttével a szocializmus már világrendszerré változott és hatalmas vonzóerőt gyakorolt a kapitalista országok és a gyarmati iga ellen harcoló népek tömegeire. Az ellenforradalom és az imperializmus éppen ezért már nem tud többé a népek előtt saját zászlaja alatt az ellenforradalom, a kapitalizmus és. az imperilizmus jelszavaival fellépni. Kalóz módjára, idegen zászló alatt kényszerült fellépni nálunk is, hogy a néptömegek bizalmát megnyerje, kénytelen olyan jelszavakat hangoztatni, amelyek a nép előtt rokonszenvesek. Ellenforradalom helyett „forradalom“, az imperialista gyarmati elnyomás helyett a „szabadság“ és a „nemzeti függetlenség“ jelszavaival lopakodik be a tömegek közé, csapja be és vezeti félre őket. A Magyar Szocialista Munkáspárt tiszta es puritán munkáspárt legyen. A pariszervezetek megalapításában támaszkodni kell az MDP erőire; azokat, akik szilárdan és ingadozás nélkül kitartanak a dolgozó nép, a szocializmus ügye mellett, át kell venni az MSZMP-oe. Megértő, baráti, elvtársi kapcsolatot kell fenntartani azokkal a volt MDP-tagok- kal is, akik még az elmúlt időszak megrázó eseményeinek hatása alatt állanak, és egyelőre nem kívánnak a párt tagjai lenni. Nem lehetnek a párt tagjai azok, akik az internacionalizmus elveivel szemben- állva, nacionalista álláspontot képviselnek. Pártunk tisztaságának megóvása érdekében nincs helye az MSZMP soraiban a karrierista elemeknek sem. A megalakuló pártszervezetek és pártszervek a lenini szabályoknak megfelelően dolgozzanak. A demokratikus centralizmus elvének alapján állva, szabad és széles viták után a párttagok többségének döntése alapján hozzanak határozatokat. E határozatok, valamint a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtása minden párttag számára köte- ,>-ö '^-'párthatározatok kötelező végrehajtása mellett minden párttagnak jogában áll véleményét fenntartani, és azt — ha szükségesnek látja — a felsőbb pártszervekkel ismertetni. A Magyar Szocialista Munkáspárt minden egyes szervét demokratikusan, alulról választják meg. Az Ideiglenes Központi Bizottság szükségesnek tartja a párt programjának és szervezeti szabályzatának mielőbbi kidolgozását és a párt- kongresszus előkészítését. A program és szervezeti szabályzat tervezetét a párttagság egészével meg kell vitatni. A párt minden szervezete és tagja bátran lépjen fel a régi szektás, antidemokratikus vezetési módszerek felújításának kísérletei ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt határozottan szakítani kíván azzal a fégi, káros gyakorlattal is, amely eddig a pártnak az állami szervekhez, valamint más társadalmi szervekhez való viszonyát jellemezte. A párt politikai és ideológiai vezető szerepét az állami szervek tevékenységében és a dolgozók más társadalmi szerveiben nem utasításokkal, nem kötelezőként kimondott határozatokkal biztosítja, hanem a célok és feladatok helyes meghatározásával, a dolgozó nép és az ország felemelkedését szolgáló javaslatokkal, e szervekben dolgozó párttagok példamutató, szerény, áldozatkész munkájával. A párt szervei és tagjai — Lenin szellemében — a dolgozó nép élettapasztalatában és bölcsességében bízva segítsék elő, hogy a szocializmus építésében minél teljesebben érvényesülhessen a nép alkotó ereje. Az MSZMP minden tagja köteles pártmunkát végezni. Az eddigi gyakorlattal szemben, — amikor a pártmunka jelentékeny mértékben a nagy apparátusra épült — most és a jövőben is munkáját a párttagok önként vállalt társadalmi tevékenysége útján fejtik ki. V. I párt előtt állá legfontosabb feladatok IV. A párt egyes kérdései Súlyos előzmények után nehéz hely-, íetbe kell szembenézniük a feladatokkal a Magyar Szocilista Munkáspárt — ma már az egész országban működő — pártszervezeteinek és tagjainak. Az ideiglenes központi bizottság meg van győződve arról, hogy az október 30 és november 4-e közötti legmélyebb válságon már túljutottunk. Ha világosan látjuk ez eseményeket, s következésképpen a jelenlegi helyzetet és tennivalókat, akkor minden előfeltétele meg van annak, hogy a párt és a náptömegekkel összeforrva. velük együtt élve és harcolva, becsülettel betölthesse nehéz, ugyanakkor megtisztelő történelmi feladatát. 1. A pórt tevékenységének elméleti és politikai alapjai A Magyar Szocialista Munkáspárt a világ munkásságának élenjáró elmélete, a marxizmusi-leninizmus tanításai alapján végzi tevékenységét. Visszavonhatatlanul szakít mindazzal, ami a múltban rossz és helytelen volt, ugyanakkor ápolja és továbbfejleszti mindazokat a nagy- értékeket, amelyek meg voltak mindvégig a magyar kommunista mozgalom 33 éves történelmi harcában. Élesen elítéli az MDP vezetésének bűnös, dogmatikus hibáit, a leninizmus eltorzi- lásat. A párt történelmi feladata, hogy vezesse, segítse dolgozó népünket a szocialista társadalmi rend felépítésére ha1. A kommunistáknak most elsősorban türelmes felvilágosító munkával, meggyőzéssel, az ellenség leleplezésével es politikai elszigetelésével — s ha kell, fegyverrel is — küzdeniük kell az ellen- forradalmi veszély ellen. Meg kell értetniük a jóhiszemű, de félrevezetett emberekkel, hogy aki ma a termelőmunkát akadályozza, vagy zavarja, az nemcsak anyagilag károsítja meg a dolgozókat, hanem egyúttal a munkáshatalom gazdasági és politikai alapját is gyengíti. Meg kell értetniök azt is, hogy a kommunisták üldözésére és megfélemlítésére irányuló kísérletek csakúgy, mint azok a törekvések, hogy a munkás! anácsokból ldrekesszék a kommunistákat, az egész munkásosztályt és végeredményben a dolgozók hatalmát fenyegető reakciós támadások. Vissza kell verni az ellenforradalomnak azt a próbálkozását, hogy a munkástanácsok segítségével — részben félrevezetve őket, részben közéjük csempészet emberei segítségével — kiragadja a hatalmat a népköztársaság törvényes államhatalmi szervei Kezéből. 2. A kommunisták annak tudatában végezzék munkájukat, hogy a munkástanácsok a munkásosztály fontos szervei most is és a jövőben is azok lesznek. Ennek megfelelően nagy figyelmet szenteljenek a munkástanácsokban végzendő politikai munkának. Segítsék elő. hogy a tanácsok mielőbb betöltsék feladataikat: az üzemekben a munkástanácsokon keresztül valóban érvényesükön a munkásság joga, az önigazgatás. Ennek érdekében "a munkások legszélesebb köreinek bevonásával részleteiben is ki kell dolgozni a munkástanácsok feladatkörét és hezzá kell segíteni a munkástanácsok tagjait, hogy fél adat0 ik ellátáséhoz szükséges ismereteket elsajátíthassák. Segítséget kell nyúltam az üzemek dolgozóinak ahhoz is. hogv munkástanácsaikat megtisztíthassák az oda nem való, demagóg, deklaszált, helyenként fasiszta elemektől. 3. A kommunistáknak mozgósítaniok kell az összes becsületes dolgozókat a szakszervezetek, a munkásosztá’y hagyományos érdekvédelmi szerveinek megvédésére, az osztályellensáe támadásával szemben. Minden segítséget és támogatást meg kell adni ahhoz, hogy a szak- szervezetek tevékenységükben leküzdjék a korábbi években volt bürokratikus vonásokat és valóban a dolgozók érdekeinek hathatós védelmezőivé és képviselőivé váljanak. 4. Az Ideiglenes Központi Bizottság azt tartja, hogy a kormánynak az illetékes állami szervek és a legjobb gazdasági szakemberek bevonásával mielőbb ki kell dolgoznia az új helyzetnek megfelelő gazdasági politikát. E gazdaságpolitikának minden tekintetben gazdasági adottságainkon és sajátosságainkon kell épülnie. Segítenie kell megfelelően az egyéni kezdeményezést és a szaktudás érvényesítését. A népgazdaság érdekeinek megfelelően alkalmazni kell az anyagi ösztönzést minden területen, így a műszaki fejlesztés előmozdítására, a munkatermelékenységének emelésére. A tervezés fontossága nem csökkent, de a feladatkörének meg kell változnia és elsősorban a népgazdaság legfontosabb arányai, es fejlesztési iránya megállapítására kell figyelmet fordítani, ahol ez a szocializmus építését nem veszélyezteti, nagyobb lehetőséget kell biztosítani a magánszektor fejlesztésére. Egész gazdaságpolitikánk fő kérdése, hogy a nemzeti jövedelem elosztásában, gazdasági beruházási terveink készítésében elsődleges szempont a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelése legyen. 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt egyik legfőbb feladatának tekinti a népi államhatalom alapjának, a munkásparaszt szövetségnek állandó erősítésit. Kormányzatunk mezőgazdasági politikáját ezen alapvető célkitűzésnek kell szolgálnia. A dolgozók életszínvonala emelése érdekében elő kell segíteni a mező- gazdasági termelés erőteljes fellendítését, az egyéni parasztgazdaságokba^ és a mezőgazdaság szocialista szektorában egyaránt. Ezt kívánja előmozdítani a kormány a begyűjtési rendszer megszüntetésével, úgyszintén a szövetkezeti és állami felvásárlás kiszélesítésével. iFolytatás a 4. oldalon.)
