Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1956-11-09 / 260. szám

XIII. évfolyam, 260. szám Ara: 50 fillér 1956 november 9. péntek B Megyei Pártelnökség és a Megyei Forradalmi Munkás és Paraszt Tanács lapja „Magyarország a szocialista országok családjában volt, van és lesz..." Szuszlov elvtárs beszéde a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján Az alábbiakban részlete­ket közlünk Szuszlov e.v- tarsnak, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulója alkalmával el­mondott nyilatkozatából. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom — mon­dotta Szuszlov elvtárs — egy új korszak hírnöke. Ez a korszak magával hozta az emberiség felszabadulását mindennemű társadalmi és nemzeti elnyomás alól, a háborútól és a népek kö­zötti gyilkos ellenségeske­déstől. Igazi emberi kap­csolatokat hozott létre az emberek között. A* Októberi Forradalom hatalmas lökést adott a világeseményeknek, annyira meggyorsította a történelmi fejlődés menetét, hogy egy em­beröltő alatt a világ alapvetően megválto­zott. Európa és Ázsia számos országának népei a szocia­lizmus útjára tértek. Lét­rejött és erősödik, a szocia­lizmus hatalmas világrend- szere, amelyhez számos or­szág tartozik, körülbelül egy milliárd lakossal. A szocialista világrend­szer — mondotta a továb­biakban Szuszlov elvtárs •— olyan hatalmas erővé vált, hogy még nyílt ellen­ségei is kénytelenek elis­merni óriási fölényét. A Szovjetunió sikeresen old­ja meg gazdasági föfelada- tát. Kína az elkövetkező 5 év alatt nagyipari állammá válik. A népi demokratikus országok tántoríthatatlanul haladnak előre a szocializ­mus útján. A szocialista világrend­szer erőinek növeke­dése félelmet és hara­got vált ki a nemzet­közi reakcióból. Elvakulva a szocializmus iránti gyűlölettől, az impe­rialista körök semmilyen eszközt nem vetnek meg, hogy viszályt szítsanak a szocialista államok család­jában, gyengítsék a szocia­lizmust építő népek egysé­gét és barátságát, elszakít­sák őket egymástól és az­után megkíséreljék külön- külön megsemmisíteni őket. A szocialista országok el­len hallatlan arányú akna­munkát folytatnak, amely­re sokmillió dollárt irá­nyoznak elő. Napról-napra hazug rádiópropaganda fo­lyik, amely lebecsmérli a szocializmus történelmi vív­mányait. Elszánt kémeket és felíorgatókat vetnek be, léggömböket küldenek rá­galmazó brosúrákkal é röpiratokkal, állandóan kísérleteket tesznek arra, hogy a de­mokratikus országok­ban ellenforradalmi, töldalatti mozgalmakat szervezzenek a megdön­tött kizsákmányoló osz­tályok maradványaiból. Az ellenség gálád céljaira felhasználja az egye3 népi demokratikus országok ideiglenes nehézségeit is, és az ott elkövetett hibákat. Ezt soha sem szabad szem elöl téveszteni. A szocia­lista országok dolgozóinak egy percre sem szabad csökkenteniük éberségüket. Világosan számot kell vetniük azzal, hogy amíg fennáll az impe­rialista tábor, a* ellen­séges erők számos kí­sérletet lógnak tenni a kapitalizmus restaurá­lására. Erre új erővel mutatnak iá az utóbbi napok ese­ményei, különösen Magyar- országon. Helytelen lenne úgy vélni, —* folytatta Szuszlov elvtárs, — hogy az utóbbi 10 év alatt a népi demokratikus orszá­gokban a társadalmi kap­csolatok alapvető átépí­tése nehézségek nélkül, fájdalom nélkül mehet végbe. A nehézségek és hibák közül sok elkerülhe­tetlen volt. Csak az a fon­tos, hogy idejében észre­vegyék és kiküszöböljék a hibákat. így járnak el a népi demokratikus országok testvéri kommunista és munkás pártjai, amelyek a Szovjetunió XX. kongresz. szusa után megkezdték a párt és az állam munka- módszereinek átépítését és megjavítását országuk sa­játosságainak figyelembe vételével, határozottan hely­rehozva a múltban elköve­tett hibákat. Sajnos — mondotta Szuszlov elvtárs. — másként alakult a hely­zet Magyarországon. A volt magyar vezető­ség, amely annakidején sok durva hibát köve­tett el, nem értette meg a* idők követelményei!. Rendkívül késedelme­sen cselekedett, ami a tömegek elégedetlensé­gét váltotta ki. Ezt a reakciós, antiszocia- lista elemek a nemzetközi reakció vezetésével hala­déktalanul kihasználták ar­ra, hogy megkezdjék a tá­madást a demokrat'kus rendszer ellen. Hamis jel­szavakkal egy időre sike­rült nekik félrevezetni je­lentős tömegeket, főként az. ifjúságot. Az ellenforradalmi erük egy időre a szocializ­musra nézve rendkívül veszélyes helyzetet te­remtettek Magyaror­szágon. Nagy Imrének ilyen körül­mények között megalakult kormánya egymás után adta fel állásait a reakciós erőknek és miután utat nyitott az ellenforradalmi erőknek, ténylegesen meg­bukott. Az ellenforradalmi bandák bevezették a ter­rort, bestiálisán gyilkoltak meg neves közéleti szemé­lyiségeket, akasztották és agyonlőtték a kommunistá­kat. Magyarország nyu­gati határán keresztül fo­kozott mértékben érkezett a fegyver, valamint á hit­leri csapatoknál és Horthy seregében szolgált tisztek és katonák nagyszámú cso­portja. Magyarországon teljes volt a káosz és az önkény. Közvetlenül fenyegetett az a veszély, hogy visszaállít­ják a kapitalista és földes­úri rendszert és felélesztik a fasizmust. A reakció és a fasiz­mus győzelme Magyar- országon nemcsak azt jelentette volna, hogy a magyar dolgozók el­vesztik mindazokat a vívmányokat. amelye­ket a földesurak és ka­pitalisták ellen folyta­tott harcban értek el, hanem egyszersmind más szocialista országo­kat is az a veszély fe­nyegette volna, hogy közelebb hozza őket az imperialista bázisok ha­táraihoz. Ebben a magyar nép életé­ben oly felelősségteljes időben az ország szocia­lista erői az egyetlen he­lyes elhatározásra jutottak: megalakították a forradal­mi munkás-paraszt kor­mányt. amely útját tudja állni a reakciónak és n fasizmusnak. A forradalmi munkas-paraszt kormány, a nép, a magyar munkás- osztály és hazája érdeké­ben arra kérte a szovjet csapatok parancsnokságát hogy segítsen a magyar népnek megsemmisíteni a reakciót és az ellenforrada­lom sötét erőit, helyreállí­tani a rendet és a nyugal­mat a? országban. A népi Magyarország szocialista erői a szov­jet alakulatokkal együtt megsemmisítették a reakciót és az ellenfor­radalom erőit. Nem engedték mag, hogy az ellenforradalom lábbal liporja a szocializmus vív­mányait. A szovjet embe­reket — mondotta Szuszlov elvtárs — valamennyi szo­cialista ország dolgozóit, a világ összes progresszív erőit/ akiket a napok ban komolyan aggasztotta a magyarországi esemé­nyek alakulása, örülnek annak a győzelemnek, ame­lyet a magyar dolgozók az ellenforradalom felett arat­tak. Magyarország a szo­cialista országok családjá­ban volt, van, és lesz, mint szabad, független és egyen­jogú szocialista állam. A forradalmi munkás­paraszt kormány több pont­ból álló felhívást adott ki az ország, és elsősorban a főváros közellátásának r.ely- reállítása érdekében. A felhívás utolsó pontja, amely a vidéket is köze­lebbről érdekli, a követke­zőket mondja: A kormány felhívja a vidéki élelmiszer­ipari vállalatok, a sütő-, hús-, tej- és cukoripar dol­gozóit, hogy a főváros la­kosságának ellátása érde­kében szervezzék meg a Mi újság Budapesten ? kenyér-, hús-, tej-, liszt-, cukor és élőállat-szállítma- nyok Budapestre irányítá­sát tehergépkocsin. Az or-1 szág eme részéből induló gépkocsik a Hold utcai vé-j sárcsarnokhoz menjenek. Aj tejet közvetlenül a tej­üzembe, az élőállatokat a, vágóhídra irányítsák., A teherautókat jól láthatóan! „Élelmiszer” felírással je-i löljék meg. A szovjet katoJ nák parancsot kaptak, hogyj az élelmiszerszállítrnányolc továbbítását mindenütt se-* 1 gítsék elő. A magyar nép szocialista 1 vívmányainak megvédésé­hez, az ellenforradalom leveréséhez és a fasizmus veszélyének megállításához segítséget nyújtó szovjet katonai egységek parancs­noka november 6-án kelt parancsában a rend és a normális élet helyreállítá­sára a következőket ren­delte el Budapesten: A fegyvereket legkésőbb november 9-ig be kell szol­gáltatni. A fegyvereket le­adó személyeket nem von­ják felelősségre. November 9-től a fegyverrejtegetést szigorúan büntetik. November 7-től Budapes­ten reggel 7-től este 7-ig szabad az utcán közleked­ni. A felhívás a továbbiak­ban a munka újbóli meg­indításáról szól. Az üzlete­ket reggel 8-tól este 6-ig kell nyitva tartani. Az élelmiszereket és tüzelő­anyagot szállító vonatok, gépkocsik külön engedél­lyel éjjel-nappal közleked­hetnek. Két gépkocsi áru Kisvárdának A Népbolt raktáraiban bőven van áru. Szerdán két gépkocsi vitt élelmiszert,1 ruházati cikket és egyéb árut Ivisvárdára. A ruhá­zati cikkek között különö­sen sok téli holmi volt, köz-i te női melegnadrág, sok ci­pő, gyermekruhák, stb. 75 rádiót, 4 varrógépet és töb_j bek között 3 mázsa húsárut1 is vittek. A Népbolt Központja biz- ásítani tudja a vidék folya-1 matos áruellátását, de eb­ben akadályoztatva vannak szállítóeszköz hiánya miau,! Letették az esküt a forradalmi muokás-paraszt kormány tagjai Megtartották as első minisztertanácsot A forradalmi munkás­paraszt kormány tagjai Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt letették az esküt. A Minisztertanács ez­után ülést tartott és több Határozatot hozott 1. A minisztériumok és főhatóságok munkájára vo­natkozóan a koimány el­rendelte, hegy az ö->sze3 minisztériumok, főhatósá­gok mindazon baosztot.ja, akik 1953 október 1-én munkaviszonyban álltak, a munka folytatása céljáoó! munkahelyükön haladékta­lanul jelentkezni tartoznak. Azokban a minisztériumok­ban és főhatóságoknál, ahol a miniszteri poszt nincs betöltve, a munka irányítását a rangidős tiszt­viselő veszi át, ő felelős a kormány rendeleteinzk vég­rehajtásáért. 2. A helyi igazgatási szer­vekről. A helyi néphatalm: és igazgatási szervek, ame­lyeknek rendeletéit min­denki köteles betartani: a tanácsok végrehajtó bizott­ságai. A megyei végre­hajtó bizottságok mellé a kormány ideiglenes megbí­zatással kormányösssekötő- ket nevez lei. 3. A közhivatalokra és közalkalmazottakra vonat­kozóan: Minden közalkal­mazott. a központi kor­mányzati szervek és a he­lyi szervek alkalmazottai kötelesek november 10-ig beosztási helyükön megje­lenni és a munkát meg­kezdem. Aki önhibájából elmulasztja a jelentkezést, annak munkaviszonyát megszűntnek kell tekinteni. Közalkalmazottakat társa­dalmi szerveknek, forra­dalmi bizottságoknak sem elbocsátani, sem alkalmaz­ni nem lehet. A társada.mi szervek ilyen vonatkozású javaslataikat, észrevételei­ket a felettes kormány­szervnek jogosultak meg­tenni. 4. A forradalmi bizottsá­gokkal és inás hasonló el­nevezésű társadalmi szer­vekkel kapcsolatban: A for­radalmi bizottságok hala­déktalanul távolítsák el soraikból az ellenforradal­mi, a népköztársaság rend­jével szembenálló eleme­ket. A forradalmi bizottsá­gok politikai tanácskozó szervként működjenek a tanácsok végrehajtó bizott­ságai munkájának elősegí­tése érdekében. Azok meg­kerülésével közv-llenü' nem intézkedhetnek. 5. A kormány telhivja a vasút igazgatóságük. vasút- állcmások, fűlőházak főnö­keit, hogy haladéktalanul tegyenek meg minden szük­séges intézkedést a vonatok továbbítása ts az árukira­kás érdekében. Fel kell számolni azt a rendellenes helyzetet, hogy amíg az or­szág hiányt szenved a fon­tos közszükségleti cikkek­ben, addig határállomásain­kon torlódnak és továbbí­tásra várnak a számunkra' segítségként küldött, áruval1 * * 4 5 megrakott vonatok. ti. A kormány dr. Csa­nádi Györgyöt közlekedési és postaügyi kormánybiz­tossá nevezte ki. 7. A kormány elrendelte közellátási kormánybiztos­ság létesítését Nyers Re­zső vezetésével, melynek tagjai Kovács Imre, Ság\ Vilmos, Tausz János ás Pongraez Kálmán. 8. A kormány elrendelte, hogy 24 órán belül az ösi- szes élelmiszerüzleteket ki kell nyitni. Ha az üzlet ve­zetőjét nem lehet megtalál­ni, a lakóbizottság jogo­sult a kérdéses üzlet alka1- mazottai közül arra alkal­mas személyre bízni a bolt1 vezetését. 1 9. Az iskolai oktatás tár­gyában: Azokban az általá­nos- és középiskolákban, ahol a külső feltételek (épület, közlekedés stb.) biz­tosítva van, az oktatást azonnal meg kell kezdeni. Ezért felelős az iskola igaz-1 gatója. Azokban az isko­lákban, ahol egy idegen nyelv tanulása kötelező, a tanuló maga választja meg! azt a nyelvet, amelyet ta­nulni kíván. A forradalmi munkás-paraszt kormány felhívása

Next

/
Oldalképek
Tartalom