Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1956-11-29 / 277. szám
1956 november 29. csütörtök' szabolcs-szatmár n6pe 3 A Borba válasza a Pravdának a magyarországi eseményekről és Tito pulai beszédéről szóló cikkére Öttusában negyedik lett Magyarország A Borba november 27-i számában „A moszkvai Pravda cikkéhez“ címmel közli Jozse Szmolenak, külpolitikai szerkesztőjének cikkét. Hangoztatja: a Pravda cikke megismétel egyes állításokat, amelyeket a TASZSZ november 19-i kommen tál ő-po!emizáló jelentése tartalmazott. Másrészt a Pravda cikke pozitív tényt is tartalmaz amelyet a Borba üdvözöl: kijelenti készségét a vitatkozásra; A jugoszláv kommunisták. élükön Tito elvtárs főtitkárral — folytatja a Borba — éppen az ilyen kon- «tnjktív eszmecseréért szállói* síkra, amely eszmecsere nem hallgatja el a tényeket és nem kerüli meg a szocializmus és a nemzetközi munkásmozgalom mai fejlődésének lényegbevágó kérdéseit. Mindenesetre nem a mi hibánk, hogy eddig «em volt elég ilyen értelmű eszmecsere. Ennek az az oka, hogy konstruktív törekvéseinket az egyes kommunista pártok vezetőségei nem egészen helyesen értelmezték. Sajnos, azonban a Pravda a vita tekintetében nem következetes. Egyrészt kiemeli ragaszkodását a szabad eszmecsere elveihez, másrészt azonban tény le trésén a vita ellen lép fel. Bizonyíték erre az. hoey Tito elvtárs beszéde ellen a Pravda azzal az állítással hozakodik elő, hogy a nemzetközi reakció kihasználta ezt a beszédet. Vajon azt akarj a-e ezzel mondani a Pravda, hogy a nemzetközi reakció létezése miatt nem lehet nyílt vita. sem konstruktív kritika? Vajon azt jelenti-e ez, hogy a kommunistáknak nem szabad szembenézniük a tényekkel és kimondani az igazságot? A Pravda cikke egyéb dolgokat is tartalmaz, amelyek ellentétben állnak azzal a kijelentéssel, hogy hajlandó nyílt eszmecserét folytatni. A Pravdának Tito elvtárs beszédével kapcsolatos polémiájában még mindig igen sokat találhatunk a régi sztálinista módszerekből. A cikk hemzseg a pontatlanságoktól, az állítások önkényes magyarázatából és a kijelentések elferdítésétől. A Pravda úgy tünteti fel olvasói előtt a dolgot, hogy Tito elvtárs csökönyösen azt állítja, miszerint a személyi kultusz lényegében egy meghatározott rendszer terméke. A cikk Tito beszédéből félmondatokat is idéz e kérdéssel kapcsolatban. Kijelenti. hogy olyan „rendszerről“ kell beszélni, amely lehetővé tette a személyi kultusz létrejöttét. Ezzel szemben felvetődik a kérdés, vaion a Pravda miért nem idézi Tito egész gon dolatmenetét ? A velünk való polémiában miért nem vitatkoznak azzal a tézissel, hogy a személyi kultusz gyökerei a bürokratikus gépezetben, a bürokratikus vezetési módszerben, az egyszemélyi vezetésben, illetve a dolgozó tömegek szerepének és óhajainak ignorálásá- ban, valamint azokban a vezetőkben rejlenek, akik elszakadtak a dolgozó tömegektől, de a dolgozó tömegek elégedetlensége ellenére vezető pozíciókban maradtak és folytatták a régi politikát? Ami Enver I-Iodzsát és a más hozzá hasonló vezétőban kellene gondolkozni, amelyeket elemezni kell és amelyekről ki kell mondani a teljes igazságot? Igen, a teljes igazságot, hogy levonhassák a végleges tanulságokat. Az egyenjogútlanság és a hegemonizmus sztálini politikája más országokkal szemben elkerülhetetlenül szovjetellenes érzelmeket váltott ki mindezekben az országokban. Ezek a szovjet-ellenes érzelmek egyre inkább valóságos ellenséges hangulattá fejlődtek. Nálunk J ugoszláviában igen csekély szovjctellenes- ség maradt a tömegekben, amely érzés 1948 előtt és közvetlenül utána fejlődött ki. Pontosabban mondva Jugoszlávia népi tömegeinél egyáltalán nem lehet beszélni semmiféle szovjetellenes hangilatról. A Szovjetunió minden esetre Jugoszlávia népei előtt sokkal szolidabb és reálisabb tekintélyt élvez; mint a keleteurópai országok egyes más népei előtt, bármit írjon is a Rudé Právó, a törhetetlen csehszlovák-szovjet barátságról, mert hiszen Rákosi és Gerő idejében a Szabad Nép is ezt állította Magyar- országról. E tény magyarázata igen egyszerű.' Áz oka ennek az, hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti viszony valóban egyenrangú és hogy belügyekbe valóban nem történik beavatkozás. Ott azonban, ahol nincs meg az egyenrangú viszony, nincsen meg a lehetőségi* annak sem, hogy reálisan tekintsék és értékeljék a másik felet. Igazi barátság, tehát olyan barátság, amelyet a széles népi tömegek támogatnak, csak ott van, ahol az országok közötti viszony valóban egyenrangú. Egy nagyhatalom annyi tekintélyt és ro- konszenvet élvez más országokban, amennyit tetteivel kivív. A Szovjetuniónak a kelet- európai országokkal kapcsolatos konkrét politikájában eddig már jelentős.változások történtek. De a -Változások mégsem voltak olyan nagyok, hogy meg tudták volna másítani a viszony lényegét. A magyar- országi tragikus események a válságos pontig vezettek. Mindenki előtt világos, hogy így nem mehet to- vóbb. Valaminek meg kell változnia. De minek és hogyan? Alapjában véve csak két út van: visszatérés a sztálinizmushoz, vagy a szocialista országok közötti egyenjogú, demokratikus viszony biztosítása. A tömegek feletti bürokratikus ellenőrzés légi politikája, vagy pedig a szocialista demokrácia útja a tömegek egyre szélesebb bevonásával a társadalmi igazgatás rendszerébe. A sztálini he- gernonista politika, vagy pedig az egyen :ogú viszonyok olyan útjának megteremtése, amely már kifejlődött' Jugoszlávia és a Szovjetunió között és amely már sikeresen feüodik Lcn- gyelorszév és a Szovjetunió közön. Ez ma az alapvető kérdés. Sajnos, a . Pravda úgy ír. mintha ezt nem látná — fejezi be cikkét Jozse Szmole, a Borba külpolitikai szerkesztője. A kétpárevezősök olimpiai bajnoka a Szovjetunió (Berkutov—Tyukalov), 2. Egyesiüt Államok, 3. Ausztrália, 4. Németország. A nyolcas olimpiai bajnoka az Egyesült Államok 6:35.2 p. 2. Kanada, 3 Ausztrália. 4 Svédország tőrvívás Kedden befejeződtek a férfi tőrvívás egyéni versenyének küzdelmei. Gyuricza József gyengén szerepeit. — Három győzelemmel és négy vereséggel az ötödik heilyen végzett. Olimpiai bajnok Christian d’Oriola (francia) hat győzelem, 1 vereség, 2. Berga- mini (olasz), 3. Spaliino (olasz), 4. Jay (angol), 5. Gyuricza József. ÖTTUSA Az öttusa bajnokság küzdelmei során kedden a ne- gyedne versenyszámot, a oUO méteres úszást bonyolították le. Ebnen a Versenyszámban a szovjet Der- jugm szerezte meg az elsőséget 3:46 perces kitűnő idővel az 1952. évi he.sinki olimpiai bajnok svéd Hall, s az ausztráliai Coomer előtt. A magyar öttusázók közül a várakozásnak megfelelően Moldrich szerepeit a legjobban, aki 3:58 perces idejével a negyedik helyre került. Az olimpiai játékok történetében ez az első eset, hogy az úszóversenyen négyen értek el négy percen belüli időt. A magyar csapat tagjai közül Benedek Gábor az úszásban a 18. helyre került, s így az egyéni összetett versenyben a harmadik helyről az ötödik helyre esett vissza. Bódi 4:41 perces Idejével a 24-ik helyen végzett. Az ■ úszócsapatversenybsn a magyar öttusázók a negyedik helyen végeztek, s az összetett csapatversenyben megőrizték eddigi negyedik helyüket. Háromszáz méteres úszás, egyéni: 1. Iván Derjugin (szovjet), 2. Hali (svéd), 3. Coomer (ausztráliai), 4. Moldrich (magyar). Üsző csapatverseny: 1. Szovjetunió 2880 pont, 2. Egyesült Államok. 3. l'ini- or,:zág, 4. Magyarország. KOSÁRLABDA A kosárlabda elődöntő eredményei: Franciaország —Chile 71:60 (37:23), Egyesült Államok—Bulgária 85:44 (48:19), Szovjetunió-.- Brazília 87:68 (37:28). LABDARÚGÁS Kedden Ausztrália labdarúgó csapata 2:0 (1:0) arányban győzött Japán ellen. ÖKÖLVÍVÁS A keddi mérkőzésekkel minden súlycsoportban befejeződtek a selejtezők és kialakult, hogy kik szerepelnek a legjobb nyolc között. A magyar versenyzők közül a váltósúlyban Dőry a szombaton aratott győzelmével tejutott a legjobb nyolc iái zó. Papp László mérkőzés nélkül jutott tovább. Ebben a súlycsoportban a már korábban lebonyolított mérkőzések alapján az angol McMormack. a német Kienast, a lengye! Rietczykowski, a bolgár Ni- colov, az amerikai Torres és az olasz Sciciani jutott be a legjobb nyolc közé az erőnyerő Papp László és egy argentin versenyző mellett. A keddi napon tizenkét A melbourpei keddi versenynapjának műsorán kilenc versenyszám küzdelmei szerepeltek. ATLÉTIKA A gátfutás után fokozódott a hatalmas nézőközönség izgalma, mert sor került a nagy érdeklődéssel várt háromezer méteres akadályfutó versenyre. Tekintettel a benevezettek lé vsorára, kitűnő futamokra volt kilátás. A látottak azután igazolták is az előzetes várakozást, mert külö- nősen az első előfutamban ragyogó verseny zajlott le. A világcsúcstarló Rozsnyóinak egészen kitűnő időt kellett lutni az első helyért. \ másodiknak befutó angol Disley Rozsnyóival együtt B:4G.<5 perces időt futott és a harmadiknak beérkező norvég Larsen ideje is csak 9.2 másodperccel volt gyengébb. A sorrendet a célfotó segítségével döntötték el. Ebben a futamban indult az amerikai Ashenfelter, a helsinki olimpiai akadályfutó bajnoka, de csak hatodik helyet ért el és ezzel kiesett a további versenyből. A második előfutamban a. magyar Jeszenszki 9:04 perces idővel nyolcadik lett, s így kiesett. A 200 m-es férfi síkfutás olimpiai bajnoka Bobby Mórow (amerikai) 20.6 mp. új olimpiai csúcs! régi Owens és Stanfield — mindkettő amerikai — 20.7 mp 1936. III. 1952. 2. Stanfield (amerikai), 3. Baker (amerikai). A férfi diszkoszvetés olimpiai bajnoka Alfred Örter .(amerikai) (56.36 új olimpiai csúcseredmény (régi Innes — amerikai — 55.03 m 1952.) 2. Goráién (amerikai) 54.81 m, 3. Koch (amerikai) 54.40 m. Klics Ferenc.51.82 méteres dobásával hetedik lett. A hármasugrás olimpiai bajnoka Adhemer Forreira da Silva (brazil) 16.35 m. eredménye.új olimpiai csúcs (régi da Silva 16.22 1952), 2. Einarsson (izlandi) 16.25 m, 3. Krejer (szovjet) 16.02 m. A női távolugrás olimpiai bajnoka Jclizaveta Dunska. Krzezihska (lengyel) 6.35 m. Világcsúcsbeállítás és új olimpiai rekord (a régi Olimpiai csúcsot az újzélan- di Williams állította fel 1952-ben 6.24 m ugrással.) 2. White (amerikai) 6.09 m. 3. Dvalisvili (szovjet) 6.07 m, Gyarmati Olga rövideb- fcet ugrott, mint a selejtezőben és 5.66 méteres eredményével 11-ik lett. EVEZÉS A kormányos-négyes olimpiai bajnoka Olaszország. 2. Svédország, 3. Finnország. A kormánynélküli kettős cHmp'ai ba.incva az Egyesült Államok. 2. a Szovjetunió, 3. Ausztria. A kormányos egves olim- niai bajnoka: Vj"cseszláv Ivanov (szov'el) 2. Mackenzie . (ausztrálé.'). 3. KeBy • amerikai), 4, Kac-rka (lengyel). A kormányos kettes ol'm"Vi hívnak: : az I>y:siil ÄUftmofc 8:261 p. 2. Né* metersz-'z 8:20.2 p. 3. S'zov- •eiun ó 8:31.0 n. 4. L'Ugycl- arszátr 8:31.5 p, A kormányos nélküli négyes olimpiai bajnoka: Kanada 7:08.8 p. 2. Egyesült államok 7:38.4 p 3. Franciaország 7:20.9 p. 4 Olaszország 7:22.5 p. két illeti, emlékeztetnünk! kell a Rákosival és Gerő- vel kapcsolatos tapasztalatokra. Rákosi hosszú ideig sok kommunista párt aktív és fenntartás nélküli támogatását élvezte, még akkor is, amikor már mindenki előtt világos volt, hogy az egész Magyar Dolgozók Pártja és Magyarország egész népe ellene van. Csak a véres magyarországi események nyitották fel egyes kommunista pártok vezetőségének a szemét és ezek akkor elitélték Rákosit is, Gerőt is. Vajon nem jogos-e hát a kérdés: nem vezet e a régi politika továbbra is rossz eredményekhez, amilyenekhez ez a politika Magyarországon vezetett? A Pravda cikkében néhány komoly vád és bíráló megjegyzés hangzott el a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és Tito elvtárs főtitkár címére. Mi nem érthetünk egyet azzal, hogy a bírálatnak ilyen formájával ránk erőszakoljanak olyan dolgokat, amelyeknek semmi közünk a mi álláspontunkhoz. Nem tudunk szabadulni attól a benyomástól — hangoztatja a Eorba — .hogy rosszindulatú kísérletekről van szó, amidőn a Pravdában azt az állítást olvassuk, miszerint, mi „glorifi- káljuk tapasztalatainkat és egyetemesnek, legjobbnak reklámozzuk azokat.“ Van valami a Pravda cikkében tapasztalatainkkal kapcsolatban ami nem kritika, hanem inkább hasonlít a sikereink rosszindulatú diszkreditólására irányuló törekvésekre., Igen különös ez a módszer is, amelyhez a Pravda e tekintetben folyamodik. A legérdekesebb mégis az — mutat rá a Borba —, hogy tapasztalatain!: jelentőségének csökkentésével egyidejűleg támadják a nyugati országokkal való gazdasági együttműködésünket. Jugoszlávia munkásosztálya és népei maguk gondoskodnak szocialista rendszerükről. mert maguk tudják a legjobban, hogy mi hasznos nekik és mi nem, valamint hogy hol vannak n más országokkal vaió együttműködés határai. Ezért tehát mi az ilyen utalásokat nem -ét teimezhetjük másként, mint úgy, hogy* ez kísérlet Jugoszlávia nemzetközi tekintélyének aláá sására. A Pravda említett cikkében élesen bírálja Tito elvtársi- a mágyarorszfg ■ -e- mények elemzésének ama része miatt, amelyben ázol:, ról a következményekről van szó. amelyekhez a nem egyenrangú viszonyok- vezették Magyarországon. Ezután így folytatódik a cikk Vajon nem lenn? hasznosabb. ha a Pravda ahelyett hogy támadja ezt az eiv’rnt- hatatlan megállapítást, megkérdezné. honnan ered ez, a jelenség? Miben gyökerezik az ilyen széles és m élv szovjetellenes hangulat !\La- gyarországon?. Hogy kerülhetett sor arra. hogy a ma. gyár nép azt sem kérdezte merre halad. csak meg akarta szüntetni az egyen- jogútlan viszonyt, amelv Magyarország és a Szovjetunió között uralkodik? Vajon nem olyan dolgok-e aranyérem sorsa dőlt cl, Ebből az Egyesült Államok ötöt, a Szovjetunió kettőt, Franciaország, Lengyelország, Brazília, Kanada é3 Olaszország egyet-egvet szerzett. Szerdán a hatodik versenynapot kezdték meg a sportolók. VIVAS Ti* ország válogatott csapatának részvételével megkezdődtek a párbajtőr- csapat küzdelmek, A magyar vívók jól kezdtek, Először Columbia ellen 14:2-re, majd Svédország ellen 9:5-re győztek és ezzel kiharcolták a továbbjutást. ÖTTUSA Szerdán a terepiutassal oefejeződött az öttusa olimpiai bajnokság. 4.000 méteres terepfutás: 1. Cobley (angol) 14:35.5 p, 1255 pont, 2. Haase (svéd), 3. Berjugin (szovjet), Benedek a 10—12. Bódi a 14., Moldrich pedig a 24. helyen végzett. Csapatversenyben: 1. Szovjetunió 3.579 pont. 2. Anglia 3.417 pont. 3. Finnország 3.390 pont. 4. Magyarország 3.145 pont. Az öt versenyszám után az öttusa egyéni olimpiai bajnokság győztese Ears Hall (Svédország) 4.833 pont. 2. Mannouen (finn), 3. Korbonea (finn). 6. Benedek (magyar). 10. Bódi (magyar). 21. Moldrich (magyar). Az öttusa csapatverseny olimpiai bajnoka: a Szovjetunió 13.690.5 pont. 2. Egyesült Államok 13.482 pont. 3. Finnország 13.185.5 pont. 4. Magyarorszag 12.554.5 pont. ATLÉTIKA A női gerelyvetésben 43 méter volt a szint A 19 induló közül 14-en jutottak a döntőbe: 3 amerikai, két-két szovjet, lengyel és német, egy-egy csehszlovák, chilei, japán, magyar és svéd versenyző. A selejtező legjobb eredményét az amerikai Anderson érte el 49.64 m-rel, A magyar Vigh Erzsébet 44.60 métert dobott. Ötezer méteres sikfutáSi Olimpiai bajnok: Vlagyimir Kuc (szovjet) 13:39.6 p. új olimpiai rekord. (Régi Zátopek 14:06, 1952.) 2. Pirié (angol) 13:50,6. 3. Ibbotson(angol) 13:54, 4. Szabó (ma, gyár) 14:03,4. 6. Tábori máj gyár) 14:09.8 perc. Kuc mintegy 80 méterrel! szakította át Pirié előtt *y célszalagot és ezzel második! olimpiai aranyérmet szer-1 zett. ★ A 400 méteres síkfutás középfutama minden csoportjában az első három1 helyezett jutott tovább. I. futam: 1. Jones (amerikai) 47.4 mp. 2. Salisbury (angol) 47.4 mp. 3. Rodriauez (pcrtoricói) 47.5 mp. II. futam: 1. Ignatyev (szovjet) 46 8 mp, 2. Spence (jamaikai) 47.4 mp. 3. Hiqains (angol) 47.4 mp. III. futam: 1. U oils trón (finn) 46.8 mp. 2. Spcnce (délafrikai) 47.1 mp. ? Mellville Spence (jamaikai) 47.3 mp. IV. futam: 1. Gaspor (ausztráliai) 46.7 mp. 2. Haas (német) 3. Jenkins (amerikai).
