Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1956-11-29 / 277. szám
B Megyei Pártelnökség és a Megyei Forradalmi Munkás és Paraszt Tanács lapja Határt kell szabni! Szilágyi László és klikkje, amely a megyében az ellenforradalmat szervezte, irányította, az első ténykedései között leváltotta és eltávolította a megyei tanács szakosztályainak éléről a munkásokból, dolgozó parasztokból, népi értelmiségből felnőtt vezetőket. Tizennégy osztályvezetőből tizenegyet váltottak le minden különösebb ok nélkül. Még annyi fáradságot sem vett magának az ellenforradalom, hogy megindokolja az eltávolításokat. Szilágyiék ugyanakkor letartóztatták és börtönbe zárták Varga Sándort és Fekszi Istvánt, a párt és tanács megyei vezetőit. A leváltásokat javasló úgynevezett „munkástanács” 27 tagja közül mindössze 6 ember volt munkásszármazású. Mit akart az ellenforradalom? Megdönteni a munkások és parasztok hatalmát. Ehhez az első lépést a munkás és parasztkáderek, a becsületes népi értelmiségiek eltávolításával tette meg. Ma már nem titok, hogy mi volt az ellenforradalom célja! Budapesten már gyilkolt és pusztított, megyénkben „még csak” ilyenfajta terrorcselekményeket követett el — előkészítve a véres napokat. Miért kell erről most beszélni? Azért, mert egyre inkább tapasztalható, hogy miután az ellenforradalom kezéből kivertük a fegyvert, új és új módon próbál a munkások és parasztok hatalmára, a Magyar Népköztársaságra tömi. Rémhírekkel s mint legújabb módszerrel, úgy, hogy minden munkás és paraszt vezetőre rásüti ezt a bélyeget: „rákosista”. Hovatovább, a tiszalöki járásban arra vetemedtek a népi hatalom ellenségei, hogy azokat az egyszerű termelőszövetkezeti tagokat is rákcsistáknak kezdtek nevezni, akik szilárdan kitartanak a szövetkezés gondolata mellett. Nagy vakság lenne e jelenségek mögött nem észrevenni a nép ellenségeit! Mit akar az ellenforradalom? Azt, hogy most a „rákosista” bélyeget rásütve a becsületes vezetőkre is — leváltásra kerüljenek mindenütt a munkások és parasztok fiai, lányai és az ellenforradalommal szimpatizálók kerüljenek a vezető posztokra. Az ellenforradalom tigrisének ez a mesterkedése természetesen nem fog sikerülni. Nem arról van szó, hogy nincsenek kompromittált vezetők, akik túlhajtásaikkal, csökönyös merevségükkel kiestek a nép bizalmából. Nem arról van szó, hogy nem voltak olyan vezetők, akiket tehet- ségtelenségük, képzetlenségük, rossz módszereik miatt most más munkaterületre kell irányítani. De hogy kivel mi lesz, azt nem az ellenforradalom és az ellenforradalom által szervezett és félrevezetett Ilyen vagy amolyan bizottság, küldöttség fogja megmondani. Ezt megteszi a népi hatalom, megteszi maga a Magyar Szocialista Munkáspárt — azaz megteszi maga a nép. Becsületesen, körültekintően, jószándékúan. Úgy, hogy az a Magyar Népköztársaság javára váljék. Hiszen ha most válogatás nélkül mindenkire rásütnénk a „rákosista” bélyeget, akkor nem tehetnénk mást, mint a Rákosi-önkény, amely sok becsületes emberre fogta rá, hogy a „nép ellensége”, vagy „klerikális”, vagy „kulák”. Kerü'- nünk kell minden általánosítást, minden sablonosi- tást az emberek cselekedeteinek, magatartásának elbírálásánál. Voltak sokan — becsületesek, — akiit így vagy úgy, de részvételükkel, akarva, nem akarva segítették az ellenforradalmat. Nyilvánvaló, hogy ezeket nem lehet ellenforradalmároknak nevezni. így van ez a „rákosista” jelzővel is. Sokan voltak munkás- és parasztvezetők, értelmiségi funkcionáriusok, akik annakidején sem értetlek egyet az embertelenséggel, az antihumanista intézkedésekkel, a bürokratikus módszerekkel és a maguk területén erejüktől, szavuktól függően mígtették azt, amit megtehettek. Ezek is „rákosislák’ ?! Határt kell szabni! Ezt követeli a népi hatalom érdeke, ezt követeli dolgozó népünk felemelkedésének a rend és nyugalom megszilárdításának ügye. Nem engedhetjük meg, hogy az ellenforradalom álproblémák közvéleménybe dobásával elterelje a figyelmet a legfontosabb napirendi kérdésről: a munkáról, a termelésről. Néhány napja leesett az első hó. Itt a tél. Több élelemre, fűtőanyagra van szükség. Dolgozni, termelni kell. Ez most a legfontosabb népi ügy, nemzeti ügy! A becsületesen és hazafiasán gondolkodók ezt tisztán és világosan látják. Együtt a jaszándékú dolgozókkal Mirőt tárgyalt Szilágyi Menyhért, a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központjában ? Lapunk tegnapi számában bejelentettük, hogy ma közöljük Szilágyi Menyhértnek, a Magyar Szabad Szakszervezetek megyei elnökének, a szakszervezetek országos központjánál történt tárgyalását. Kérdéseinkre a szakszervezet megyei elnöke ezeket vála- szólta: — Hári Béla szervezési osztályvezető fogadott az országos központban, vele tárgyaltam. Megyénk szakszervezeti dolgozóinak jogos politikai és gazdasági követeléseit beszéltük meg. Többek között bérezési és szociális követelésekről tárgyaltunk. Egyetértés született abban, hogy a szakszervezeteknek elsőrendű feladata most minden területen a termelés folytatása, a folyamatos munka segítése. Ezután sor kerül minden jogos követelésben határozatok meghozatalára. A kormány elismerte a szabad szakszervezetek, illetve a munkások sztrájkjogát, a szak- szervezetek pártoktól és állami szervektől való ■függetlenségét. — Szakszervezetünk együtt érez és együtt harcol a jószándékú becsületes dolgozókkal, azért, hogy minden jogos követelés minél előbb megvalósuljon — mondotta az elnök, s így — Észlelhető olyan jelenség sok munkástanácsban, hogy fölé akarnak helyezkedni a szakszervezeteknek. A szakszervezetek a munkástanácsoknak nem alárendeltjei, a szakszervefolytatta: — A követelésekből, melyeket alaposan megfontoltunk, melyek teljesítését a dolgozók érdekében szükségesnek látjuk, — semmit nem engedünk. Élni fogunk a sztrájkjoggal, de nem járulunk hozzá olyan meggondolatlan követelésekhez, melyeknek nincs reális alapja, melyek felforgató szándékú ak és végső soron a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei ellen irányulnak. Vigyázzunk a szakszervezet egységére Szilágyi Menyhért ezúton is felhívja a dolgozók és különösen az üzemi szak- szervezetek figyelmét arra, hogy tapasztalni olyan rosszindulatú törekvéseket, melyek a szakszervezetek egységének megbontását célozzák. Nincs helye külön szakszervezetek, ilyen vezetőségek illegális alakításának, mert azok jelen esetben csak bomlasztanak. A szakszervezeti szervekben felmerülő személyi jellegű problémákat a közeljövőben sor- rakerülő új választás mindenütt meg fogja oldani. zeteket a munkástanácsok nem utasíthatják. Furcsa is volna, hogy a munkástanácsok hangoztatják — helyesen — a szakszervezetek szabadságát és függetlenségét, ugyanakkor ellenőrizni akarják munkáját. Előfordulhat, hogy a szakszervezet mint a dolgozók érdek- képviseleti szerve, miután részt vehet a munkástanácsok ülésein, szembefordul egyik vagy másik intézkedéssel. Hasznos és kívánatos lenne, hogy a munkás- tanácsok hallgassák meg a szakszervezeteket és mindenben keressék az együttműködést a teljes egyenjogúság elve alapján. Hiszen a szakszervezetek bátor és kezdeményező kifejezői lesznek a dolgozók jogos követeléseinek. A Magyar Szabad Szakszervezetek a munkástanácsok mellett vannak. Munkára, aktivisták ! Befejezésül a megyei szakszervezet elnöke újra hangoztatta, hogy ezekben a napokban minden igaz magyar szakszervezeti vezetőnek és tagnak a fő figyelmet a termelőmunka megindítására, illetve folytatására kell összpontosítani. Nincs mire várni, termelés nélkül nincs élet. Termelés nélkül csak tovább romolhat anyagi helyzetünk, melynek magunk valljuk kárát. Csak a munka jelentheti az életet, az alapot ahhoz, hogy a kormány valóraválthassa a jogos követeléseket. Az üzemi bizottságok, szakszervezeti aktívák végezzenek felvilágosító munkát annak érdekében, hogy az üzemek dolgozói egvem- berként álljanak helyt a termelőmunkában. A szak szervezetek a munkástanácsok mellett vannak Mit tapasztalt a megyei nmnkásküldöttség a budapesti munkástanács ülésén ? Tegnap beszámoltunk a megyei munkástanács küldöttségének budapesti útjáról. A küldöttség két tagja részt vett a budapesti munkástanács ülésén, melyet az Akácfa utca egyik épületében tartottak meg. Az ott tapasztaltakról Veres Albert, a küldöttség tagja a következőkben nyilatkozott: — Délben kezdődött az értekezlet, s mi 2 órára értünk oda. Mintegy hatvanén vettek részt a megbeszélésen, melyre a kormány képviselőjét és a szovjet katonai parancsnokság három tisztjét is meghívták. Mikor helyet foglaltunk, éppen arról volt szó. hogy a munkástanácsok működéséről a sajtó és a rádió rendszeresen tájékoztassa a lakosságot. E célból megbízottakat javasoltak a szerkesztőségekbe és n rádióhoz. A továbbiakban azt a kérdést vitatták, hogy az országos munkás- tanács tanácskozási joggal részt vehessen a Miniszter- tanács fontos ülésein, s hogy aznap este tárgyaljon velük a kormány. (Ez, mint ismeretes megtörtént, erről a rádió is szólt). Veres Albei*t a továbbiakban elmondotta, hogy az értekezleten felkérték a szovjet tisztek egyikét, fejtse ki véleményét. A magasrangú tiszt kijelentette, hogy nincs joguk és nem is akarnak beleavatkozni a magyarok belső ügyeibe. A rend fenntartása végett vannak az országban, minden erejükkel segítik, hogy A Magyar Távirati Ircda munkatársának érterü'ése szerint rövidesen rendelet jelenik meg, amely amnesztiát biztosít mindazoknak a magyar állampolgároknak, akik 1936 október 23-a után — tiltott határa sokat szenvedett ország minél előbb taípraálljon elesettségéből. Hangoztatta, hogy a kormány kérésére készek támogatni a magyar munkások és dolgozó parasztok ügyét, a rend és a termelőmunka biztosítását. . — Az értekezlet további részletéről nem tudok, azért is, mert korán eljöttünk onnan. — fejezte be nyilatkozatát Veres Albert. O. A. átlépéssel hagy'.ák el az országot. A rendelkezés mindazokra vonatkozik, akik ez év végéig önként visszatérnek Magyarországra. Hasonló rendelet készül többfajta más cselekményekre is. Örömhír a kisiparosoknak Medgyessi János, a KIOSZ megyei titkára Budapesten járt a KIOSZ központja- oan és tárgyalt a kisiparosságot érdeklő fontos kerdé- sekről. Többek között arról értesült, hogy a KIOSZ a Minisztertanács elé terjesztette a kisiparosságnak több pontba foglalt kívánságait. Ezek között szerepelnek: a kisiparosok társadalmi, erkölcsi megbecsülése, az adóztatás egyszerűsítése és csökkentése, anyaggal való ellátás, anyagbeszerzés, állami szektorokkal egy áron, egyenlő jogú munkavállalás biztosítása, export gyártásba való bekapcsolódás, korlátozott számú alkalmazott foglalkoztatása külön adó nélkül, a kisiparosok társadalombiztosítási sérelmének rendezése és öregségi nyugdíjazás. valamint a kisiparosok székházának visszaadása. A megyei titkárt úgy tájékoztatták, hogy meg fog szűnni a KIOSZ, s helyette központi és megyei iparkamarákat hoznak létre. Ezek működése a kisiparosságra nézve kedvező les/.. A titkár arról js tudomást szerzett, hogy rövidesen meg fog jelenni az új ipartörvény. Nyitás előtt a 29. sz. Kisker, boltban Megint benépesült a néhány napig csendes város* A boltok ismét kinyitottak, A vidéki vásárlók újra megjelentek és a szokásos szerdai napi forgalomnál sokkal nagyobbat 'ehetett tapasztalni. A kiskereskedelmi vállalat 29. számú boltja előtt is sokan álltak, a nyitásra várva. Türelmetlenkedtek, pedig odabent éppen az ő érdekükben serénykedtek a bolt dolgozói. Előkészítették, a polcokra az árut hogy minden kéznél legyen. A méteráru osztályon a ruhákhoz való béléskellékeket szabták, hogy vásárlás közben erre se kelljen időt fordítani. Mikor aztán k.nyitottak, zavartalanul es gyorsan ment a vevők kiszolgálása. Hírek i a nagyvilágból A Kremlben kedden reggel megkezdődtek a Szovjetunió és a Román Nép- köztársaság kormányküldöttségének tárgyalásai. ★ Svéd Sándor jelenleg Belgrádban tartózkodik. A magyar operaénekes Szófiából érkezett vendégszereplésre a jugoszláv fővárosba. Első hangversenyét november 28-án, szerdán adja. Hmn®s?.tia-r@ndelet késiül
