Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1956-11-28 / 276. szám
SZABOLt S S7A1 «Alt NEPP 1956 november 28, szerda. Kádái* 'János iitinisxlercliiök i’áilióbesiídc (Folytatás az I. oldalról.) \ mindaddig, ameddig a nor-| mái is élet általábar biztosítva nincs, a kormány ősz- j szetétclébén semmiféle változtatást, sem bővítést nem csinálunk. Az a helyzet, amire mi gondolunk, lehet, hogy egy hét, de lehet hogy csak három-négy hét múlva érkezik el. Ez nem rajtunk múlik. Mi azt szeretnénk és azon vagyunk, hogy a kormánnyal kapcsolatos — és szerintünk is szükséges — további lépés mielőbb megtörténjen. De ezt semmi szín alatt sem az ellenforradalom által útnak indított és a félre vezetett, jóhiszemű emberek által átvett követelések nyomása alatt tesszük majd meg. Én megtanultam a leckét, amit igán drága tandíjért a Nagy Imre kormány működése adott a, országnak. Az a vélem, nyem, hogy az ellenforradalommal szemben nem úgy kell harcolni, hogy követeléseinek engedünk, hanem úgy, hogy az ellenforradalmat szétzúz- { zuk. Hogyan is állt a dolog a Nagy Imre kormányban? Az ellenforradalom hátteréből útnak indított követelései nyomán félóránkint más és más miniszter leváltását követelték. A kormány fő- | tevékenysége ezeknek a csereberéknek a megtárgyalásából állott. A kormány az igazi tennivalókkal foglalkozni nem tudott, az ellenforradalom óráról órára erősödött és előretört, a kormány maga pedig az örökös, naponkénti változtatások során úgy nézett ki, hogy végül a szülőanyja sem ismert rá. Hát mi ebből a kérdésben sem az ellenforradalom óhajainak lett engedmények útját fogjuk járni, mert az a véleményünk, hogy a tigrist nem koncokkal, hanem csak úgy lehet megszelídíteni, vagy békességre bírni, ha agyonverjük. Előfordul, hogy egyes helyeken a dolgozók nevében fellépők kijelentik, hogy csak ilyen vagy olyan gazdasági követelések kielégítése után fognak dolgozni. Ezek a gazdasági követelések gyakran olyanok, hogy nem lehet azokat jogtalanoknak nevezni, persze akadnak jogtalanok is. De a jogos követeléseknek is az a baja. hogy ma nem valósíthatók meg. Ma az a helyzet, hogv a kormány által hozott döntéssel «7, ipari munkások és bányászok részére megszavazott béremeléssel elmentünk addig a határig, amelyen túl ma nem mehetünk, fia csak nem akarjuk megszavazni az inflációt, a pénzromlást. A kormány pedig el van tökélve, hogv minden követelést elhárít, »mely pénzromlásba taszítaná az országot, mert ez éppen a bérből és fizetésből élőket, azaz elsősorban a munkásokat sújtaná tágjob- ban. Megszavazni béremeléseket: ez egy pillanat műve. Pénzt nyomtatni, ez papír dolga. De szabad ezt csinálni? Nem szabad, nem lehet, nem fogjuk megcsinálni. Minden gondolkodó ember tudja, hogy annak a béremelésnek van csak reális értéke és értelme a dolgozók számára, amelynek van fedezete, megtermelt áruban, különben csak több pénzt kap és több pénzért kevesebb árut. Ezt már kipróbálták keservesen a magver dolgozók 1943—46-ban és gondolom, egyetlen munkás sem kívánja vissza az inflációt, a pénzromlást. A követelésekkel egyébként úgy is vagyunk, hogy aki átgondolja helyzetünket. az tudja, hogy ma a dolgozó nép érdeke, egyet parancsol: minden dolgozónak azonnal és feltétel nélkül, követelés-listák irogatása nélkül dolgoznia kell. még pedig legjobb tudása szerint. Mert, azalatt, míg egyes helyeken a dolgozók egy része a termelésben tétlenül, követelések megszerkesztésével van elfoglalva, kiesik éppen az a termelés, ami a Mos igények kielégítéseik alapja lenne. Ami a Kormány szándékait a szocialista és bérkérdések jövőbeni rendezése tárgyában illeti, megjegyzem, hogy magam is vasmunkás műszerész vagyok, s megértem a munkásság igényeit. A kormány ma is és a jövőben is elsősorban a munkásokra támaszkodik és a munkások és parasztok egyetértő támogatása nélkül nem tudjuk elképzelni az ország kormányzását ezután sem. Tudjuk, hogy kormányunkat a „Szabad Európa1' nevű reakciós külföldi rádió a legkülönbözőbb rágalmakkal Igyekszik bemocskolni a dolgozók egyrésze előtt, éppúgy, mint a hazai földön sötétben bujkáló ellenforradalom is. De még a legvadabb imperialista háborús uszítónak. a legvéresebb szájú és kezű hazai el- lenforradaimárnak sem jutott eszébe azt állítani, hogy a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt | kormánya a gitárosok, ban- I károk, grófok és földbirtokosok kormánya volna. Mi a munkások és parasztok kormánya vagyunk és az összes ellenforradalmi szitkok és átkok igazi magyarázata ebben rejlik. Reám személyileg is elmondhatak — és bizonyára el is. mondtak már — minden rosz- szat, ami csak elképzelhető, de azt persze nem mondhatták, hogy én a kap taiis- ták képviselője volnék, és ennek is ugyanez a magyarázata. Tehát teremtsük meg a termelés teljes ütemű beindításával és fejlesztésével a keresetek emelésének reális alapját és akkor a béremelésnek a jövőben nem lesz akadálya. j A kormány gazdasági cél- I kitűzéseinek alapvető elve, J hogv a termelés feileszté- f sének, a dolgozók életsZín- j vonalának növekedését kell 1 szolgálnia. Minden más kö- 5 vetelmény sorrendben ez- utári következik, j Ha a. mai súlyos gazdasá- i gi helyzetünkben semmi I mást nem nézünk, mint a I villamosenergiávril, a szén- i nel és olaijal kapcsolatos I baiokat. akkor is fel keR 1 hívnom a dolgozók fi gyei- ( mét arra a veszélyre, hogy | ha továbbra is ilyen vontatottan megy n termelés be- | indítása egyes helyeken — I különösen a bányákban — I akkor előállhat az a hely- 1 zet, amikor a dolgozók egy része átmenetileg jnágüL,. kor sem dolgozhatna, ha különben akarna is. Világos. hogy ezt minden módon el kell kerülni. Remélem, az öntudatos magyar dolgozók tisztában vannak j azzal, hogy az igen jelentős külföldi segélyek, amelyeknek döntő részét a test- 1 véri szocialista országok kormányai és népei küldötték nekünk, — csak az átmeneti nehézségek leküzdéséhez adnak nagy segítséget, de népünk életét és jövőjét csak két kezünk munkájával biztosíthatjuk. I Nagy Imre ügy Harmadik kérdésként a mostanában igen sokat emlegetett Nagy Imre-ügyről kívánok szólni. Nézetem szerint ez a kérdés történelmileg túlhaladott kérdés, amely felett népünk rövid időn belül napirendre fog térni. Ismeretes mindenki előtt az a helyzet, amely nálunk a Nagy Imre kormány utolsó napjaiban, pontosabban október 30. és novem. bér 3. között előállt. Az október 30-i tűzszünetet kővető órákban nyíltan fellépett ellenforradalom viharos nyomása ezt a kormányt napról-napra jobbra tolta és Mindszenty, B. Szabó Eszterházy Pál fellépése mindenki előtt nyilvánvalóvá tette: a Nagy Imre kormány órái meg vannak számlálva, az ellenforradalom napokon belül elsöpri azt helyéről. A Nagy Imre kormány, — és maga Nagy Imre" — ugyanezekben a napokban megbocsáthatatlan bűnt követett el a magyar nép ellen, Tehetetlenségével és az ellenforradalmi rohammal szembeni tétlenségével valójában leplezte és fedezte a gyilkos ellenforradalmi fehér terrort. Nagy Imre, mint kommunista is megbocsáthatatlan szerepet játszott. Ha tétlen volt, le kellett volna mondania. Országnak — világnak megmondva, hogy ellenforradalmárok gyilkolják halomra Budapest utcáin a kommunistákat és más haladó hazafiakat, munkásokat, értelmiségieket. Ehelyett 6 nevével fedezte ezeket a szörnyűségeket. Végül 4-én reggel ellenállásra hívott fel a fehér terrorista gyilkosságoknak véget vető, segítségül hívott szovjet csapatok éllen. Miután a rádióba bemondta, hogy a kormány a hegyén van, felkapta esc. magját és még Tildv Zoltánt is cserbenhagyva, a parlament egyik csigalépcsőjén megszökött és húsz perc múlva a budapesti jugoszláv nagykövetségre szaladt, menedéket kérni. Nagy Imre volt szerepéről még annyit: lehetséges hogy az ellenforradalmárok számára kevés volt az, amiben nekik Nagy Imre akarva — nem akarva segítséget nyújtott, de a Magyar Nép. köztársaságnak, a ma gyei kommunista mozgalomnak a meggyilkolt forradalmároknak sok volt. A továbbiakról paciig annyit, hogj az a Nácrv Imre. aki a jugo- sz'áv követségre belépve elhagyta a Magyar Népköz- társaság szuverenitása alat' álló területet és jogilag ide- I fen ország területére l,á- I nett. néhány nap múlva dm- lomáciai úton közölte ki. vánságát.- hogy el akar?: 1 nay ni a Megver Népköz- társaság területét. Kormá- nyűnk és pártunk úgy gondolta. hogy azzal az ember rel. aki ily módon elhatárolta önmagát a magya: kommunistáktól éppúgv mint a magyar néptől é: magától Magyarországtól is nincs dolgunk többé. Ezer az ügy jugoszláv vonsiknzású diplomáciai részét lezárva. Nagy Imre és társai eredeti saját kívánságát számbavéve, lehetővé tettük, hogy elhagyják a Magyar Népköztársaság területét. Miután a Román Nép- köztársaság kormánya kész volt arra, hogy Románia területén számukra menedéket adjon, november 23-an Románia területére távoztak. Mi ígéretet tettünk, hogy velük szemben az általuk utólag is elismert múltbeli súlyos cselekményeikért büntető eljárást nem indítunk. Ezt be is tartjuk. Távozásukat sem tekintjük örök időre szólónak, de a jelenlegi helyzetben úgy véltük, hogy helyesebb. ha egy időre elhagyják Nagy Imrééit az ország területét. Erre külön okot adott az is, hogy a még nem kevés bujkáló ellenforradalmár részéről joggal *■ irthattunk provokációtól. Az ellenforradalmárok nagyon szívesen megtették volna, hogy a Nagy Imre csoportból kettőt-hármat meggyilkoljanak azzal a provokatív céllal, hogy ezért a Magyar Népköztársaság i kormányát tehessék fele- j lőssé. Nekünk ilyen viszonyok között elemi kötelességünk volt, hogy az ország érdekeit megvédelmezzük, és ennek megfelelően is jártunk el. Még egy szót ezzel kapcsolatban. Én magam hosz- szű ideig együtt mentem Nagy Imrével, amikor még mindketten a Rákosi-féle vezetés alatt küzdöttünk a pártban. De mint ismeretes, november 2-án megszakítottam vele a kapcsolatot látva, hogy az ellenforradalomnak nagyobb haszna volt Nagy Imre kormányából, mint a Magyar Népköztársaságnak. Ezt megeló- : óén azonban én magam is jelen voltam és magam :s megszavaztam azokat a döntéseket, amelyek mind t párt, mind a kormány vezetését lényegében Nagy Imre és csoportja kezébe tették le. Gondoltam, érvényesítsék elképzeléseiket. Érvényesítették is. Ez általába: az ellenforradalom növekedéséhez vezetett. Azt hiszem. minden kommunista és minden haladó demokrata, minden becsű1 rtes dolgozó egyetért velem abban I- jgy nincs rosszabb annál mint amikor a párt és a; ország Vezető szervéből hogy bibliai hasonlattal éljek — hideget és melege1 fújnak egyszerre ugyanab ból a szájból. Ez történt abban az időben, amikor Nam Imre bent volt a vezetés- : ben. Sok vérbe került. d< magtanultuk, hogy nem le. hét egyidőben harcolni is a; c.lenforradaiom ellen é: ugyanakkor ugyanebben a vezető szervben bátorítan j is az ellenforradalommá Íjéról kívánok szórni. Nize- cünk szerint mindazok a fájdalmas események, amelyek az október 23-i felkeléssel es az október 30-án megkezdődött ellen- forradalommal Kapcsolatosak, a Magyar Népköztársaság belügyét képezik és abba nincs senki másna.-c beleszólása. Ami a szovjet csapatok kérdését illeti, az is magyar belügy, amely jogilag vitathatatlan és világos. Magyarország területén — több ország sokoldalú szerződése alapján — törvényesen tartózkodnak a szovjet csapatok és a harcokba a törvényes magyar kormány kérésére avatkoztak be. A beavatkozás nem jogi oldalát illetően az egész világ munkásmozgalmának és szabadságukért, a kapitalista és gyarmati országokban küzdő haladó embereknek is egyértelműen az a véleménye, hegy a Szovetunió a nyújtott segítséggel nemcsak az ellenforradalmi rémuralomtól segített megmenteni a magyar népet, hanem e segítséggel valójában egy háborús tűzfészek keletkezését akadályozta meg. A nemzetközi reakciónak, — amely a népek békéjére tör — nyilván az volt a számlása, hogy Szarajevó után, amely az első világháború és Danzig után, amely a második világháború tűzfészke volt, most véres betűkkel beírja a történelembe Budapest nevét is, mint új háború tűzfészKéuek nevét. Az ellenforradalom szervezett fegyveres ereje Magyarország területén szét van zúzva. A háborús tűzfészek el van fojtva. Most elsősorban a magyar munkások, azonkívül pedig a magyar parasztok és értelmiségiek eltökéltségén és akaratán múlik, hogy hazánkban a munka teljes erővei meginduljon, a törvényes rend helyreálljon, a néphatalom megszilárduljon és népünk békés élete biztosítva legyen. Vannak fájdalmas sebeink, de ezeket be tudjuk és be is kell gyógyítanunk, mert a nemzetnek élnie kell. Egyedül rajtunk múlik, hogy szociális kérdéseinket s a nemzeti szuverenitásunkkal kap - csőlátás kérdéseket mennyi idő alatt tudjuk megoldani a demokratizmus továbbfejlesztése éá a teljes nemzeti függetlenség alapján. Ismétlem, bár az egész világ haladó erői támogatnak bennünket, mégis mindez elsősorban saját magunkon, elhatározásunkon, akaratunkon és erőfeszítéseinken múlik. Munkára fel, hogy a fájdalmas események e napjaiból mielőbb a napfényes jövő útjára lépjünk. Olimpiai hírek megtanultuk, hoav nem lehet egyidőben harcolni is az c.lenforradaiom ellen és ugyanakkor ugyanabban a vezető szervben bátorítani is az ellenforradalommal egv frontba került elemeMagyarorszáii ügye az ENSZ előtt Végezetül a magyar ,-rszá- i gi eseményeknek az Egye- _£üit Nemzetek előtti vitáKOSÄRLABDA Hétfőn befejeződtek a küzdelmek a négy selejtező :soportban. A kosárlabdatomán továbbjutott nyolc csapatot két csoportra osztották. Az A) csoportban Uruguay, a Szovjetunió, Chile és a Fü- löp-szigelek. A B) csoport- oan Bulgária, Brazília, Franciaország és az Egyesült Államok küzdenek a továbbjutásért. TŐRVÍVÁS A férfi tőr egyéni elődöntőjének résztvevői két csoportban küzdtek a döntőbe jutásért. Az A) csoportból a francia Netter, a szovjet Midler, az olasz Spallino és az angol R. Paul került a legjobb nyolc közé. A B) csoport nyolc versenyzője között volt a magyar Gyuricza József is, aki végül szintén bejutott a döntőbe. Csoportjában a francia D'Oriola végzett pz első helyen, a második az olasz Bergamini lett. A harmadik helyen holtverseny alakult ki az angol Jay, Gyuricza és a német Stratmann között. Mindhármójuknak négy győzelme és három veresége volt. Az újravívás során Gyuricza és Jay egyaránt legyőzte Stratmannt, úgyhogy ők ketten kerültek be a döntőbe. ATLÉTIKA A mai atlétikai versenyszámok során a kettoszáz méteres férfi síkfutás első fordulójában Jakabfi Sándor ötödik lett 21.u rap-s eredménnyel. Nem jutott tovább. A gerelyvetés végeredményét később módosították. Krasznai Sándor gyenge i eredménnyel (66.33 m) a 13-ik helyen végzett. ÖTTUSA Az öttusázók hétfőn a harmadik versenyszámban, a lövészetben mérték össze erejüket. Egyénileg első a mexikói Almada lett, a második helyen holtverseny alakult ki Benedek Gábor és a szovjet Novikov közötti Benedek nagyszerű eredményével az összesítettben a harmadik helyre küzdötte fel magát. Bódi János a ti-, zedik helyen végzett holtversenyben az olasz Facchi- nivel és az ausztráliai Sa-, yers-sel, az összesítettben pedig a nyolcadik helyen1 van. Csapatversenyben a Szovjetunió végzett az első helyen, a második hely holt-' versenyben az Egyesült Államoknak és Mexikónak ju-' tott. A lövészet után az összesített versenyben egyénileg Forhonen, Manonnen és Benedek a sorrend, csapat- versenyben pedig az Egyesült Államok vezet továbbra is a Szovjetunió és Finnország előtt. Részletes eredmények: Öttusa, lövészet, egyéni: 1. Almada (mexikói) 960 p, 2—3. Benedek Gábor és Novikov (szovjet) 920—920 p, 4. Lamberth (amerikai) 900 pont. SÚLYEMELÉS A "hétfői versenynap két utolsó száma a félnehéz és nehéz súlyú súlyemelés volt. A késő éjszakai órákban! nyúló küzdelmekről a következő hírek érkeztek.: A félnehéz súly olimpiai bajnoka Arkagyij Vorobjev (szovjet) 462.3 kg új világ és olimpiai csúcs. (A régi világcsúcsot Vorobjev állította fel 1954-ben 460 kg-os teljesítménnyel, a régi olimpiai csúcsot pedig az amerikai Schemansky tartotta 445.5 kg-mal, 1952.) 2. j Shepard (amerikai), 3. De- buf (franica). A nehéz súly olimpiai (bajnoka: Paul Anderson i (amerikai) 500 kg. új olim- I piai csúcseredmény (régi Davis (amerikai) 460 kg,. 1952.). 2. Silvetti (argentin), 3. Pigaíni (olasz).
