Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1956-11-25 / 274. szám

2 SZABÓI CS-S'/ATMAh KEP» Í93S november 25, vasárnap Nem számifofía el magéi ? Mit keresett a Tolt fasiszta miniszterelnök fia K á Hősem jen ben ? — Nem számította el ma-J gát? Fenti kérdést tehetnénk i fel Kállay Andrásnak, ha a véletlen folytán alkalmunk lenne rá. Elöljáróban tudni kell a következőket: Kállay And­rás, lévén fia és egyik örö­köse Kállay Miklós kálló- semjéni földesúrnak és volt fasiszta miniszterelnöknek, látogatást tett néhány hete l'állósem jenben. A különös véletlen folytán a látogatás október 16—24 közötti időre cselt, amikor is Kállay András igen sokirányú és szorgos tevékenységet fej­tett ki szülőfalujában. Mondják, még az estéit is feláldozta, hogy bizalmas embereit felvilágosítsa: mi­lyen változások várhatók a közeljövőben. E várható változások is­meretében fáradhatatlan munkát végzett napközben. Levelet írt az állami gazda­ság helybeli üzemegységé­nek, majd személyesen is elment, hogy intézkedjen a gyümölcsös és a föld vissza­vételéről. Mint mondják, igen kellemetlenül érintette, amikor valaki nemhivatalo- Ktn megkérdezte tőle: „Az­tán minek magának a föld, amikor állása van Pesten' De ha kell. jöjjön haza, kap majd tíz holdat és dolgoz­zon, rajta. — Rövidesen kijön a ren­delkezés a gépek visszaadá­sára is — mondogatta a faluban. Udvari Mihályt, a volt urasági gépészt is fag­gatta, hogy mi volt a haj­dani uradalmi cséplőgépek gyári száma, de Udvari bá­csinak- a kisebb gondja is nagyobb volt annál mosta­nában, minthogy az urasági cséplőgépek számát tartsa az eszében. Szerencsére a helybeli tejbegyűjtő piros Pannónia motorja is Kállay rendelkezésére állt. így az utazgatásnak sem volt aka­dálya. Kállay még 22-én felkereste a nagykállói és a kislétai gépállomásokat a cséplőgépek és a traktor miatt, de onnan — máshová küldték! — Pedig jönnek majd a rendeletek, — jó összekötte­téseim vannak — hangoz­tatta. Jó összeköttetések — van benne valami. Talán ezért nem véletlen, hogy sok é/i hallgatás után, éppen most állt elő követeléseivel. Ám­de a magyar fiatalok, mun­kások nem ezekért a köve­telésekért hullajtották vé­rüket — és az események is más irányban fejlődte«. Nem. úgy, ahogy a kállay apdrások várták. ü melbcurnei olimpiai játékok szombati napja Nyolc aranyérem sorsa dőlt cl a tegnapi napon Szombaton már harmadik napjába lépett a melbour- nei olimpia. A műsoron ki­lenc sportág versenyszámai szerepelnek. A legtöbb sport­ágban folytatódnak a már megkezdett versenyek és uj sportágként a labdarúgás Í3 jelentkezett. Eredmények: 400 m-es gátfutás olim­piai bajnok: Clenn Davis (USA) 50.1 mp, új olimpiai csúcs (régi Moore (USA) 50.8 mp, 1952). 2. Southern (USA) 50.8. 3. Culbreath (USA) 51.6. 4. Litujev (szovjet) 51. 7. A négyszázméteres gátfu­tás olimpiai bajnoka 24 éves, 183 centiméter magas és 7G kg súlyú. Pályafutása igen érdekes. 110 méteres. 120 yardos gátfutó és távol, ugró volt kezdetben és csak az idén tért át edzője ta­nácsára a négyszázméteres gátfutásra. Egymás után érte el a jobbnál jobb ered­ményeket és 49.5 mp-s vi­lágcsúccsal óriási szenzá­ciót keltett a nemzetközi atlétikai életben. A szakértők az olimpiai cím esélyesének tartották és az atlétikai pályafutásá­nak elején álló Glenn Davis bebizonyította, hogy nem ok nélkül bíztak benne.-4r A négyszázméteres gátfu­tás döntőjével párhuzamo­san folytak a kalapácsvetés küzdelmei is: Kalapácsvetés: olimpiai bainok: Harold Connely (USA) 63.19 m (új olimpiai csúcs). Régi Csermák József 60.34 m, 1952. 2. Krivonoszov (szovjet) 63.03. 3. S imothszvetov (szovjet) 62.56 rn. 4. Hall ‘ (USA) 61.96 m 5. Csermák (magyar) 60.70. 6. Radies (jugoszláv) 60.36 m. Minthogy azt előre várták az amerikai és a. szovjet versenyzők döntötték el egymás között az első he­lyek sorsát. Az olimpiai bajnoki címért Connelly és Krivonoszov vívott nagy harcot, ez a két versenyző, akik a közelmúltban egymás­tól hódították .el a világre­kordot. Az első három dobás után Krivonozov látszott biztos­nak. 63, majd 63.03 méteres eredmény ’volt a legjobb do­bása. Ugyanekkor Connellyé 60,92 m és 62.65 m. Az éles párharc az utolsó három dobásnál fokozódni látszott, a szovjet versenyző azonban nagy izgalmában mindhá­rom dobásnál kilépett és az amerikai versenyzőnek 16 cm-rel sikerült őt túlszár­nyalni. A magyar Csermák József hazai formáját igazolva, az 1952-ben bajnokságot nyert eredményénél 26 cm-rel job­bat dobva szerezte meg az értékes ötödik helyet. ★ . Száz méteres síkfutás: olimpiai bajnok: Bobby Morrow (amerikai) 10.5 mp, 2. Baker (amerikai) 10.5 mp, 3. Hogan (ausztráliai) 10.3 mp. Jj, Murchiston (ameri­kai) ^t0.9 mp, 5. Germar (német) 10.9 mp, 6. Agostini (trinidedi) 10.9 mp. Mindvégig szoros volt a küzdelem az első helyért. A győztes személyének meg­állapítására a zsűri csak tíz perces tanácskozás után mondta ki. A jelentések szerint a sajtópáholyban úgy látták, hogy Morrow legalább egy méterrel meg­előzte Bakert, ez azonban' a kihirdetett időeredmény­ből egyáltalán nem tűnik it. ★ A 100 m-es síkfutás olim­piai bajnoka 21 éves, 185 centiméter magas, 76 kilo­gramm súlyú. Olimpiai győzelmével bebizonyította, hogy a világ legjobb sprin­terei közé tartozik. Jelenleg egyetemi hallgató. ★ Férfi távolugrás: olimpiai bajnok: Gregory Bell (USA) 7.83 m, 2. Bennett (ameri­kai) 7.68 m, 8. Valkama (finn) 7.44 m, 4. Bondarenko (szovjet) 7.44 m, 5. Olou'H (nigériai) 7.36 m, 6. Kro- pidlowski (lengyel) 7.30 m. Bell volt mindvégig a leg­biztosabb és teljesen meg­érdemelten szerezte meg az olimpiai aranyérmet. Hazai eredmények után meglepe­tés a lengyel ugró gyen­gébb teljesítménye. * Az új távolugró olimpiai bajnok indián származású amerikai, 173 cm magas, 68 kg, 1952-ben kezdett sportolni katona korában, s mindjárt a távolugrást vá­lasztotta kedvenc sportjá­nak. Ebben az évben már 7.16 métert ugrott. 1955-ben 7.93 volt a legjobb eredmé­nye. Az olimpiai válogató versenyen 7.82 m eredményt ért el, s a továbbiakban el­ért 8.08 méteres teljesítmé­nyével igen közeljutott Jesse Owens világrekordjá­hoz. TALÁN A TÍZEZREDIK... Mély csend honol a kór­ház folyosóján. Néha egy- egy orvos megy sietve a rendelőbe, vagy a kórter­mekbe. Végzik a minden­napi feladatukat. A SEBÉSZETI OSZTÁ­LYON dr. Eisert Árpád fő­orvos most fejezte be a vi­zitet, s készül operálni. Ép­pen bemosakszik dr. Roni- hányi Tiborral és Cseh Zol­tán medikussal. Közben el­mond egy-két dolgot az osz­tályról. Mostanában csendes napjaik vannak. Ritkán for­dul elő súlyosabb eset. mert a téli hónapokban inkább otthon maradnak a betegek, sajnos, sokszor tavasszal már későn jönnek. — Mi van a sebesültek­kel? — adja vissza a kér­dést a főorvos. — Már va­lamennyien jól vannak. Legtöbben csak kisebb láb­sérülést szenvedtek, s pár nap múlva elhagyhatták a kórházat. Az álkapocssérü!- tet, két nap múlva átvitték a debreceni klinikára. Az­óta nem tudunk róla. A tüdőlövéses gyerek szépen meggyógyult, Néhányan Egy délelőtt még csonttöréssel feküsz- nek bent. Egy hete közölte az újság, hogy Majoros Gé­za tiszavasvári lakost egy Zetor elgázolta. Állapotó válozatlanul súlyos. Remél­jük, sikerül megmenteni. BENT A MŰTŐBEN Ilo­na nővér már mindent gon­dosan előkészített. A mű­szerek sterilizálva ott van­nak a kis asztalkán, steril gézek, tűk, kések társaságá­ban. — Hányadik műtétje ez már a professzornak: — Magam sem tudom. Talán a tízezredik, talán a tizenegyedik, de nem is a szám a fontos, hanem, hogy Sikerüljön. Igaza van. Az a fontos, hogy meggyógyuljon a be­teg, hiszen erre tett foga­dalmat. A műtőasztalon egy 22 éves asszonyka fekszik. Baloldalán a hasában folya­dékkal telt daganat van. Vagy a hasnyálmirigyből, vagy a lápból ürül ki. Fel kell nyitni a hasát, hogy megtudja az orvos, tulaj­donképpen ml is a baj. A .nővér, jóddal fertőtleníti, az a sebesseten orvos megkarcolja a he- j lyet, ahol majd a sebészkés J feltárja a titkot. — MOST NOVOKAIN- j nal erzéstelenitek, j — mondja Eisert doktor, s néhány injekciót ad a be- j tegnek. Megnyugtatja az asszonykát, hogy ne féljen, nem lesz semmi baj, még csak nem is fáj olyan na­gyon. A többi művelet vil­lámgyorsan és biztosan megy. Talán a tízezredik­szer vág a kés Eisert doktor kezében, talán a tizenegye­dik ezerszer. De most is, mint mindig, biztosan mo­zog. A vérző ereket csi­pesszel azonnal elszorítják, a nagyobbakat cl is kötik. Közben magyaráz a két asszisztálótiak. Dr. Romhó- nyi Tibor már szakmai vi­tát i3 kezdhet a főorvossal, hiszen önállóan operál — a következő rákos műtétet ő végzi majd. Cseh Zoltán mindent jól megfigyel, pon­tosan végzi az utasításokat. Utolsót hasít a kés . . . — Tályog — mondja a fő­orvos. — Misi, hívja át Ár­vái doktort. Már készen is vagyunk, ugye nem volt ne­héz. — Ez utóbbi a beteg­nek szól, aki megkönnyeb­bülten sóhajt fel. EGY-KÉT MŰVELET van még hátra: pcnicilin injekció, a seb kitörlése, fel­deríteni, hogy van-e még több rekesze a tályognak, gennylevezeiucsövet behe­lyezni. Kiszedik az érelszo- ritó csipeszeket, s össze­varrják a sebet. I A másik asztalon is éppen ] most fejezett be egy térd­kalácsműtétet dr. Csornbó Károly és dr. Wein Géza. Kint az előkészítőben aztán megtárgyalják a két műté­tet a főorvossal. Akkorra megérkezik Árvái doktor és Molnár doktor is a belgyó­gyászatról. és most már ha­tan vitatkoznak. Hat ember, akiknek min­őén gondolatuk az, hogy az emberek egészségesen, békésen éljenek. Fehérkö­penyes szabadságharcosom ők :— megérdemlik, hogy szeretettel és megbecsülés­sel gondojunk rájuk. (Kenyeres.) VAKBUZGÓK Az ofetuuer ZJ-i forra­dalom tűzönén elhamvadt mínusz a bogáncs cs tö­vis, amit a uaaosi-ahKk a magyar párásság száz­ezreinek testeoe szűri, am»vei eleíunct az amni- uo bizony taiHusag si.ce.re juiiaua. ölödre vege van annak az eroszakossagnak is, amivel a terraemszö- vetKezeteube való tobor­zást és a beszoigán,ai.as vegrenajtasát vegezieK. Minuez mar a múlté. Az önkéntesség eivéről fecsegtek s közben ha- táriuohuz kötöttek egy- cgy község vagy jams uoigozo parasztjainak ter­melőszövetkezetbe való tömörítését. Az önkéntes­ség hirdetésének leple alatt rohamoztak meg egy-egy községet olyan üzemi, vánalati agitáto­rokkal, akiknek fogatniuk sem volt a faiu életéről, akik nem ismerték a pa­rasztság lelki világát. A parasztság szövetke­zeti mozgalma megtisztult ezektől a sallangoktól s valóban azzá lett, ami az emberiség történetében mindig egyenes, józan tö­rekvés: egyesülni, mert az egység Keyes a termelés­ben igazi eredményeket felmutatni. Egységben ké­pesek a termelők küzdeni a gazdálkodás különféle veszélyeivel szemben, A dán, a hal.ami és más magas mezőgazdasági kul­túrát elért parasztok inár nagyon régen tömörültek, hogy a nagyüzem adott­ságait kihasználják: Per­sze ezek a földművelők nem hasonlíthatok össze a mi parasztságunkkal, amelynek zöme alig né­hány éve birtokosa a földnek s csupán törpe- birtokos. Hazugság és elferdítése volt az igazságnak, hogy a sztálinista-rákosista szö­vetkezeti mozgalom az igazi paraszti társulás alapja egy olyan állam­ban, mint Oroszország volt és amilyen Magyar- ország is. A lenini szövet­kezeti elven alapul aa igazi földművelési társu­lás az olyan országokban, ahol az állam önzetlenül, a parasztság boldogulásá­nak érdekében segít a több termelés megterem­tésében. A termelőszövetkezetek egy része feloszlott. Ezek­ben a tsz-ekben, ahol úgy látták, hogy nem gazda­ságos a termelés, a ter­melőszövetkezet tagjai szabadon döntöttek a jö­vőjük felől. Ez volt a vá­lasz a többéves erőszakos­kodásra. Más tsz-ck — s ez a többség — gondol­kodnak, és most döntenék: megmarad-e a közösség, kik válnak ki a termelő­szövetkezetből s kik óhaj­tanak megalapozott gaz­dasági erejükkel továbbra is egymást segítve, de új módon gazdálkodni. A döntés az ö kezükben van. Határozzanak hig­gadtan, lelkiismeretük: ze- rint. De ne engedjék meg, hogy ezt a tiszta, becsüle­tes önkéntességüket meg- csorbítsák olyanok, akik­nek nem lehet az ő ügyükbe beleszólásuk. Ti- pzadobon a Táncsicsban a kilépő volt tsz-tagok rá­kosistáknak nevezik azo­kat, akik bentmaradnak a szövetkezetben és a kö­zös erőben látják a jövőt. Öf ehér tón pedig a kívül­állók megverik a termelő­szövetkezeti tagokat s így akarják őket elhatározá­suktól eltántorítani. Nem rákosisták ezek az emberek. Nem kérnek ők. sem a múlt évék népelle­nes vezetőiből. Nem akar­ják vissza a múltat, ami­kor a jövő boldogabbnak ígérkezik. Ezért nem en­gedhető meg, hogy egyes vakbuzgók zavartkelté- sükkeí megingassák a jö­vőbe vetett hitet. Vagy talán a terrorista fenye­getőzés nem megsérlése-e az önkéntesség elvének? Durva megsértése, amit nem lehet megengedni! (Z-S) Meghal! iüLadffé Marty Toulouse (AFP) Pénte­ken reggel hetven éves ko­rában meghalt André Marty, Szajna-megye volt kommunista képviselője, akinek vesebaját' mintegy két hete kezelték a Toulo­use melletti kórházban. ft német Szabad Demskrata Párt követeti a Szakad Eurépa Rádió raSködésének betiltását Berlin. A nyugatnémet» Szabad Demokrata Párt saj- j tószolgálata útján követe-1 léssel lépett fel a Szabad j Európa Rádió és a nyugat­berlini „Az embertelenség elleni harci csoport“ betil­tásáért —. A párt rámuta­tott arra, hogy az amerikai kézben lévő rádióállomás a magyarországi véres esemé­nyek idején „még kevésbeé jogosan viselte nevét, mint eddig és nyugati katonák, valamint fegyveres magyar- országi bevetését követelte. Ezt a rádióállomást és kémügynökséget már csak nemzeti önvéde­lemből is ki kell tiltani Németországból.“ Nyugat németországi saj­tójelentések szerint a nyu­gatnémet pártok köreiben igen komolyan foglalkoznak a Szabad Európa adó nyu­gatnémet ellenőrzés alá vételével. A rádiónak Ma­gyarországra sugárzott el­múlt négyheti műsorát most a bonni külügyminisztérium megbízottai utólagos ellen- I őrzés alá vették. jasoszíáv kormány meütao^dta a bsistízssi engedélyt egy síiierikai [apSÄol A londoni rádió washing- ni jelentésében idézi az tani jugoszláv nagykövet- g szóvivőjének nyilatko- tát, amely szerint kormá­ba megtagadta a beutazási igedélyt William Randolph errst-től, több amerikai ipilag és folyóirat kiadó­ja jdonosától,. aki azon a men kívánt Jugoszláviá- i utazni, hosy az ameri­j kai szenátusnak egy ik, a ! külföldi segélyprogrammal foglalkozó bizottsága meg­bízásából ténymegállapítá­sokat végezzen, nemcsak ebben az országban.^ hanem más európai országokban is. Hearst a jelentés szerint már látogatást tett Dániá- i ban, most pedig Nvugat- i Németországban tartózko- 1 dili

Next

/
Oldalképek
Tartalom