Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1956-11-17 / 267. szám

*► S Z A BÖLCS-SZAT.HAK VEf* 19?.S november 17, szombaf Tito elnök beszéde Állami gazdaságainkból (Tolylatás az 1. oldaliul) lyesen ismerem és vé­leményem szerint azt képviselik, ami Ma­gyarországon a legbe­csületesebb. Szenvedtek Rákosi alatt, börtönökben voltak és őszintén az új fejlődés ln- vei. De a szovjet közbelépés j gyengíti egész programját l és a kormány nagyon súlyos! helyzetben van. Felmerül most a kérdés: szükséges volt-e a szovjet ; közbelépésre. Az első köz­belépésre nem. Erre Gerő} felhívására került sor. s tel­jesen hibás volt. A másik hiba abban rejlett, hogy a felelős emberek, ahelyett hogy más közbelépésére vár­lak, nem tették meg azt, amit később megtettek, amikor a második szovjet beavatkozásra került a sor: vagyis nem teremtettek nj kormányt. Ha. előbb alakítottak volna új kormányt és deklarációt adtak vol­na ki, a munkás és kommunista erők való­színűleg elkülönültek volna a reakciós ele­mektől és könnyebb lett volna kilábolni a válságos helyzetből. Még mielőtt a második szovjet beavatkozásról szól­nék, el kell mondani, hogy a magyarországi helyzet olyan méreteket öltött, hogy már világosan látszott, mi­lyen borzalmas gyilkossá­gok következnek majd be, s a harmadik világháborúra is sor kerülhetett volna. A szovjet kormány ugyanis nem tűrhette volna el a nyugati beavatkozást, a horthysták és a régi real:- 1 ció uralomra jutását. Tito. részletesen foglalkozott a magyar- országi reakció pozició- vadászatával és rémiét- i teivel, megemlítve, hogj Nagy Imre kor­mánya semmit sem tett ennek megakadályozd- sara, szózatában lemon­dott a varsói egyez­ményben való részvé­telről, hogy kinyilvá­nítsa az ország semle­gességét, mintha az adott helyzetben ez lett volna a legfontosabb. A második szovjet be­avatkozásról azt mondta j Tito, hogy nem került volna j rá sor, ha idejében megte- ■ szik a vezetők a fentebb említett szükséges intézke- eléseket. i Ha biztosítják a szo­cializmus további épí­téséi Magyarországon és biztosítják a békét : a világnak, altkor egy napon ez a lépés is pozitívvá vá'ik, de csak ügy, ha a szovjet csa­patok kötél ességszerűen kivonulnak abban a pillanatban, miheljt a helyzet rendeződik. (Ezt meg is ígérték a szov­jet elvtársak.) Soha nem tanácsoltuk ne­kik, hogy katonasággal menjenek Magyarországra. Ezt most sem tehetjük. Eb­ben a nehéz helyzetben mist nem mondhatunk, mint azt, hogy tegyék jóvá a régi hi­bákat. Mély meggyőződésem, hogy az a sok vér, amely Magyarországon folyt, azok a nagy ál­dozatok, amelyeket a magyar nép hozott, po­zitív hatásúak lesznek és a szovjet elvtársak, sőt még a sztálinista elemek agyában is világosság gvu1- i lad és belátják, hogy így j többé nem lehet dolgozni, j Mindannyiunk tragédiája abban rejlik, hogy a szocia­lizmust óriási csapás érte, kompromittálták. E tragé­diával kapcsolatban csak egy dolgot szeretnék mon-| dani. Különféle kommunis­ta pártok felelőtlen elemei, akik még mindig sztálinista módszerekkel vannak hatal­mon, nagyon rossz támoga­tást jelentenek a Szovjet­uniónak, ha azt tanácsolják neki, hogy úgy járjon el, ahogy ők gondolják. Ügy vélem, hogy ezekben a pár­tokban vannak becsületes I kommunisták, akik sokkalj tovább látnak, mint a kü­lönféle sztálinisták. Általános tanulságként j vonta le beszédében Tito, hogy meg kell hallgatni aj párttagok, a tömegek, az! egész nép hangját. Ha to- j vábbra is sarat dobálnak ránk — folytatta —, a szo-j cializmus nehéz órákat él majd át. Jugoszláviát ezek: a kívülről jövő rágalmán! nem téríthetik le útjáról. Igyekezni fogunk, hogy em­bereink minél előbb elége­dettek legyenek, törekedni fogunk arra, hogy a „jósok" és a „tanácsadók'1 ne való­síthassák meg céljukat, ne fékezzék azt a folyamatot', amely 1946-ban kezdődött Jugoszlá viában és most Len­gyelországban folytatódik. Hiszem, hogy a magyaror­szági események gondolko­dásra késztetik a szovjet elvtársakat és más államok vezetőit, azokat, akik nem látják be, hogy mindent meg kell tenni annak érde­kében, hogy más államod­ban ne foi'duljon elő olyan1 helyzet, mint amilyen mostj Magyarországon van. Egyesek azt mondják,) hogy náluk ilyen nem for-, dúlhat elő, náluk erős szer- j vezetek vannak. Ezt mond­ta Gerő is. Erről beszélt Rá-! kosi is. De mit ér ez? Mond-! juk meg nyíltan", semmit sem ér, ha nem változtat-; ják meg a módszereket. I Elmondta Tito, hogy a magyarországi eseményen; Jugoszláviában is felvilla-! nyoztak különféle elemeket, akik zűrzavarra számítanak, hogy aztán halászhassanak a zavarosban. Sohasem mondtam — hangoztatta Tito, — hogy mi átneveltük az usztasákat, a csetnike- ket. Mindig is hangoz­tattam. hogy az ilye­neket csakis a népegy­ség akadályozhatja meg abban, hogy bármit is cselekedjenek hazánk ellen. Nálunk nin_s 609.000 párt­tag — mint ahogy Gerő di­csekedett. Nálunk több, mint tíOU.OOO párttag van, akik forradalomban, harc­ban edződtek és nem kü­lönböző érdekek hajhászása miatt léptek a pártba. Ezek meg tudják akadályozni a rombolást. A szocialisták szövetsé­gének többmillió tagjáról beszélt ezután Tito, akik tudatosan épilik a szocia­lizmust. Van program és tudják, hogy mifeié holad­nak. Jugoszlávia gazda sági ne­hézségeiről beszélt, majd a Szovjetuniótól kapott köl­csönökrök a kedvező kap­csolatoktól, az Egyesült Ál­lamok nyújtotta h'telr’ől. Kijelentette, hogy a Ma­gyaré razággal fennálló gaz­dasági kapcsolatokat a le­hetőségekhez mérten old­ják majd meg. A jelenlegi magyarorszá­gi helyzetből azt a követ­keztetést vonta le, hogy Jugoszláviának támo­gatnia kell Kádár Já­nos kormányai. Segíteni kell rajta, meit nagyon nehéz helyzetben van. Meg kell, fékezni mindazokat az elemiket, amelyek most mxdor.ért az oroszokat hibáztatják. A szovjet elvtársak íűe’őssk azárt, mert nem látták 42 tonna élelmiszert szállítottak eddig Budapestre megyénk állami gazdaságai A szabolcs-szatmári álla-j mi gazdaságok szívvel-lé- lekkel elősegítik a főváros) dolgozóinak élelmiszerrel j való ellátását. Az elmúlt hét folyamán 11 gépkocsi szál­lítmányt indítottak Buda­pestre 42 vagon élelmiszer­rel. aminek fele hasított sértés és szarvasmarha, a többi burgonya és káposzta. Nyírtassról tegnap in­dult egy pótkocsis szál­lítmány hússal és bur­gonyával s a jövő héten újabb lu gépkocsival visznek élelmiszert. Mivel a főváros húsellátása kielégítő, ezért a következő szállítmányok zöldség, bur­gonya és gyümölcsből álla« nak majd. A fővárosba küldött élei-*, miszert közvetlenül üze­meknek adták át és példáu. a Ganz Villamossági Gyár­ban egyenesen a dolgozók­nak osztották ki az árut a; gépkocsikról. 1500 vágómarha vár elszállításra az állami gazdaságosan Az állami gazdaságok ér­tékesítési tervük alapján 1500 darab vegyeskorú szarvasmarhával, 3009 fo­gyasztásra alkalmas süldő­vel és nagyszámú vágó- juhval rendelkeznek. Ezek­nek az állatoknak — évvége lévén — elfogyott a takar­mányuk s a gazdaságok most a tenyészállatok részé­re tartalékolt takarmányt kénytelenek adni. Az állami gazdaságok ké­rik a Megyei Forradalmi Munkás és Paraszt Tana­csőt, az Állatforgalmi Válla­latot, hogy ha nem is köz­vetlen fogyasztásra, vagy távolabbi szállításra, de mélyhűtésre, raktározásra való átvételről gondoskod­janak. Befelezték az őszi vetést az állami gazdaságokban barabási és nyírlugosi gaz-, célra alkalmas szőlővessző daságokban a szaporítási | termelését is megkezdték. Nemzetközi hírek Két héttel ezelőtt az át-| lami gazdaságokban már 90 százalékra állt a vetés. Az elmúlt napokban ki­használva a jóra fordult időjárást, több mint 1000 holdon tették föld­be a magot s ezzel be­fejezték idei vetéstervü­ket. Az őszi mélyszántást üzemanyag hiánya miatt csak szórványosan végzik, de minden lehetőséget igye­keztek megragadni, hogy minél nagyobb területen vé­gezzék el ezt a fontos mun­kát. A szőlő szüretelését a homoki gazdaságokban befejezték, a hegyaljai területeken pedig most folyik ez a munka. Végzik a szőlő fedését és a AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAAAU Svéd segítség Magyar- országnak Svédországból tíz teher­autó indult el Magyaror­szágra élelmiszer- és gyógy­szerküldeménnyel. Egyes svéd szervezetek határozatot hoztak magyar gyermekek befogadására. Svédország akadémiáján bejelentették, segíteni akar­nak abban, hogy magyar diákok Stockholmban ta­nulhassanak. A japán parlament ülése A japán parlament hét­tőn rendkívüli ülést tar­tott. Az ülés egyik napi­i rendi pontja a szovjet-! I japán békeszerződés rali-1 j likálása volt. ★ Dag Hammarskjöld, a2 ENSZ főtitkára a jelenlegi egyiptomi helyzet megtár-. ! gyalására Nápolyba és Kai­róba utazott. Visszatérte után később megállapítandó, helyen találkozni tog a ma­gyar kormány képviselőjé­vel és megbeszélést folytat vele az ENSZ-segélyciv szétosztásáról. *■ Popovics jugoszláv kül­ügyi államtitkár New York­ba utazott, hogy átvegye a jugoszláv ENSZ-dclegáció vezetéséh előbb és nem javították ki a Rákosi-uralcm iiibú.t, mert nem tették lehetővé, hogy előbb jöjjenek azok az emberek, akikben az egész munkásságnak és az egész nemzetnek bizalma volt. Lehetetlenség, hogy egy vezető ráerőszakolja magát egy népre. Visszatérve a lengyel he.yzelre kijelentette, el kell különíteni a lengyel néptől azokat a reakció- erőket, amelyek nemcsak a Szovjetuniót gyűlölik, ha­nem a szocializmust is. — Lengyelországban a kom­munistáknak és a munkás- osztálynak széles a látó­köre. Tudják, hogy milyen támogatást kaptak a Szov­jetuniótól. Például egye­dül nehezen védhetnék meg az Odera-Neisse ha-| tárt, amelyet a németek j még ma sem tartanak vég- ! legesnek. Egyszóval. köl-! csönös segítségre és támo­gatásra van szükség. Tudjuk, szükség ven arra is. hogy mi a len­gyel kormánnyal és párttal a legszorosabb együttműködésben dol­gozzunk és segítsünk nekik. Befejezésül a jugoszláv államelnök Anglia és Fran­ciaország egyiptomi agresz- sziójáról beszélt. A legtragikusabb az — mondotta —, hogy a francia szocialisták szégyent hoztak ma­gukra. Az egész világ elítéli a francia köre mány cselekedetét, az agressziót. A magunk részéről .min-1 dent megteszünk a béke megőrzéséért. A népek óriási többsége nem akar háborút. Mi eleget szén-1 vedtünk, eleget vérezíück a legutóbbi és a többi há-| borúban ahhoz, hogy1 okunk legyen a világbá- kéért küzdeni. Hétele fi hu fia pesti képek Aki most vidékről jövet először megy végig a pes­ti utcán, elszorul a szive. A Keleti-pályaudvar sér­tetlenül áll. azonban kö­rül a téren ágyúlövedé­kek. aknák tépték meg a bérházakat. Hasonlóan el­szomorító a Rákóczi út. a Körút képe. Legtöbb épü­leten gépágyú nyoma, 20—30 centiméteres lyu-’ kak a falakon. Az utakon, különösen a Körúton állandóan nagy tömeg hullámzik. Nők. fér­fiak, kezükben táska, szatyor, háló csomagok­kal. Legtöbb embernél ke­nyér, élelmiszer, az üzle­tek előtt hosszú sorok. Személyautót, autóbuszt még alig látni, főleg te­herautók kerülgetik a göd­röket, kőrakásokat, az utón heverő vezetékeket. Legtöbbön nagy betűkkel az „Élelmiszer" felírat, vagy a vöröskereszt jel­zése. Vidékről egymásután érkeznek az élelmiszerrel megrakott gépkocsioszlo­pok és ez a többnapos élelmiszerhiány után ért­hetően örömmel, bizako­dással tölti el a pestieket e nehéz napokban. A Népszínház utca sar­kán még ott a felborított villamos. Fiatalasszony halad el mellette nyolc év körüli kislánnyal: „Látod kislányom most tanulmá­nyozhatod a villamos szer­kezetét" — jegyzi meg fa­nyar humorral, a szétlőtt villamosra mutatva, A Körút-Rákóczi út ke­reszteződésnél szovjet harckocsi. Körülötte na­gyobb csoport, gyerekek, felnőttek. Épp egy gépko­csivezető magj’aráz kézzel- lábbal a fent álló , fiatal harcosoknak, de nem sok eredménnyel. Egy fiatal nő segíti ki aztán, és tol­mácsolja kérését: Húzas- sák el gépkocsiját a szom­széd utcából, mert nem tud tovább menni, kifo­gyott az üzemanyag'. A fiatal szovjet katona saj­nálkozva magyarázza, hogy nem mehetnek el onnan, aztán a legközeleb­bi Tefu-garázsba irányít­ják a gépkocsivezetőt. Egy barnakabátos mun­kás cigarettát cserél a ka­tonákkal. Magas, vékony- bajúszos, szürkekalapos férfi halad el mellettük három társával és élesen odaszól: „Nem szégyelli magát, hogy cigarettát fo­gad el tőlük!" A tömeg véleménye megoszlik, vi­tatkoznak. A szovjet ka­tona is olkemojyodik, majd mosolyogva lordul vissza a kíváncsiskodó gyerekekhez. Innen pár lépésre kez­dődik a Kertész utca, pár­huzamosan fut a Körúttal. Elején kőhaimaz, egyéb­ként lövésnyom sem lát­szik az utcán. Hasonlóan sértetlenek a többi, belvá­ros felé eső utcák. Nyomasztó látvány a Baross-utca, Üllői út kör­nyéke. Baross u. 46. A ház egyrésze szobaszéles­ségben leomlott. A törme­lék első emelet magasság­ban áll. 4—5 térti húzgál- ja a vasgerendákat, épü­letrészeket, bútordarabo­kat a romok közül. Mö­göttük a megmaradt lak­részben már ég a villany, rendezkedik a Család. A Vöröskereszt közpon­ti épülete előtt nagy' tö­meg. Sokan állják körül a vidékről érkező autó­kat: Aggódó hozzátarto­zó!;, rokonok, ismerősök érdeklődnek: „Igaz, hogy harcok voltak Nyíregyhá­zán? Tényleg szétlőttek a város központi részét? Sok áldozat volt Mátészalkán az utcai harcoknál?" Csak nehezén hiszik a meg­nyugtató híreket, két-há- rom helyen is igyekeznek ellenőrizni, aztán kese­rűen szidják a rémhírter­jesztőket, a rádióleadó- kat. A Múzeum körúton is romos épületek. A Nem­zeti Múzeum, a déli olda­lán az emeleten füstös, kiégett ablaknyílások jel­zik az első napokban le­égett afrikai-kiállítás és ásványtan helyét. Az épü­let többi része sértetlenül áll. Épségben maradt a Széchenyi könyvtár is és sértetlenül áll — minden rémhír ellenére — az Or­szágház, körülötte a sú­lyos emlékek. A Nyugati körül is harc nyoma. A pályaudvar homlokzatán betört üve­gek. A Váci út a csend nyomát őrzi, egyes helye­ken kisebb gócokon a környéken is pusztulás. Pozsonyi út. Könyves Kálmán reálgimnázium. Kétemeletes, nagy vörös- téglás épület. Lőszerrak­tárnak használták fel. Most az épület jobbolda­lán 15—20 méteres dara­bon csak a tető áll. El­mondhatná itt is a Nép­színház utcai fiatalasz- szony: Nézd kislányom, most tanulmányozhatod egy iskola keresztmetsze­tét. A második emeleti tanterem falán ott ma­radt a íelhúzható fekete tábla, mellette bekerete-' zett kép, alatta a mély­ség. Az utca sarkán vil­lanyszerelők dolgoznak, azt mondják este már vi­lágítást kap a környék; F.gy-egy háznál már tég­larakás, falat pótolnak, emelnek. Mennyi áldozat, pusztu­lás, milyen sok jóvátenni, építeni való. Csak kez­dődjön a munka. Enni­való, fedél, meleg, ruha kell a családoknak. SZABOLCS-SZATMÄB népe Szerkeszti: a szerkesztőségi Tanács. — Felelős kiadó s Megyei Pártelnökség és a Me­gyei Forradalmi Munkás és Paraszt Tanács. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyíregyháza Bethlen utca 1, szám. — Telefoni 30—00. Nvíregyházi Nyomdaipari V; Dózsa Gy. u s. .Tel*forv 31—23. Nyomdáéit felei; az üzemi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom