Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1956-11-14 / 264. szám

löäß »member 14, szerda SZABOLCS-SZ.M'.MÄn NßPg s A KÖZEL-KELETI HELYZETRŐL Ha az agresszorok nem hajtják végre az ENSZ határozatát a Szovjetunió illetékes szervei nem lógják meggátolni, hogy szovjet állampolgárok önkéntesekként Egyiptomba utazzanak — A TASíÉSZ biriigvnökscg nyilatkozata Moszkva, (Agerpres.) — TASZSZ. A TASZSZ hírügynökség íehiátalmazast kapott a következő nyilatkozat köz­lésére: A Szovjetunió vezetőkü- rci megelégedésüket feje­zik ki az angol, a francia és az izraeli kormány nyi­latkozatával kapcsolatban, amely szerint megszüntet­ték Egyiptom ellen a had­műveleteket. Az eini'tbtí államok kormányain-.ik ez a határozata azt bizonyít­ja, hogy véffülis hallgattak a józan esz szavára és engedtek a népek kö­veteléseinek, amelyek erélyesen elítélték az Egyiptom elleni agresz- sziót. Két-három nappal ez­előtt még a közép-keleti helyzet olyan volt, hogy az Egyiptom elleni hadmtíve- leteit más területekre is kiterjedhettek volna. Bi­zonyos angol-francia ás iz­raeli körök szűk érdekei által diktált meggondolat­lan politika következtében fenyegető helyzet állt el 3, ame.y súlyos következmé­nyekkel járhatott volna a népekre és az egyetemes békét e. A Szovjetunió vezető- körei amidőn pozitív tény­ként hangsúlyozzák az Egyiptom elleni hadműve­letek beszüntetését, kifeje­zik azt áz. aggodalmukat, nehogy az Egyiptom elleni agressziós háborút kirob- oantó köröknek ezek a? intézkedései csak manőve­rek legyenek időnyerésre, alkalmi szünet még na­gyobb erők összevonására, hogy azután még nagyobb arányokban folytassák ag­resszív háborújukat Egyip­tom és más közelkeieti or­szágok ellen. óvatosságra az int ben­nünket, hogy az angol, francia és iz­raeli kormányoknak ;» tűzszünetre vonatkozó nyilatkozata után ez angol és a francia csa­patok kíméletlenül bom­bázták Port Saidot és újabb partraszálláso­kat hajtottak végre eb­ben az övezetben. Az egyiptomi városok és falvak barbár bombázása okozta súlyos anyagi ká­rokat és nagyszámú em­beráldozatot újabb rombo­lásokkal és újabb ember­áldozatokkal tetőzték. Ezen­kívül az angol és a francia kormányok hivatalos nyi­latkozataiból kiviláglik, hogy jelenleg különböző ürügyek alatt megtagadják egyiptomi területen lévő csapataik visszavonását. Mindez arra kötelezi a népeket, hogy fokozott éberséggel figyeljék az agresszorok mesterke­déseit. A Szovjetunió népei egy­hangúlag elítélik azokat, akik bűnösök az Egyiptom elleni agresszív háború ki­robbantásában és minden­ben támogatják a Szovjet­unió kormányának az Egyiptom elleni agresszió megszüntetésére irányuló határozott lépéseit. A Szovjetunió álláspont­ját N. A. Bulganyin a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke fejtette ki november 5-i D. Eisenho- werhez, az USA elnökéhez, Eden angol miniszterelnök­höz, Guy Mollet francia mi­niszterelnökhöz és Ben Gu- rionhoz, Izrael miniszterel­nökéhez intézett levelei­ben, továbbá a Szovjetunió­nak a Biztonsági Tanácshoz intézett üzenetében. A Szovjetunió eltökélt szán­déka, hogy abban az eset­ben, ha az ENSZ-közgyű- lés rendkívüli ülésszakán hozott határozatnak meg­felelően nem vetnek vé­get az Egyiptom elleni ag­ressziónak, valóra váltja ezeket a nyilatkozatait. A szovjet nép mélysége­sen aggódik a békéért, mert világosan látja, hova vezet­het a katonai konfliktus kiterjedése abban az eset­ben, ha az Egyiptom elleni agresszorok nem részesül­nek megfelelő visszavágás­ban. A Szovjetunió határo­zottan elítél minden olyan kísérletet, amely ismét a fegyverek ere­jével akarja rákénysze­ríteni Egyiptom népére a gyarmati elnyomás igáját. A szovjet emberek forró rokonszenvének az egyip­tomi nép és a nemzeti füg­getlenségért és a szabad-’ Híasszer: „Egyiptom soha ságért harcoló többi keleti, nép iránti beszédes tanú- bizonysága az a nagyszámú kérés, amelyben szovjet álr lampoigárok és ezek kö­zött a Nagy Honvédő Há­ború jelenleg . tartalékban levő pilótái, tankosu. tü­zérei és tisztjei engedélyt kérnek, hogy önkéntesek­ként Egyiptomba menjenek és ott az egyiptomi néppel együtt harcoljanak, az. ag­resszorok Egyiptom földjé­ről való kiűzéséért. A Szovjetunió mindig következetes híve volt — és az is marad — az álla­mok közti barátságnak, együttműködésnek és bé­kés egymás melleit létezés, nek társadalmi rendszerük­re való tekintet nélkül. Ez a politika magából a szov­jet állam lényegéből, s a szovjet állam nagy megala­pítójának, Leninnek a ta­nításából fakad. A szovjet emberek azonban sohasem vol­tak. de nem is lesznek passzív szemléló'i az olyan nemzetközi ka­lózkodásnak, amikor egyes nyugati hatalmak fegyveres erővel akar­nak lcigázni függetlenné vált keleti államokat. A szovjet emberek ro- konszenwel tekintenek azokra a népekre is. ame­lyek le akarják rázni a többé nem lesz gyarmatosítók szégyentel­jes jármát és ki akarják vívni függetlenségüket. — Ezért a szovjet emoerek el­ítélik a fegyvertelen ncp ellen folyó gyarmati hábo­rút Algériában, ahol im­már évek óta patakokban folyik a vér. Ezer még ezer algériai hazafi, aki csupán primitív védelmi eszközzel rendel­kezik, önfeláldozóan harcol a korszerű fegyverekkel el­látott gyarmatosítók ellen, akik az algériai nép elleni gaztetteiket most a francia szocialisták zászlajával ál­cázzák. A szovjet vezetőkörök kijelentik, hogy ha Anglia, Franciaország és Izrael az ENSZ határozat ellenére nem vonják ki csapataikat Egyiptom területéről és különféle ürügyekkel el­odázzák e határozatok vég­rehajtását, vagy csapatokat vonnak össze s megterem­tik az Egyiptom elleni had­műveletek újramegkezdé- sének veszélyét, akkor a Szovjetunió illetékes szervei nem fogják meggátolni azoknak a szovjet állampolgárok­nak az elutazását, akik kifejezték óhajukat, hogy önkéntesekként részt vegyenek az egyiptomi nép függetlenségi harcában. angol gyarmat“ November 9-én délután Nasszer, Egyiptom elnöke nagy beszédet mondott a kairói A1 Azhar mecsetben. Beszédét a kairói rádió is közvetítetté. Amint a France Presse hírügynökség jelenti. Nasz szer elnök beszéde első ré­szében az egyiptomi esemé­nyeket ismertette, az izraeli csapatok október 29-én tör­tént betörésétől kezdve. „Egyiptom soha többé, ismétlem, soha többé nem lesz újból angol, ' vagy francia gyarmat! — jelentette ki nyomaté­kosan Kasszer elnök. — Inkább meghalunk, semhogy országunkat bármely idegen hata­lom igája alá hajtsuk." Az imperialisták nemcsak Egyiptomot, hanem az egész arab világot térdre akarják kényszeríteni — folytatta Nasszer —, mert az arab nép ma független nemzet lett, amely szabadságra és békére törekszik. A francia - angol agresszió közvetlen hatása éppen az volt, hogy megszilárdította az aran világ egységét. Az utóbbi tíz nap folyamán az arab szolidaritás újabb bizonyí­tékait láthattuk: Szaucü­Ai’ábia, Jordánia és Szíria naponta megismételték ajánlatukat, hogy oldalun­kon részt vesznek a háború­ban, mi azonban türelemre intettük őket, mert e pilla­natban nem célszerű, hogy szétforgácsoljuk erőinket. Nasszer elnök hangsú­lyozta, hogy a háborús uszítok még saját orszá­gaikban is egyre jobban elszigetelődnek az an­gol és francia kormá­nyok — mondotta — valóságos háborús bű­nösökként viselkedtek, amikor ezt a gyaláza­tos háborút elindították az egyiptomi nép ellent' Nasszer elnök rágalomnak nevezte azokat a hírészte-- léseket, hogy Egyiptom: ki akarna lépni az Egyesült Nemzetek Szervezetéből és újból hangoztatta, hogy or­szága ragaszkodik a népek, nagy szervezetéhez. A Szuezi-csatorna kérdő-. sével kapcsolatban Nasszer rámutatott, hogy az angol­francia haderők állítólag a szabad hajózás biztosítása érdekében akarták elfog­lalni a csatornát. Sir An­thony Eden büszke lehet rz eredményre: sikerült hosszt, időre használhatatlanná tennie ezt a fontos tengeri utat. Az angolok és a fran­ciák most azt hangoztatják, hogy saját eszközeikkel, Egyiptom közreműködése nélkül fogják ismét hajóz­hatóvá tenni ezt a mi terü­letünkön áthaladó csator­nát. Figyelmeztetjük az im­perialistákat, hogy mind­addig. amíg országunk föld­jén egyetlen idegen katona áll. nem fogjuk nekik ezt megengedni. Befejezésül Nasszer elnök a következőket mondotta: ,.A hadműveletek látszólag véget értek, de hátra van még a politikai csata. Tel­jes eltökéltséggel mondjuk .az imperialistáknak, hogy mindén arcvonalon, minden eszközzel folytatni fogjuk a harcot mindaddig, amíg az .utolsó, idegen katona is el nem hagyja országunk földjét.“ Izrael kormánya nem szándékszik véget vetni a katonai kalandnak A november 8-ról 9-re virradó éjjel Ben Gurion, Izrael miniszterelnöke rá­dióbeszédet mondott. Több izraeli lap nézete szerint, Ben Gurion nyilat­kozata nem. azt jelenti, hogy az izraeli kormány véget akar vetni a nyugati' ha­talmak társaságában elindí­tott veszélyes kalandnak és eleget szándékszik tenni az ENSZ legutóbbi határozatá­nak, amely ismételten 'fel­szólította Izraelt, hogy vonja vissza összes haderőit a fegyverszüneti demarká­ciós vonalig. Ben Gurion a csapatok azonnali visszavonása he­lyett beleegyezik abba, hogy a nemzetközi., rendőr­ségnek a Szuezi-csatorna övezetébe való behatolása után visszavonja csapatait a Szinai-sivatagból. Az Éleimiszerpari Laboránsképzö Isníoiyam folyó lió 19-én fél 5 órakor — egyenlőre csökkentett óraszám­mal — |plvtatj-a a. tanítást. Uj hallgatók jelentkezéséi is elfo­gadja a Dohányfermentálógyár Laboratóriuma, Az imperialista propagandahadjárat Nyugaton sem vezetheti félre a becsületes embereket Külföldi lapok a magyarországi eseményekről Arno Bérisch, a nyugat­németországi szociáldemok­rata párt lapjának, az Oberfrünkische Volkszei- tung-nak a főszerkesztője, november 8-i cikkében hangsúlyozza, hogy az em­beriség többsége sokkal ko­molyabban veszi az Egyip­tom elleni angol-francia tá­madást, mint a magyaror­szági eseményekkel kapcso­latos hazugságokat. Berisch, aki egyben a Bundestag együk szociáldemokrata kép­viselője is. elitéli a huligán tetteket, amelyeket. a2 el­lenforradalom nyugati tá­mogatói szerveztek Magyar- országon, Politikai idióta az — írja Arno Berisch —, aki nem látja be, hogy a Szovjet­uniónak jogában van bizto­sítani magát, hogy azok, akik szovjeteílenes háború­ra hajtogattak ne kaparint­hassák ismét kézbe a ha­talmat. Hogyan képzeli va­laki, hogy a Szovjetunió puszta szemlélője maradjon az eseményeknek akkor, amikor Magyarországon is­mét kézbe akarják venni a hatalmat azok, akiknek te­vékeny részük volt abban, hogy Magyarország Hitler oldalán belépett a Szovjet­unió elleni háborúba. A Nyugat-Berlinben meg­jelenő Wirtschaftsblatt együk vezércikkében hang­súlyozza, hogy a szovjet csapatokat a Kádár kor­mány kérte fel arra, hogy nyújtsanak segítséget az ellenforradalom szétzúzásá­hoz. A lap emlékeztet arra, hogy’ a „nacionalista szen­vedélynek kavargásában egy olyan csoport került mind­inkább az élre, amely visz- sza akarta állítani Magyar- országon a világháború vé­ge előtti állapotokat. F cso­port szovjetellenes érzel­mei közismertek“. Ezzel egyidőben az öster­reichische Volksstimme he­vesen bírálja az ausztriai -nrrtalista párt sajtóját, amiért nem foglalkozik tár­gyilagosan a magyarországi eseményekkel és hangsú­lyozza, hogyr ez a „szocialis­ta“ sajtó szolidáris akar lenni a szocializmus nyílt ellenségeivel, nyülö.skeresz- tes fasiszta alakulatokkal és a munkásokat lemészá­roló horthysta tisztekkel. Az ausztriai szocialista pártsajtó rágalmazó beszá­molóival az österreichische Volksstimme szembeállítja Josef Hindels ismert oszt­rák szocialistának a ma­gyarországi események előtt megjelent cikkét. Hindels kifejtette, hogy a népi demokratikus orszá­gokban „vannak reakciós elemek, a volt uralkodó osztályok képviselői akiket a külföldi tőke tániogat“. A cikkíró hangsúlyozta, hogy itt „kimondottan antiszo­ciális erőkről van szó“, ég, hogy ezek az erők a szabad­ság jelszavát írták zász­lóikra. de ez alatt azt a „szabadságot“ értik, amely Horthy idejében uralkodott Magyarországon“, A Neues Deutschland egész oldalon közöl képe­ket azokról a bestiális gaz­tettekről, amelyeket a tár­sadalom söpredéke követett el a magyar nép legjobb fiai ellen. A fehérterror lcg- aljasabb módszereit, az ár­tatlan áldozatok kínszenve­déseit mutatja be az égés* oldalas vádoló képsorozat. A csehszlovák Rude Pra- voban Otakar Svercina új­ságíró és Karel Közel elek­trotechnikus számol be az eseményekről. A tragikus magyarországi események alatt mindketten Budapes­ten tartózkodtak. Szemta­núkként számolnak be a véres eseményekről. Egbert von Francken- berg, a Német Demokra­tikus Köztársaság rádiójá­nak katonai szemleírója — az Associated Press berlini jelentése szerint — a ma­gyarországi eseményekkel foglalkozva megállapította, hogy több ezer kommunista lett áldozata az ellenforra­dalmi akciónak. A nyugati burzsoá lapoN igyekeznek még most is kígyót-békát kiáltani az el­lenforradalom ellen fellépő öntudatos rétegekre, az ügy'ek intézését nehéz hely- zetben kézbe vevő forradal­mi munkás-paraszt kor­mányra. Mindemellett beszámol­nak el bestiális rémtettekről is. Edgardo Beltramelli, a fasiszta „Popolo Italiano" tudósítója november 3-ának éjszakáját Szent-Bertalan éjszakájának nevezi. Az. United Press bécsi jelentése szerint Győrből és Mosonmagyaróvárról Auszt­riába szökött személyek úgy nyilatkoztak, hogy a ..kommunistaellenes felke­lés támasza mind kisebb“. Magyarországon mindin­kább helyreáll a rend. A a ellenforradalom réme meg­szűnt. A dolgozók újra ne­kiláthatnak szocialista ha­zájuk továbbépítéséhez. #• Összeült Indonézia alkotmányozó nemzetgyűlése Szakaim) einet meiuiolta a megnyíló NeszéNet November 10-én Ban- dungban összeült Indonézia alkotmányozó gyűlése, hogy kidolgozza és jóváhagyja a Indonéziai Köztársaság új alkotmány'át. Szukarno elnök az alkot­mányozó gyűlést, megnyitó beszédében felhívta a kép­viselőket, hogy olyan alkot­mányt adjanak az indoné­ziai népnek, amely megszi­lárdítja Indonézia függet­lenségét és nemzeti egysé­gét, korlátozza a nemzeti kapitalizmus növekedését, biztosítja a vallásszabadsá­got és előmozdítja a nép jólétét. Az elnök kiemelte, hogy a gyarmati rendszer és az imperializmus még létezik és továbbra is fenyegeti In­donézia függetlenségét, Nyugat-Irián holland meg­szállása és a jelenlegi egyip­tomi események azt mulat­ják, —• mondotta —, hogy az imperializmus és a gyar­mati rendszer akárcsak ed­dig, ezentúl is veszélyezte:! az ázsiai és afrikai népen függetlenségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom