Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1956-11-13 / 263. szám

SZABOLCS-SZATMAB NEPJS 195« november 13, kedd Kádár János rádióbeszéde a magyar néphez * /«*» áldoxatkésxsége Ma űjaiib 300 mázsa élelmiszert küldenek Budapestre a Vöröskereszt gyűjtéséből (Folytatás az 1. oldalról) 1200—1500 forint között ke­reső munkások bérét 8—10 százalékkal kell emelni. Ugyanezen az ülésen elhatározta a kormány, hogy a gyermektelen- . ségi adut eltörli, cs megerősítette a dolgozó parasztságot sújtó be- szolgáltatási rendszer el­törléséről hozott ko­rábbi határozatot is. Ezeken a rendszabályo­kon túl ma nem mehetünk. Ellenkező esetben az 1945— ti-os évekhez hasonlóan pénzromlás, infláció kez­dődne hazánkban. Ez pedig nem a dolgozók javát szol­gálná, hanem csak szenve­déseit fokozná. A kormány határozatot hozott arra is, hogy a harcok folyamán hajléktalanná vált károsul­tak lakásellátásának mi­előbbi megoldása érdekében az összevonás révén felsza­baduló egyes minisztériumi épületeket lakás céljaira kell átadni. Ugyancsak örömmel fogadta a kormány a Magyar Szocialista Mun­káspárt intéző bizottságá­nak azt a bejelentését, hogy orábban irodáknak hasz­nált épületeket bocsát a vormány rendelkezésén?: zzal, hogy velük a dolgo- ók lakásigényeit segítsük kielégíteni. A kormány látja a rend. kívül felgyülemlett és égető érdeseket, de a tennivaló- at nem lehet felülről, va- i ízsszav. .kai megoldani, csak az egész nép összefo­gott erejével, a munkájá­val. Segítsen a feladatok megoldásában a munkás, a paraszt, a bányász, a vas­utas éppúgy, mint szellemi életünknek azok a képvi­selői — írók, újságírók, or­vosok, művészek és diákok — ajdk a múlt hibáinak fel­tárásában oly nagy szerepet játszottak. Kádár János külön szó.t a fővárosiakhoz és a lakos­ság önvédelmi segítségét kérte az orvlövészek ellen, majd így folytatta: Ha a nép legöntudato- sabb fért’iai és női ke­zükbe veszik népha­talmunk védelmének és megerősítésének ügyét, mindnyájan egy aka­rattal munkához lá­tunk, eddigi szocialista vívmányainkra támasz­kodva kilábolunk a ba­jokból és a múlt káro­sodásai után tiszta na­pok virradnak népünkre. Harcunkban nem va­gyunk magunkra hagyatva. A szocialista és kapitalista országokban milliók és mil­liók figyelik aggódva, hogy leküzdjük-e az ellenforra­dalom hidráját. Hiszem, hogy igen, és tudom, hogy a nehezén már túl va­gyunk. A szocializmus hí­vei és azok a nem szocialis­ta, de az igazság és a hala­dás ügyét őszintén szolgáló igaz emberbarátok, akik né­pünk javát akarják, és nem a reakció felülkerekedését, — nemcsak rokonszenvvel néznek felénk az egész vi­lágon, hanem kinyújtják se­gítő kezüket is. Értékes tá­mogatást jelentenek szá­munkra a nyugati országok­ból a Vöröskereszt útján hazánkba eljuttatott ado­mányok. Felhívásunkra a testvéri országok egész so­ra válaszolt: az albán, a bolgár, a csehszlovák, a kí­nai, a lengyel, a mongol, a német, a román, és szovjet szocialista országok kormá­nyai jelentékeny segítség nyújtását határozták el és indították útnak hazánk felé. Országunk és népünk nőm egyszer állt már a maihoz hasonló súlyos helyzetben. Ezeken a nehézségeken né­pünk összeforrott erejével, Üresedésével, forró haza­szeretetével még mindig úrrá lett. A magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány rendületlenül bízik épünk alkotó erejében, és bizton hiszi, hogy sikeresen leküzdjük mai nehézségein­ket is és győzelemre visszük o /IaI ffAVn nűn ií ríiróf Az utóbbi két nap alatt több mint 300 mázsa vegyes élelmiszert gyűjtött össze a megyei Vöröskereszt. Az adakozásban különösen ki­tűntek Gáva, Vencsellő és Balsa községek. Gáva község lakói eddig 278 darab vegyes baromfit, 3 darab borjút, 115 kiló lisz­tet, 35 mázsa burgonyát, 10 mázsa almát és még sok egyéb élelmiszert adtak át a Vöröskeresztnek. Vencsellő és Balsa együttesen 318 da­rab baromfit, 12 darab bor­jút, 690 darab tojást, 103 kiló tejterméket és egyebe­ket adtak Budapest lakói­nak. Kék község dolgozói két darab borjút, 2 darab sertést, 120 mázsa burgo­nyát és 26 mázsa vegyes zöldséget gyűjtöttek össze. II termelőszövetkezetek adományéi A sóstóhegyi Vörös Csil­lag 5 darab borjút, a Petőfi pedig 2 darab borjút és két darab hízott sertést adott. Kiemelkedő a nyírkarászi Május 1. TSZ adománya, akik 50 láda almát, 1 hízott sertést és 241 darab vegyes baromfit küldenek a buda­pesti éhezőknek. A nyír­egyházi földművesszövetke­zet is dicséretesen hozzájá­rult az adakozáshoz, ötven mázsa vegyes árut gyűjtöt­tek, amelyekben többek kö­zött 3 darab hízott sertés és 3 mázsa tisztított baromfi is szerepei. Az utóbbi két nap alatt1 összegyűlt adományokat ma reggel indítja útnak Csehszlovák!« is segítségünkre siet Csehszlovákia kormánya elhatározta szolidaritási alap létesítését a magyar dolgo­zók javára. Ezzel kapcsolat­ban a kormány megbízza a Csehszlovák Vöröskeresztet, létesítsen szolidaritási ala­pot a Magyar Népköztársa­ság dolgozói javáig. Az ösz- szes begyűjtött eszközöket és élelmiszereket a Magyar Népköztársaság kormányá­nak fogják átadni. Csehszlovákiában meg­mozdultak a dolgozók or­szágunk megsegítésére. Kas­sáról 1 vagon zsírt, 1 va­gon sót, és sok más köz­Yessedelxxies asebmetssöt fogtak el Sokszorosan büntetett és jól képzett, megrögzött zsebmetsző került rendőr­kézre vasárnap délelőtt. — Vinkler Mihályné nyíregy­házi lakos, aki évek óta zsebmetszésből tartja fent magát, vasárnap délelőtt az 1. számú Csemegeboltban a tömeg közé furakodott. — Sorban állt és közben meg­figyelte, hogy az egyik fia­talasszony, — Pokrovenszki Jánosné — zsebéből előhú­zott valamit és hogy kéz­nél legyen, kebléhez tette. A zsebtolvaj asszony min­den mozdulatát figyelte és pénztárcát sejtve csak az alkalmas pillanatot várta a cselekvésre. Amikor a tolongás a leg­megfelelőbb lehetőséget nyújtotta erre, gyors moz­dulattal a megszokott mó­don kiemelte a zsákmányt. Űgylátszik azonban, a kecs­keméti börtönben, — ahon­nan az ellenforradalom szabadította ki két év bör­tönbüntetésének letöltése elől, — kevés alkalma volt gyakorolni a mesterséget. A gyorsaság, vagy az ide­gesség vagy futó meggon­dolatlansága kudarccal végződött. A fiatalasszony melléhez kapott és közben megpillantotta a zsebmet­sző kezében személyi iga­zolványát a benne lévő! pénzzel. A veszedelmes bűnözőt, akit körülbelül 15—18-szor tartóztattak már le ha­sonló bűncselekmények miatt, a boltban jelenlévő férfiak segítségével sike­rült ártalmatlanná tenni. A rendőrség Vinkler Mihály- nét hétfőn átadta az ügyész­ségnek. Szándékos emberölés kísérlete Szombaton délután Darabánt Gyula fábiánházi lakos össze­veszett idősebb Darabánt Gusz­távval. A veszekedést követő éjjel Darabánt Gyula behatolt Idősebb Darabánt Gusztáv la­kására és egy baltával több­ször fejbe ütötte. Darabánt Gusztávnak két végtagja az ütés következtében megbénult. Szándékos emberölés kísér­lete miatt az ügyészség a tét- test letartóztatta. Halljuk meg ás fogadjuk meg a történelem szavát! Vállát összevetve erős a sokaság! így tartja a ma­gyar közmondás. Ezt bizo­nyítják a történelmünk leg­fényesebb napjai is. Ezt Rákóczi harca, ezt az 1848 Sok akadályt leküzdve, már jól működik a nyíregyházi posta Idegtépő, vészterhes na­pokon is helytálltak poszt­jukon a nyíregyházi postá­sok. Józan ésszel és előre­látással, helytállásukkal megóvták minden rombolás­tól és kártól a posta beren­dezéseit. Kifogástalanul mű­ködik a telefonközpont, a távírda, az erősítő és a pos­ta minden egysége* Reggel 8-tól este 6-ig nyitva van a posta Reggel 8 órakor, amikor kinyitják a postát, már va­lamennyi postás a munka­helyén van. Perceken belül ügyfelekkel telik meg a fel­vételi helyiség. Pénzt, csoma­got, levelet tesznek postára. A kis levélszekrényből a vállalatok, hivatalok kisze­dik és elviszik a nekik cím­zett leveleket. S ahogy mú­lik az idő, újabbnál újabb emberek jönnek, s távoz­nak. A levélelosztóban a kéz­besítők átveszik a küldemé­nyeket, s már 8-kor útba vannak, hogy kikézbesítsék. A rovatolási helyiségben is szorgos munka folyik. Néha- néha jóízűen nevetnek az ott dolgozók, mikor kezükbe akad egy-egy „Öméltóságá­nak“, vagy „kegyelmes úr­nak“ címzett levél. A csomagtárolóból reggel minden csomagot kivittek a címzetteknek, de 9-kor már újabb csomagküldemény: látni összegyűjtve, amit a Nyíregyházáról induló vo­natokkal továbbítanak. Tetefontiívás, távirat, levét és pénz Budapestet és Dunántúlt kivéve az ország más részeibe már eljut Nyíregyházáról Ki gondolná, hogy na­ponta mintegy 3 ezer távira­tot, több mint 20 ezer tele­fonbeszélgetést és az előző hetekhez viszonyítva négy­szeres pénzforgalmat bonyo­lít le a nyíregyházi posta. Nagy figyelemmel és gond­dal intézik a levelek, táv­iratok, pénz és csomagkül­demények felvevését és to­vábbítását, valamint a he­lyi interurbán telefonkap­csolásokat. Nagy Domokos, Túri Ferenc és Juhász Ist- - in a posta illetékes osztá­lyainak vezetői méltán szól­tak őszinte elismeréssel az ott dolgozókról. Dicséret il­leti azokat a postásokat, akik ezekben a napokban feszített munkával végzik kötelességüket, leleményes vezetők, — öntevékeny intézkedések Az elmúlt napokban gon­dot okozott a posta vezetői­nek az, hogy a budapesti és más központok nem juttat­ták el idejében a nyugdíjak kifizetésére szóló utalványo­kat. A nyíregyházi posta ve­zetői annak tudatában, hogy a nyugdíjasok nagyon rá vannak szorulva a pénz­re, öntevékenyen úgy intéz­kedtek, hogy az előző havi nyugdíjszelvények alapján, s külön átvételi elismervény mellett kifizették a nyugdí­jakat a postán lévő pénz­ből. A helyi újság, de más új­ság sem jutott el még min­denhová, s különösen a meg­rendelőkhöz nem. A közle­kedési viszonyok és egyéb, a postán kívülálló okok aka­dályozták ebben őket. No­vember 16-tól kezdődően minden előfizetőhöz eljut­tatják a sajtótermékeket és azoknak a megrendelőknek, akik korábban előfizettek, előfizetési díjukat ettől a naptól kezdve érvényesítik. * A híradás bonyolult erecs- kéi, a. telefon- és táviróhu- zalok lassan újra összekap­csolódnak az égés/ országot behálózva és drága hazánk szívén, Budapesten keresz­tül újra helyreáll a rend, az élet. Most még sok aka­dály leküzdése vár a postá­sokra. Ha látjuk őket az ut­cán, vagy bárhol, gondol­junk rájuk tisztelettel, sze­retettel. O. A. 49-es forradalom és szabad­ságharc. De ezt bizonyítják — mert az összefogás hiá­nyából, vagy megbomlásából erednek — népi, nemzeti bukásaink is. Most újra az egység, a népi-nemzeti ösz- szefogást veti fel a magyar­ságnak a történelem. És valóban, ha volt valaha, most nagy szükség van te­remtő gazdasági, politikai, kulturális és morális össze­fogásra, munkára. Igaz, ezt így, vágj' bár­hogyan mondani már köz­hely. Az elmúlt tizenkét év­ben hányszor elmondták ugyanezt. És nemcsak mondták, de felhívták rá a népet, a nemzetet. Gazda­sági, politikai és más szük­séges előfeltételeket is ígér­tek hozzá. ígértek! És? És eljutottunk október 23-ig, a forradalomig. Bátran kimondhatjuk: a forradalom sokkal, de sok­kal nagyobb áldozatokat anyagit, szellemit, ember­életet — követelt, mint amennyiből a nép jogos kö­veteléseit Gerő, Hegedűs és általában az akkori vezetők teljesíthették volna. De ezt nem látták be, a belátókat pedig nem engedték a ve­zetésbe. ök maguk ahelyett hogy a forradalom élére áll­tak volna, elébe álltak. Fe. nyegetéssel, ijesztgetéssel akarták megállítani a for­radalmat, levezetni a jogo­san felkelt indulatokat. El­seperte őket az útból a nép­indulat. Utánuk néhányan meg­próbálkoztak az élre állás­sal, de a feltomyosult erők által azonnal megmérettek és könnyűnek találtattak. A forradalom átlépett felet­tük, vagy félretolta őket és erős, bátor, népszerű vezető nélkül olyan irányba kez­dett haladni, ami már nem a forradalmat kezdők, nem a nép, a nemzet igazi érde­keit, hanem a forrada­lomba közben bekap­csolódó és hamar veze­téshez jutó ellenforradalmá­rok törekvéseit szolgálta. Ezután a nép, a nemzet, a demokrácia, a szocializ­mus ügyének szeretetéből és féltéséből alakult és szállt síkra a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány, E kor­mány célja: független, sza­bad, szocialista Magyarorszá­got, széles alapokon nyugvó demokratizmust, jólétet, boldogságot teremteni. E cél megvalósításához kéri a történelem sürgető szavának kiáltásával a nép, a nemzet segítségét: nem­zeti, népi, egységet, alkotó munkát, békét, rendet. Ez­zel egyetért minden becsü­letes, hazáját szerető, a haza jövőjéért aggódó magyar. Tagadhatatlan azonban, hogy vannak, akik — bár egyetértenek a céllal —még feltételhez kötik e célok megvalósításának munkájá­ba való belefolyásukat. Azokra gondolunk, akik szóval és tettel azt vallják: előbb menjenek ki a szovjet csapatok és akkor lesz rend. Legyünk tárgyilagosak! A szovjet csapatok eddigi itt­létét és akcióit az ellenfor­radalom közvetlen veszélye tette szükségessé. A szovjet csapatok ittléte nem okozó­ja a rendetlenségnek, a zűr­zavarnak, a testvérgyilko­lásnak, — hiszen az már t.óbb megvolt —, hanem e napokban is biztosítéka és előfeltétele a forradalmi rend megszilárdításának, a további vérontás megszün­tetésének és megakadályo­zásának, a békesség helyre- állításának. Azzal egyet értünk, hogy tudunk mi népi, nemzeti sajátosságainknak megfe­lelően szocializmust építeni a szovjet csapatok ittléte nélkül is. — de csak ha megszilárdul a rend. Addig azonban demokratikus és forradalmi vívmányainkat újra veszélyeztető dolog a népi, nemzeti egység, a rend, a békesség megterem­tésének vízválasztójává teng­ni a szovjet csapatok ittlé­tét. Most szorgalmas munká­ra, vállunk összevetésére van szükség. A szovjet csapatok kivonása annál előbb bekö­vetkezik, minél előbb meg­felelünk és igennel felelünk a haza, a nép sorsát, jövő­jét jelentő, minden követe­lésünk teljesítéséhez alapot teremtő munkának, rend­nek, békességnek. Szögez­zük le: a szovjet csapatok ittlétének várható követ­kezménye és kivonulásának előfeltétele — a rend, a békesség. A forradalomban elesett hazafiak vére, szelleme és ránk hagyott öröksége, a magunk jövője kötelez min­den hazafit: teremtsünk rendet, békét, dolgozzunk és ezen a tiszta, forradalmi erkölcsi alapon állva, kér­jük — reméljük, hogy kö­vetelésre már nem lesz szükség — és magunk is megteremthetjük jogos, még ki nem elégített követelé­seink teljesítését, a forrada­lom vívmányainak szocialis­ta és magyar úton való to­vábbfejlesztését. Halljuk meg és fogadjuk meg a történelem szavát: munkát, békét, rendet! szabolcs-szatmAr népe Szerkeszti: a Szerkesztőségi Tanács. — Felelős kiadó a Megyei Pártelnökség és a Me­gyei Forradalmi Munkás és Paraszt Tanács. Szerkesztőség és kiadóhivatalt Nyíregyháza, Bethlen utca i. szám. — Telelőn: 30—90. Nyíregyházi Nyomdaipari V; Dózsa Gy. u- 3. Telefon; 32—23. Nyomdáért felei: az Üzemi MunkástanSc«. •*> szükségleti cikkeket szállí­tanak Borsod megyébe. A Torna melletti termelő- szövetkezet 50 ezer cseh korona értékű élőállatot küld Borsod megyének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom