Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1956-11-10 / 261. szám

•» SZABOLCS-SZATMAß NÉP» 1956 november 10. szombat il Mi a helyzet a közel látásban ? * lliztosították városunk és megyénk folyamatos áruellátását R Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság dolgozói megvédtek az állami vagyont A közellátási bizottság egyik legfontosabb feladata az volt, hogy biztosítsa a szállításhoz, illetve a felvá­sárláshoz szükséges gépko­csikat és üzemanyagot. Eb­ből a célból egy közlekedési és szállítási bizottságot ala­kítottak. Az áru mozgatás biztosításához nagy segítsé­get nyújtott a Nyíiboedányi Ásványolajipar! Vállalat, ahonnan a legfontosabb üzemanyagot rendszeresen biztosítják a vállalat dol­gozói.­Dolgoznak a malmok Az első időkben a mal­mok nem őröltek megfelelő mennyiségű búzát. Ma már a vámőrlésen kívül olyan arányú kereskedelmi őrlés ■folyik, amivel megyénk fi­nomliszt el'átá'át biztosíta­ni tudják. Az elmúlt napok kereskedelmi őrléséből már (több vagon lisztet futtatott el a Fűszert és a Kiskeres­kedelmi Vállalat a lakos­ságnak. Egyes malmok már csak íiéhánv napra voltak ellót- .va szénnel, de a miskolci (közellátási bizottsággal foly­tatott megbeszélések ered­ményeképpen csereakcióval biztosítják a borsodiak mind a lakosság, mind az ipar ellátásához szükséges •szenet. Nagymennyiségű árú A nyírbátori és nyíregy­házi olaj-sajtoló is nagy •kapacitással működik. A kiskereskedelmi üzletekbe nagymennyiségű étolajat szállítottak a zsírellátás se­gítségére, illetve pótlására. A cseretelepek a napok­ban mintegy 400 mázsa ét­olajat kaptak. A sajtolók működése a jelenleg tárolt (készletekkel csaknem két jhétig biztosítva van, de már a Terményforgalmi Vállalat is rendszeresen szállít napraforgó magot az olaj-sajtolóknak. Tgy tehát ezen a téren fennakadás nem lehet. A Zöldszövnél mintegy 200 vagon alma, 24 vagon burgonya és 15 vagon ve­gyes zöldség van tárolva. Ennek birtokában a kiske­reskedelmi i1'" ' ’• Vcórro- een árusíthatnak. A mező- gazdasági termékek továb­bi beszállítása rendszeres, mivel a gépkocsik elsősor­ban ezt a munkát végzik. Megnyugiaíó a húsellátás Az Állatforgalmi Válla­lat erre a gazdasági eszten­dőre több ezer sertést kö­tött le. A szabad felvásár- lású sertésekkel együtt a lekötött mennyiségből no­vemberben és decemberben kb. 25.000 darabot kell a vállalatnak átvennie. A ne­hézséget az jelenti, hogy a megyék közötti szállítás még nem alakult ki, így az átvétel még döcögve halad. Ezen úgy próbálnak segíte­ni megyénkben, hogy a földművesszövetkezeteken keresztül megszervezik a hús tartósítását. Ezen be­lül Nyíregyházán mintegy 1000 darab, a megyében pe­dig összesen kb. 4000 ser­tést tartósítanak a közellá­tás biztosítására. Ezt á ! mennyiséget mintegy 100 i mázsa baromfival egészítik ki. A kiskereskedelmi szer­vek valamennyi boltja dol­gozik^ Az áru utánpótlás minden területen biztosítva van és így minden biztosí­ték meg van arra, hogy lakosságunk az élelmisze­reken kívül a többi szüksé­ges árucikket is megtudja vásárolni. Bereczki György nem lőtt as apjára Szombaton éjjel Papos­ra messzi földről hosszú távoliét után egy sokat siratott tévelygő fiú tért haza szülei házába. 60 éves öreg édesapja és 56 éves édesanyja ölelte keb­lére a megtért fiút. Las­san egy hete már, hogy Bereczki György hazatért, de az idős szülők még ma is meghatódott síró hangon beszélnek a tör­téntekről. Fiuk, a helybeli Esze Tamás Termelőszövetke­zetben volt kocsis. 1952- ben vonult be katonának. Később az osztrák határ­ra helyezték ki határőr­nek. Hosszú hónapokat szolgált már a határon a Gyuri fiú, amikor 1953- ban megszakadt vele min- - den levelezésük. Több heti keresés után azt a hírt kanták, hogy fiuk el­tűnt. Nehéz várakozásban töltött hónapok teltekkel, amikor Nyugat-Németor- szágból kesergőhangú le­vél érkezett, amiben töb­bek között azt írta. bogy amikor alkalma nyílik, azonnal haza jön. Gyűri tehát kiszökött nyugatra. Bereczki György régen akart már hazajönni, de nem engedték. München környékén tartották őket. Október 23-a után azt mondták neki: ..Elérkezett az idő, hogy Magyaror­szágra menjetek.“ Azzal küldték őket, hogy harcoljanak a kom­munisták ellen. Semmi értéket magukkal hozni nem engedtek, azt mond­ták, szerezzetek, rabolja­tok otthon. Bereczki Györgyöt egy háromszázas csoportban hozták az osztrák-magyar határra. ő, amikor a kényszerítő hatalmat, amely eddig karmaiban tartotta, már nem érezte maga mögött, megdobbant a szive és kis falujára, az apró házakra, öreg szüleire gondolt. Eléje rajzolódott az ott hagyott termelőszövetkezet, a vi­dáman citerázó papos! fiatalok, akik között olyan jól érezte magát. Nem kereste az ellen- forradalmárokat, ahogy azt nekik kint megparan­csolták, csak egy célt lá­tott. minél előbb haza- , jutni szüleihez. Látta, hogy a fegyvert neki a magafajta emberek ellen a földbirtokosok, gyárosok érdekében kellene hasz­nálni. Szüleire, testvérei­re nem akart lőni. Eldob­ta hát a gyilkolásra adott fegyvert és hazajött a kis szatmári faluba. Paposra, hogy folytassa békés mun­káját szüleivel, ott ahol annakidején abbahagyta. # Ennyit mondtak el Be­reczki Györgyről szülei, őt magát nem találtuk otthon, valahol rokonai­nál. barátainál volt láto­gatóban. Az elmúlt hetekben uszí­tó ellenforradalmi elemek bújtogatására egyes jóh.- szemű — a gazdaságon kí­vül lakó dolgozók, főleg a i Dózsa-szőlőbeliek — el akar­tait hurcolni az állami g-z- daság állatait és termény­készletét. Néhány állatot el is vutek, úe ezeket a gazdasag dolgozói felkutatták es visszavitték a gazdaságba. Egy sőrét nem sikerült megmenteni, mert azt fel­darabolva különböző helye­ken elásták, nyilván azzal a szándékkal, hogy a búj- kálókat táplálékhoz juttas­sák. A hízottsertéseket, burgonyát, kukoricát is szét akarták osztani. A kukori­catáblákhoz például egyes megtévedt dolgozók sze­kérrel álltak cda, hogy le­törjék a maguk számára a kukoricát. A forradalmi ta­nács tagjai és az öntudatos dolgozók azonban felvilá­gosították dolgozó társai­kat az egész nép érdekeit fenyegető veszedelemről. A gazdaság valamennyi dol­gozója megértette, hogy kö­telessége az állí mi vagyon megvédése és a betakarítás gyors befejezése. Erős őr­séget szerve" tok, így sike­rült a nagyobb károkat el­kerülni. A gazdaság dolgozói —* mivel a vetést, betakarítást! már befejezték — f'ófelada-J luknak tekintik most áa őszi mélyszántás maradék-t tálán elvégzését, h~gy ata-i vaszi vetemények termesz-i tévének egyik leM ontosabtí előfeltételét biztosítsák. Felhívás a honvédség tagjaihoz Münnich Ferenc minisz­terelnökhelyettes. a fegyve­res erők és közbiztonsági ügyek minisztere utasította a honvédség azon tagjait, akik állomáshelyükön van­nak, hogy ott szolgálatot teljesítsenek. Azok a hon­véd állományú személyek, akik a rendkívüli állapotok következtében csapatuktól és intézményüktől elsza­kadtak, a továbDi intézke­désig tartózkodjanak laká­Dícséretesen helytálltak a Tejipari Szállítási Vállalat dolgozói A. vállalat dolgozói az el­múlt nehéz hetekben meg­szakítás nélkül egy ember­ként dolgoztak, hogy a la­kosság ne szenvedjen hiányt a táplálkozásban. A vállalat gépkocsivezetői sokszor ne­héz és fenyegető helyzetben éjjel dűlőutakon közleked­tek, hogy mind a nyolc ko­csi eljusson rendeltetési he iyére. Nemcsak Nyíregyháza ellátását biztosították, ha­nem főleg a nehéz napol» idején — Kisvárda és Má­ié szatíra körzetében is pótol­ták a TEFU kocsik hiányát. A szerelők pedig biztosítot­ták a gépek üzemeltetését A vállalat dolgozói mos’ a nagyobb nehézségek el­múltával is lelkesen dol­goznak tovább. Azt kérik, tolmácsoljuk a Nyíregyházi Fűtőház dolgozói iránti kö- szönetüket, amiért ellátták őket üzemanyaggal és segí­tettek munkájuk zavartalan lebonyolításában. (sukon. A rendkívüli álla-* I potok ideje alatt alakult1 katonai forradalmi tanácsok és bizottságok működését a miniszter nem engedélyezi, mert ezek a szervek nem egységes elvek és katonai szabályok alapján működ­tek, lehetetlenné tették a hadseregben a-központi ve­zetést.. A katonai tanácsok működéséről később intéz-' kedés születik. Köszönet! A megye malomipari dói-: gozói október 23 óta három műszakban fegyelmezetten üzemben tartották a mai-* mókát, hogy a zavarmentes lisztellátást biztofitsák. Ért­nek köszönhető, hogy a ma­gye közellátása ma már több hétre elegendő liszt­készlettel rendelkezik. A Megyei Forradalmi Munkás, Paraszt Tanács köszönetét fejezi ki a malomipari dol­gozóknak. fegyelmezett, ál­dozatkész munkájukért. JELENTÉS HELYETT Kiállta a vihart a rohodi Új Élet TSZ A rohodi faluvégen, a régi madai út jobboldalán találjuk az Üj Élet TSZ akácsorral szegélyezett gazda­ságát, Egy esztendővel ezelőtt A nyíregyházi járásban helyreállt az élet A nyíregyházi járás for­radalmi tanácsa helyes in­tézkedései nyomán a járás községeiben egymásután áh helyre a rend és a nyug í- lom. Főkérdésnek tekintik a jövő évi kenyérmagvak el­vetésének biztosítását, és a még kintlévő termények be­takarítását. Búj községben a meg­tisztult forradalmi ta­nács felhívta a lakos­ságot a betakarítás gyors befejezésére és a vetés- » teljesítésére, hogy ilyen módon biztastt­Több, mint hatezer iorintot és nyo cszázneayvenőt mázsa élelmiszert gyűjtött össze egy hét a’att a VörliskeresJ rák azoknak a községeknek kenyérellátását is, ahol a vetéstervek valami oknál fogva nem tudják teljesí­teni. «6. A járás legtöbb termelő- szövetkezete továbbra is szilárdan a közös gazdálko­dás mellett foglal állást, és azon vannak, hogy az idő­szerű őszi munkákat és a zárszámadást rendben be­fejezzék. Nagycserkeszen például az elmúlt hetek zavarai ellenére az Űj Élet TSZ-ben a vetést befe­jezték és négy új be­lépővel gyarapodott a tsz. Alig egy hete indultak el ti Vöröskereszt aktívái, hogy összegyűjtsék a megye dol­gozóinak ajándékát, amelye­ket a budapesti kórházak­nak adnak. 6040 forintot már elküldték a fővárosi kórházaknak és rövidesen útnak indítják az eddig összegyűlt élelmiszert is. 777 mázsa burgonyát, 60 mázsa almát, 634 kiló borjúhúst, 163 kiló tejtermékeket, 738 darab vágottbaromfit, 10 darab birkát adományoz­tak a megye dolgozói. A Vöröskereszt segítségét kérték az ittrekedt külföldi állampolgárok is. Eddig 13 román és 12 csehszlovák ál­lampolgár hazatérését segí­tette elő. A rakamazi Szikra min­den munkájával ' gyorsan h-.lad. Márcsalr két hold burgonya .betakarítása van hátra, amit r-"v.desen befe­jeznek. Az orosi Aranykar lász TSZ is készen van a vetéssel. A napkori Űj Vi­lágban, a nyírbogáémyi Dó­zsában, a nyírteleki Szabad Népben és másutt is általá­ban rendben folynak az idő­szerű munkák, Jó esztendeje, egy hűvös őszi délután nyolc-tíz ember vitatkozott nekimelegedve a messzirenyúló nagy csupasz tábla közepén. Ott volt Szabó Ferenc, a párhóna­pos tsz. hosszúra nőtt bri­gádvezetője, az öreg Gábor, aki nemcsak hét hold föld­jét, de szívét-lelkét hozta a termelőszövetkezetbe, a fia­tal Vékony János, a szövet­kezet alapító tagja és örök lelkesítője — egyébként a járási bíróság vezetője, tán Herceg József, aki alt­kor még nem volt nagyle- ldntélyű dohányos munka- csapatvezető, ott volt a já­rási párttitkár, a mezőgaz­dasági osztályvezető, a gép­állomási mezőgazdász, a Sertéstenyésztő Vállalat épí­tésvezetője — aki ingyen készítette az építkezési ter­veket — egyszóval azot, akik személyes ügyüknek tekintették ezt a kezdődő vállalkozást. Igen emelkedett volt a hangulat. A szélesen muto­gató karok, ujjak önma­gukban is beszédesek vol­tak: — Oda kell építeni az istállót észak—dél irány­ban .. 3 — szemben vele' a do­hánypajtát ... — a kutat ide fúrjuk, ahol állunk, ne tűlmessze, ne is túlközel az istállóhoz;.. — a magtárt is odategyük a dohánypajta vonalába ... — dehogyis, párhuzamo­san kell az úttal, közel a bejárathoz: Irodahelyiség is abban legyen... — a disznókat távolabb, az udvar felső végére he­lyezzük, mert nagy a sza­guk. Olyan sertésszállást építsünk, mint a sertéste­I nyésztőé, saját erőből. Jó­formán semmibe se kerül... — nem is akarunk sok adósságot... — tenge rigórét a dohány­pajtával egyvonalba tegyük — közel a magtárhoz ... A képzeletben beépített nyolc holdnyi majorság ké­pe ott ült a szemekben. Csak az öreg Herceg mo­solygott hitetlenkedve: „Majd hiszem, ha látom.,.“ Herceg József már nem tétlenkedik Herceg József már jóide­je nem hitetlenkedik, hi­szen sok minden mással van elfoglalva — házépítés­re készül, meg egyebekre — mégis eszembejutott az az | egy év előtti, délután, ami­kor két napja befordultam az Üj Élet TSZ udvarára. Van már egy hónapja, I hogy ott jártam és -most- ( kissé szorongva figyeltem a változásokat, hiszen mosta­nában sok rossz hí - érkezik a termelőszövetkezetekről, Fosztogatás, lopás, bomlasz- tás, erőszakosságok, ilyes­miket hall az ember azokról helyekről, ahol nem elég szilárd a tagság. Az istállón túl, vagy száz méternyire legeltek a szö­vetkezet tehenei. Megszapo-- rodtak volna? Van vagy 25; darab. „Nem az történt, —j magyarázza a gulyás, — ha- n ..m már heten vásároltak háztáji tehenet és az is ott-! van köztük.“ A borjak, nyolc darabot nevel a szövetkezet, bent vannak az istállóban. Kicsit el vannak most hanyagolva. Bent áll egy telién is, beteg — mióta leborjadzott. De nagyon kellene egy jószág-! hoz igazán értó, szerető em­ber melléjük. De most a változásokról van szó elsősorban. Nézzük Coak, az istállóval szemben felépült és meg is teit egy 25 méteres kukoricagóré. A serté.szálláson meg izgatott röfögés fogad bennünket. Hat szép mangalica hízó a vesztét érzi, úgy látszik, a jövő héten valószínűleg kés alá kerülnek. A mellettük levő rekeszben 20 nyúlánk- testű, sima feketeszőrű, lógó (Folytatása a 3. diaion),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom