Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)

1956-10-17 / 243. szám

1956 október 17, szerda NÉPLAP Nagyobb szerepet fognak játszani a népfront bizottságok a helyi politika alakításában Elmondotta Kovács István, a megyei népfront bizottság titkára A népfront akkor volt társadalompolitikai ténye­ző, amikor részt vehetett az országos és a helyi politi­ka kialakításában. Ezt lát­juk a Magyar Front idején is, amikor a fasizmus el­len fogta össze az erőket. A népfrontpolitika te­hát nem taktika, ha­nem a párt politikája. A Független Népfront óta a népfront-politika nálunk háttérbe- szorult. Ez indo­kolatlan volt, mert a koalí­ciós pártok megszűntek. — Szükség lett volna a népfrontra, nogy azokat az erőket is összefogja, amelyek nem helyezkedtek ugyan a párt politikájának álláspontjára, de kétségtelenül előbbre­vitték a haladást. Túlbe­csülték nálunk is a szemé­lyiség történelemformáló szerepét, s áldatlan szemé­lyi kultusz alakult ki. A népfront háttérbe szorult, elvesztette politikai moz­galom jellegét. Ezt felis­merte a párt és a III. kong. resszus határozatilag ki­mondta a népfront-politika egészséges fejlesztését. 1954- ben az első népfront kong­resszus után fellendült a mozgalom. Különösen a he­lyi politikában, ennek ki­alakításában játszott nagy szerepet. Igen sok kezde­ményezés volt, társadalmi munka, utak, közterek stb. De feladatot kapott az or­szágos politikában is. Na­gyon eredményesen tevé­kenykedtek a népfront bi­zottságok a tanácsválasztá­sok alkalmával. 1953 július után sem szűnt meg a sze­mélyi kultusz, és ennek következménye volt az, hogy indokolatlanul bizal­matlanok voltak a népfront próbálkozásaival szemben és a néhány helyen két­ségtelenül mutatkozó túl­méretezett követeléseket egy indokolatlan baloldali szektáns szel­lem olyan mértékben szorította vissza, hogy maga az egész népfront-mozgalom ellapo­sodott. A tömegek ismét passzívvá lettek. A XX. kongresszus jóté­konyan hatott a népfront mozgalomra is. Minden fel­tétel megvan, hogy a moz­galom életteli, helyes irányban haladjon és fej­lődhessen. Ehhez azonban szüksé­ges, hogy a népfront-mozgalom tagjainak, illetve a nép­front bizottságoknak le­gyen véleménye, bírál­hasson és javaslatokat tehessen a helyi politika alakítására. Ennek érdekében a Politi­kai Bizottság úgy határo­zott, hogy a jövőben a köz­ségfejlesztési terveket, mi­előtt a tanács jóváhagyná, áttanulmányozásra és ja­vaslattételre a községi nép­front bizottság elé kell ter­jeszteni. A népfrontbizott­sági elnököket meg kell hívni nemcsak a tanács­ülésekre, hanem a VB ülé­sekre is, hogy betekintse­nek a tanácsok életébe, legfontosabb feladataikba is. A község gazdasági kér­déseiben a jövőben a nép­fronton belül működő ter­melési bizottságon keresz­tül fog tevőlegesen közre­működni a népfront bizott­ság. Ahol van hagyománya, továbbra is biztosítani kell működését az ol­vasó és gazdaköröknek. Fokozottan figyelemmel fogja kísérni a népfront bi­zottság a tanácstagok vá­lasztókerületi tevékenysé­get segíteni, támogatni fogja beszámolók, fogadó­napok, kisgyűlések szerve­zésében, tartásában. Ter­mészetesen az is előfordul­hat, hogy a választóival nem tö­rődő tanácstagokat és országgyűlési képviselő­ket, ha segítő és nevelő tevékenység sem hasz­nálna, visssza is fogják hivatni az illetékes szer­vek útján. Kívánatos, hogy a jövő év elején összeülő II. Nép­front Kongresszus előtt a népfront bizottságok egész­séges összetételét is bizto­sítsák. A mozgalomban tö­möríteni kell mindazon erőket, amelyek hajlandók részi venni a szocializmus építésének munkájában. így a volt koalíciós pártok ve­zetői közül azok, akik szí­vesen dolgoznának, meg kell helyüket találni az or­szágot építő népfront-moz­galomban. A népfront feladatai kö­zé tartozik, hogy az elszín- telenedett „Szabad Föld Téliesték” helyett a falu dolgozóinak érdeklődését fi­gyelembevevő és főleg me­zőgazdasági szakismeretek­kel bővítő esteket rendez­zen. Célunk, hogy ezeken az esteken a magyar dal- és vers­kultúrát fejlesszük. Mint határmenti megye népfront bizottsága fokozottan kell törőd­nünk a határainkon túl élő magyarsággal, főként kulturális kapcsola­taink ápolásával. Legyen elegendő és a magyar iro­dalmat teljes gazdagsággal felölelő könyvük, folyóira­tuk, iskoláikban jó tan­könyvük. Látogassa meg őket a magyar irodalom és művészet sok jeles képvi­selője. Ezt a célt szolgál­ják az egyre gyakoribbá váló határtalálkozók, kul­turális küldöttségek látoga­tásai. Szeretnénk megvaló­sítani a könyvcsere-mozgaL mat, hogy mi is megismer­jük a román irodalom, mű­vészet és tudomány legje­lesebb képviselőit. Tavasz a Déli sarkon A Déli sarkon beköszön­tött az igazi tavasz. A hűvös levegőt a távoli északról érkezett kék és hófehér viharmadarak hangja tölti meg. A jég­hegyek szélénél pingvinek és fókák táboroznak. A szovjet expedíció tele­pén nagy az élénkség. A nappal hossza már 15 óra. A dermesztő hidegek és a hóviharok után most az olvadással járó veszélyek­től kell megóvni az expe­díció szállásait. Áprilistól szeptemberig 150 hatalmas hóvihar vonult át a Mir- nip telep fölött s e viha­rokkal tömérdek hó érke­zett. A hóréteg vastagsága általában 3—i méter, úgy­hogy a parti épületek nagyrésze hó alá leerült. Az alsó hórétegekben az olvadást jégképzés kíséri, s a házalcat, valamint a szabadban maradt beren­dezéseket meg kell óvni tőle. Ezért immár két hete a hó elleni harc lett a tu­dományos munka mellett az expedíció legfőbb jel­szava. Sz—80. típusú ha­talmas traktorok takarít­ják óriási hóekéikkel a havat. Az őszi jégréteg mélységéig érő, majdnem egy kilométer hosszú csa­tornát vájnak, hogy a. hóié a tenger felé vezetődjék el. A gyors intézkedések eredményeképpen már nem fenyegeti közvetlen veszély a lakóházakat és a szolgálati épületeket. Si­került kimenteni a, hó alól az élelmiszereket is. Válaszainak az illetékesek A „Földművesssöveihcaeti dolgosók beszélnek a tervről“ című cikkre kaptunk vá­laszt Márton Jánostól, a második ötéves terv jrány- elveihez érkezett javaslatok felülvizsgálására az MDP Politikai Bizottsága által kiküldött bizottság titkárá­tól. A válasz így szól: „A Néplap május 22-i szá­mában közölt cikkben fel­vetett kérdéseket megvizs­gáltuk és azokkal kapcso­latban az alábbi vélemé­nyünket közöljük: Helyesnek tartjuk azt a felvetést, hegy a nagyobb almatermő földeken átvevő telepeket, raktárakat kell építeni. A kérdés tehát be­ruházási problémaként ve­tődik fel. Közöljük, hogy a Központi Vezetőség által el­fogadott irányelvek szerint a begyűjtés és az árurak­tározás fejlesztésére öt év alatt 1.5 milliárd forintot fordítunk. Ebből legalább 660 millió forintot raktárok építésére kell felhasználni. A javaslatban szereplő raktárigényt tehát ebből a keretből lehet biztosítani. Amennyiben az illetékes tárcák beruházási fedezete ezt nem teszi lehetővé, csak helyileg oldható meg, mert másképp csak az országos beruházási keret emelésé­vel lenne megoldh ató, am ire azonban nincs lehetőség. Az a feltevés, hogy a szövetkezeteknek a gépal katrész miatt Budapestre kell utazhiok, mert helyben nem kapják meg, abból adódik, hogy nem minden esetben megfelelő az alkat­részek elosztása a vidéki kirendeltségek közt. Egyéb­ként lehetőség van arra, hogy helyben, illetve a megyében a szükséges al­katrészeket beszerezzék. A mezőgazdasági termelő- szövetkezeteknek lovak ál­tali vontatásra általában a: 12—14 soros vetőgépek fe­lelnek meg. Gyáriparunk ennél nagyobb vetőgépeket is gyárt és mód van arra, hogy ilyet is beszerezzenek. Gépállomásainkat azonban a második ötéves terv ele­jén megfelelő mennyiségű traktoros vetőgéppel ellát­juk és ennek következté­ben a termelőszövetkezetek, összes vetési munkáit el tudják végezni. A javaslatokat köszön­jük.” Lesz-e munkásszállás Nyíregyházán ? 30 000 évig pontosan jár az új óra: az atomichron A New York Times közli, hogy Jerrold R. Zachariás professzor, a massachusettsi műszaki egyetem professzora egy új órát mutatott be ne­hány napja. Az új óra az atomúhron 30.000 évig másod- percnyi pontossággal jár. Az óra atommeghajtással működik. Ezzel az órával évszázadokra pontosan lehet mérni az időt. Különösen nagy jelentősége van az órának a csillagászatban, a navigációban, a katonái *érképkészítésben. Az atomórával a másodperc üzedrészéig poh­osán meg lehet állapítani, hogy milyen hosszú egy év. Ugyanaklcor azt is megtudjuk, hogy egy év alatt hogyan kerüli körül a Föld a Napot. — A Néplapban ilyen cím­mel közölt cikkre Telkes Gábor elvtárs, az Építés­ügyi Minisztérium titkár­ságának helyettes vezetője az alábbi választ írta: „Az Építésügyi Miniszté­rium törekszik arra, hogy ideiglenes jellegű munkás- szállások helyett állandó, a dolgozók szociális igényeit a legmesszebbmenően ki­elégítő végleges munkás- szállókat építsen. A bizto­sított keret egyelőre nem elegendő arra, hogy min­den megyei székhelyen, il­letve nagyobb városban egyszerre építsünk szállót. A sorrendet több szempont figyelembevételével álla­pítják meg: tekintetbe ve­szik, hogy a vállalat dolgo­zóinak jelentős hányada a környék lakosságából adó­dik, vagy távoli otthonból került a munkahelyre, mi­lyenek a jelenlegi szállás­körülmények, milyen mér­vű építkezések folynak a tervezett szálló környékén. Nyíregyházán jelenleg fe­lig állandó jellegű munkás- szálló áll a dolgozók ren-, delkezésére. Az építömun- kások jórészt szétszórtan dolgoznak a megye terüle­tén. Mindezeket tekintetbe véve nem lehetett Nyíregy­házát más nagyobb építke­zéseket folytató körzetek elé helyezni. A nyíregyházi munkásszálló felépítése előreláthatólag a második ötéves terv során valósul meg, azonban 1957-ben még nem. A nyíregyházi építőipari dolgozók túlzott jelentősé­get tulajdonítottak annak a felmérésnek, mely a többi megyeszékhellyel együtt a helyszínen folyt. Előzetes tájékoztatások voltak ezek, s arra szolgálnak, hogy az előkészítő munkákat idő­ben megkezdhessék, s az építkezést minél rövidebb idő alatt bonyolíthassák majd le.” V.) Egy tenyérnyi szocializmus A politikai gazdaságtan pontos megfogalmazásai va­lószínűleg tiltakoznának a fenti kifejezés ellen. Nem lehet szocalizmusról beszél­ni, még egy tenyérnyiről sem olyan országban, ahol a magántulajdon a társada­lom alapja. Mi mégis szo­cializmust láttunk, otthon éreztük magunkat, amikor a kirándulás harmadik nap­ján meglátogattuk a Globus nyomdát, azt az üzemet, amelyben az Osztrák Kom­munista Párt kiadványai készülnek. Az O jelzésű villamos, amely egészen az üzem elé vitt minket, olyasmi kivi­telű, mint a pesti cjunapar- ton járó kettes „stuka“. Ugyanaz a gyorsaság, ugyan­az a könnyed rugódzás. Kü­lönbség mégis van a kettő között. A bécsi pótkocsit is vontat, mozgó kalauz he­lyett pedig egyhelyben ülő pénztáros kezeli a jegyet. asszája igen ötletes szép. BECSI NAPOK kezet: egy gombnyomásra nemcsak az átadott pénz­darabot nyeh el, hanem a visszajárót is kiszámolja és az utas markába potyog- tatja. A hatalmas hétemeletes énületet már kívülről is megcsodáltuk. Utóbb kide­rült, hogy kár volt paza­rolni az álmélkodást. Ha csodálat tárgyáról van szó, akkor elsősorban nem a külső, hanem a berendezés jöhet számításba. De kezdjük csak az ele­jén. Az otthon hangulatát éreztük az irodahelyiségben, ahol az igazgatóság egyik tagja fogadott bennünket az egész kirándulás legkedve­sebb szavaival: „Liebe Ge­nossen!“ Tolmács sem kel­lett az elvtársi találkozás örömének közvetítéséhez. Beszéltek a mosolygó sze­mek, a szerény ajándékok: Magyarországról hozott ci­garetta, a kisüstön főtt pá­linka, a csikóbőrös kulacs és a többiek. Szeretettel bí­zott bennünket kalauzunk­ra, az üzemi bizottság el­nökére, aki aztán végigve­zette a társaságot a nyom­dán és elmesélte az üzem rövid, de érdekes történetét. Tíz évre szóló szerződés­sel kapott nyomdát a Volks­stimme, a kommunista párt lapja 1945-ben. . 1955-ben lejárt a szerződés, s a ve- z-tőket jóelőre figyelmeztet­ték, hogy nem számíthat­nak meghosszabbítására. Nyilvánvaló volt a szán­dék: elhallgattatni a párt szavát. De nem sikerült. Sokezer ember fogott össze Becsben és Ausztria-szcrce a sajtó megmentéséért. Nem udvariasságból mondta az üb-elnök: sokat köszönhet­nek a testvérpártok, a szo­cialista országok támogatá­sának is. Magyarország pél­dául telket adott az épülő üzemnek, (magyar gyár ál­lott itt, de a háborúban teljesen tönkrement), gépe­ket küldtek más országok. Az osztrák munkássághoz fordult a párt anyagi se­gítségért. Nem késett a vá­lasz. Téglajegyeket váltot­tak, gyűltek a Schillinge!; és gyűlt az ívekre írt, fel­ajánlott rohammunka. — (Ugye mégis egy tenyérnyi szocializmus ez!) Ilyen ismerkedő beszélge­tés közben értünk le az épü­let alagsorába. A szocializ­mus újabb lehelletét érez­tük itt is- A kisebb helyi­ségekre osztott hatalmas pince a munkások öltözője és mosdója. Minden mun­kásnak külön szekrénye van (több mint 700), min­den kisebb terem közepén vízcsapok, a leghosszabb fal mellett pedig zuhanyozó fülkék. Az öltözőszekrények szellőzőberendezéssel -van­nak ellátva és olyan maga­sak, hogy a télikabát sem gyúródik össze bennük. A lépcsőfeljáró mellett papírtárolót láttunk. Minta csiptetőveí felerősített ruha, úgy függtek alá a nagy kö- teg papirosok. Gépi beren­dezés emeli le és szállítja tovább rendeltetési he­lyére. A gépesítés fejlett fokát találhattuk az üzem min­den részében. A sima nyo­mó gépekre is gép adagolja a papírt, a munkás úgy­mond csak ellenőrzi a gé­pet. Elmés szerkezet végzi az összehordást a több ív- fa 51 álló nyomtatványok ké­szítésénél. A fűzésen kívül a könyvkötés munkafolya­matait is gépek végzik. — Percek alatt készül min­den: a naptár, a mesés­könyv. A gépeli gépe pedig az a rotációs masina, amely a vártnál jóval kisebb zörej­jel, de annál nagyobb se- rénységgél egyszerre 24oi­dalas újságot készít két színnel, mélynyomással, A Sowjetunion heute című ké­pes folyóirat sokezer pél­dánya a szemünk elölt hagyta el a hatalmas gé­pet. Feltűnő volt, hogy a nyomdászok oly tiszta kéz­zel dolgoztak, hogy akár enni is leülhettek volna vele. Aki ismeri a magyar nyomdákat, eléggé csodál­kozhat ezen. Több más szerkezetet lát­tunk még. Csőpostát, amely 20 másodperc alatt járja meg az utat a 7. emeleten lévő szerkesztőségig és vissza, ötletes világítási be­rendezést, amely a munka­terem tetejéről is a termé­szetes fényt lopja az üzem­be. Jó dolog ez. A sok fi­nom kézmozdulatra tagoló­dó nyemdászmunkára ál­dás az árnyéktalan, termé­szetes fény. Vannak, akik nem sze­retik a szuperlativuszt. De ez az üzem feltétlenül Kö- zép-Európa legmodernebb nyomdái között van. (Folyatjuk.) Rovácsvölgyi Sámkw­3

Next

/
Oldalképek
Tartalom