Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)

1956-10-06 / 234. szám

1956. október 6, szombat NÉPLAP 1956. október 6, szombat x Brúnó Mozik műsora: Béke mo­zi: Ganga, Gorkij mozi: El­adó kisértet, Dózsa mozi: Hamlet. ★ Többfajta új férfi és női szövet kerül az üzletekbe a közeli napokban. így pél­dául a tavasszal az NDK-ból importált műselyemsantung mintájára női gyapjú-san- tung szövet készül nyolc színben. Másik újdonság a hatféle pasztell színben elő­állított ripszszövet. ★ A tiszalöki járás 20 ter­melőszövetkezetének képvi­selői tekintették meg a na­pokban a tiszavasvári Pető­fi, Új Élet és Munka Ter­melőszövetkezet gazdálko­dását. A hasznos tapaszta­latcserét a jövőben tovább folytatják. Várható időjárás szomba­ton estig: erősen felhős idő, sokfelé eső. Mérsékelt, időn- kint kissé élénkebb déli­délnyugati szél. A hőmér­séklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet szombaton: 15— 18 fok között.-ír Értesítés: A 2-án — üzem­anyag hiány miatt — élet­beléptetett autóbusz forga­lom korlátozást 8-án 0 órá­tól feloldjuk. Ettől kezdve a járatok menetrend szerint közlekednek. AKÖV. ★ Az Épitő és Szerelőipari Vállalat tervező csoportja ma este a Műszaki Klub he­lyiségében családi ünnepsé­get rendez a csoport 3 éves fennállásának évfordulója alkalmából. Vigyázat — nem gyullad! tfzép dolog, ha védeke­zünk a tűz ellen. Ne gyulladjon meg a lakóház, a kazal, a munkahely — akár jelszóvá lehet tenni. De ha a gyufa nem gyul­lad meg, azt viszont szóvá kell tenni. A TITÁSZ hegesztőinek, munkájukhoz okvetlen szükséges a gyufa. A minap Batári elvtárs az egyik dol­gozó egy tucat gyufát vásá­rolt. A gyufa egész haszná­latba vételéig szépen visel­kedett. Meglapult szerényen a csinos dobozkában, s azt gondolhatták volna, hogy éppen olyan becsületes gyu­fa, mint a többi. Később derült ki, hogy nem az. Durc’ás. Lobban egyet a fe­je. aztán haragosan elal­szik. A fája egyáltalán nem ég. Akár szár nélkül is gyárthatnák az ilyen gyu­fát, úgyis csak a feje lob­A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL Piaci jelentés Burgonya: 7329 Sárgarépa 356 Petrezselyem 350 Vöröshagyma 796 Fokhagyma 112 Fejeskáposzta 375 Kelkáposzta 530 Karalábé 430 Karfiol 340 Paradicsom 267 Zöldpaprika 1355 Alina 842 Körte 469 őszibarack 62 Szilva 436 Szőlő 463 Dió 32 Rizs 440 Egyéni t. a. Ft szov. t. a. Ft baba: 1.80 1.30 ella: 1.40 1.10 1.60 1.10 3.00 2.80 3.00 2.80 7.000—8.00 6.00 2.40 2.30 3.00—4.00 2.60 2.20 1.80 6.00 1.80—2.40 1.00—2.00 —• 2.00—4.00 1.00—2.50 3.00—4.50 1.60—3.50 3.00—4.00 3.50 2.00—6.00 — 1.50—2.50 1.50 3.00—8.00 5.50 9.00 — 28.00—31.00 31.00 ban egyet. Vagy talán az lenne a legjobb újítás, ha egyáltalán semmit sem tennének a dobozba. Akkor sem lehetne vele meggyuj- tani semmit, mint így — viszont kevesebb lenne vele a méreg. A címkén nem szerepel, hogy melyik gyu­fagyár készítette ezt a re­mek minőségű türelemjáté­kot. (Mert gyufának nem nevezhető!) Mindenesetre azt írták rá, hogy „A föld­művesszövetkezet tagjainak visszatérítést fizet." Ez szép dolog, csak mostmár arra adjanak választ, hogy a be­csapott vásárlóknak ki fi­zet visszatérítést. (le) Az erdők sűrűjében a folyóvizek és tavak partjain gyakran eldörren a va­dászok puskája s jelzi, hogy megkezdődött az őszi vadászidény. A végeláthatatlan sztyeppék, az erdőrengetegek, a kisebb és nagyobb vizek 140 féle vadat és 200 féle vadmadarat rejtegetnek. A Szovjetunióban nagyon nép­szerű a sportvadászat. A képen: Vadászat után. (Fotó: N. Kozlovszkij.) Nagyarányú fásítás a Sárga-folyó mentén A Sárga-folyó középső sza­kasza mentén ez év tavasza óta 780.000 hektárnyi terü­letet fásítottak. Ez a fásítás is része annak a nagy kon­cepciójú tervnek, amely en­nek a folyamóriásnak a megzabolázására irányul. A Sárga-folyó a múltban gyak­Mmdei! út NagykáHéba vezet?! ran kiöntött és milliók éle­tét veszélyeztette, milliói? otthonát, termését pusztíJ Ezt a kérdést teheti fel az idegen, aki a város köz­pontjában, a Kossuth téri C semege üzlet előtt akar tájé­kozódni. A sarkon elhelyezett iránymutató oszlopon ugyanis minden tábla, legyen az debreceni, vásárosna- ményi — mind Nagykálló felé mutat. Csak egyetlen egy nem — a tokaji. Ugyanis tokaji útjelző egyáltalán nincs az oszlopon! tóttá el. Az állami gazdaságok megkezdték az 1957. évi ter­melési tervek készítését. A pártoktatás kapcsolata as élettel A megyei, járási propagandista ta­" nácskozások bírálták az elmúlt ok­tatási év hibáit, a dogmatizmust, az élet­től elvont propaganda munkát. A Köz­ponti Vezetőség határozata alapján a ta­nácskozások többsége helyesen határozta meg az 1956/57-es oktatási évben a pro­paganda munka feladatát. Ezt így lehetne megfogalmazni: „Közelebb az élethez, — az emberekhez“. A propaganda munkán­kat a szocializmus építésének gyakorlati tapasztalataira kell felépíteni. A helyi tapasztalatok alapján harcoljon a fejlő­dést gátló jelenségek ellen, ugyanakkor népszerűsíteni a legjobb eredményeket az Iparban, mezőgazdaságban, az élet min­den területén. A propaganda munka leg­főbb követelménye: Az elmélet — gya­korlat egységének érvényesítése. Ennek a feladatnak a megoldásához sokoldalúan képzett propagandistára van szükség. Is­mernie kell az anyag legfontosabb elmé­leti kérdéseit, az országos és helyi tapasz­talatokat, a dolgozók véleményét, nézeteit egyes kérdésekről. Ha ezeknek az isme­retében van, csak akkor lehet a helyi ta­pasztalatok alapján színvonalas előadást — vitát tartani. A járási pártbizottságok október 8—15. között tartják meg a 2—3 napos propa­gandista tanfolyamot. Ezek a tanfolya­mok mutassanak példát az elmélet-gya­korlat egységének érvényesítésében. A gondosan elkészített előadás, a gyakorlati pártmunka gazdag tapasztalataira épüljön föl. Helytelen az olyan módszer, ahogyan Ú mátészalkai járási bizottság titkára, Jámbor elvtárs készült a pártegység- pártdemokrácia című előadásra. Megkér­deztem Jámbor elvtárstól, hogy a járás tapasztalatainak feldolgozásához milyen konkrét anyaga van. A válasz az volt, „az a fejemben van“. Nem lehet színvo­nalas az olyan előadás, amely a rutin és az emlékező készség alapján akarja elin­tézni a gyakorlati élet tapasztalatainak «elhasználását, Az élet, a gyakorlat nem más, mint az emberek társadalmi, terme­lő tevékenysége. Ez a legfőbb gyakorlati tevékenység. Az élet, a gyakorlat ismere­te az nem elvont valami, hanem az em­berek termelő tevékenységének tanulmá­nyozását jelenti elsősorban. A pártokta­tás, a nevelés élő — harcos formája le­gyen. Tisztában kell lenni az elméleti kérdések értelmével és gyakorlati fel- használásával. A marxizmus-leninizmus tanítása akkor célravezető, ha összekap­csoljuk tapasztalatainkkal és feladataink­kal. Nem elegendő csak a mélyebb elmé­leti összefüggésekre megtanítani a hall­gatókat. Igen fontos, hogy egy-egy elmé­leti tétel megvalósulásánál mutassuk meg az egyén érdekeltségét és cselekedetének jelentőségét. Ha az elméleti tételeket ön­magukban tanítjuk és nem kapcsoljuk össze az egyén számára fontos tanulság­gal, akkor elvonttá válik a pártoktatás. Arra kell törekedni, hogy a hallgatók ele­mezni tudják a gyakorlati tevékenységü­ket és a tapasztalataik alapján hogyan fogják végezni munkájukat. Az ilyen ok­tatási módszer alkalmazásával a hallga­tók látni fogják a, gyakorlati értelmét, célját a tanulásnak. Olyan propaganda munkára van szük­ségünk, amely segítséget tud adni a párt előtt álló feladatok gyakorlati megvaló­sításához. Ennek megvalósítása elsősor­ban a propagandisták felkészültségétől függ. Olyan propagandistákra van szük­sége a pártnak, akik alaposan ismerik pártunk politikáját, gazdag gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Szabadon tájékozódnak a belpolitikai és nemzetkö­zi helyzetben, választ tudnak adni a dől-, gozók kérdéseire. A megyénkben sok olyan propagandista van, akik megfelel­nek ezeknek a követelményeknek. Ugyan­akkor van több olyan propagandista is, kinek semmilyen elképzelése nincs arról, htígy hogyan fogja megjavítani a propa­ganda munkáját tartalmában és módsze­rében. A tiszadadai községi pártbizott­ság titkára, Mikó Sándor elvtárs, még nem gondolkodott azon, hogy a pártbi­zottság milyen irányú segítséget fog adni az alapszervezeteknek, propagandistáknak a pártoktatás megjavításához. Még azt sem tudta, hogy az anyagokra való elő­fizetés hogy áll a községben. Ez következ­ménye annak, is, hogy Mikó elvtárs nem akart résztvenni szervezett pártoktatás­ban. A kocsordi községi pártbizottság titkárának, Seres János elvtársnak sem volt terve a pártoktatás segítésére. Egyre nagyobb követelményt állít a propaganda munka elé az elméleti, poli­tikai kérdések iránt fokozódó érdeklődés. Az emberek jobban akarják ismerni és megérteni a párt politikáját. Ennek a kö­vetelménynek csak úgy tudunk eleget tenni, ha közelebb kerülünk az élethez, az időszerű problémákhoz, ismerjük az emberek nézeteit. Az olyan pártoktatás, amely elfordul az élettől, amely nem ké­pes megmagyarázni életünk jelensé­geit, amely csak formulákkal operál, az nem hat őszintének, sőt nem egyszer ha­misan hangzik. A legfőbb követelmény, hogy megismerjük és magunkévá tegyük a marxizmus forradalmi elméletét és ami a legfontosabb, hogy az elméletet az élet­ben, a gyakorlatban alkalmazni is tud­juk. A marxizmus-leninizmus elméleté­nek alapos ismeretét követeli meg az élet, a fejlődés. Minél bonyolultabb a gaz­daság, tökéletesebb a technika, annál több ismeretre, tudásra van szükség, hogy he­lyesen tudjuk alkalmazni a párt politi­káját. Tehát a jó propagandista nemcsak gyakorlati ember, hanem jó politikus is, aki széles politikai látókörrel rendelkezik. A marxista műveltség tehát rendkívül fontos, de önmagában ez nem elég. A tu­dásnak, a felkészültségnek van egy másik oldala, a szakmai ismeret. Az 1956/57-es pártoktatás színvonala elsősorban a jó előkészítéstől, a propa­gandisták felkészültségétől függ. A hát­ralévő időt a pártoktatás beindulásáig a pártbizottságoknak, pártszervezeteknek arra kell fordítani, hogy maximális se­gítséget adjanak a propagandistáknak a felkészüléshez. Milyen legyen ez a segít­ség? A járási párt végrehajtóbizottságok legfontosabb feladata a 2—3 napos pro*, pagandista tanfolyamokra való felkészül lés. Helyes az, ha a járási párt végre-' hajtóbizottságok egy-egy elméleti kérdést, vagy előadást megvitat.Pl. az osztályharc,1 vagy a pártegység, pártdemokrácia című' előadást. A vita fő célja az elméleti kér-' dések helyes elemzése mellett hogyar* érvényesül az előadásban a járás tapasz­talatainak feldolgozása. Ezt a módszert a' községi párt végrehajtó bizottságok és az' alapszervezet vezetőségei is megtehetik.} Tanítsák meg a propagandistákat a fel­készülés módjára. A felkészülés az iro­dalom feldolgozásával veszi kezdetét, az anyaggyűjtés, a helyi tapasztalatok fel­dolgozása, ismerjék a hallgatók — dol­gozók véleményét, nézeteit, hogy megfő-, lelő választ tudjanak adni a felmerülő kérdésekre. A járási, községi párt végre­hajtó bizottságok vizsgálják meg a propa­gandisták elfoglaltságát és amennyire le­het, tehermentesítsék. Az. értelmiségiek marxista továbbkép­zésére nagy gondot kell fordítani. A me­gyei pártbizottság az értelmiség politikai — ideológiai nevelésével kapcsolatban megállapítja: ,,A megyei, járási pártbi­zottságok biztosítsák, hogy nagyobb szám-1 ban vegyenek részt szervezett pártokta-! tásban, elsősorban politikai gazdaságtan, és filozófiai szakosított tanfolyamokon.! Ezekre a tanfolyamokra a marxizmus-' leninizmus kérdéseit alaposan ismerő, jólj felkészült propagandistákat állítsanak be.“ A propaganda munka egyik döntő fel­adata, hogy megtanítsa az embereket önálló gondolkodásra. Tudni kell meg­győzően érvelni, bizonyítani, cáfolni. Az önálló gondolkodás kialakításánál arra törekedjünk, hogy a hallgatók szabadon mondják el véleményüket, önállóan tud­ják meghatározni, hogy a párt előtt álló feladatok megoldásában milyen feladat hárul rájuk. A pártoktatás fő célja, az] emberek nevelése, a párt politikájának gyakorlati megvalósítására. SERFLEK ISTVÁN, MB ágit. prop. okt. alosztály vezetője: 3 Nyíregyházán 1956. október 5-én az alábbi mennyi­ségű árut hozták fel a piaira: kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom