Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)
1956-10-06 / 234. szám
N E P h * P 1956. október 6, szombat (BltÁiYI GOYDOU — Megjegyzések egy község életéről — ni. Tsz-szervezési és agitációs módszereink felülvizsgálatát követeli az élet Az ibrányi helyzet tanulság és bizonyság arra, hogy termelőszövetkezeti szervező és agitációs módszereinket sürgősen felül keil vizsgálni. Az elmúlt évekre visszatekintve világosan láthatjuk, hogy mezőgazdaságunk átszervezésében nem tudtunk folyamatosan előre menni. A munka ugyan abból a helyes elvből indult ki, hogy társadalmunk átalakítható, emberi beavatkozással átformálható, de évről-évre egyre kevesebb szerepet hagytak ebben a tömegeknek, a dolgozó parasztságnak. Az érdekükben és nevükben cselekedtek, de nélkülük és nem is mindig helyesen. A gyakorlatban ez úgy jelentkezett, hogy összehívták egy-egy község párt-, tanács és tömegszervezeti vezetőit, elmondták előttük, mit akarnak és azok szóval, vagy hallgatással helyben hagyták, helyeselték. Azokat a tömegeket, akikre a termelőszövetkezés számított, meg se kérdezték. Szó nélkül azzal mentek hozzájuk: nektek ezt és ezt kell tenni, mert az állam és személyes érdekeitek ezt kívánja, ha nem így cselekedtek, ellenségei vagytok a szocialista rendszernek, stb. A szóhoz társult adminisztratív eszköz is: a kényszerítés és a kiszemelt dolgozó parasztot, vagy parasztokat az elgondolásoknak kiszolgáltató intézkedés; magasabb adókivetés, nagyobb beszolgáltatás, stb. kilátásba helyezése. Különösen gyakori volt a dolgozó paraszt földjéből való kisemmizése: rontották megélhetési forrásait, — csak azért, hogy belépjen valamelyik termelőszövetkezetbe. Ibrányban Jtöbb dolgozó parasztot „léptettek“ be tsz- be olyanformán, hogy a tanácselnök és más vezető behívatta őket az irodájába és kijelentette nekik: Innen pedig addig haza nem mentek, míg alá nem írjátok a belépési nyilatkozatot. Mások pedig korán reggel elmentek egy-egy kiszemelt gazdához és azt mondták: Addig el nem megyünk innen, míg be nem lép. Volt, aki éjszaka három órakor adta meg magát e különös erőszaknak és az ágya szélén ülő „népnevelő“ térdén írta alá a belépési nyilatkozatot. Ezek az 1951-es módszerek voltak. Nem hozhattak a termelőszövetkezésben olyan eredményeket, amelyek a mezőgazdaság átszervezésének folyamatosságát jelentették volna. Bizonysága volt ennek az is, hogy az így szervezett tsz-ek tagsága állandóan cserélődött, a kezükbe adott termelési eszközök tönkrementek, az állatok leromlottak, az épületek összedőltek. Az állam pedig újra és újra adta e pénzt a károk pótlására. Ezzel azonban sem ezeken a termelőszövetkezteken, sem pedig a lakosság jobb ellátásán nem segített. Az ilyen termelőszövetkezet olyan borjúként élt az állam tőgyén, ami a folytonos evéssel az állam gyarapodását nehezítette. állandó romlásával pedig még azt a reményt is megölte, hogy egyszer tehén lesz belőle. E termelőszövetkezeteknek jelentős része a legelső adódó alkalommal fel is bomlott. Az 51-es esztendő elmúlt, de a módszerek még olykor most is kisértenek. Vannak vezetők, akik megfeledkezve arról. hogy a nép ugyan megválasztotta őket, de a választással arról nem mondott le, hogy saját élete alakításába beleszóljon, önkényeskednek. A napokban például megkérdezték az ibrányi tanácselnököt: hogyan lehetne a tíz termelőszövetkezeti csoportot az alapszabályzat szerinti működés útjára vinni. Az volt a véleménye, hogy az nem megy másként csak erőszakkal. Az ötvenegyes módszerek Ibrányban 51 után is érvényre jutottak. Világosan bizonyítja ezt az, hogy az 51- es tagosítás után kapott birtokban ma az egyénieknek körülbelül csak ötven százaléka gazdálkodik. Cserék és kényszercserék egész sora rontotta a termelést és a termelési kedvet, a tsz-mozgalmat. A tsz-szervezés módszereinek felülvizsgálatát kisérnie kell az agitációs módszerek és érvek feülvizsgálatának. Amióta hazánkban termelőszövetkezésről beszélünk, egyetlen fő érvet ismertek és alkalmaztak: az egyéniek előtt szóval, látogatással, plakáttal, stb. feltárták a termelőszövetkezetek gazdasági eredményeit. Azt hitték tsz szervezőink, hogy a meggyőzéshez elegendő a dolgozó parasztnak megmutatni: ezt várhatod és ezt kaphatod a társulástól. A szövetkezésnek arról a sajátosságáról, hogy nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szervezkedés is: szó sem esett, vagy csak szó esett, tettekben nem jutott érvényre. A szövetkezés társadalmi szervezkedés lévén együttélési, szellemi, kulturális, stb. kapcsolatokat is jelent és ezekkel is meg kell ismertetni az egyénieket. Ezt eddig nem is lehetett követelni, hiszen a tsz- szervezés és agitáció igen alárendelt területére szorították azokat a társadalmi erőket, amelyek ezeknek a társadalom- lélektani problémáknak a megoldására képzettségüknél fogva képesek lettek volna: a pedagógusok, orvosok, néprajzosok, stb. Következménye ennek: a dolgozó parasztok egy része csak szekerét, lovát vitte be a szövetkezetbe, a szivét nem. A tsz-szervezők — sajnos ez még ma is érvényesül — a szövetkezeti mozgalomban csak vagyoni helyzet szerint különböztették meg a dolgozó parasztokat: kulák, középparaszt, szegényparaszt, stb. A szellemi és kulturális arculatot figyelembe se vették. Röviden kifejezve: a szövet- kezetileg szervezhető tömegek lélektanával, hagyományaival, települési formáival, szokásaival, gazdasági és társadalmi ideáljával, gazdálkodási módjával, gazdasága termelési ágának sajátosságaival nem foglalkoztak. Ezen az alapon alkalmazták ugyanazokat az érveket a nyíregyházi bokortanyák lakói közt. mint Ibrányban. Mezőgazdaságunk átszervezése — jelen pillanatokban éppen Ibrányban is — azt követeli tőlünk, hogy sürgősen vizsgáljuk felül szervezési és agitációs módszereinket. Megyénk és tájegységeinek, kultúrájának, népi sajátosságainak leginkább megfelelő módszerekre, agitá- cióra, érvekre van szükség. Ezek kidolgozását nem várhatjuk Budapestről, a Szovjetunióból, hanem az országos, és a Szovjetunióban bevált módszerek figyelembevételével nekünk, szabolcs-szatmáriak- nak, a dolgozó néppel közösen kell kidolgozni. Erre pedig csak egy olyan tanácskozás képes, amelyben mindazok a rétegek tapasztalt képviselői szót kapnak, akikre a szövetkezeti mozgalom egyrészt, mint szövetkező, másrészt, mint segítő és szervező emberekre számít. (Folytatása következik.) (SZABÓ GYÖRGY.) Készüljenek fel üzemeink a A téli felkészülés legfontosabb feladata közé tartozik a szabadtéri munkahelyek lehetőség szerinti csökkentése. Ahol ez nem megvalósítható, ott biztosítani kel] a rendelet szerinti melegítő italt. Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy azt pénzben, vagy nyersanyagban megváltani nem lehet. A cél az, hogy a dolgozók munkahelyükön fogyasszák el a védőitalt, hogy ezáltal növelje ellenállóképességét a hideggel szemben. Gondoskodni kell ezenkívül melegedő helyekről, és nagy ‘cndot kell fordítani arra, hogy kellőszámú télimunkaruha időben rendelkezésére álljon a vállalatnak. Gondot kell fordítani a belső munkahelyek előkészítésére is. Be kell üvegez- tetni a kitört ablakokat, az ajtókat is rendbe kell hozni és gondoskodni kell a munkatermek fűtéséről. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani üzemeinknek a szociális létesítmények zavartalan működésére. Télen az üzemi fürdőhelyeket gyakran azért nem tudják használni a dolgozók, mert nincs biztosítva melegvíz. Szükséges dqíéli munkára! log még ezenkívül ismertetni a dolgozókkal a téli megbetegedéseket és azok ellen való hatásos védekezést. Mindezekben nagyon sokat tehet a szakszervezet. A téli munkára való felkészülés a tervek teljesítése mellett a dolgozók érdekvédelmét is szolgálja. Ezért mul- hataüanul szükséges a szak- szervezetek segítsége, ellenőrzése. VARGA ENDRE, az SZMT munkavédelmi felügyelője. Javaslatok a SZOT határozattervezetéhez r Erezzék a fiatalok, hogy megbecsülik őket Bővített ülést tartott a megyei DiSZ bizottság Tegnap bővített ülést tartott a megyei DISZ bizottság. Valkó Mihály megyei ágit. prop. titkár beszámolójában ismertette a DISZ munkájában eddig előforduló és a jövőben felszámolandó hibákat, majd rámutatott a feladatokra, szem- előtt tartva az 1957-es moszkvai VIT-re való felkészülést. A VIT küldötteinek megválasztásában szabadkezet kapnak az egyes alapszervek és nem felsőbb utasításra jelölik ki a küldötteket. A beszámolót követő vitában a járási titkárok nagyobb segítséget kértek a párttól, a tanácstól és a többi tömegszervektől, hogy helyesen tudják nevelni és foglalkoztatni az ifjúságot. Megvitatták a kulturális és sportmunka hibáit és összehangolását és tervbe vették különböző ifjúsági szakkörök szervezését, melyek hasznos szórakozást és tanulási lehetőséget biztosítanak a fiataloknak. Megállapították, hogy a DISZ-nek nagyobb szeretettel és többet kell foglalkozni a tagsággal. Érezzék a fiatalok, hogy megbecsülik őket. Szó esett az egyes DISZ szervezetek helység problémáiról és ahol nem lehet egy külön épületet, vagy termet a DISZ rendelkezésére bocsátani, ott a kultúrházak- kal kell kölcsönösen együtt működni. A Balkányi Állami Gazdaság üzemi bizottsága, a gazdaság vezetősége, a pártszervezet, a szakszervezeti aktívák és élenjáró dolgozók megvitatták a SZOT határozat- tervezetét s a következő javaslataikat terjesztik elő: 1 Szüntessék meg az ipari és mezőgazda- sági biztosítottak között fennálló SZTK megkülönböztetést, ami a jelenleg érvényben lévő rendelkezések alapján sok vitára ad okot a dolgozók között. Van ugyanis sok olyan dolgozó, aki több évet dolgozik megszakítás nélkül munkahelyén, de mező- gazdasági biztosítás alá tartozik, így az SZTK szolgáltatások terén hátrányban van a rövidebb időt ledolgozó, de ipari biztosítottakkal szemben. O Rendezzék a fizetett szabadságokra vonatkozó rendelkezéseket, ugyanis a téli hónapokban sokszor előfordul, hogy csak pár napot tudnak ledolgozni a gazdaságban a hideg idő, valamint munkahiány miatt és a rendelkezések szerint csak a teljesen ledolgozott naptári hónapokra lehet fizetett szabadságot kiadni. V unatkozik ez még a családi pótlékokra is. így a saját hibáján kívül nem dolgozó munkavállalót károsodás éri. 9 Hozzanak olyan rendelkezést, mely szerint a munkafegyelmi vétség miatt visszatartott prémiumot ki lehessen fizetni olyan dolgozóknak, akik premizálás alá nem' tartozó munkát végeznek, (például: mezőőrök, éjjeliőrök, stb.) Megjelent ugyan olyan rendelkezés, mely szerint az igazgatónak joga van az eddig prémiumban nem részesülő dolgozókat is premizálni, valamint a prémiumot nem csak a kereset arányában, hanem érdem szerint is szétosztani, de a fegelmet sértő dolgozók részét így is érintetlenül kell hagy-- ni. Márpedig akkor a többi, rendesen dolgozó munkavállalók prémiumából kell fedezni az őrök, stb. premizálását, ami nem méltányos. Az őrzési munkát végzők is tevékeny részt vesznek a társadalmi' tulajdon megvédésében, azok feltétlen megérdemlik a prémiumot, de ez ne menjen a becsületesen dolgozók kárára, hanem fizessék azt a fegyelmeden dolgozóktól visszatartott1 összegből. A Bérezés területén szerezzenek érvényt a mezőgazdasági dolgozók azon óhajának, miszerint az egyes termelési folyamatoknál (metszés, permer tezés, almaszüret és ítldol- gozás, faiskolai szemzés, stb.) időbért állapítsanak meg olyan premizálási rendszerrel, aminek segítségével a szocialista munkafegyelemre s a megteremtett munkakörülmé-,1' nyekre támaszkodva biztosítva legyen a minőségi termelés. Kökény esi Józsefrj~ - a Balkányi ÁG üb. elnökei JÓ MUNKÁT VÉGEZ a nyírbogáti dohány szárító telep A nyírbogáti dohányszárító telephez 120 hold hevesi dohánytermő terület tartozik. Maga a telep 12 szárító pajtával rendelkezik s egyenként 40—45 mázsa zölddohány befogadó- képességű. Amikor július 25-én megkezdődött a szárítási idény, naponta 80— 100 mázsa zölddohány került átvételre a telepen. Az eddigi eredményekből már is megállapíthatjuk, hogy egyes dohány- termelők szinte rekordtermést értek el az idén. Ilyen a nyírbátori Vörös Csillag Termelőszövetkezet 50 mázsán felüli holdan- kénti átlagtermése. Krem- per József nyírbátori termelő 800 négyszögöl területről eddig 34.02 mázsa, id. Mankó József és Som- lyai József nyírbogáti termelők ugyancsak 800 ölről 31.58, illetve 27.60 mázsa zöldtermést szállítottak be .(De a termelők nagyrésze még 6—8 mázsa hegylevél termésre is számít.) Amikor a telepen átvételre kerül a zölddohány, azonnal megkezdődik két méteres lécekre történő felfonása. Telepünkön általában 8 fonóbak működik. Minden fonóbaknál egy felfűző és két adogató brigád dolgozik. A felfonó brigád tagjai közül különösen Krizsai Erzsébet, Mogyorósi Margit, Gyarmati Piroska tűnnek ki, akik augusztusi tervüket 138 százalékra teljesítették. Vadon Erzsébet, Kos- tyák Julia és Veres Julia 131 százalékos tervteljesítést értek el. A dohánylevelek lefoná- sát négy tagú női brigád végzi. S a lefont dohányanyagot kis göngyökbe kötve készítik elő a válogatáshoz. A lefonó brigádok tagjai közül leggyorsabbak Zsulyák Jánosné és Mogyorósi Etelka, akik augusztusban 135, illetve 117 százalékra teljesítették tervüket. A válogatási munkában Tóth Miklósné 160, Nagy Sándorné 143, Kosa Ferencné 142 százalékkal voltak legjobbak az elmúlt hónapban. Július 25-től szeptember 10-ig összesen 72 pajta szárítási menetet vezettünk le. A legértékesebb világos dohányanyag kihozatalunk 77.7 százalék. Ez az eredmény országos viszonylatban a közvetlen fűtésű szárítótelepek között a harmadik, üzemi szinten pedig, — a nyírbátori dohánybeváltóhoz tartozó 11 A nyíregyházi Szaharába kiküldött tudósítónk jelenti: Október 4-re elromlott a jó idő. Feltámadt az őszi szél és végigsepert a városon. Hozzávetőleges becslés szerint több vagon port ragadott magával, amelynek nagyobbik részét a város közepén kapott fel, ahol tovább folytatódik Nyíregyháza sivamesterséges szárítótelep között — az első helyet biztosítja számunkra. Elért jó eredményünk mellett azonban panaszunk is van. Ilyen például az, hogy a 120 kh. szerződéses területünknek mintegy 25 százalékán még mindig vegyes dohányt termelnek. Ez pedig nem kis mértékben nehezíti, hátráltatja a munkánkat. A jövőben meg kell találni a módját annak, hogy a dohánytermelők a saját maguk által termelt, vagy idegenből szerzett dohánymagot el ne vethessék. Az ilyen korcs, idegen, hibrid jellegű dohány termése mesterséges szárításra nem alkalmas. Ugyanakkor a nemes fajtájú termés értékét is lerontják. Fodor Béla telepvezető h., a Néplap levelezője; tagosodása. A városi tanács épülete körül az utóbbi napokban számos homokbucka keletkezett, amelyeknek további sorsáról még senki sem intézkedett ... (Itt megszakadt a tudósítás, mert kiküldött munkatársunk szeme szája tele lett homokkal s nem tudott tovább dolgozni j s. o. s. Sivatagosaik Nyíregyháza!
