Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)

1956-10-02 / 230. szám

NÉPLAP 1056 október Z, kedd Megkezdődött a „szénszünet“ Azt hiszem senkiben nem keltett túlságosan nagy örö­met a személyszállító vona­tok számának csökkentése. Igaz, a nyíregyháziak még „örülhetnek“, mert csak 25 százalékos személyforgalom csökkentés történt. 11 pár vonat állt le. (Vannak cso­mópontok, ahol 50—60 szá­zalékos a csökkentés.) Aki valaha is utazott, márpedig utazni mindenki szokott, tudja, hogy mennyire zsú­foltak a vonatok még a ren­des körülmények között is Mi lesz most ? Molnár István állomás-' tőnök megnyugtató válaszo- kát ad kérdéseimre. A vonatok leállítása tel­jesen központilag történt, az egyes állomásoknak sem­mi beleszólásuk nem volt. Elsősorban, és ez természe­tesen helyes, a vidéken lakó dolgozók zavartalan utazá­sát biztositoták, így a mun­kásvonatok mind megma­radtak. A dolgozók tehát ha egy kicsit szorosan is. utazhatnak továbbra is fennakadás nélkül. A nagy zsúfoltságot úgy próbálja elkerülni a MÁV, hogy a leállított szerelvények ko­csijaival bővíti a közlekedő vonatok kocsiszámát. Ebből persze valószínű, megint kisebb-nagyobt késések lesznek, de így is jobb a semminél. A pénztárnál előreláthatólag nem lesznek zavarok. Két pénztár állan­dóan, nagy zsúfoltság ese­tén egy harmadik is a kö­zönség rendelkezésére áll. Helyjegyek bevezetését szükségtelennek tartják. Nem közlekednek a déli vonatok, és ezt legjobban a diákok sínylik meg. Aki ismeri a bejáró diákok cseppet sem irigylésre méltó sorsát, könnyen elképzelheti, mit jelent ez nekik. Súlyos ál­lapot, hogy a Mátészalka felé utazók háromnegyed­hatkor, a vásárosnaményiak negyedhatkor, a záhonyiak negyedötkor, a Szerencs felé utazók pedig ötkor in­dulhatnak csak haza. Ta­nulmányi eredményük és egészségük is nagyon meg­sínyli ezt a kényszerállapo­tot. Jó lett volna, ha ezt !s figyelembeveszik a rendel­kezés szerkesztői. Vá!nak>e feleslegessé vasúti dolgozók ? Szerencsére nem. A fel­szabadult munkaerőket át­helyezik a megnövekedett teherforgalomhoz, s ott minden anyagi károsodás nélkül teljesértékű mun­kát végezhetnek. S itt vi­láglik ki, hogy nemcsak a szénhiány, hanem a megnö­vekedett őszi teherforgalom is nagy szerepet játszik a személyforgalom csökken­tésében. A kisvasúinál egyelőre minden szerelvény közlekedik, bár lehet, hogy szükségessé válik a kótaji helyijérat leállítása. Ez az utazóközönségnek minden­képpen hátrányos, s mivel ebbe a kérdésbe már Nyír­egyháza is beleszólhat, jó lenne, ha már a nagyok le­álltak, fussanak a kicsik, egészen addig, a már most várvavárt pillanatig, amikor újra helyreáll a normális közlekedés, (le.) Segíti munkánkat a SZOT liatárosat-tervexete A SZOT Elnökségének határozattervezetét ta­nulmányozva örömmel állapítom meg, hogy vál­lalatunknál már eddig js a tervezetben közölt javaslatok szerint végeztük a szakszervezeti bi­zottsággal karöltve munkánkat. Az igazgató csak úgy tud eredményesen dol­gozni, ha támaszkodik a dolgozók véleményére, javaslataikat figyelembe veszi. Ezeket viszont az szb. bevonása nélkül helyesen nem tudja meg­valósítani. Különösen a kereskedelmi vállalatok­nál, ahol a dolgozók zöme széttagolt hálózatban dolgozik és ennek következtében a szb. és bizal­miak azok, akik kinn vannak a dolgozók között, összegyűjtik véleményüket és javaslataikat az egyes kérdések megoldásához. De ezen túlmenő­en a szakszervezeti bizottság bevonása a prémium feltételek megszabásánál, vagy a jutalmazásnál, a munka és egészségvédelemben, de így tovább az egész gazdasági és verseny, újítási munkánál nagy segítséget nyújt nekem. Mozgósítja a dol­gozókat a feladatok elvégzésére, neveli és oktat­ja a baleset elhárításra és egészségvédelemre. Ha pedig hibát lát ezen a téren, felhívja a figyelmet rá és határidőt szab ezek végrehajtására, illetve ellenőrzi azok kijavítását. A SZOT Elnökségének határozat-tervezete, amely a szakszervezeti szervek hatáskörének és felelőségének növelését célozza, helyes és jó. Nem tartok attól, hogy ezáltal az igazgatói jogkör csök­kenne. vagy csorbulást szenvedne. Véleményem szerint nagyban elősegíti a gazdasági vezetők munkáját és ezért üdvözlöm örömmel a megje­lent határozat tervezetet. ACZÉL BÉLA, Kisker. V. igazgatója. Qét neoettiink Nagy sikere volt a „Szabin nők elrablása“ zenés bohózat bemutatásának A Budapesti Magyar Já­tékszín Karinthy Frigyes együttese szombaton este Kisvárdán, vasárnap pedig Nyíregyházán szerepelt. A nyíregyházi közönség a Jó­zsef Attila Művelődésház színpadán ismerte és szeret­te meg az együttes tehetsé­ges művészeit. Nagy tet­szést váltott- ki Schöntann— Kellér: A szabin nők el­rablása zenés bohózatának bemutatása. Egy kis ripacs színtársu­lat az 1880-as években elju­tott Siklódra. Megtudták, hogy egy helybeli tanárnak van egy diákköri szindarao- ja. A társulat élén Rettegi 'Fridolin színigazgatóval mindent elkövet, hogy meg­szerezze a tanár színdarab­ját, s azt reméli, hogy n darab bemutatása biztos, zsúfolt házat fog biztosítani. Ez az alapötlete a Schön­tann testvérek bohózatának, melyet Kellér Dezső, a ki­váló humorista dolgozott át. s melyhez Horváth Jenő tehetséges zeneszerző szer­zett melódiákat. Már a játék elején meg­nyeri a közönség tetszését Bányainé szerepében Fehér Györgyi, aki kitűnően ját­szotta a házsártos, kispol­gári tanárfeleséget, aki fér­je, cselédje és gyerekei fö­lött kardoskodva uralkodott. Férje a papucshős Bányai tanár szerepében Bárczi Pál csillogtatta tehetségét. Kitűnt a Rettegi Fridolin színigazgató szerepét játszó Kertész Sándor. Furfangos észjárással, szerepéhez illő viselkedéssel és mindenelf- fölött a humorával nagyon sokszor nevetette meg a kö­zönséget. Tetszett Róza sze­repében Balogh Katalin ügyes mozgása a színpadon — a szolgálólány talpra­esett találékonysága és ta­láló mondásai. Mind a há­rom felvonásban a közön­ség derültségét váltotta ki. A zenés bohózat termé­szetesen a bohózat örök tör­vényei szerint rengeteg fél­reértés között játszódott. A Béla szerepét játszó Szi­lágyi Lajos a színjátszás művészetét csillogtatta. Hó­dosy Mária kitűnően ját­szotta Irma szerepét. Külö­nösen a harmadik felvonói­ban csillogott a két fiatal tehetség: az Etelka szerepét játszó Lőrinczy Éva és a Szendeffy szerepét játszó Molnár Miklós. Nehéz sze­repe volt Járay Ferencnek, aki Rapossa szerepét ját­szotta. Szerencsésen, végig sikerült tartania a nem ter­mészetes hangot. Azonban furcsán hatott, hogy vala­mennyi képben részeget játszott. Különösen az utol­só jelenetben a cselekmény­hez jobban illett volna, ha józan emberként szerepel. Ez azonban valószínű, hogy rajta kívülálló, s szerintem rendezői hiba. A dalbetétekről szólva a „Mások vittek rossz utakra ' Mozik műsora: Béke: Ün­nepi vacsora, Dózsa: Ünne­pi vacsora, Gorkij: A sas fia. ★ A Magyar Játékszín ma este hét órai kezdettel Nyír- madán mutatja be „A sza­bin nők elrablása“ című da­rabot. Csütörtökön Csengéi­ben lépnek fel ezzel a mű­sorral. ★ Október 6-án este 8 óra­kor ankét lesz a fiatal peda­gógusoknak a Pedagógusok Szakszervezetének megyei művelődési otthonában. ★ A nemzetközi bekenap alkalmából már napok óta megyeszerte nemzetközi előadásokat tartanak a nép­front békebizottságai. * A Vízügyi Igazgatóság több mint félmillió forint értékű munkával a Tisza, a Szamos, a Kraszna folyók, és a Lónyai csatorna egyes szakaszain megkezdte a töl­tések építését. A munkála­tok folynak. kezdetű dal olvadt legjob­ban a cselekménybe. A töb­bi dal és a szerep között hézag érződött. A társulat bemutatkozása sikert aratott. Dicséret illeti azokat a szereplőket is, akikről helyszűke miatt itt nem szóltam. Azok, akik, látták szereplésüket, elis-, méréssel beszéltek A szabin nők bemutatásáról. A zenés bohózat megUA- kiütése kellemes szórako­zást jelentett. Jót nevettünk rajta. Ügy gondolom, hogy velem együtt sol, színház- szerető ember már az első szereplés alkalmával meg­szerette a társulat tagjait, és máskor is szívesen lát­ja őket. Kiállítás nyílt a rakamazi népfront bizottság rendezé­sében Huszár István raka­mazi pedagógus, festőmű­vész műveiből. ★ Október hatodikait újabb kulturális helyiséget avat­nak Mátészalkán, a keres­kedelmi és pénzügyi dol­gozók művelődési otthonát. Az avató ünnepségen fel­lép a jónevű cigánytánc- csoport. ★ A kótaji Lenin Terijne'ő- szövetkezetben 95 hcldon végeztek vetőszántást. Eb­ből 50 holdat rozzsal, 20 holdat őszi árpával már be is vetettek. ★ 6 kiló helyett átlag 12 kilót gyarapodtak a Sertés- tenyésztő és Hizlaló Válla­lat 2. számú te'epén az egyik falka disznai egy hó­nap alatt. A 26 kilós at- lagsúlyt 38 kilóra növelték. OROSZ ANDRÁS. 1956. oktöiaer 2, kedd Petra Jól vizsgáztak a borzderesek Állattenyésztési tapasztalatcsere az ópályi tangazdaságban Szeptember 29-én, szombaton nagysza­bású állatbemutató és tapasztalatcsere színhelye volt a Mátészalkai Mezőgazda- sági Technikum ópályi tangazdasága. Már a korareggeli órákban a gépkocsik egész sora és külön autóbuszjárat szállította a Földművelésügyi Minisztérium, az Állat- tenyésztési Főigazgatóság, az Állattenyész­tési Kutató Intézet budapesti központja, valamint herceghalmi és keszthelyi gazdasága, a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, Hajdú, Borsod és Szabolcs- Szatmár megyei tanácsok küldötteit. A tapasztalatcsere fontosságára vall az a körülmény, hogy többek között megjelent azon Schandl József professzor akadémi­kus is. it fogadás, előkészület mintaszerű volt A vendégek már a gyülekezés alkalmá­val elismerő megjegyzéseket tettek a gaz­daság tisztaságára, és tetszetős rendjére. Az épületek, karámok fehérre meszelve, udvar, utak tisztára söpörve és felgereb­lyézve, az állatápoiók megborotválkozva, kék overálba öltözve, kitüntetéseikkel a mellükön, vezetőikkel együtt ünnepélye­sen fogadták az érkezőket. Mindenkit a bemutatás színhelyén odakészített szék­sorokhoz vezettek, amely előtt mésszel megjelölt négyszögek, vonalak mutatták az állatok felvezetésének rendjét és he­lyét. Valaki meg is jegyezte a vendégek közül, hogy a fogadás és az előkészület mintaszerű, ebből is lehet hasznosítani a helyi tsz-látogatások, állatbemutatók szá­mára jó tapasztalatokat. Az ópályi bemutató csak egy láncszeme egy tapasztalatcsere-sorozatnak A gyülekezés alatt Piacsek Andráshoz, a vásárosnaményi Törzsállattenyésztő Állomás vezetőjéhez fordultam bővebb felvilágosításért, aki a tapasztalatcserére voiíatkozólag a következőket mondotta: — Az ópályi bemutató és az azt követő ankét, csak egy láncszeme egy tapaszta­latcsere-sorozatnak. Szeptember 28-án, pénteken a Püspökladány melletti Hosz- szúhéti Kísérleti gazdaságban tekintettük meg a magyar szürke és kosztromai ke­resztezésű kísérletek eddigi eredményeit. Az első keresztezések már is arra valla­nak, hogy jól sikerült egyesíteni a magyar szürke nagy zsírtartalmát a kosztromai fajta magas tejhozamával. A látottak mindannyiunkat meggyőztek arról, hogy ebben az irányban tovább kell haladni. Öpáíyiban a tisztavérű berzderes törzs- állomány került bemutatásra, amelynek az a rendeltetése, hogy a megye keleti járásaiban megindított nemesítő kereszte­zésekhez tenyészanyagot szolgáltasson. területén 3 év óta folyó fajtanemesítést és Szeptember 30-án, vasárnap a Vásá- a mesterséges megtermékenyítés eredmé- rcsnaményi Törzsállattenyésztő Állomás nyeit tanulmányoztuk. A tisztavérű borzderes törzs szemléje Szombaton, valamivel 10 óra után Hor­váth Sándor, a technikum állattenyésztő tanárának vezetésével megkezdődött a tisztavérű borzderes törzs szemléje. Hor­váth Sándor tanártól megtudtuk, hogy 1953 júniusban importáltak Svájcból 24 darab, részben vemhes üszőt és a Laval nevű törzsbikát. A mai napig ez az állo­mány 72 darabra szaporodott fel, amelyek mind a gazdaságban vannak. 16 növen­dékbikát eladtak, amelyek legtöbbje ma már másutt fedez az országban. A hasa­sán importált tehenek — számszerint 12 — 1953 decemberében ellettek le, ez év decemberében 3 évesek lesznek és mind­annyian elsőborjasok. Jelenleg tehát 35 darab tisztavérű borzderes tehene van a tangazdaságnak, amely 14.2 literes dara­bonkinti és napi átlagos tejhozamával 9 hónap óta tartja az első helyet az ország tangazdaságainak versenyében. Ezután került sor a bemutatókra. Elő­ször az importált tehenek közül mutatták be egyenkint azt a 10 darabot, amelyek évi tejtermelése 5—7.000 kilogramm közt van. Igen megnyerte a látogatók tetszé­sét jó tejelő jellegével a 17 Gólya nevű tehén, amelynek súlya 500 kilogramm és naponta 29 liter tejet ad. Ezután mutat­ták be a hazai rögön született 12 első bor- jas borzderest, amelyeket 18 hónapos kor­ban vettek tenyésztésbe. Ezeknek a napi átlagos tejhozamuk 13.5 liter. A Rózsi ne­vű tehén például 19 literes .Az első évi tejhozamból s ezek borjainak egészséges fejlődéséből arra lehet következtetni, hogy a hazai rögön a jó takarmányozás, a szakszerű tenyésztői munka és a szelíd bánásmód következtében igen jól hono­sodnak. A jó átörökítő képesség és a hazai rög hatását igen jól lehetett tanulmányozni a család- és ivadékbemutatók alkalmával. A Baba-család névadója 5.5 éves és 510 kg. súlyú. Első fia, a Bakony 1954-ben II. díjat kapott az országos kiállításon, jelen-’ leg a vásárosnaményi járásban fedez. Bcrcsa nevű leánya 27 hónapos, 600 kilo­gramm súlyú. Legifjabb fia a Basa 13 hó­napos és 512 kiló. A Hattyú-családból a Hágen nevű bika a mostani kiállí­táson nyert feltűnést, ahonnan a Herceg­halomi Állami Gazdaságba került. Ugyan­ebből a családból nagy reménységre jogo­sít az 5 hónapos Hargita nevű bika, amely már is 232 kilós. Nagy tetszést váltott ki az importált Laval nevű bika 11 ivadékával együtt. A Laval 5 éves és 930 kiló. Ez a hatalmas húskolosszus olyan szelíd és kezes, mint a ma született bárány. Rácz Sándor kor­mánykitüntetéses gondozója felült a há­tára, mint valami lóra és oda ment vele a nagy állat, ahova dirigálta. Az egész állomány szelíd és kezes, mert kutya- és botmentesen, türelmesen bánnak velük gondozóik. A bemutató után pompás ebéd várta a részvevőket a technikumban, amelyet a késő délutáni órákban megbeszélés köve­tett, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom