Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-13 / 214. szám

NEPb ' P 1953 szeptember 13, csütörtök Szobek András begyűjtési miniszter sajtétájékoztatója Szobek András begyűj­tési miniszter szerdán dél­előtt a Magyar Újságírók Szövetségében tájéKoztatta a sajtó képviselőit a be­gyűjtés időszerű kérdései­ről, Bevezetőben rámuta­tott arra, hogy különösen kenyérgabonából a vártnál gyengébb termés egyes te­rületeken nehézségeidet okozott. Ezeket növelte, hogy helyenkint nem telje­sítették teljes mértékben a kenyérgabona vetéstervét. Mindez fokozott feladato­kat ró a begyűjtési szer­vekre. Megállapította a mi­niszter, hogy a termelőszövetkezetek és egyéni termelők mindenütt, ahol a ter­més kielégítő volt, pél­daszerűen teljesítik az állam iránti kötelezett­ségüket. Nehezítik a begyűjtési szervek munkáját a be­gyűjtés terén nem egyszer megmutatkozó hibák. Ilyen volt többek között, hogy a tanácsi és begyűjtési szer­vek körében eluralkodott egy bizonyos várakozási ál­láspont, tétovázás, sőt egyes helyeken liberaliz­mus jelei is mutatkoztak. Ezt fel kell számolni. A hátralékosokat cl kell számoltatni, azok­nál azonban, akik ön­hibájukon kívül kerül­tek nehéz helyzetbe, nem alkalmazhatók a beadást hanyagságból nem teljesítő termelők­kel szemben hozott rendszabályok. Azokkal, akik a gyengébb .termés miatt kerültek hát­ralékba, személyesen kü- lön-külön kell megbeszélni a beadás teljesítésének mó­dozatait. A kapások begyűjtésében is gondot okoz az, hogy egyes helyeken a tervezett­nél kisebb a termés. Ott, ahol kielégítő a termés- és az ország túlnyomó részé­ben ez a helyzet — a be­gyűjtési terveket maradék­talanul teljesíteni kell. Változatlanul fennáll az a rendelkezés, hogy aki az állam iránti kö­telezettségét teljesítette, termékeit szabadon ér­tékesítheti. Ezt azonban sok helyen té­vesen. értelmezték, sőt fel­tűntek már a spekuláció jelei is, ami semmiképpen sem engedhető meg. A mi­niszter külön felhívta a ta­nácsi és begyűjtési szervek figyelmét arra, hogy első­sorban az állam iránti kö­telességet kell teljesíteni és csak azután kerülhet sor a szabad értékesítésre. Az állat és állati termé­kek beadása terén dolgozó parasztságunk a begyűj­tés ez évi 8 havi tervét teljesítette. Ennek kö­szönhető, hogy a hús­ellátás az országban ko­moly mértékben meg­javult. De ennek a teljesítésnek van egy szépséghibája, mégpedig az, hogy különö­sen a .sertésbeadásnál sok az előreteljesítés és ez el­takarja a hátralékokat. A hátralékokat ezen a té­ren is fel kell számolni és biztosítani kell annak a miniszteri utasításnak a rendelkezéseit, amelynek értelmében minden termelőnek meg kell adni a szükséges haladékot, ha a megfe­lelő fedezet biztosítva van. Szólt a miniszter arról, hogy a begyűjtési munká­ban egyre inkább előtérbe kell helyezni a jó politikai felvilágosító munkát és megengedhetetlen a durva, adminisztratív módszerek alkalmazása. A begyűjtés munkájá­nak alapja a dolgozó parasztság körében vég­zett jó politikai felvilá­gosító munka. Ebbe a munkába be kell kapcsolni a tömegszerveze­teket, különösen a Haza­fias Népfrontot. Rembrandt kiállítás nyílt Nyíregyh áxán Nemrégiben láthat­ta Nyíregyháza közön­sége a Rembrandt éle­téről szóló angol fil­met. Most újabb kul- I turális esemény hozza közelebb hozzánk a vi­lághírű holland festőt: a nyíregyházi Jósa l András Múzeumban i 1; Rembrandt kiállítás nyílt meg. A festő rézkarcainak, vázlatai- . nak reprodukcióit mu- 1 tatja be ez a kiállítás, ; l amely e hó végéig lesz : \ ! nyitva. | Október ' hónapban újabb kulturális ese- ’ ményt tartogat szá- i munkra a múzeum. . 7-én Székely Bertalan ' kiállítás nyílik meg. í (A. K.. » *>* ■*>* ^0* 700 liter vér A nyíregyházi megyei kórházban a véradó állo­máson szeptember 1-ig 430 liter vért adtak a véradók, illetőleg konzerválta;? a véradó állomás dolgozói. Igen nagy szám ez, ha meggondoljuk, hogy tavaly egész évben nem emeiKe- dett 450 liter fölé. Ez a ma­gas szám is azt bizony úja, hogy mind többen és löb- oen értik meg, hogy a vér mint életmentő gyógyszer nélkülözhetetlen a modern gyógyászatban. így gondol­kodik Szabó Zsófia, a se­bészeti osztály ápolónője is, aki ebben az évben 4 litert, .953-tól pedig összesen több mint 15 liter vért adott. A véradó állomás dolgo­zói szerint ez év végéig — ;ekintettel a véradók meg­növekedett számára — meg fogják közelíteni a 700 li­tert, ami rekord szám lesz majd. (Győrfi) Szeptember 15-ig meghosszabbították a kisipari tanulók szerződtetésének határidejét A magán kisiparosok 44 szakmában vesznek fel ta­nulókat. A szerződtetés iránt nagy az érdeklődés, már eddig is többezren je­lentkeztek. Sokan választ. ják az asztalos, szabó, fod­rász, lakatos, műszerétz mesterséget. A szerzödUi- tésék megkötésének határ­idejét szeptember 15-ig meghosszabbították, Két tsz. vásárolt új autót a nyírbátori járásban A Központi Vezetőség márciusi és júliusi határo­zata még fokozottabb tá­mogatást szabott meg a termelőszövetkezetek szá­mára. A vasárnap nyilvá­nosságra került miniszter- tanácsi határozat is ezt tá­massza alá. Ez a határozat meg­szabja már számszerűleg is, hogy még ez évben terven felül 150 tehergépkocsit kell átadni a szövetkezetek szá­mára. Ez évben kapnak még a termelőszövetkezetek gu­mikerekes vontatókat is pótkocsival. 1957. évtől pe­dig a népgazdasági terven belül külön meg kell ter­vezni a szövetkezetek ré­szére az univerzál trakto­rokat a hozzávaló pótko­csikkal és alkatrésszel. A termelőszövetkezetek teherautóval való fokozot­tabb ellátása, már a mi­nisztertanácsi határozat megjelenése előtt megkez­dődött. A közelmúltban a nyírbátori járásban két szövetkezet vett új teher­gépkocsit; egyik a teremi Béke, a másik pedig az aporligeti Petőfi TSZ. — Mind a két termelőszövet­kezet új Csepel gépkocsit vásárolt. QLehiuik oalÁ... — Jegyzet a Mezőgazdasági Kiállításról — ]\f incs statisztikám arról ■ ’ — úgy hiszem nem is készít senki, — hegy a ki­állítás mintegy 50 pavilon­ja, illetve kiállító helye kö­zül, hol fordul meg a leg­több látogató. Azt azonban le merem írni, hogy a szó­rakoztató helyek kivételé­vel a legtöbb időt a gépek között töltik az emberek. . Talán azért, mert a leg­nagyobb helyet a gépek kapták a kiállításon, . vagy a jövőt legjobban elénk tárják? Ebben is van va­lami, de nem minden. A 10—12,000 liter tejet adó tehenek is a jövőt, az el­érendő célt rajzolják a lá­togató elé. Csakhogy a te­hén tehén akkor is, ha ezer litert ad, vagy tízezret egy év alatt. Az állatok között az ember találékonyságát, kezenyomát nem lehet úgy szemlélni, mint a gépeknél. Amíg a sarlóból a mai kombájn lett, vagy a sep­rűvel való permetlészórást felváltotta, a motoros per­metező, sok alakja volt az eszköznek, a gépnek. Ezt a fejlődést láthatja évről-évre a kiállításon az ember. Ezért álldogál hát úyen sokáig a gépek között az egyszerű parasztember­től a gépészmérnökig min­denki. Az idei kiállítás sok száz érdekessége közül egyik leglátogatottabb gép a KAS—2 kukorica kombájn. A csillogó ezüst-szürke gép egy DT—413-as lánctalpas traktorhoz van kapcsolva, amely gardántengelyen ad­ja a meghajtást. A kom­bájn mögé egy vontató pót­kocsi van akasztva. Az c ^ész alkotmány így több mint 10 méter hosszú. A mikor arra jártam,.gk­^ kor is négy-öt pa­rasztember kérdezgette a gép mellett lévő szakem­bert, hogy mit tud ez a mgsina. — Egyszerre két sor ku­koricát vág le, óránként másfél holdról takarítja be a termést. A csövet külön tartályba gyűjti, a szárat pedig felaprítja és hátra fújja a pótkocsiba, amit, ha megtelik lekapcsolnak és egyenesen huzatják a silótartályhoz. — Ez a gép meg már a tehén helyett is megrágja a szárat — mondta vicce" lődve az egyik paraszierrw bér. — Csak nem nekünk való — tódította a másik, A további beszélgetésükből kitűnt, hogy ők még egyéni parasztok. — De nekünk való —* szólt a beszélgetésbe egy idegen, — mert nálunk 120 hold kukorica van egy táb­lába. Nem volt nehéz ki-i találni, hogy szövetkezeti tag az illető. A vele sétál­gató másik három tsz-tag mindjárt magyarázta is aa egyéni parasztoknak a gép előnyét, legalább úgy mint­ha már ők is használtak volna, pedig most látnak először ilyet. No de gabona- kombájnjuk, kapálógépjük, vízhúzó motorjuk, meg egyebük már van, amit használnak, hát eggyel több, az már nem nagy dolog. Szokták mondani:; „A cigány is a maga lovát dicséri”, de ők már a lói ól a gépekre szálltak. Végül is az egyéniek úgy váltak el, hogy szép és jó ez a gép, de csak nem nekik való. • A kkor hirtelenjében én is örültem, hogy ezek a tsz-tagok milyen jól tud­nak- beszélni. Azon is trió-' ': .solyogtam, amikor a zó egyéniek után így szól­tak; Nem is való nektek csak a nyeles kapa, meg a kézi szárvágó. Később ju­tott eszembe, hogy közbe kellett volna szólni és .azt mondani, mindenki nevé­ben, hogy ez a gép nekünk való, mert talán jövértf ~ vagy azután pontosan ezíek "1 az ott járt egyéni parasztok kérik majd a szövetkezetük számára a kukoricakom­bájnt. Csikós Balázs. SOLTÉSZ ISTVÁN: Jlőbő qé látniuk —■ Regényes történél a% utolsó bosaorkányégetés idejéből — tuuiE: 1715. nyarán az arulű gróf Károlyi Sándor és a megszálló németek panaszkodnak a szatmári jezsuiták­nak. nogy a volt kurucok most sem nyugszanak Kérik az egyház segítségét Az egyház csodát csinál Máriapó- csőn s az egyszerű embereket megfélemlítve őket a csá­szár iránti hűségbe inti Ugyanakkor megkezdődik a voít kuruc katonák ellem terrorhadjárat Elraboljak a tyukodi Babocs és Kős család két tiúgyermeket. Anna rádöbben a lezsuiták ege« ármánykodására. András helyebe lén. szervezni kezdi a kurucmozgalmat Eg.y éj­szaka lovas hírnök érkezett. Elmondta: Békésszentand- ráson kurucfelkelés tört ki s várják a szatmar.nk. sza­bolcsiak csatlakozását is A nyíri emberek megmoz­dulnak Anna asszonycsapatot szervez. Károlyi a nag ■ karolyi kastélyban összegyűlt uraknak bejelenti a fel­kelés levert.; ,.. megéri eme hez. Felelősségre vonják az áruldt. Károlyi az asszonyok vezetőit börtönbe veti. sokakat gyermekeikkel együtt le­gyilkoltál a katonákkal. (29.) Az öreg gróf idegent alaposan megviselték az események és amint csak lehetett, igyekezett a háta mögött tudni Nagykárolyt, az egész megyét. Hivatalos teendői egyébként is vissza­szólították Pozsonyba, Becs­be. A császár leánya, trón várományosa, Mária Teré­zia frigyre lépett Lotharin- giai Ferenccel és illő volt, hogy a császárhű királyi biztos, főispán, labanc gróf az elsők között siessen az ifjú pár hódolatára, ö vitte magával Szatmár megye nemeseinek ajándékát ts. Útközben Bátorkeszi felé ment, meglátogatta a csa­ládját, aztán rövid pihenő után Bécs felé nyargaltatta hintája lovait. S nemcsak a menyegző húzta-vonta a császári udvar felé. Újabb elismerést várt azért, mert részese volt a Pero-féle fel­kelés leverésének. Tudta, hogy Károly király szemé­lyesen foglalkozik a felk°- lők ügyével — így bizonyá­ra szembetűnik Károlyi Sándor tevékenysége is — gondolta a gróf. Nemcsak elismerést, dicséretet várt, hanem újra tárgyalni akart az udvarral a hadseregszállí­tások ügyében. Már koráb­ban el akarta érni, hogy a magyar ezredek szükségle­teit magyarországi termé­kekből, iparcikkekből fe­dezzék, mert ez lendítene a birtokososztály gazdaságai­nak jövedelmezőségén, se­gítené a műhelyek szerve­zését. Az udvar elzárkózott Károlyi kérése előtt. A ki­rály azt mondta: az osztrák ipar az első. Nos, a gróf most azt remélte, hogy a kivált engedékenyebb lesz, Bécsben hatalmas ünnep­ségekkel kápráztatta az ud­var a polgárokat Mária Te­rézia házassága alkalmából. A tűzijátékok, mulatozások, díszfelvonulások hosszú he­tekig tartottak a külső szemlélő számára, benn az udvarnál pedig hónapokig nem akart végeszakadni az ünnepségek pompás lánco­latának. A birodalom min­den valaminek számító ura találkozott oít. Nemcsak osztrákok,. magyarok, ha­nem csehek, lengyelek, szi­léziaiak s a külföldi udva­rok f íny es követei. Károlyi sürgette a lárgyalásokit, de senki nem akart komo­lyan szóbaállni vele, a menyegzőre hivatkozva. Aztán új gondokba te­metkezett a császári ház is környezete. Űj háborúra készülődlek a törökök el­len. A hadak főparancsno­kát már ki is szemelték az ifjú férj, Lotharingiai Fe­renc személyében. A hadjá­rat nemsokára megindult. Károlyi Sándor alaposan ki­tett magáért. Egy teljes hu­szárezredet állított fel es fia vezetésével küldte u hadba. A hadi vállalkozást nem koronázta siker, a fia­tal és tapasztalatlan, és emellett tehetségtelen főve­zér ide-oda kapkodott, majd megfutott. A gróf fia is ezt írta haza apjának egy le­vélben: „ .. . olyan az egész ármádia, mint a szédült marha ... “ Az események rohanva kergették egymást. Meg­halt a császár, a lánya fog­lalta el a trónt. Azon nyom­ban belekeveredett az örö­kösödési háborúba. Hízeleg­ve kereste most már a ma­gyar urak kegyét is, akik jobb koncok reményében az öreg gróffal az élükön kirántották a kardjaikat és így kiáltoztak: „Vitám et scnguinem..." Életünket és vérünket... Azaz, felaján­lották jobbágyaik éleiét és vérét a császárná trónjáért. így történt, hogy Károlyi Sándor, aki a felkelés ide­jén lóhalálában távozott Nagykárolyból, elfeledke­zett azokról az asszonyok­ról, akiket börtönbe csuka- tott, Babócsnéról, Reketyé- néről, Kós Ilonáról s a töb- biekről. Amikor elhagyta Károlyt, meghagyta, hogy további intézkedésig tart­sák őket nehéz láncban és még levegőt szívni se en­gedjék őket a napfényre. Múltak az évek, az asszo­nyok ott penészedtek csont­tá soványodva a várkastély penészvirágos, izzadság­köves pincebörtönében vas- raverve... Kint pedig a halál ara­tott. A nagy öldöklés után az útszéli árkokban hagyott holttestek foszlósa, rotha­dása pestist termeit. Olyan pusztítást végzett éveken keresztül, hogy egész közsé­gek, falvak néptelenedtek el Szatmárban, a Nyírség­ben. Maguk az urak is meg­rémültek és Hedry atya közbenjárásával segítségért fordultak az udvarhoz. A segítség meg is érkezett: a császári kegyelem két füs­tölőszer receptjét küldte el a rendháznak. Hedry atya bontotta fel az udvar küldeményét és kíváncsian olvasta a soro­kat. Aztán átnyújtotta Lő­cseinek a levelet. — Olvasd csak fiam, te jobban értesz hozzá. Lőcsei átvette a levelet és félhangosan olvasta. .......mindazonáltal szobák számára, füstölőszer gya­nánt használandó a leírt keverék, salétrom, kén, spa- nyolviasz, storaxmézga, árucikkek számára boróka­fenyő fája, borostyánlevél, tömjén, kén, kecskeszarv és lóköröm pora..." Hedry megkérdezte: — Használ-e, vagy árt et, fiam? Lőcsei megvonta a váU lát: — Hogy árt-e azt nem tudom, de hogy használni nem használ, az biztos! Ledobta a levelet a föld­re és összefont karokkal állt az ablakhoz. A superior csendben hallgatott, erősen gondolkodott valamint, az­tán hirtelen felnevetett. — Hát perszel Hiszen mi is a gyillcos járvány oka? A gyalázatos eretnekség! Mi a gyógyszer? Az, ha min­denki visszatér a katolikus hitre! Szigorú lett az arca. — És erre az udvarnak kell bennünket figyelmez­tetni. Szégyelhetjük ma­gunkat. Lőcsei megfordult és szembenézett a főnökével. — Az asszonyok még mindig a börtönben vannak. — A boszorkányok? — Azok, a rebellisek. — Nohát, nem lesznek sokáig. Még ma írunk Ká­rolyinak az ügyükben. (Folytatjuk.) VS

Next

/
Oldalképek
Tartalom