Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-04 / 206. szám

1956. szeptember 4, kedd Külföldi hírek Pula, (Tanjug). A Len­gyel Egyesült Munkáspárt küldöttsége Franciszek Ma- zűr vezetésével vasárnap délután Pulából visszauta­zott Lengyelországba. ★ Honolulu, (MTI). Marnom Sigemicu japán külügymi­niszter Honoluluból Japán­ba indulva kijelentette, hogy a jelenleg zsákutcá­ban lévő )t>.pÁn-szovjet tár­gyalásokat hamarosan foly­hatni fogják — jelenti az AFP. ★ Hága, (MTI). A Óolombo- hatalmak — India, Indoné­zia, Burma, Ceylon és Pa­kisztán — szombaton eláll­tak attól a szándékuktól, hogy a szuezi probléma megvitatására értekezletet hívnak össze, — jelenti a DPA. VfJMser rádiónyilatkozata Kairó. (MTI). A Menzies vezette küldöttséggel foly­tatandó megbeszéléseim vi- tajellegűek lesznek, nem pedig tárgyalások — jelen­tette ki vasárnap este Nasszer elnök a National Broadcasting Comp-nak adott televíziós interjújá­ban. Hangoztatta, „még min­dig érvényes az a javaslata, hogy az 1388-as megál­lapodás alapján tárgyal in­nak új egyezményről a ha­józási szabadság biztosítása érdekében“, de hangsúlyoz­ta, hogy a csatorna műkö­désének ellenőrzésére vo­natkozóan vissza fog utasí­tani minden kompromi sz- szumot és ismét kifejezésre juttatta Egyiptom szuveré- nitását a víziút fölött. Az egyiptomi elnök arra a kérdésre válaszolva, hogy miként magyarázza Eisen­hower legutóbbi nyilatko­zatát a szuezi-kérdésről, ki­jelentette, hogy a „nyilat­kozatot nagy megelégedés­sel“ fogadta. „Nagy megnyugvásomra szolgál — mondta .— az a tény, hogy az Egyesült Ál­lamok elnöke elismerj: a csatorna Egyiptomhoz tar­tozik és hogy a tulajdon­képpeni probléma a hajó­zás szabadságának ügye.“ Ami az „angol kémek“ dolgát illeti, Nass2er elnök kijelentette, hogy a vádlot­tak hat hónappal ezelőtt, amikor még az angol erők tartották megszállva a csa­torna övezetét, katonai ér­tesüléseket szereztek. Nincs miért nyugtalankodni — mondotta Nasszer —, de a jelenlegi körülmények kö­zött az ügy komoly. a Minisztertanács határozatot hozott új szövetkezeti törvény megalkotáséról NÉPLAP A Minisztertanács hatá­rozata megállapítja, hogy a szövetkezetekről szóló 1947. évi XI. törvény és az azt kiegészítő, illetve módosító jogszabályok, amelyek an­nakidején a szövetkezeti mozgalom fejlődését előse­gítették, a szövetkezetek fejlődése és új szövetkezeti típusok kialakulása folytán nagyobbrészt idejüket múl­ták. Ezért új. a szövetkeze­tek minden típusára kiter­­____L__ jedő törvény megalkotása vált szükségessé, amely a különböző típusú szövetke­zetek, szövetkezeti köz­pontok és szövetségek mű­ködését, valamint a szö­vetkezeti demokrácia és a szövetkezeti öntevékenység érvényesülését teljes mér­tékben biztosítja. A szövet­kezeti törvény megalkotá­sára a Minisztertanács ko- difikációs bizottságot kül­dött ki. Az egyiptomi hadsereg főparancsnokának nyilatkozata Tilkskasímk! Ijnbb letartóztatások Kairóban Kairó, (MTI). A brit nagykövetség szóvivője ki­jelentette, hogy a brit kém­ügyben letartóztatták John Thorton Stanley-t, a negye­dik brit állampolgárt. Stan­ley a „Prudential“ biztosító társaság tisztviselője volt — jelenti az AFP. Mi, a nyíregyházi SZTK alközpont dolgozói mélyen elítéljük a Nyugatnémet Kommunista Párt betiltá­sát. Nem akarjuk, hogy a fasizmust lelkiismeretlen egyének ismét életre kelt­sék. Előttünk és a világ dolgozói előtt még élénken élnek a fasiszták rémtettei Nem akarunk ismét hábo­rút. Követeljük a Német. Kommunista Párt további szabad működését és veze­tői szabadon bocsátását. SZTK alközpont dolgozói. Párizs, (MTI) Kamal Ed­dig Husszein, az egyiptomi nemzeti felszabadító hadse­reg főparancsnoka a kö­vetkező nyilatkozatot tette az egyiptomi rád'ónak, a francia-angol katonai elő­készületekről: „Az arab népek arra ké­szülődnek, hogy segitsegére siessenek Egyiptomnak, ha az országot az angol és francia hadsereg megtá­madja. A legutóbbi napok­ban többezer levelet és táviratot kaptunk olyan személyektől vagy csopor­toktól, akik s amelyek be akarnak lépni a felszaba­dító hadseregbe. A volt afgán király is közötte van.” „Létrehoztunk külön szua dáni, görög és több ehhez hasonló egységet, amelyek lehetővé teszik, hogy az Egyiptomban élő kisebbsé­gek védelmezhessék máso­dik hazájukat. A felszaba­dító hadsereg reguláris hadsereghez hasonló fegy­verekkel van felszerelve és szükség esetén teljesíteni fogja kötelességét” — mon­dotta Kamal Eddig Husz- szein. Äs izraeli államtitkár Kelet« Európába utazott Műszaki ismerkedési est A Műszaki Kör szomba­ton este ismerkedési estet rendezett az SZMT klubjá­ban. A találkozón főleg építőipari vállalatok műve­zetői jöttek el családjukkal. Ott volt a 6. sz. Mélyépítő Vállalattól Pápai Márton igazgató, Abos János fő­mérnök, Szarvas László és többek között a tervosztály vezetője, Ráspó elvtárs is. A megyei építőipari válla­lattól Gajdos Mihály és Solymosi Mihály volt ott családjával. Az építő cs szerelő vállalattól Egri Gá­bor főmérnök és Erdélyi Albert, a tervező részleg vezetője iött el. Ez első al­kalommal ismerkedtek egy­mással és családias körben beszélgettek a férfiak mű­szaki problémákról. Az asz- szonyok és családtagjaik is megtalálták az érdekes be­szédtémát. Elkészítették a műszaki kör tervét, mely szerint szombat esténként rendsze­resen felújítják a találko­zót, egy-egy klubesten a szórakozás mellett szakmai vitákat is rendeznek. Min­den szerdán délután pedig műszaki tanácsadó szolgála­tot tartanak a klubban. Még ebben a hónapban kö­zös kirándulást terveznek Tiszapalkonyára. Párizs, (MTI) A jeruzsá- lemi rádió közlése szerint Walter Eytan izraeli kül­ügyi államtitkár vasárnap keleleurópai körutat kez­dett meg, ellátogat Ma-! gyarországba, Romániába és Bulgáriába. Krisna Menőn beszámolója a kormány elült iondoni tárgyalásairól Új Delhi, (MTI) Krisna Menőn, aki vasárnap érke­zett haza Üj-Delhibe a londoni értekezletről, hét­főn délelőtt beszámolt az indiai kormány előtt tár­gyalásairól — jelenti az AFP. Értesülések szerint Me­nőn hangsúlyozta, hogy valamennyi érdekelt fél békés megoldásra törekszik s ugyanakkor azt a nézetét fejezte ki, hogy a nyugati hatalmak készülődései megnehezítik a baráti ren­dezést. Az indiai küldölt beszámolt a Nasszer elnök­kel folytatott tárgyalásai­ról, elmondotta, hogy az egyiptomi elnök kész az ész szavára hallgatni és va­lószínűleg elfogad minden olyan javaslatot a Szuezi csatorna irányítására vo­natkozóan, amely nem ti­porja láhbal Egyiptom szu­verenitását. Menőn végeze­tül hangsúlyozta azt a tényt, hogy noha Nasszer elnök békés megállapodás-, ra törekszik, kész ellen-' i állni annak a nyomásnak, amelyet esetleg gyakorolni akarnak rá. Néhány szó a cigányok helyzetéről Az utóbbi időben a Néplapban és értekezleteken egyre gyakrabban szerepelnek megyénk cigány lakói­nak életproblémái. Ez azt mutatja, hogy napról-napra szélesebb körben foglalkoznak az alkotmány törvényei­nek szellemében e népelem megtelepítésének, gazda­sági és kulturális felemelkedésének kérdéseivel. Az addig elhangzott viták, értekezletek és cikkek anyagá­ból mégis arra következtethetünk, hogy az intézkedé­sek egy része elmarad, a végrehajtott intézkedések sem mindig hozzák meg a várt eredményt. Miért? Sajnos, még mindig ott tartunk, hogy a cigányság felemelésének, kiművelésének ügyét e népelem tör­ténetének, életmódjának és lélektanának ismerete nél­kül akarjuk megoldani. Ezért különböznek tartalom­ban és módszerben is egymástól a javaslatok, a taná­csok és az elképzelések. Megvalósításuk is kevés ered­ménnyel jár. Nem célunk e cikkben senkivel vitába szállni — nem is érezzük magunkat erre hivatottnak, tárgy- ismeret szempontjából eléggé felkészültnek — csupán megkísérelni szeretnénk e néptöredék élete egy-két kérdésének megvilágítását. I. Betelepedésük Magyarországra A cigányok a kapitalista társadalomban A cigányok betelepedé­sének pontos idejét nem tudjuk. Csupán néhány régi, öreg írásból következ­tethetünk rá. Az 1410-es években jelenhettek meg először országunkban. Zsig- mond király befogadta őket, sőt 1423-ban szaba­A cigányok, mint Indiá­ból származó emberek, na­gyon értettek a tűzijátékok­hoz, sőt az ágyú feltalálása után nem sokkal, mint tűz­mesterek tűnnek ki nagy szakértelmükkel. A régi ta­núságok szerint azonban már előbb is nagy szerepük volt a várak tűzzel való ostromlásában. Ezért volt tekintélyük mindenütt, dalomlevelet is adott ne­kik. A cigányság vándorló nép volt. őshazája Ázsia, közelebbről India. Innen vándoroltak nyugat felé. Eljutottak egészen Török­országba. A török hatalom terjedésével pedig a XIV. században Európa felé kéz • denek özönleni. amerre csak mentek Euró­pában. A cigányok munkáját ab­ban az időben hazánkban is megbecsülték. Zsigmond szabadalomlevele is bizo­nyítja. Ez abból is adódott, hogy a hazánkba került ci­gányság — hasonlóan a más államokba vándoroi- takkal — zömmel olyan munkákat űzött, amelyek összefügtek a harci eszkö­zök készítésével — köszö­rűs, kovács stb. Munkájuk jól biztosította megélheté­süket is. Ebből az időkből nem is ismeretesek olyan adatok, amelyek arra en­gednének következtetni, hogy a cigányok nagyobb mértékben vettek volna részt a bűnözésben, mint a társadalom többi rétegei. Sőt, történelmünkben a nép szabadságmozgalmai­ból, a hazai föld védelmé­ből az elsők közt vették ki részüket: 1556-ban Nagy­Ida várát cigányok védel­mezték, a Bocskai- és Rá- kóczi-féle szabadságharcban igen jelentős szerepet ját­szottak. Bocskainak egyik híressé vált hajdúkapitánya is közülük való: Lippai Ba­lázs kapitány kardkészítő cigány volt. Innen küzdötte fel magát vitézségével, em­berségével az akkor is ma­gas katonai rangig. A ma­gyar királyok, fejedelmek szerették és becsülték a ci­gányt, mert az adót mindig megfizették, ha kellett ka­tonáskodtak is, egy idő után pedig a magyar zene leté­teményeseivé váltak. (Aki igazán mulatni akart, ci­gánnyal huzattá. Igaz is, hogy más országban élő ci­gányok nem todnak úgy muzsikálni, mint a Magyar- országon élők.) A cigányok megtelepítésével több ma­gyar király próbálkozott. Talán leginkább Mária Te­rézia kísérletezett. Lovai­kat, szekereiket — sőt gyer­mekeiket is — elszedette, hogy állandó vándorlásukat meggátolja. Azt a bírót, akinek falujában a cigá­nyok kóbor életet éltek, megbotozták stb. Helyhez- kötésük mégsem sikerült, A kapitalizmus kialaku­lásával van kapcsolatban a cigányok között tapasztal­ható fokozottabb bűnözés. A gyáripar kialakulásával a vándor kézműipar háttér­be szorult. A kézi kovácso­lással készített kardok, vagy javított fegyverek he­lyét modem technikának megfelelő fegyverek foglal­ták el és ezért a kardková­csolásból élő és köszörűs cigányok munkájára nem volt már szükség. A kapita­lizálódó Magyarországon — hasonlóan a többi külföldi országokban is — a cigá­nyokat a társadalom bői valósággal kitaszították, gúny, megvetés tárgyává tették. A gazdaságát kapi­talista elvek szerint szer­vező földesúr földjéről, er­dejéből — ahol eddig éltek — elűzte a cigányokat, vagy pedig kihasználva alacsony műveltségüket, éhbórért dolgoztatta. Ilyen körülmények foly­tán a cigánycsaládok az or­szág vándoraivá lettek. Fo­kozták a kiveíettséget a kapitalizálódó, majd ké­sőbb a Horthy -'.VTagyar- ország államigazgatási szer­veinek rendeletéi, tömé­nyei is. Nézzünk csak né­hányat. Cigányakciókai a múlt század közepén kezdenek indítgatni. Elég lesz ha megemlítjük az 136?. okt. X-i (69239. számú) magyar helytartósági rendeletet, az 1867. évi (1442. R. sz. m. kir.) belügyminiszteri ren­deletet és az 1873. évi (14809 sz.) rendeletet, amellyel a belügyminiszter elrendeli a cigányok össze­írását. A múlt század végén Hie- ronymi belügyminiszter el­rendelte az első cigány népszámlálást. 1909-ben a (1446. számú) belügyminisz­teri rendelet újra összeírat­ja a kóbor cigányokat Ezek alapján alkotják meg 1913- ban a XXI. törvénycikket, amely „közveszélyes mun­kakerülők“-ként említi a cigányokat. E törvény alap­ján 5 évi dologházra lehe­tett ítélni minden munka- nélküli cigányt. (Akkor is, ha nem bűnözött.) 1916-ban a belügyminiszter (15.000 számú) rendelete alapján letartóztatják a munkanél­küli cigányokat és járáson­ként előre kijelölt helyen internálják őket. A Horthy-rendszer fokoz» ta a cigányok kivetését ál­lamigazgatási szervein ás rendeletéin keresztül is. 1927-ben a belügyminiszter kiad egy rendeletet (2366 R. Vl./b. 1927.), amelyben elrendeli, hogy a cigányok­nak külön „cigány igazol­ványt“ kell adni. A közsé­get csak hatósági engedély alapján hagyhatják el, há­ziállatot szintén csak külön engedéllyel tarthatnak. Ez­zel a rendelettel a cigá­nyok megkülönböztetését és kivetettségét jogszabályi­lag is biztosították, elzár­ták még a lehetőségét is annak, hogy ez a népelem beilleszkedjék a társada­lomba. Egy későbbi rendelet sze­rint (141.113/1931, sz.) a ci­gányok részére a többi ván­doriparostól eltérő külön vándoripari engedélyt kell adni, A rendelet arra is kitér, hogy cigány munka» vállalót csak saját községé­ben és elöljárósági enge-' déllyel lehet alkalmazni.■ Feltette a „koronát“ ezek-! re a rendeletekre az 1938/ évben 66.045. szám alatt' kiadott belügyminiszteri rendelet, amely előírja,1 hogy minden cigányt gya­nús személynek kell te­kinteni. A rendelet alap-, ján a Horthy-rcndőrség, csendőrség a kegyetlensé­gek válogatott módszereit agyalta ki a cigányok el­nyomására. Az uralkodó körök is a cigányok ügyét faji és rendőri kérdésnek tekintették és likvidálásuk­ra felhasználták a fasizmus fegyvertárának különböző eszközeit. Ezzel a történeti résszel feleletet akartunk, adni arra a kérdésre: mire vezethető vissza a cigányság egyes rétegeinek elmaradott élet­módja, alacsonyabb kultu­rális színvonala és ezzel összefüggésben miért ma­gasabb a cigányok által el­követett bűncselekmények aránya, mint az állampol­gárok többi csoportjainál. Sajnos, sokan még ma sem értik meg alkotmányunk szellemét, a marxizmus- ieninizmus tanítását és azt vallják, hogy a cigány bű­nöző született bűnöző. Nem látják — mert nem isme­rik a cigányság történetét, vagy túl erős még a tiszta látáshoz a múlt rendszer iskolai nevelésének hatása, hogy az évszázados elnyo­más következtében létrejött gazdasági és társadalmi el­maradottság hozta létre a cigány néptöredék mai er­kölcsét ás sajátos életfelfo­gásút, (Folytatjuk.) Szabó György. A cigányok a feudalizmusban 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom